Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

/ VASÁRNAP, 1972. JANUÁR 16. 5 Pártnapok Szegeden Az MSZMP Szeged váróéi bizottsága január 17. és február 15.. között valamennyi pártszervezetben, munkahelyen Gazdasági fejlődésünk 1971-ben, feladataink 1972-ben címmel pártnapot tart. A jövő héten a következő pártnapokra kerül sor: Január 19-én. szerdán délután fél 3 órakor a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi gyárában Lendvai István, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, az OKGT dorozsmai művelődési otthonában fél 4 órakor Berta István, a. megyei pártbizottság múnkatársa, a Gabonatermesztési Kutató Intézetben délután 4 órakor dr. Faragó László, a Rózsa Ferenc sugárúti általános iskolában fél 3-kor dr. Harangozó Józsefné tart. pártnapot. Január 20-án, csütörtökön délután fél 3 órakor a ruhagyárban Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, a / DELTA kiskerskedelmi vállalatnál fél 5 órakor Somogyi Aladárné, a Patyolat Vállalatnál fél 3 órakor Bereciki Zoltánná tart párt napot. Január 21-én, pénteken az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetben 3 órakor Vahl Rezső, a siketek általános iskolájában fél 3-kor Faragó Mihályné dr., a kisegítő iskolában 4 órakor Proksah Lajos tart előadást időszerű gazdasági kérdésekről. Eltemettek Egri Gyulát Szombaton a pécsi központi temetőben mély részvéttel vettek búcsút hozzátartozói, harcostársai, munaatársai és barátai Egri Gyulától, -az MSZMP KB tágjától, a Baranya megyei pártbizottság első titkárától. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB párt- és l megszervezeti osztályának vezetője mondott -búcsúbeszédet a párt Központi Bizottsága nevében. Az elhunyt életútjának méltatása során hangsúlyozta, hogy Egri Gyula ízig-vérig a mi korunk, a mi világunk embere volt. Ahhoz a generációhoz tartozott, amelynek élete a felszabadulás-után teljesedett ki, amely az új emberi élet, a szocialista rend megteremtéséért vívta legfényesebb csatáit. A Baranya megyei párt- és állami szervek nevében Novics János, a megyei pártbizottság titkára vett búcsú* az elhunyttól. A beszédek elhangzása után elindult a gyászmenet, s Egri Gyulát a városi -tanács által adományozott díszsírhelyre kísérte. A sírnál Szentistványi Gyuláné, Pécs megyei város tanácsának elnöke mondott búcsúbeszédet. A temetés az Internacionálé hangjaival ért véget. Óvoda helyett mikrobusz A rádió tegnap délelőtti Lányok-asszonyok műsorában Szegedről volt szó„ a tarjáni és az újszegedi családok gondjairól. Ezeket a gondokat természetesen mi kitűnően ismerjük, sőt viseljük. Nincs elegendő üzlet, Tarjánban egyáltalán nincs vendéglő. Farsang Lászlóné dr., a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője szerint szabad az út a termelőszövetkezetek előtt, amelyik építőipari kapacitással együtt jelentkezik, az majd megépítheti. Két éven belül nem lesz több óvoda, az új óvodásokat a városban másutt helyezik el, szállításukra egy mikrobusz all rendelkezésre! A második iskola segr épül fel egyelőre. A helyzet — Vass István Zoltán riporter szava nyomán Kovács József, a művelődésügyi osztály vezetője is kimondta — katasztrófális. Számunkra különösen a műsor befejező mondatai tanulságosak. Valahogy így szóltak: a családok gondjai az új városrészekben az egész országban nagyjából általánosak, ahol azonban ezeket előre sejtették, megpróbálták ideiglenes jelleggel megoldani őket. Több sikerrel, mint Szegeden tették. Ezt kívánja sok ezer család érdeke. F. K „Anna" - a csapból Nemrégiben — a Csongrád megyei Szikvíz és Szeszipari Vállalat értesítese alapjan — hírt adtunk arról, hogy az Anna-víz helyett az üzem költözése miatt március végéig sjtóNsavas ivóvizet palackoznák. A költözködésre szükség van, hisken a régi épület életveszélyes. Rövid időről van szó, nem is fűztünk különösebb kommentárt altkor a közleményhez. Ám azóta megjelent az üzletekben a szénsavas, palackozott ivóviz, és erre föl jó néhány olvasónk fordult hozánk a kérdéssel: miért kerül az ivóvíz ugyanannyiba mint az Anna-gyógyvíz? A vállalat igazgatójától erre a kérdésre nagyon egyszerű választ kaptunk. Nekik többe Aerül a csapvíz, mint az Anna-víz. Több a vízdíj — hiszen a közületek vízszolgáltatására nincs állami dotáció —, mint amennyiért az Anna-kút vizéhez jutót,cak hozzá. Ettől függetlenül azonban a másfélliteres üveget 2 forint 7 fillér helyett 2 forintért adják a kereskedelemnek, tehát 7 fillérrel olcsóbban. Hogy ugyanannyiba kerül mégis? Arról ók nem tehetnek, különben is, ez szabadáras termék. Ha a kereskedelem fejével gondolkozik az ember, némiképpen megintcsak érthetővé válik a dolog. Hiszen hét fillérrel kapják olcsóbban Szeged felzárkózott Az Építésügyi és Városfej lesziési Minisztérium Országos Teiepuiesiejiesztési Keren,erve kijeloue városain* és falvaink jövendő fejlődésének irányát, egyuen megjelölte az ország gazdasági, múveiodési és közigazgatási életéDen rájuk háruló feladatokat. Á keretterv biztosítja városaink és jelentősebb falvaink további fejlődésének tervszerűségét. Egyben gondoskodik arról is, hogy a földrajzilag energikus fekvésű, vagy természetnyújtotta előnyös adottsagokkal bíró települések, a lehetőségek kihasználásához, a település fejlesztéséhez megkapják a szükséges anyagi támogatást, vaiamint saját erőforrásaiknak I jobb kihasználásához lehető- | séghez jussanak. i Az említett keretterv szerint van egy országos központunk, Budapest, ősi fővárosunk, amely az ország gazdasági és művelődési életének természetes központja. Hiszen már kétezer évvel ezelőtt is felismerték je'entőségét és mar a római id ikben is tartományi székhely volt. Van hét felsőfokú központunk : Debrecen, Györ, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Szolnok. Egyben Budapest után az ország hét legnagyobb városa Közülük ötnek a lakossága már túl van a százezren, minthogy Győr lakossága most lépte át ezt a tekintélyt jelentő határvonalat. Szeged is lendületesen gyarapodik az átmeneti stag- j nálás évei után. Szolnok és Székesfehérvár is közeledik a százezres nagyságrendhez. a szénsavas csapvizet az Anna-víznél. Ha 10 fillért engednek az árból, már ráfizetnek. Meghagyták tehát a régi árat. Ügy tűnik végülis. hogy nem a szénsavas ivóviz a drága, hanem az Anna-víz vőlt olcsó. De ezt csak halkan merjük mondani. nehogy végül utólag hozzák rendbe az árügyet. Ügy, hogy drágábban adják majd a költözködés után az Arínavizet, csak azért, hogy legyen különbség közte és a csapvíz ára között. Reméljük, erre nem kerül sor. Van azonban még egykét érdekes dolog, amit a vállalat igazgatója elmondott. Az ivóvizet hűtik és lágyítják, tehát több szénsavat köt le, mint az Annavíz. Azt ugyanis lágyítani nem lehet, mert akkor a benne levő' ásványi anyagok is eltűnnének. A leromlott technológia viszont nem teszi lehetővé az Anna-víz megfelelő hűtését sem, így sokkal kevesebb szénsavat nyel el, mint a csapvíz. Ezen egyelőre nem tudnak segíteni. Pedig az üvegek jól bírnák a magasabb nyomást, és a nagyobb szénsavtelftettség jót tenne áz Anna-kút közkedvelt gyógyvizének is. Sz. I. m B _ H tet-v, Nagy . gyár. Hatalmas munkatermekkel, üzemcsarnokokkal. Forgó, villogó óriásgépek, kisebb-nagyobb műszerek, szerkezetek gazdája itt a munkás, a műszaki ember. Sok a jó, új gép és mégis _ újra és újra megkísérti az embereket a kérdés: nem lehetne-e s hogyan lehetne jobban, könnyebben, gazdaságosabban? A jobbítás, az újatkeresés érthetően közel áll a fiatal műszakiakhoz. Kikhez legközelebb? Tari Sándor, a kábelgyári szb. termelési felelőse a Hermann Miksa szocialista brigádot nevezi meg. Belelapozok a brigádkrónikába A névsor: Bónus Péter brigádvezető, gépszerkesztő, Zöldi József gépszerkesztő. Fazekas Károly gépszerkesztő, Saághy Bertalan gépszerkesztő, Tóth Pálné és Ábrahám Józsefné műszaki rajzolók. Benedek Imre főművezető és Kádár Sándor technológus. Fiatalok közössége, harminc év körüli az átlagéletkor. S mindegyik felajánlásnál ott látni az újat-alkotásra vonatkozó vállalást is. — Nálunk mindenkinek akad egy „futó újítása", 'olyan, hogy vagy most kísérleteznek, próbálkoznak vele,, vagy már fizetnek is érte mondják beszélgető partnereim. így aztán lajstromozhatjuk, kinek milyen újítások vannak a „rovásán". Magas, szőke fiatalasszony, Tóth Pálné szól először: — A pneumatikus PVCfölszállító egyszerűsített változatát készítettem el. Fazekas Károly papírlap fölé hajol, rajzzal is bizonyítja hogy lényegesen gyorsabban és kevesebb anyag felhasználásával működik majd a szerkezet. A fiatalasszony még egy újításáról beszélhetne, ha nem volna olyan tikolódzó* De, mint mondja, „hallgatni arany" a még el nem készült munkáról. Amivel egyébként igyekeznie is kell majd, hiszen április végére Tóthéknál babát várnak. A kerekarcú, zömök Saághy Bertalantól szármarik az az ötlet, hogy Hermann Miksáról, az első magyar nyelvű műszaki könyv megjelentetőjéről nevezzék el a brigádot. A fiókból vaskos, fekete borítójú könyvet halásznak elő, a névadó „Gépelemek" című művét. KÉNYELEM — FÉNYELEMMEL Hat esztendeje dolgozik a kábelgyárban Fazekas Károly Látható kedvvel beszél arról, hogy egész sor ujítasa született ez idő alatt. Arról legszívesebben, amelyik két eve „él az üzemben". Czene Péterrel együtt adták be a fröccsöntött sodrószei számokra vonatkozó újításokat, a gépszerkesztő büszkén magyarázza, hogy míg az eredeti sodrószerszám ára 20—25 forint volt a fröccsöntötté csak 4—5 forint. Élettartama ls nagyobb. Évente 60 ezer forint körüli megtakarítást jelent 9 gyárnak ez az ötletesség. Megérkezik Bónus Péter is. Sötétszemüveges, negyvenes férfi. Abba a gondolatba kap először, amit már Tari Sándor is megpendített: a fiatal műszakiak igyekeznek a termelékenységet, a munka gazdaságosságát szolgálni, ezzel együtt azonban mindig törekszenek a fizikai dolgozók munkájának könnyítésére, a munkakörülmények javítására. — A műanyagcsarnok bejárati ajtajának automatikus — fényelemes — működtetése is ilyen — magyarázza újítását a brigadéros. — Az ajtót ugyanis — jönnekmennek rajta az embereit, szállítótargoncával — rendszerint nem csukják be, és a közelben dolgozó nők ki vannak téve huzatnak-hidegnek. Így munkavédelmi vonatkozása is van, másrészt a targoncásoknak is jó lesz, hogy — akárcsak egy modern szállodában érkezésükre megnyílik, majd becsukódik utánuk az ajtó, le sem kell szállni. Befagyta!! a tavak, zajlik a Tisza Továbbra is aiaosony a vixáltás Néhány nap alatt olyan fordulat következett be az Időjárásban, hogy erős jégpáncél képződött a tavakon es megindult a zajlás egyes folyókon. A Tisza szegedi szakaszán sűrű egymásutánban, minduntalan összeütközve úsznak, zizegve, recsegve a fehér jégtáblák. Egyes lassúbb folyású parti részeken már szemmel is látható a jégképződés. A vizek ugyanis mindig oldalról a part felől „állnak be". A fürdő- és csónakházakat egy szerencsésnek mondható átmeneti v"'3 i kihasználva sikerült idejében bevontatni a téli kikötőbe. Mindössze a Kossuth Halá-, szati Szö.e eze. e e teV tarkája vesztegel az újszegedi oldalon a híd széles betonlábazatának biztos védelmében, ahonnét nem ragadhatja el a jeges áramlat. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén idejében megszervezték a rendszeres jégfigyelő és jelentő szolgálatot. Egy-egy gátőr felügyeletére több mint Öt kilométer hosszúságú szakasz tartozik, amit rendszeresen ellenőriznek.' A Tisza szintje ,továbbra is nagyon alap-íny, és rr> r>ev~ n alig háromszáz köhmefo- vizet szállít a folyó. Ez a mennyiség még tizedreszét sem teszi ki annak, ami az 1970. évi nagy áradás idején másodpercenként levonult. MEGOLDÁS „HÁZON BELÜL" Zöldi József is csatlakozik beszélgető csoportunkhoz. A vékony arcú, mosolygó fiatalember tavaly a Kiváló Ifjú Technikus cím mellé — amit Kádár Sándor és Fazekas Károly is elnyert — november 7-re megkapta a Kiváló Dolgozó címet is. Bónus Pétert vezérigazgatói dicseret illette. Az elismerés szép jelei ezek. S mégis, hiányzik valami a kis közösségnek. — Jó, hogy várják tőlünk az újítást, mi viszont elvárnánk: ha elfogadták, g a vállalaton belül nincs rá erő meg idő csináltassák meg máshol. Mert ha jön a tili-tol-i, meg a határidőmódosítások ... — Bele is fásul az ember ... Tari Sándor, a tmk főművezetőjeként is érdekelt a beszélgetésben: az emberek meg is csinálnák túlmunkában az újításokat... — Miért a feltételes mód? — Mert csak az R-alap terhére lehetne. Vagyis: a részesedésből, s onnét csak ujjat-harapva lehet. pénzt elvenni. Azelőtt pedig, mesélik, sok nagyszerű dolgot valósítottak meg műszak után, együttdolgozva. S persze, gyorsabb is, ha közvetlenül az ismerős lakatosokkal, esztergályosok* kai lehet valóraváltani az Elképzelést. Vajon nem lehetne erre mégis megoldást találni „házon belül?" — Másszóval: egy külön megvalósító brigád is kellene a kigondolók mellé? — kérdezem. — Így valahogy. Bizonyos, hogy minden ötlet annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. De egy újítás értékét az is növeli, ha gyorsan bekapcsolódhat a termelés nagy gépezetébe. Bónus Péter mondja: — Karos lerakó néven újított tunk egy szerkezetet. Egyik munkahelyen a vezetéket eddig kézzel szedték le, sokat panaszkodtak az asszonyok, egy személy nem is bírta nyolc óráig, valtva csinálták. Most a mi szerkezetünk megoldja ennek automatikus lerakását. De hát a gyárban nincs aki megcsinálja, így aztán a szőregi Egyetértés Tsz lakatos részlegének adtuk ki „albérletbe". Az iroda, ahol a fiatalokdolgoznak, valóságos ötletbölcsőde. De a gyárkapun kilépve sem felejtik a többretörekvés töprengéseit. — Nem lehet benthagyni egy-egy problémát, otthon is meditálni kell rajta, próbálgatni a rpegoldást. Még álmunkban is visszatér — magyarázza Fazekas Károly, a szellemi alkotás folyamatát, vívódó periódusait. • S mit szeretnének mindezek fejében az újítók? Csak azt, hogy a megvalósításért már ne kelljen vívódniuk, hogy hamarabb lássák „élni", „dolgozni" ötleteiket. No meg azt is, hogy anyagilag is több biztatást-lelkesítést adjanak nekik. .. Simái Mihály (