Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-14 / 294. szám

a KEDD, 1971. DECEMBER 14. A munkásmozgalomban eltöltött idő beszámítása a nyugdíjba Hibridek- a klobmozgalcmban M. T. szegedi olvasónk nyugdíjba szeretne menni. 1932 óta részt vesz a munkásmozgalomban. A felszabadulás előtti munkaviszonyban töltött időket nem tudja összeszedni, mert sok helyen nem jelentették be az ÓTI-ba. Kérdezi: ezeket az eveket — amikor nem volt Kijelentve — beszámitják-e a nyugdíjba? / A felszabadulás előtt a munkásmozgalomban — akár a szakszervezetben, akár a pártban.— részt vevő dolgozók üldöztetésük miatt nem állhattak folyamatosan munkaviszonyban, sőt az is előfordult, hogy külföldre kellett menekülniük. Olvasónk levelében nem közölte, hogy munkásmozgalomban eltöltött idejét tudja-e igazolni, vagy pedig tulajdonosa-e a Szocialista Hazáért Érdemrendnek, ezért röviden ismertetjük a munkásmozgalomban eltöltött idők igazolási formáit és azt, hogy abból mennyit lehet nyugdíjnál szolgalati időként figyelembe venni. A nyugdíjtörvény rendelkezései szerint a munkásmozgalomban eltöltött Időből figyelembe kell venni az 1929. január 1. és az 1944. Nnpi KISLEXIKON a beszédről Sajátosan emberi tevékenység. amely a nyelv használatában nyilvánul meg a gondolkodás és gondolatközlés folyamatában. Meghatározott nyelvrendszeren épül fel, amely a beezédtevékanységben valósul meg, fejlődik és tökéletesedik. Az állatvilágból kiemelkedő embernél a közösen végzett munka során alakult kl. amikor az együtt dolgozóknak egymással valamit közölniük kellett • Allatoknál ls? Az állatok ösztönösen használnak hangcsoportokat azonban az emberi beszéd abban különbözik ettől, hogy az embernél az egyes hangokhoz és hangsorokhoz egy-egy emberi csoport (egynyelvűek közössege) meghatározott fogalmakat kapcsol. Erre állat nem képes. # Elsajátítása? Hosszú folyamat eredménye a beszed tanulás. • Az anyanyelven tanuló kisgyermek, vagy az idegen nyelvet tanuló felnőtt először hallja a szavakat, aminek alapján a szürke agykéreg bizonyos részében (Werntcke-központ) hallási emlékképei tamadnak. Ehhez kapcsolódnak a fogalnu (látási) képek, esetleg szaglási, Ízlelési, tapintási emlékképek. Ugyanakkor az egyén utánozni próbálja a hallott beszédet, tehát mozgási (beszélő szerveinek mozgási) emlékképek is Jelentkeznek a beszéd agy-központjában (Broca-központ). Később, az írniolvasni tanulás során, ehhez újabb mozgási és látási emlékkének csatlakoznak és újabb agykérgi olvasó- és tróközpont alakul ki. 0 Biológiailag? A beszéd tevékenység tehát az agyműködés törvényének van alávetve és lényegileg feltételes reflex. (Pavlov) Az említett központok jobbkezeseknél az agy bal féltekéjében foglalnak helyet december 31. közötti időt, ha a dolgozó ezalatt és ezt követően a munkásmozgalomban folyamatosan részt vett. Így a megszakítás nélküli szakszervezeti tagsági időt a fentlek szerint csak akkor lehet szolgálati Időként figyelembe venni, ha a folyamatos szakszervezeti tagságot, illetőleg a szakszervezeti mozgalomban való folyamatos részvételt az illetékes szakszervezeti elnökség igazolja, a pártmunkában töltött időt pedig akkor, ha a munkásmozgalomban való folyamatos részvételt a Magyar Szocialista Munkáspárt illetékes megyei bizottsága igazolja. A Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosának esetében a fentieken túlmenően az 1945. január 1. és az 1948. december 31. közötti időt ls figyelembe kell venni, egyéb igazolások nélkül. Az igazolt munkásmozgalmi tevékenység idejét — legfeljebb 1948. december 31-ig — megszakítás nélküli munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, és a pótszabadság, a jubileumi jutalom kiszámításakor ls így kell vele számolni. A munkásmozgalomban eltöltött időn kívül az akkori hitelt érdemlő munkakönyvbe szabályosan bejegyzett — nem alkalmi jellegű — munkaviszonyt a nyugdíjra jogosító szolgálati időként figyelembe kell venni a munkaviszonyban töltött időnél is és akkor is, ha a munkáltató a dolgozó munkaviszonyban töltött idejének csak egy részét jelentette be biztosításra. Itt említjük meg, hogy 1972. január 1-től a 39/1971. (XI. 28.) Korm. sz. rendelettel módosított 27/19B8. (XII. 18.) Korm. sz. rendelet értelmében a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetés tulajdonosának saját jogú öregségi vagy rokkantsági nyugdíját a jogszabályok szerint Járó mértéknél havi 1000 forinttal magasabb összegben, de legalabb 2600 forintban kell megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy nyugdíjjogosultságát melyik nyugdíjrendszer szabályai szerint szerezte meg. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra válik jogosulttá. Dr. V. M. Az interklubok azok az intézmények, ahol a lengyel főiskolai és egyetemi diákok baráti beszélgetéseken találkoznak a nyári termelési gyakorlatra, szünidőre, tanulmányútra és kirándulásokra Lengyelországba érkező külföldi diákcsoportokkal. 1971 nyarán, július hónapban több mint 20 ezer külföldi egyetemi hallgató vendégeskedett Varsóban. Három különleges interklub látta őket vendégül; a Hibridek, a Százvölgy és a Szigma nevű klubok. Ezekben csakúgy mint az ország más klubjaiban, külön műsorokat szerveztek a külföldi vendégeknek. A műsorok célja az, hogy a Lengyelországba látogató vendégek mind jobban megismerkedjenek a lengyel kultúrával és művészettel. Különösen érdekes programmal várta külföldi vendégeit a Hibridek klub, amely a versói egyetem diákjainak közkedvelt művelődési és szórakozási helye. A klub 10 esztendős pályafutása alatt elsősorban a zenéről, közelebbről a dzsessz zenéről vált Ismertté. Ezúttal a klubtagok nemcsak a dzsessz műfajában szerzett széles körű ismereteiket mutatták be, hanem nagyszabású képzőművészeti kiállítással, grafikai és plakátbemutatókkal is kedveskedtek vendégeiknek. A klubban hetente többször mini-filmfesztivált rendeztek, a lengyel filmiskola legsikerültebb alkotásaiból. Ezenkívül baráti estéket szerveztek, amelyeken a külföldi diákok megismerkedhettek a lengyel költészet legkiválóbb képviselőinek alkotásaival — a reneszánsztól napjainkig — magas színvonalú fordításokban. A Százvölgy nevű diákklub Varsó egyik legrégibb hasonló jellegű intézményeinek sorába tartozik. A klub színházi kollektívája már számos hazai és külföldi fesztiválon szerepelt szép sikerrel. A nyári szünidők idején a klub műsorai a főváros diákköreinek egyik legkedveltebb művelődési és szórakozási forrásai. Tánctermében az ország legjobb diákzenekarai lépnek fel: a klub. a nemzetközi diáktalálkozók egyik leghíresebb központja lett. Varsó leghangulatosabb Interklubja a varsói egyetem egyik pincéjében működő Szigma klub, amely kis kiállítási csarnokkal, színházteremmel, eszpresszóval rendelkezik. Este tíz órától reggelig tartanak itt a zajos, vidám diáktalálkozók, táncmulatságok. A tanév megnyitásával az interklubok bezárják kapuikat, és átadják helyüket a diákok más, komolyabb foglalkozásainak, az alkotó jellegű, művészi csoportoknak, színházi kollektíváknak. Méret szerint Anyakönyvi hírek L KERÜLET Házasság: Polner Frigyes Clrtl és Csernovszky Julianna, Nyerges Ferenc és Halogh Irma, Bálint Dezső László és Szanka Anna. Kmetykó Lajos Ferenc és Tóth Éva, Laczkó Mihály és Hamut noná, Dobay Dezső és Tóth Erzsébet Magdolna. Dobor László és Ordögh Mária, Kerekes Imre György és Rózsa Judit Irén, Zsiga ,'ános és Budai rbolya Éva, Vörös László és Pásztor Márta Anna, Lévai Lajos András és Masa Eszter házasságot kötöttek. Szülelés: Csonka Imrének ós Sütő Irmának Csaba, Kovács Tibor Ferencnek és Solymossy Máriának Biborka Zsuzsanna, Taskovlcs Tibor Bélának és Török Terézia Borbálának Tamás Tibor, Berlcó Károlynak ás Csillag Rozáliának Csaba. Kovács Jánosnak és Blczók Annának Mónika. Otott-Kováos Józsefnek és Oláh Erzsébetnek Andrea Erzsébet, Kesztyűs Lajosnak és Lakatos Katalinnak Krisztina Katalin, Nagyhaska Istvánnak és Gyuris Ilona Mártának Edit, Kucsora Lajosnak és Slsák Erzsébet Teréziának Attila Lajos, Csermák Jánosnak és Kis Zsuzsannának Zsuzsanna, Fodor Bélának és Szalma Ibolya Margitnak Tibor, Nagy Sándor Józsefnek és Pintér Éva Viktóriának Sándor, Bálint Józsefnek és Ma sir Máriának Marianna, Magyarfalvi Lászlónak és Csorga Zsuzsanna Klárának László György. Sült Józsefnek és Ambrus Emmának Tímea Emma, Hartleln Pál Nándornak és Samu Erzsébet Richárdnak Pál, Börócz Mihálynak és Szalma Máriának Katalin, Veres Károly Ignácnak és Lelbhardt Annának Judit Ágnes, Rigó Szilveszternek és SomoskOvi Mária Juditnak Attila Árpád. Molnár Istvánnak és Molnár Máriának Krisztina. Vass Jánosnak és Sóvári Etelkának Anikó, Oláh Jánosnak és Horváth Erzsébetnek Gellért. Szél Szilveszternek és Fodor Zsuzsannának Szilvia Zsuzsanna. Körmendi Lászlónak és Szilágyi Irénnek László Attila, Herczeg Tamásnak és Ambrus Ildikónak Zoltán, Kovács Imrének és Volíord Piroskának Gabriella. Papp Józsefnek éa Kószó Máriának Mária, Plgnlczki Jánosnak és Solymosi Katalinnak János, Fáb'án Bélának és Szönyl Erikának Szilárd Béla, Fehér Dánlelnek és dr. Kovács Valériának Dániel, Bencsik Mihálynak és Savanya Klára Etelkának Szilvia, Papp Jánosnak és Ordögh Margitnak Gyöngyi Marianna, Sárközi Imrének és Adám Gizellának Imre, Koncz Árpádnak és Acs Ibolya Máriának Emese, Korponal József Istvánnak és Héj Ja Mária Magdolnának Éva Rozália, Vörös Pálnak és Csótl-Gyapjaa Arankának Zoltán, Molnár Tivadarnak és Gergely Ildikó Erzsébetnek Tivadar Zsolt. Tóth Mihály Sándornak ég Mucsi Juliannának Mihály Zoltán, Mészáros Istvánnak és Szekeres Máriának Ibolya, Czetter Istvánnak és Bugyi Katalinnak József. Kókal Zoltánnak és Pintér Ilona Erzsébetnek Ilona, dr. Kovács Adám Jánosnak és dr. KUmstein Gabriellának Kornélia, Kanalas János Károlynak és Nagy Rozáliának Zsolt nevű gyermekük született. Halálozás: Farkas Mátyás, Szabó István, Huszár János Mihály, Ferdmándy Elemérné Horváth Margit, Szigeti János. Prágai Mihály, Chrenkn Mlhályné Kucsera Teréz. Kovács Mátyásné Medve Mária, dr. Magyar Mihály. Kálmán Kálmán, Dúsa Józaefné Rácz Ilona, Czekus Józsefné Fekerte Márta. Tóth Antal, Mavyar Sándomé Tatár Margit, Tóth Andrásné Futó Rózsa, Vincze János, Horváth .Mlhályné Horváth Rozália, Révész Andor István. Kosányl István, Csala Mihály. Illyés Tlbomé Szentiványi Júlia. Németh Istvánné Kiizsán Julianna, Temesvárt Mlhályné Wtedermann Ilona, Czeglédl Julianna. Hídvégi János. Sztankovlcs Ferenc, Gomboa Imréné Gasparek Ágnes, Varga András. Tóth József, Tokai Ferenc, Vass Andrea, Gyúrta Lajos Kálmán. Tímár Erzsébet. Nagy Rókus Szenes Ottó, Szmolenszky József. Bálint József. Ráez László Imre, Agócs István. Martonosl Bé'áné Ficsor Ilona, Császár Ferenc, Fperlesl József. Palatínus Antal. Koscsó Béláné Hegedűs Margit, Ivanlcs Jenöne Gémes Mária meghalt. TI. KERÜLET Házasság: Puruezka! Mátyás es Balog Róma Magdolna. Fábián László és Répás! Mária. Kovács István János és Varga Éva Mária, Tóth János és Bálint Jultanra. Molnár József János es Faragó Gabriella házasságot kötöttek. Halálozás! Karai Mihály, Csányl Istvánné Hevesi Veronika, Stpos-Szabo István, Bálint Antal, Zsiga Mihály, Seres Gyuláné Gera Anna, Erdélvl pálné Német Júlia, Dékán y István meghalt. m. KERÜLET Házasság: Klspá! Péter és Gajdács Erzsébet, Fodor László és Mérges Hajnalka, Miklós István és Gera Viktória, Szélpál László Szilveszter és Csillag Irén házasságot kötöttek. SzUletés: Dömösi Pál Bélának: és Karsal Ilona Rózsának Enikő. Galgóczl Sándornak és Gáli Márta Erzsébetnek Lívia Magdolna, Kovács Zsigmondnak és Rózsa Magdolnának Zsolt, Mangó Ferencnek és Farkas Eszter Borbálának Eszter, Nyemcsók Györgynek és Schmledt Zsuzsannának Eva Piroska, Hamza Sándor Andrásnak es Balom Annának Sándor András, Sándor Laszlónak éa Dudás Juliannának Imre. Kelemen Mihálynak és Szabó Irénnek Andrea, Nagy Györgjnek és Pap Ilonának Róbert György, Sáfár Vincének és Szalai Erzsébetnek András, Hegyesl Bélának és Módra Juliannának Eszter, Babrián Imrének és Ellás Zsuzsanna Veronikának Zsuzsanna Veronika, Balatonyl Ferencnek és Tiszaközi Csilla Erzsébetnek Zsolt Ferenc, Beretka Antalnak és 81mon Piroskának Piroska, Boros Lászlónak és Szőnyl Rózának Erika, Kuczul Vilmosnak és Karczel Máriának Vilmos Csaba, Gábor Jánosnak és Faragó Mária Erzsébetnek Edina, Juhász Kálmánnak és MasliJullannának Andrea, Juhász Kálmánnak és Masir Juliannának Erika, Gyollai Antalnak és Urbán Piroskának Krisztina, Római Imre Istvánnak és Tejéki Évának Éva Tünde nevű gyermekük született. Halálozás: Márton Sándörné Börcsök Regina, Korom Imre Ferenc, Szabados Lajos, Ammer Ferencné Juhász Rozália. Kátal János, Kónya István, Gyuris Károly. Nagy Ignáo, Dobó Károlyné Kátal Mária, Molnár József, Tolnai Péter Pál, Makal Mlhályné Nóvák Mária, Takács Lászióné Forgó Katalin, Bálint Lajosné Mészáros Julianna, Karakas Sándor, Czérna Gyuláné. Zámbó Györgyné Tóth Klára meghalt. DÁNIEL IANG; INCIDEMS a 192-es ilatori Dokumentumregény — l orditolta: Hernádi Miklós 1. A vietnami hadjaratból hazatérő amerikai veteránok fejében, valamennyi háborút járt katonaelődjükhöz hasonlóan, életre szóló emlékeik kavarognak. Bármilyen távol szolgáltak is a fronttól, rendkívüli időnek érzik ott töltött katonaidejüket, amely múlékony mindennaposságában is, úgy érezték, a hősiesség felé hajlott, Hazahozta maga val emlékeit Sven Eriksson, leszereléséig első osztályú közlegény is — így hívom, mert tetézné az őt kerülgető veszélyt, ha valódi nevét használnám —, de el sem tudja képzelni, mit művel majd emlékeivel a jóvó. 1968 áprilisában kitüntetéssel szerejt le. A huszonnégy évesen is háborús veterán, aki Minnesota esaeknyugaiti vidékének egyik kicsiny, mezőgazdasági településéről származik, még abban sem biztos, hogy ragaszkodna-e élményeihez, ha történetesen módjában állna, hogy uralkodjék emlékezetén. Erlksson vietnami élményei természetesen változatosak voltak, nem egy közülük élesen vésődött tudatába. Már maga az, mondja, hogy megismerhetett egv ázsiai országot — kalandszámba ment. Az ottani táj egészen más, mint Minnesota e szögletének dermedt síkságai; életében először gázolt át rizsföldeken, hunyorgott a buja, gubancos dzsungel hirtelen homályában, barangolt bizonytalanul, fejéig beborítva a magas elefán tfűben Gyalogos lévén, Eriksson nem kevés bevetést csinált végig, na akarná, felidézhetné, hogyan vett részt megerősített állások elfoglalásában, tűzharcokban, amikor a golyózápor valósággal a földhöz szegezte, de különösen egy rajtaütésről beszélhetne, amelyben egységének fele megsebesült. Eriksson mégis habozás nélkül bevallja, hogy valahányszor vietnami szolgálati idejére gondol, egyetlen kép bukkan fel benne. Egy vietnami parasztlany képe, aki kéthárom évvel lehetett fiatalabb nála, s akivel a Délkinai-tengertől néhány mérföldre, a Központi Fennsík. egyik eldugott falucskajaban. 1966. november 18-an „ismerkedett meg". A legénységi állomány négy másik tagjával Eriksson azon a napon felderítő őrjáratot végzett a lany faluja közelében. Csak ködösen emlékszik a lány külsejére. Arra viszont világosan, hogy a lány szájában szembeötlő aranyfogat látott, s hogy a lány sötétbarna szeme olykor nagyon beszédesen csillogott. Arra ls emlékszik, hogv a lány poros, kékes színű üveg fülbevalót viselt; azért figyelt fel a rajta fügeő csecsebecsére, mert tompán felfénylett, amikor azon a napos délutánon parancsot kapott, hogy őrizze a lányt. Mint a legtöbb lány, parasztos, bő, fekete pizsamaruhát viselt, amely elrejtette alakját. Erikssonnak mégis olyan érzése támadt, hogy karcsú és törékeny, talán százötven centiméter magas lehet. A nevét csak akkor tudta meg. amikor a lány már nem élt, a hadbírósági tárgyaláson, ahol a lány húga Igazolta a lány személyazonosságát. Ezt a hadbírósági tárgyalást Eriksson maga kezdeményezte, és ő volt a kormány koronatanúja. A lány neve — valódi neve — Phan Thí Mao volt. Kriksson egyetlen szót sem váltolt vele, egyikük sem beszélt a másik nyelvén. Ismeretsége a lánnyal alig tartott tovább huszonnégy óránál, s ez volt egyszersmind a lány életének utolsó huszonnégy órája. Katonatársai, négyen, akikkel az őrjáratot végezte, megerőszakoltok és megölték a lányt, testét egy hegyi bozótban hagyták halra. Egyikük háromszor belédöfött tőrével, s amikor a védelem felkérte Erikssont, írja le a döfések hangját, ő így vallott: „Lőttem, beleztem is szarvast. Éppen úgy hangzott, mint amikor az ember belekésel a szarvasba, tompa, huppanó hang, vagy valami hasonló ., Beszéltem Erikssonnal a lakásán, mondjuk Minneapolisban, ahol leszerelése óta egy közeli áruházban asztalos. Takaros,, szerény, háromszobás lakásban él feleségevei, Kirstennel. A falakat az asszony műkedvelő festményei díszítik. Hármasban beszélgettünk; Mrs. Eriksson huszonhárom éves, egy biztosítási irodában titkárnő. Nincs gyerekük. Négy éve házasodtok össze, röviddel azután, hogy Erikssont behívták. Gyermekkoruk ota ismerik egymást, az apák egymás szomszédságában gazdálkodtak, és szűkölködtek, akár a környék sok más farmerje. Mrs. Eriksson még azt is hozzátette, hogy a környéken jobbára skandináv bevándorlók laktak. „Olyan vidék, ahol az emberek büszkék rá, hogy nem keltenek feltűnést." Apró xermetű, csinos, szőke nő, eLeven, értelmes modorú. Alig tettem be a lábam, máris kávéval, süteménnyel kínált. Azt mondta, örül, hogy Mao történetét akarom hallani. Amióta férje visszatért Vietnamból, csak neki, a feleségének beszélt erről, de a részleteket máig sem mondta el. „Jót fog tenni neki, ha valaki más hallgatja végig", mondta élénken, csipkelődve. Eriksson egymagában ült a díványon, s amikor kis6é elmosolyodott, mély horpadás támadt, egyik arcán. Alacsony, világos arcszínű, szőke kékszemű, szűkszavú. Együttlétünk órái alatt gyakran szünetet tartott, szótlanul ült. töprengő lett az arca. és sokáig nem folytatta, talán egy egész percig. Eleinte lakonikusan beszélt, de természetes halleatousága lassan felolvadt, és megesett — különösen egy-egy szünet u»án —, hogy valóságos szóáradat tört ki belőle, s úgy látszott, mintha csak erővel tudna megálljt parancsolni magának. (Folytatjuk.) I