Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

VASÁRNAP, 197?. JANUÁR !«. KEREKÁSZTÁL Az éjszakai műszakról Az éjszakai műszak hosszú ideje beszédtéma. Szegeden különösen, hiszen asszonyok, lányok ezreit érinti. A bányászok, a martinászok, a vasutasok, számos szolgáltató vagy akár szórakoztató intézmény dolgozóinak éjszakai munkáját nem kifogásolja a közvélemény, hiszen Így szokta meg — annál több az ellenkezés a. fonó- és szövőnők háromműszakja ellen. Igaz-e, jogos-e ez a fel-fellobbanó tiltakozás? — ermek kiderítésére hívtunk össze kerekasztal-beszélgetést szerkesztőségünkbe. Meghívtuk a vitára fiányasz Ivúnnét, a KSZV újszegedi szövőüzemének brigádvezetőjét, Juhász Gézát, a szegedi textilművek igazgatóját, Kakuszi Jánost, a KSZV központi gyára munkaügyi osztályának vezetőjét, Márkus Pálnét, a! szégedi textilművek brigádve-. zetőjét, Pápai Károlynét, az Emergé gumigyár szb-tltkárát és Prágai Tibort, az MSZMP Szeged városi bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét. A vitát Sz. Simon István, a Délmagyarország főszerkesztőhelyettese vezette és dolgozta fel. A vita résztvevői (balról jobbra): Prágai Tibor, r*z. Simon István, Kakuszi János, Bányász Ivánué, Márkus Pálné, Pápai Károlyné és Juhász Géza Látszatra nem népszerű hazánkban az éjszakai műszak, különösen a dolgozók nők körében, a sok asszonyt és lányt foglalkoztató textilüzemekben. Sok helyen lehetett hallani olyan kifakadásokat: meg kellene szüneten!! Van-e ennek egyáltalán realitása? Modern ipari társadalomban nem illúziö-c erre gondolni? PRAGAI TIBOR: — A gazdálkodás hatékonyságának javítása, a műszaki színvonal fokozása megköveteli az állóeszközök jobb kihasználását • es ez paracsolóan diktálja a gépek folyamatos üzemeltetését. A szociálpolitikai intézkedéseket tartalmazó kormányhatározatok viszont azt követelnék, hogy a nők és a fiatalok helyzetének javítása' érdekében csökkentsük a harmadik műszakban foglalkoztatottak számét, A két dolog között látszatra kibékíthetetlen ellentmondás van. Még fokozhatjuk ezt azzal, hogy a három műszakos termelésről nem csak hogy ' lehetetlen lemondani, kifejezet• ten inspiráló határozatok vannak rá- ahol a szükségletek és a termelésszervezés engedi, át kell ' térni a három műszakos munkára. JUHÁSZ GÉZA: — Nem, erős u meggyőződesünk, hogv a dolgozók az éjszajkai műszakot egyértelműen nem kívánatosnak tekintik. Fél éve vezetünk nyilvántartást arról, 'hogy a kilépők miért hagyják ei a gyárat, A számok szerint csak 18—20 százalékük cseréi munkahelyet a három műszak miatt. Egy nagy gyári kollektí- * vából kikerül az a 30 százalék, amely nagyobb anyagi ösztönzők mellett szívesen vállalja az éjszakai műszakot. Ahol viszont 70 százaléknak három-műszakozni kell, egyelőre nem hagyatkozhatunk az önkéntességre. — Az sem biztos, hogy a modernebb technika megoldja a gondot. Hiszen a termelékenyebb gépek fizikailag könnyebbé teszik a munkát, ugyanakkor viszont fokozott idegi koncentrációt követelnek. KAKUSZI JÁNOS: — A népgazdaság, vagy akárcsak a textilipar sem tudná nélkülözni a harmadik műszakot. Egyszerűen nincsenek meg ehhez a feltételek, akár a termelő berendezéseket tekintjük, akár a termeléssel szembeni követelményeket. MÁRKUS PÁIINÉ: — Én tizennyolc éve éjszakázom a három műszakos termelés fordulói szerint. Családanyáknak visszatérő nehézségeket okoz ez, független vagy gyermektelen nők számára egyszerűbb az alkalmazkodás. Ha önkéntességi alapon szerveznénk az éjszakai műszakokat, elsősorban rájuk számithatna például a textilipar. De ehhez olyan anyagi dotációra is szükség lenne, hogy az érdekeltséget teremtsen. Amig ez nem megy, addig is gondoskodni kellene valami más módon is a munkahelyen régóta dolgozó, érdemeket szerzett asszonyokról, anyákról. Arra gondolok például, hogy pór nap jutalomszabadság Illetné meg őket az éjszakai műszakok számaránya szerint. BÁNYÁSZIVÁNNÉ: — Minden ember másként reagál a változó munkabeosztásra. A hetenkénti váltás, a szervezet állandó alkalmazkodása és a csa* ládi élet, a háztartás ritmusváltósai megviselik az embert. Pihenés, étkezés, otthoni élet, munka éa művelődés szempontjából minden hét újatt követel. Sok 'ember esetében a fizikai közérzetre, s így a munkaképességre is igen nagy hatással Van ez a „rendetlenség". PAPAI KÁROLYNÉ: — Véleményem szerint az éjszakai pihenést semmi sem tudja egyenértékűen pótolni. A környezet nincs erre tekintettel, a normális nappali életet éli a nappal pihenő emberek körül. Az iskolák délelőtt tanítanak, a közlekedés zajai, a vásárlási lehetőségek, a hivatalok munkaIdeje ... — mindezek olyan dolgok, amelyek ki-kíszóllítják pihenő idejükből az éjszakásokat. — Minisztériumi állásfoglalás van rá, hogy az állandó éjszakásokat önkéntesség alapján lehet így beosztani. Valószínűleg azok vállalják tehát, akiknek a nappali pihenéshez zavartalanabbak a körülményeik. KAKUSZI JÁNOS: — Munkafiziológiai kutatás alapján jutottunk arra a meg-* győződésre; 4—5 ev kell ahhoz,, hogy valamennyire hozzászokjanak az emberek ehhez a ritmusváltáshoz. De ha közbejön egy" szülés, valamilyen tartósabb betegség vagy egyéb változás, az alkalmazkodóképesség kialakulása szinte élőiről kezdődik. JUHÁSZ QÉZA: — Sem ma, sem a jövőben nincs és nem lesz annak realitása, hogy lemondjunk a harmadik műszakról. Ma elég azzal bizonyítani, hogy az árura a népgazdaságnak elengedhetetlenül szüksége van. A technikai berendezés kihasználtságát azonban a jövőben sem engedhetjük alacsonyabb szintre, A gazdasági szempontok ennek nyiltan ellentmondanak, hiszen olyan nagy eszközértékek vesznek részt a termelésben már ma is, a gépek erkölcsi értéke pedig egyre kopik. A textilipar is ott tart, hogy 8—lo' évenként a gépeket ki kell cserélni, mert ha fizikailag alkalmasak is még termelőmunkára, erkölcsi lég elavultak lesznek. PRÁGAI TIBOR; — Illúzió az, hogy modern ipari társadalomban kiiktatható a harmadik műszak. A technikai • fejlesztés tendenciája az, hogy mind modernebb és mind drágább termelőberentiezések lépnek az ember szolgálatába. S minthogy a tudományös-technikui forradalom korában ezek erkölcsi kopása egyre gyorsabb, a törekvés nem lehet csekélyebb, mint hogy örökösen dologra fogjuk őket: -jogosultságuk idején a maximumot hozzuk ki belőlük. Sokan azt hozzák fel az éjszakai munka ellen: két intenzív műszak többet érne három foltozottnál! Van, aki ügy fogalmaz: gyakorlatilag már csak látszat a három műszakos termelés. hiszen nincs munkaerő. Nappal is állnak'gépek — minek akkor a 24 órás termelés? Kétszer nyolc óra ugyanannyit jelentene eredményes munkaszervezéssel! PÁPAI KÁROLYNÉ: — Az ls- közrejátszik ebben, hogy mit rendelnek a gyártól. Vannak termékek, amelyekből csak úgy tudjuk kielégíteni a keresletet, ha éjjel-nappal mennek az azokat gyártó gépek. BÁNYÁSZ IVANNÉ: — A három műszakos munkát sokszor nem ls a nupszak teszi nehézzé, hanem a kísérő nehézségek. Vegyük azt a példát, hogy három műszakra van '300 szövőnő, de 400 kellene, és melléjük szükség lenne száz kiszolgálóra, de csak 50 van. Ha ez a létszám két műszakban dolgozna, teljesen ki tudnánk szolgálni a termelési igényeket, igazán termeléken ven tudnánk hajtafti a gépeket. Nem kellene anyagért szaladgálni... -e- nem mennénk-e mégis többre két komplett, műszakkal, mint három szakadozott, idegeskedő partival ? MÁRKUS PÁLNÉ: — Igen, a munkásokban sokszor fölmerül: itt is letakarva tíz gép, ott.is, hát akkor minek éjszakázni? Gondos karbantartással, jobb szervezéssel pöróghetnenek ezek, és akkor két műszakban is mennénk annyira, mint most háromban. Persze, lehet, hogy két intenzív műszakban ilyen technikai hibák szintén adódnának, és mégsem ér- • nénk el a célt. BÁNYÁSZ IVÁNNÉ: — Az átszervezések általában ésszerűségi alapon mennek végbe. Mégis úgy vettem észre, hogy minden változásnál embereket vesztettünk el, és azután kéthárom megyét össze kellett járni, hogy pótoljuk őket. Az átszervezéseket ezért az emberek érdekével Maximális összhangban kell végrehajtani. JUH ASZ GÉZA: — A textiliparban, ahol már a tized és a század másodperceket ia mérjük, mert milliókkal és milliárdokkal kell megszorozni, mind a dolgozók, mind a gépek teljesítőképessége eléggé szigorúan kihasznált, különösen a teljesítménybéres munkakörökben. BÁNYÁSZ IVÁNNÉ: — Ha egy gép modernebb, egyúttal azzal bizonyít, hogy a kiszolgáló személyzete csökken, így a technikai fejlesztés mégis csak segít a téma megoldásában, jóllehet az előkészítő gárda létszáma nő. Az előkészítés, a karbantartás és a beállítás viszont már nem csak éjszaka végezhehető tevékenység. A programozott termelésnek a ma még meglevő éjszakázás fáradságait is csökkentenie kell. x KAKUSZI JÁNOS: — Három év tapasztalatai, megfigyelései az újszegedi szövőgyárban sem azt bizonyítják, hogy a három műszak elől menekülnek az emberek. Az összes kilépők közül 1969-ben 8.5 százalék indokolta ezzel a munkahelycserét, 1970-ben' 7,7 százalék. tavaly" pedig csupán 4,7 százalék. Igaz, az is közrejátszott ebben, hogy az anyagi érdekeltség fokozódott. , JUHASZ GÉZA: — Szövő- és fonónőknél az éjszakai munkából való kiesés más megoldatlan nehézségeket is hoz. Ebben a szakmában nem igén iútnak el az asszonyok a nyugdíjig. Legtöbbjük orvosi javaslatra előbb kér és kap könynyebb munkabeosztást — de ez gyakran 600—800 forint keresetcsökkenéssel jár. Igv a nyugdíj szemoontjából s legfontosabb években már nem jutnak ázokhoz a pótlékokhoz, 'amelyeket 18—"0—éven át kaotók sike-, res, ellsroort munkáinkért. PRAOAT Tmng; — Ak<k munkaerőhiánnyal magyarázzák a harmadik műszak gondjait, rossz nyomon járnák. Inkább szociálpolitikai hátrányokat és termelésszervezési gondokat emlegetnek a/, emberekt Véleményem szerint a folyamatos temelés nemcsak fönntartható, még fokozható is. A vállalatvezetőségeknek több figyelmet kell fordítani az éjszakai gárda kiválogatására. Sokan szívesen vállalják a magasabb bérért; nem zavarja meg életfolyamataikat a ritmusváltás. Ismerünk állandó _ éjszakázásra berendezkedett' szakmai csoportokat, amelyek azt vallják: nehezebb — de • az anyagi kárpótlás megéri. A termelés törvényeivel szemben hajlamosak az emberek a megértésre. A kényelemnél nagyobb és súlyosabb tétek döntik el ugyanis a termelésszervezést. De akkor is marad egy téma: kellő megbecsülésben résiesüinck-e azok, akik vállalják az éjszakai munka nehézségeit, kényelmetlenségeit? Megfelelő arányban hálás-e nekik a társadalom? MÁRKUS PÁLNÉ: — Az éjszakás műszak nincs megfizetve. A textilművekben általában 1600-tól 2000 törintig kerestink. Ézt a pénzt kétműszakos üzemekben vagy egyműszakosokban is megtalálnánk. Olyan különbségnek kellene kialakulnia, amely kifejezi a kényelmetlenség ellenértékét. Egy éjszakás műszak sokkal kimerítőbb, váltóműszaknál pedig valóban az alkalmazkodás okoz fizikai és pszichológiai nehézségeket. — Az önkéntes alapon szervezett éjszakás műszak lenne a megoldás, így a családos anyák, az egészségileg gyengébbek abból kimaradhatnának, s eleget tudnánk tenni azoknak az elveknek is, amelyek a családos anyák életének könnyítését szorgalmazzák. PÁPAI KÁROLYNÉ: — A nehéziparban annyival ' egyszerűbb a dolog, hogy kevesebb a nő. Éjszakai műszakban körülbelül száz ember dolgozik az Emergében, jó részt férfiak. De mindkét nembeliek azt mondják: az a legfontosabb, hogy megfizessék az éjszakai munka több energiát követelő természetét. A 25 százalékos éjszakai pótlék emelésére további lehetőség is van. Azt szeretnénk elérni, hogy az éjjel dolgozók havi fizetésben legalább 400—500 forinttal többet kapjanak. . — Számításokat csináltunk: elég-e ez a 25 százalék? Nem. Heti váltásoknál ez nem jelentős összeg. Még az idén meg is emeljük. Ez az intézkedés remélhetően a férfiak vállalkozó kedvét növeli. De a nők között végzett közvéleménykutatásunk azt bizonyltja, hogy ők is vállalják, éppen a több fizetés miatt. Mégis azt mondom: minden segítséget meg kell adnunk, hogy az éjszakai műszakot vállalóknak többet nyújtsunk. JUHASZ GÉZA: — A kérdés leglelke az, ilyen közgazdasági összefüggések jelenléte esetén is, hogy abban a társadalomban, melyben az embert állítotok a középpontba, ezt a nehéz, terhelő munkabeosztást szabad-e emberekre szabni, különösen a nőtársadalomra. Teljesen egyet kell érteni azzal, hogy az önkéntesség elvéhez közelítsünk. Azok a. próbálkozások is ígéretesek, hogy próbáljunk férfiakat érdekeltté tenni, a textiliparban is. Az ellentmondásokat azonban nem zárják ki az eddigi próbálkozások sem. Gyakorlatilag máris arra törekszünk, hogy a kisgyermekes anyák kimaradjanak az éjszakai munkából — ám ugyanakkor ezzel büntetjük is őket, mert a magasabb kereset lehetőségéből is kimaradnak. Márpedig ahol gyerek van, ott pénz is jobban kell. Így amikor kedvezményt adunk — annak egyelőre óra is van. BÁNYÁSZIVÁNNÉ: — Ügy volna emberséges valóban, ha a munkában szerzett érdemeknek mégis nagyobb rangja volna. Valami védettség kellene. akár a közösség számlájára is, hogy egy szövőnőt. aki hozza az orvosi papírt, ne tegyenek a hüvelyválogatóba 900 forintért, mert ö már 32 évet dolgozott szövőgép mellett! Utolsó éveit nem tudja mar a szövőgép mellett tölteni — eppen az ott vállalt 32 év miatt! — — hát akkor a 32 ev után becsüljük! Tudom én, hogy a végzett munka után jar a megbecsülés, de azért halasabbaknak kellene lennünk velük szemben. — Fölmerült a jutalomszabadság témája is. Érre azt mondhatom: amig a tavalyi szabadságok egy részét az új év januárjában tudják kiadni, sok haszna nem lenne ennek. / KAKUSZI JÁNOS: — Könnyítésekről, munkaszervezési megoldósokról időszerű beszélni. Célszerű úrra törekedni, hogy minél kevesebb dolgozó legyen érdekelt éjszakai munkában. A nagyobb anyagi megbecsülés biztosítása is időszerű: a speciális pótlékot megemeltük a szövőgyárban. A bölcsődében ós az óvodában helyet biztosítottunk az éjszaka dolgozó anyák gyermekeinek. Arra törekszünk, hogy lehetőleg önkéntességi alapon osszuk be a harmadik műszak gárdáját. — Próbálkoztunk azzal is. hogy a nehézszövetek készítéséhez férfiakat alkalmazzunk szövő szakmába. Tizenkilenc férfi dolgozik az újszegedi szövődében, közülük többen elsajátítják a szakmát, s számukra kisebb terhet jelent az éjszakai munka, mint a nők számára. PRÁGAI TIBOR: — A lehetőségeken belül mégis törekedjünk arra, hogy a technikai fejlesztés az ember javára történjék szüntelenül. A gazdaságossági és a szociális, emberi szempontok nem zárjók ki egymást. A szocializmus viszonyai között harmóniát lehet teremteni közöttük. A technikai fejlesztés például az éjszakai műszakot is viselhetőbbé teheti. — A megoldás ebben a témában nem törekedhet többre, mint emberséges, körültekintő, társadalmi célokat követő könnyítésekre. összefoglalóan úgy mondhatnánk : technikai korszerűsítés, humánus elhatározások, jó munkaszervezés, az egyéni érdekek megfelelő számbavétele. Egyebek között az, hogy megkeressük: kik azok, akik a törvényesen járó pluszért vállalják a fáradságtöbbletet. Az egyéni és a vállalati érdekek tisztességes összehangolásáról van tehát szó. De hogy ebben megelégedésre döntsünk, tájékozottaknak kell lennünk készség és igény dolgában egyaránt. SUMMAZAT: A harmadik műszak körüli ellenkezésnek nagyobb a füstje, mint a lángja. Szükségességét nem vitatják komolyan a benne igazán érdekeltek sem. A társadalmi megfontolásnak ezért elsősorban arra kell kiterjednie, hogy lehetőleg önkéntességi alapra, az egyéni érdekeltség rendszerére építsük és a nehézségével arányos anyagi megbecsülésben részesítsük azokat, akik ezt vállalják. De amíg ezt el nem érhetjük, addig is legyünk maximálisan figyelemmel az emberi és családi szempontokra.