Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

3 KEDD, 1972. JANUÁR 18. Számítástechnika, állategészségügy, hűsipar Fejlesztési kölcsönök 1972-ben Az állam 1972-ben is támogat úgynevezett fejlesztési kölcsönnel néhány, a népgazdaság számára különösen jelentős vállalati beruházást. Mint ismeretes, a fejlesztési kölcsönt kedvezőbb feltételekkel — hosszabb időtartamra, kisebb kamatra — nyújtja az állam, mint általában a beruházási hiteleket. Az idén Induló beruházások közül fejlesztési kölcsönt nyújtanak a számítástechnikai eszközök gyártását szolgáló beruházásokhoz. 1972 és 1976 között e kölcsön segítségével olyan beruházásokat hoznak létre, amelyek évente 3 és fél milliárd forint értékű számítástechnikai eszköz gyártását teszik lehetővé. Hasonló kölcsönnel, a részben vissza nem térítendő összegekkel is támogatja az állam a Phyliaxia Oltóanyagtermeló Vállalat fejlesztését, amelynek munkálatai az idén indulnak, s 1978-ban fejeződnek be. A beruházások nyomán évente egymilliárd forint értékű vakcinát, állati tápszert és takarmánykiegészítő anyagokat állíthat elő e fontos üzemük. Fejlesztési kölcsönnel járul hozzá az állam a Szegedi Szalámigyár és Vágóhíd, továbbá a Gyulai Húsipari Vállalat beruházásához is. Szegeden ötéves, Gyulán hároméves fejlesztési programot hajtanak végre, s a program befejezése után évente 545 vagon téli szalámit és 280 vagon gyulai és csabai kolbászt állíthatnak elő. (MTI) Magyar-indiai árucsere Január 6. és 17. között magyar kereskedelmi delegáció tartózkodott Üj-Delhiben. Az indiai kereskedelmi delegációval folytatott tárgyalások eredményeképpen január 17én az indiai Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták az 1972. évre szóló magyar—indiai árucsere-forgalomra vonatkozó jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvhöz csa tolt árulisták egyebek kö1 zött különféle gépek és berendezések, továbbá az indiai iparfejlesztéshez szükséges ipari félkésztermékek (acél, vegyi anyagok, gyógyszeripari alapanyagok) Magyarországról történő szállítását irányozzák elő, főleg különböző fehérjetakarmányok, fűszerek, vasérc, valamint jutaáruk és más indiai ipari félkész- és késztermékek ellenében. A tárgyalásokon, majd a jegyzőkönyvhöz csatolt levélváltásban a felek kölcsönösen kifejezték határozott szándékukat a gazdasági kapcsolatok további erőteljes kiszélesítésére, és megállapodtak ennek érdekében teendő néhány intézkedésben is. i Wm w®m* •-•*:<« í- íímm'" ' ' ,'zf _ Könyvek születese ic a Létszám, munka, irodák A vállalatok, üzemek egy részénél felduzzadt az irányítók-adminisztrálók létszáma. Sokan állítják — nem alaptalanul —, hogy a munkaerő-tartalékok igazi nagy forrását nem a műhelyek rendszerint teljesítménybéres munkásai körében találjuk, hanem az irodákban. S az elektronikus számítógépektől, mint valami csodaszertől várják az irányító-adminisztráló munka szigorú ésszerűsítését. a létszám számottevő csökkentését. rq Mit várhatunk valójában a jövőtől, és a kibernetikától? A fejlődés iránya félreérthetetlenül — és világszerte — az irodisták, az improduktív létszám növekedését jelzi. A műszaki-gazdasági fejlettség viszonylag magas szintjén a termelő-fizikai munkát végzők száma abszolút mértékben is csökken, miközben az alkalmazottaké tovább növekszik. Ha ez a kettős folyamat a termelékenység egyértelmű és gyors emelkedésével párosul, létjogosultságát aligha vitathatjuk. Vagyis, ha úgy gyarapszik az információkat gyűjtök, rendszerezők, a piackutatók, a számítógép-programozók, a döntés-előkészítők, a technológusok, a konstruktőrök stb száma, hogy közben a vállalat összteljesítménye, jövedelmezősége ezáltal gyorsabban nő, mint a műhelyek munkáslétszámának emelkedésével, akkor a dolgozók összetételének változása kívánatos és hatékony. Rosszul terveznek tehát ott, ahol a tíz- és százmilliós értékű számítógéptől elsősorban, vagy kizárólag néhányszor tíz bérelszámoló, könyvelő megtakarítását várják. A gép költségei az így megtakarított bérekből soha nem térülnének viszsza. Viszont ha az irodai létszám néhány tucat magasan kvalifikált számítógépes szakemberrel, programozóval, elemzővel gyarapszik, s nem elsősorban manuális adminisztrációra, hanem eddig ismeretlen statisztikai és konstrukciós számításokra, döntési változatok és optimumok kiválasztására, gyors informálódásra, és döntéselökészítésre használják őket »— százmilliókkal javíthatják a nagyvállalat, az iparág jövedelmezőségét. A szellemi, az irodai munkával szembeni ellenszenv, a kisstílűség rossz tanácsadó. A társadalmi-gazdasági fejlődés irányát egyébként sem lehet szubjektív alapon megváltoztatni. Ezzel persze egyáltalán nem kívánjuk az improduktív létszám jelenlegi nagy arányát minden áron igazolni, a munkaerő-tartalékok valóban az irodákban számottevőek. Részben azért, mert az itteni feladatok nem „normázhatók", s ügyrendileg sem mindig körülhatároltak. Részben pedig a fizikai munkától való húzódozás, a közvetlen termelőtevékenység alacsony társadalmi tekintélye, hiányos erkölcsi megbecsülése a „könnyű és tiszta" irodai állásokat teszi vonzóvá. rácia logikája is oda vezetett, hogy az íróasztal, a kreált beosztás időközben munkát talált, igyekezett nélkülözhetetlenné tenni magát S e folyámatot gyakran erősítette az irányítószervek időközben megnövekedett adatszolgáltatási és -jelentés igénye. A Központi Bizottság tavalyi ülésén a negyedik ötéves terv egyik fontos feladatává tette a munka- és üzemszervezés javítását. Ez az átfogó ésszerűsítés, amely a munka termelékenységét és hatékonyságát hivatott fokozni, tulajdonképpen az irányítás színvonalának emelését, magas fokú belső szervezettségét feltételezi. 3. 1*1 A gazdaságirányítási reform bevezetését követően a létszámhígításra ösztönző átlagbér-gazdálkodás óhatatlanul az improduktív dolgozók számát gyarapította nagyobb mértékben. Nemcsak a képzett szakemberek, de esetenként a betanított és segédmunkások jövedelememelését is a kiskeresetű és megfoghatatlan beosztású alkalmazottak felvételével ellensúlyozták. Napjainkban, mivel a szabad munkaerőforrások már elapadtak, alig van mód létszámhígításra, a módosított bérszabályozás sem ösztönöz erre. Ám, a vállalaton belül kéthárom év alatt felhalmozott létszámtartalékok mozgósítása, átcsoportosítása napjaink intenzív fejlesztésének, a termelékenység emelésének időszerű feladata. Egyesek megkérdezhetik: miért nem kötelezik a vállalatokat központilag a felesleges adminisztratív létszám csökkentésére? Ez a módszer nemcsak a helyi önállóságot sértené, hanem a létszám-csoportosítás hatékonyságát is veszélyeztetné. Nem lehet központilag eldönteni, hogy milyen alkalmazotti létszám szükséges, és mennyi felesleges. Az öntevékeny helyi létszám-átcsoportosítást viszont nemcsak az nehezíti, hogy az irodisták húzódoznak a termelőmunkától; a bürokE társadalmi méretű gazdasági akciót célszerű tehát a vállalaton, intézményen belüli irányítási rendszer korszerűsítésével, a feladatok és munkakörök pontos ügyrendi meghatározásával és elhatárolásával kezdeni. Az új helyzetnek és feladatoknak megfelelően rendezni kell tehát az irodákban dolgozók, a műhelyek, a raktárak stb. alkalmazottainak tennivalóit, sorait. Méghozzá úgy, hogy egyszerűsödjenek és ésszerűsödjenek a feladatok, s felszabaduljanak a jelenleg még rejtett létszámtartalékok is. Kovács József A könyv — Gutenberg óta — jelkép is. Világosságnak, szellemiségnek, az ember szép és tudós arcának tükrözője. 1972-őt az UNESCO nemzetközi könyvévnek nyilvánította. Rendezvények, tanácskozások, szimpóziumok lesznek a naptárjelzők, országban-világban. S közben papírból, betűkből, kötetekből tovább épül a lépcső az emberi magasságok felé, tovább nőnek a könyvbástyák, az új horizontra tárulkozók. Nyomdászok keze alatt nőnek tovább. Mint itt, a Szegedi Nyomdában. — Hét kiadónak dolgozunk; gényeket, a krimiket. Persze, amit olvasok, szakmai szemmel is nézem: melyik nyomdában, hogyan „csinálták meg". Tovább kattognak a bil- ként? lentyűk, ugrik a sor. Mi is indulunk a szomszéd terembe. Itt alakítják egyforma magasságú hasábokká a túlnan kiszedetteket, zsinórral körülkötik, így tudnak levonatot készíteni róluk. György: Történelem és osztálytudat című könyvét — Sóki Jánosné és Faragó Alfrédné. Váltják egymást időnÓLOMFÉNYÜ SOROK szépirodalmi és matematikai-műszaki könyveket egyaránt. Hogy mennyit? 1970ben 319 tonna, tavaly már 340 tonna könyv került ki innen — magyarázza Dobó József, a termelési osztály vezetője. Közben a szedőterembe értünk: zúgás, csattogás, kopogás vág a szavunkba. — Ezek itt linószedő, vagyis soröntő gépek. „Sima", szépirodalmi szövegnek, mert a táblázatok, képletek kiszedésére csak a monószedők, az egyes betűket öntő gépek alkalmasak. Mintha csak gépelne, ütögeti a betűbillentyűket ördögh János. Jobbkeze felől „szedési, tördelési utasítás". A Kint az életben című könyv betűit parancsolja az előtte tornyosuló Intertype szedőgépbe. S az automatikusan engedelmeskedik. Baloldalt, a „hajóban" ólomfényű sorok; szavak, mondatdarabkák sorjáznak sebesen. Az írott szó újjászületése megkezdődött. A fiatalember háta mögött, egy deszkán pedig már jó néhány oldalnyi irodalom csillog; egyelőre csak tükörrel lehetne beleolvasni. — Ehhez volt kedvem, ez tetszett — mondja Ördögh János, mikor arról kérdezem, miért a nyomdászhivatást választotta. S vallja, hogy szereti is, amit csinál. — És a könyveket? — Azokat is. Leginkább az útleírásokat, a kalandreA sok fiatal közt Török Erzsébetet mondja a legfiatalabbnak Bálint József, a tördelőterem csoportvezetője. — Érdekes, változatos munka ez, ámbár sokan egyhangúnak gondolják — kezdi a szakma dicséretével a kékszemű, hosszúpillájú kislány. Noha most épp egy esztergályos szakkönyvhöz „betűzi" a táblázatot, legkedvesebb olvasmányai a versek, regények. — Utoljára Munkácsy életét olvastam. IVEK ÉS ARCOK IBUSZ-program erre az évre Az IBUSZ idei programjában néhány új utazási formát is megvalósítanak, s bővül az olcsó külföldi szálláshelyek köre. A népszerű tengerparti üdülőhelyeken, Romániában, Bulgáriában és Jugoszláviában már nemcsak luxusszállók, hanem bungalók, bérelhető magánházak és sátrak között is választhatnak a magyar turisták. Az egyéni turistáknak a korábbinál változatosabb programot kínálnak a Szovjetunióban. Érdekes ajánlat a gyógyüdülés: orvosi tanácsra a gyógykezelést igénylők több szovjet szanatóriumban tölthetnek néhány hetet. Az IT jelzésű repülős utakra vállalkozóknak már nem kell megvárniok a csoportot, egyénileg is igénybe vehetik a csoportos kedvezményeket. Elkészült egyébként az IBUSZ 1971. évi gyorsmérlege. Eszerint tavaly egyénileg és csoportosan 33 országból mintegy 400 ezer turista érkezett hazánkba. 1971ben legnagyobb utazási irodánk közreműködésével kereken 100 ezer magyar turista járt a Föld 30 országában, s ott több mint félmillió vendégéjszakái töltöttek. Néhány méterrel odébb sötét szemüveges fiatalember hajol a lehúzógép fölé. Festékezőhenger, nyomóhenger a papírivek útja; kifutnak az olvasnivaló sorokkal. A kézirat első megjelenése ez. — Mikor olyat találok, ami érdekel, bele-beleolvasok — mondja az ifjú nyomdász, akiről utóbb kiderül: nemcsak szereti a verseket, de Arany Jánossal szólva — „effélét csinálni maga is próbálgat". A levonatok korrigálása, ellenőrzése, javítása után a gépterembe kerülhetnek a hasábok. Papírhegyek szegélyezik utunkat a nyomógépek felé. A 16 nyomtatott oldalnyi nagy ívek előbb egyik, majd másik oldalukon is telisűrűsödnek betűvel, szavakkal, gondolatokkal. — Én nem szeretek olvasni — mondja az egyik gép kezelője, Juhász Györgyné, miközben egy export matematika könyv csupa-képlet lapjai hullnak elé a masina szájából. — Talán azért, mert mindig betűkkel foglalkozom. Hajtogatógép ügyeskedi össze könyvlapokká az íveket. De azok az asszonyok is ügyeskezűek ám. akik emitt egy körbeforgó asztal széléről sebesen kapkodják le. s rakják külön-külön könyvekké az összehordott íveket. Képzeljünk kerekasztalt, amelyik ringlispilforgással viszi a papírtornyocskákat, ezek tetejéről villámgyorsan szedik le a hajtogatott íveket — Lukács — Ó, néha hetekig ezt csináljuk! Sőt: szeretjük is, Sókiné az Anna Frank brigád vezetője. Szocialista kollektíva: ezüstpiakettesek. Pár lépésnyire tőlük a tűzőgépek már könyvet „varrnak" az ívekből. Láthatom a Lukács-mű kész könyvtábláit is. A beakasztógép táblába helyezi, aztán egy napra présbe kerül a könyv. Ezt a befejező műveletet a szomszéd munkateremben szemlélhetem. Kedves, szemüveges, kisbajuszú bácsi, Vincze István csoportvezető irányítja a fiatalokat. — Én bizony már a nyugdíj felé kacsingatok — F927 óta gyűröm a szakmát, akkor mentem el nyomdászinasnak. Dolgoztam másfelé is, de az utolsó 21 évem ennek az üzemnek adtam. Meg utánpótlásként a fiát is — tehetjük hozzá. Hisz már évek óta mellette dolgozik ifjabb Vincze István is. Az őszhajú férfi mellett a barnahajú, csillogószemű fiú, aki — szortiment-könyvkészítőként — szintén megkedvelte ezt a szakmát. A nyomdában különösen büszkék a műszaki, matematikai könyvekre. Méltán, hisz tavaly három ilyen munka szép elismerést hozott a Szép Könyv versenyben, elnyerték a Kiváló Nyomdaipari Termék címet. De ezeken kívül még seregnyi képletekkel, ábrákkal zsúfolt könyvet mutat Vincze György igazgató, dicsérve azt, amit a szép kiállítás magában is dicsér: a nyomdászi szakértelmet. A szekrény tetején értékes serleg: a művelődésügyi miniszter vándordíja. A tankönyvversenyben — tavaly 48 féle tankönyvet gyártottak — három egymás utáni évben elnyerték; most már végleg a Szegedi Nyomdáé maradt. Azé a közösségé, amely tavaly óta már a Szocialista Munka Vállalata címet is viseli. Mi mást kívánhatnánk a kollektívának a nemzetközi könyvév elején: a szocialista címhez méltó, minőségi munkával minél több szép könyvet adjanak az olvasóknak. Simái Mihály tyiráqok exportja Ausztriában, az NSZK-ban és Svédországban az idén sok tízezer Helgát, Hildát, Ingridet köszöntenek magyar virágcsokorral. Az illatos szegfűről, rózsáról, gerberáról a Hungaroflor és négy nagy magyar kertészet közösen gondoskodik. A magyar virágok az utóbbi években igen népszerűvé váltak külföldön. Tavaly 4 és fél millió szólat exportáltak, az idén 6 milliót küldenek Ausztriába, az NSZK-ba és Svédországba. (MTI) t