Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

VASÁRNAP, 1972. JANUAR 16. ÖNMAGUNKNAK OKOZZUK A KÁRT Dr. Lajos Sándor Pantomin Dr. Porszász János A barát Horváth Dezső Kemence Az emberiség nagy többsége éhezik, nyomorog, kegyetlen körülmények között él napjainkban is. ^Ugyanakkor a demográfiai előrejelzések 2000-re kb. 7 milliárd emberrel számolnak. Tehát az emberiség a műszaki haladástól a következő 25—30 évben egyre többet kér, és megoldást csak a legokosabban megtervezett és megszervezett ipari termeléstől várhatunk. És eközben követünk el olyan hibákat, amelyeket mind szélesebb körben kell feltárnunk, és minden életrezdülésünkkel arra kell törekednünk, hogy a műszaki-tudo, mányos forradalom károsító ha.' tásait kivédjük. Kémiai károsítok Az emberiségnek egyre több táplálékra és italra van szüksége, mind nagyobb mennyiségeket kér az élelmiszer-gazdaságtól. Mit tehet erre a mezőgazdaság és az élelmiszeripar? Mind több rovarirtó, gombaölő, atkaölő, rágcsálóirtó, gyomirtó szert, talajkártevők elleni és lombtalanító anyagot alkalmaz, nem is gondolva arra, hogy azokból olyan mértékben maradnak vegyi anyagok az élelmiszerekben, amely mennyiségek az emberre károsak lehetnek. Jó példa erre a DDT és a HCH nevű halogénszármazékok. E két vegyi anyag túlzott használata következtében az élelmiszerek kémiai szennyezettsége már a hatvanas években ' világszerte aggasztó mértékben megnőtt, s egyes államokban DDT-ből naponta 0,2 mg került egy-egy ember szervezetébe. A svájci Paul Müller már 1948-ban Nobel-díjat kapott e két anyag fiziológiás károsító hatása terén végzett kutatásaiért, és mégis 20 évnek kellett eltelnie, mire 1968ban már a legtöbb országban e szerek gyártását és alkalmazását, betiltották, hivatkozva arra, hogy mind a DDT, mind a HCH a zsírszövetekben felszaporodnak, s a szervezet „lerobbanásakor" karci gén (rákkeltő) anyaggá válnak. Így vagyunk, és így lehetünk a jövőben mind több konzerváló szerrel is. < Hogy csak egy elég sokat vitatott kérdést hozzak: nálunk a zsíriparban avasodásgátlásra a propilgallát nevű észtert használjuk. A legtöbb országban (SZU, USA, Jugoszlávia, Csehszlovákia stb.) alkalmazása tilos, ugyanis bizonyított tény, hogy nemcsak a zsírok oxidációját gátolja, hanem a szervezet belső égési folyamatait is lassítja. Hát jó az az embernek, ha télen — talán a zsírral elfogyasztott propilgallát következtében is — jobban fázik a kelleténél, mert belső égési folyamatai a megkívánt szintnél lassúbbak? Nem! Ismert a nátriumciklamát sorsa, amelyet mesterséges édesítő szerként alkalmaztak a diabetikus készítményekben. Ma már ez a tilos listára került a dohányiparban használt kumartnnal együtt, mert mindkettő a szervezetben rákkeltő anyaggá válhat. Nem használja az * ipar ugyanakkor az olyan hatásos konzerváló szert, mint *>1. a DEPIK, amely már az élelmiszerben alkoholra és szénsavra bomlik, miközben mikrobiológiai tisztaságot teremt. A különböző forrásokból származó radioaktív sugárzások és hulladékok veszélyeztető hatásával ma már közegészségügyi óvórendszabályok foglalkoznak, mégis a naponta fogyasztott tejben, a zöldségfélékben, a halakban, a tojásban stroncium—90et, cézium—137-et mutatnak ki. Igaz, hogy az eddigi mérési eredmények szerint az ember szervezetében felhalmozódott radioaktív anyagok mennyisége — az utóbbi két évtized számottevő növekedése ellenére — sehol sem é»-i el a ve«7.élves szintet, de azt is meg kell érteni, hogy a szervezetbe bekerült eAzi"m—137 60 év a'att bomlik el inaktívvá. Hála a vegyiparnak, mondja a háziasszony és az ioar, hogv a motás és a tisztítás egvre könynyebbé vált De a jelenig-* használt mosónorok es -szere' *ndre foszfáttartalműak. Az el'oly ó szennyvíz foszfáttartnlma miatt a folyók és a tavak biológiai egyensúlyát megbontja. Az USAban, Kanadában és Svédországban éppen a napokban tiltották meg a foszfáttartalmú mosószerek gyártását és használatát, s helyettük petrolkémiai alapú termékeket fejlesztettek ki. Légszennyeződések A földön és a levegőben keletkezett gázszennyeződések amellett, hogy a napsugár melegét elnyelik, az infravörös sugárzást is megzavarják, és ezáltal az évi középhőmérsékletet is igen ingadozóvá teszik. Hazánk levegőjének tisztasága ma már gondot jelent. Szorgalmazni kell a jó és megbízható távfűtést, az iparban olyan gőzés gázleválasztókat kell alkalmazni, hogy az ipari fejlődés eme kísérőjelenségét és következményét mielőbb megszüntessük. Legszennyezettebb a levegő Budapesten, Veszprém környékén, a borsodi iparvidéken, valamint Tata és Dorog térségében. Csongrád megye levegője közepesen szennyezett. Zajártalom Hazánkban az Országos Építésügyi Szabályzat foglalja össze, illetve írjíf elő a megengedhető ipari, lakási és utcai zajszinteket. Ezeknek az előírásoknak nagyon jó lenne hathatós alapot és komoly jogkövetkezményt teremteni akár a könnyűszerkezetek alkalmazásánál, akár a lakások rossz nyílászáró szerkezeteinek kivitelezésekor, vagy a túl hangos utcai közlekedés tompítására, mert mindannyiunknak meg kell értenie, hogy már 55— 60 decibel zajnál idegrendszerbeli, ezen felül pedig belső szervi elváltozások, sőt hallócsontocskáink károsodása jelentkezhet. ' A mezőgazdaság szerepe Ismét oda kell visszatérnünk, hogy az emberiségnek egyre több táplálékra vun szüksége. Ez a tény a mezőgazdaságot ,is mind több területen arra készteti, hogy a műszaki-tudományos forradalom eredményeit segítségül hívja, és alkalmazza az agrotechnikában. Márpedig a mezőgazdasági művelési módszerek is kedvezőtlenül befolyásolhatják az éghajlattani viszonyokat. Az időjárást mindazok a módszerek, amelyek legtöbbször a nagyobb hozam érdekében kerülnek bevezetésre; pl. mesterséges felhőképzés, tarlók és mezők felégetése, az erdők túlzott méretű kiirtása, kellemetlenül befolyásolják. A mezők megszüntetésével, íelégetésével a könnyűszerkezetű talajokból homokviharok keletkezhetnek, amelyek a fény- és sugárzási viszonyokat is rontják. A sok és nagyméretű tó létesítésével, amivel tulajdonképpen a mesterséges öntözést szolgálják, könnyen felboríthatjuk a talajvíz egyensúlyát. Ez aztán azzal is jár, hogy megnövekszik a levegő páratartalma. Tessék csak gondolni azoknak az embereknek az életritmusára, akik magas páratartalmú környezetben élnek, amelynek a hőmérséklete is magasabb, mint a normális páratartalmú levegőé. Azzal, hogy a sztratoszférában növekszik a finom eloszlású köd-, füst- és gázlüggöny vastagsága, melegebbé válik a bioszféra-, növeljük a Föld energiakészleteit, ugyanakkor csökken a hőkisugárzás sebessége. Ezek összességében viszont a sarki jégtömegek olvadásához vezetnek. E jelenség növeli Földünk vízmenyjiyiségét a szárazföld, a termőföld kúrára. Egyes tudományos előrejelzések szerint, ha a különböző károsító hatásoknak időben nem vetünk véget, ez a tragikus jelenség már 100—150 év múlva is bekövetkezhet. Ha ez bekövetkezik, megváltoznak a csapadékviszonyok, és eltűnnek az évszakok közötti hőmérsékleti különbségek,• a szélrendszerek, és még egy jor kellemetlen jelenség léphet fel. Néhány olyan gondolatot próbáltam megértetni, táVolról sem kimerítően, amelyek az ember károsodására fordítanak figyelmet, és ezeket a müszaki-tudománáyos forradalom bűnlajstro- ' mára írom. Ilyen és hasonló ká- ' rositó hatásokkal foglalkozó szakírók sokszor urbanizációs károsodásokról beszélnek. Sokkal több ez, annál, mert egy jóhiszemű folyamat vadhajtásairól van szó, amelyeket még mielőtt késő lenne, véglegesen ki kell irtanunk, világméretű, okos öszszefogással mindent meg kell tennünk az emberért, a károsító, veszélyeztető hatások ellenében. DR. BÁTYAI JENŐ TISZTA VIZ N

em értek egyet azzal, amit a kútról írt, apám. Azt írja, hogy maguknak mar nem lesz szükségük vízvezetékre. Jó lesz az az öreg kút, amíg élnek. Azt is írja, hogy nem futja abból a kis nyugdíjból árokásásra, csővezetékre. Nézegetem a levelét, a már annyiszor látott írást, a • nagy kézmozdulatokkal formált betűket, amelyeken a mellékelt dátum nélkül is látszik a kezek bizonytalansága, a test öregsége. Igen, tudom, az idő elsuhant, elvillant, mint a kertben a fütytyös sárgarigók arany szárnycsapása. A betűi mögött felrémlik az öreg kút> Jól látom földbe, süppedt káváját, a megrepedezett fahengert, amire a lánc fel tekeredik és az apró zsindelytetőt, amelyen akár a zöld patina," moha virít. Az is az eltűnt éveket mulatja. Én is meghatódok. hu megmoccan bennem ez a látvány. De más is eszembe jut , Arra is emlékszem apám, amikor nagy esők jöttek, és a kút vize kifelé folyt. Zavaros lett, békanyalas és esténként kurutytyolás hallatszott a kútból. Apam is emlékezhet arra, hogy ilyenkor el kellett menni a harmadik vagy negyedik- szomszédba vízért, de ott sem volt sokkal tisztább. Esőzések idején hetekig hordtuk máshonnét a vizet, mert a mi kutunkban csak nagvon lassan apadt. De az öreg szülői házra is emlékezhet, ami a kúthoz közel éoült. és ma már a föld színén is a'ig látszik, hogy ott nyolc éve mAg ház állt. I**az, tömé-ház volt, földből verték. Nem is bírta sokáig a talajvíz alattomos nyaldosásat. Ugyanaz a víz kezdte ki az , alapjait, amit a régi kútból ittunk. Hogy jó lesz még az a víz maguknak? Amíg a ház fiatal volt, bírta. Amint öregedett, könnyebben bírt vele a víz. Talán így van ez az emberrel is. De' eszembe jut még más is. Az iskolában állandóan jódtablettúkat osztogattak nekünk, mert a faluban sok volt a golyvás ember. Valami mindig is hiányzott a mi kútjaink vizéből. , fin azt hiszem, hogy az igazi tisztaság és mindenféle jótékony ásványi só, afni nem volt meg a föld felsőbb rétegeiben. Mert a mi kutunkba csak a felső rétegekből gyűlt össze a yíz. Nem szűrte meg eléggé a földj Ki tudja mennyiféle betegséget it,tunk nap, mint rrap. Hányféle fertőzéssel birkózott akkor is a szervezetünk, amikor nem tudtunk róla. Olyan mély s kutakat pedig, amelyekben jó víz gyűlhet össze, kevesen asat^ak. Sokba került. Látja apám, annyi, minden eszembe jut a régi kútról. Tudom, hogy a törpe vízmű sokba kerül, de azt is tudom, hogy az emberi élet mindennél drágább. Azt is írja, hogy öregek már, úgysem élnek sokáig, ég magukat már _ kiszolgálja a régi kút. Egyébként is nagyo'n megterhelné a nyugdíjat % rájuk eső rész. Majd segítünk, mert segítenünk kell. Talán azért is, hogy tovább éljenek, hiszen' a jó, egészséges víz ezt is elősegítheti. És még valamire gondolni kell apám. Ezútán is élnek a fai óban öregek, fi,a'alok, akik talán nálunk is erősebtek. egá-ysegesebbek és hosszabb éief"ek lesznek, ha a zav-os víz he'-ett, áfte'^5t, tisztát fogyasztanak. Am: a- öregséget illeti, én úoy gondolom, kedves apám, hogy idősek élete , éppen olyan drága, mint a fiataloké. A törpe vízműről írott levelére, ezt- tudom válaszolni, apám. KISS DÉNES