Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-14 / 294. szám

a KEDD, 1971. DECEMBER 14. A munkásmozgalomban eltöltött idő beszámítása a nyugdíjba Hibridek- a klobmozgalcmban M. T. szegedi olvasónk nyugdíjba szeretne menni. 1932 óta részt vesz a mun­kásmozgalomban. A felsza­badulás előtti munkaviszony­ban töltött időket nem tud­ja összeszedni, mert sok he­lyen nem jelentették be az ÓTI-ba. Kérdezi: ezeket az eveket — amikor nem volt Kijelentve — beszámitják-e a nyugdíjba? / A felszabadulás előtt a munkásmozgalomban — akár a szakszervezetben, akár a pártban.— részt vevő dolgo­zók üldöztetésük miatt nem állhattak folyamatosan mun­kaviszonyban, sőt az is elő­fordult, hogy külföldre kel­lett menekülniük. Olvasónk levelében nem közölte, hogy munkásmozgalomban eltöl­tött idejét tudja-e igazolni, vagy pedig tulajdonosa-e a Szocialista Hazáért Érdem­rendnek, ezért röviden is­mertetjük a munkásmozga­lomban eltöltött idők igazo­lási formáit és azt, hogy ab­ból mennyit lehet nyugdíj­nál szolgalati időként figye­lembe venni. A nyugdíjtörvény rendel­kezései szerint a munkás­mozgalomban eltöltött Időből figyelembe kell venni az 1929. január 1. és az 1944. Nnpi KISLEXIKON a beszédről Sajátosan emberi te­vékenység. amely a nyelv használatában nyilvánul meg a gon­dolkodás és gondolat­közlés folyamatában. Meghatározott nyelv­rendszeren épül fel, amely a beezédtevé­kanységben valósul meg, fejlődik és töké­letesedik. Az állatvilág­ból kiemelkedő ember­nél a közösen végzett munka során alakult kl. amikor az együtt dol­gozóknak egymással va­lamit közölniük kellett • Allatoknál ls? Az állatok ösztönösen használnak hangcso­portokat azonban az emberi beszéd abban kü­lönbözik ettől, hogy az embernél az egyes han­gokhoz és hangsorok­hoz egy-egy emberi csoport (egynyelvűek közössege) meghatáro­zott fogalmakat kapcsol. Erre állat nem képes. # Elsajátítása? Hosszú folyamat ered­ménye a beszed tanulás. • Az anyanyelven tanuló kisgyermek, vagy az idegen nyelvet tanuló felnőtt először hallja a szavakat, aminek alap­ján a szürke agykéreg bizonyos részében (Werntcke-központ) hal­lási emlékképei tamad­nak. Ehhez kapcsolód­nak a fogalnu (látási) képek, esetleg szaglási, Ízlelési, tapintási emlék­képek. Ugyanakkor az egyén utánozni próbál­ja a hallott beszédet, tehát mozgási (beszélő szerveinek mozgási) em­lékképek is Jelentkez­nek a beszéd agy-köz­pontjában (Broca-köz­pont). Később, az írni­olvasni tanulás során, ehhez újabb mozgási és látási emlékkének csat­lakoznak és újabb agy­kérgi olvasó- és tróköz­pont alakul ki. 0 Biológiailag? A beszéd tevékenység tehát az agyműködés törvényének van alávet­ve és lényegileg felté­teles reflex. (Pavlov) Az említett központok jobbkezeseknél az agy bal féltekéjében foglal­nak helyet december 31. közötti időt, ha a dolgozó ezalatt és ezt kö­vetően a munkásmozgalom­ban folyamatosan részt vett. Így a megszakítás nélküli szakszervezeti tagsági időt a fentlek szerint csak akkor lehet szolgálati Időként fi­gyelembe venni, ha a folya­matos szakszervezeti tagsá­got, illetőleg a szakszerveze­ti mozgalomban való folya­matos részvételt az illetékes szakszervezeti elnökség iga­zolja, a pártmunkában töl­tött időt pedig akkor, ha a munkásmozgalomban való folyamatos részvételt a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt illetékes megyei bizottsága igazolja. A Szocialista Hazáért Ér­demrend tulajdonosának ese­tében a fentieken túlmenő­en az 1945. január 1. és az 1948. december 31. közötti időt ls figyelembe kell ven­ni, egyéb igazolások nélkül. Az igazolt munkásmozgalmi tevékenység idejét — legfel­jebb 1948. december 31-ig — megszakítás nélküli munka­viszonyban töltött időnek kell tekinteni, és a pótszabadság, a jubileumi jutalom kiszámí­tásakor ls így kell vele szá­molni. A munkásmozgalomban el­töltött időn kívül az akkori hitelt érdemlő munkakönyv­be szabályosan bejegyzett — nem alkalmi jellegű — mun­kaviszonyt a nyugdíjra jogo­sító szolgálati időként figye­lembe kell venni a munka­viszonyban töltött időnél is és akkor is, ha a munkálta­tó a dolgozó munkaviszony­ban töltött idejének csak egy részét jelentette be biztosí­tásra. Itt említjük meg, hogy 1972. január 1-től a 39/1971. (XI. 28.) Korm. sz. rendelet­tel módosított 27/19B8. (XII. 18.) Korm. sz. rendelet ér­telmében a Szocialista Ha­záért Érdemrend kitüntetés tulajdonosának saját jogú öregségi vagy rokkantsági nyugdíját a jogszabályok sze­rint Járó mértéknél havi 1000 forinttal magasabb összeg­ben, de legalabb 2600 forint­ban kell megállapítani, te­kintet nélkül arra, hogy nyugdíjjogosultságát melyik nyugdíjrendszer szabályai szerint szerezte meg. Ezt a rendelkezést kell alkalmaz­ni akkor is, ha a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdo­nosa mezőgazdasági termelő­szövetkezeti öregségi, illető­leg munkaképtelenségi jára­dékra válik jogosulttá. Dr. V. M. Az interklubok azok az in­tézmények, ahol a lengyel főiskolai és egyetemi diákok baráti beszélgetéseken talál­koznak a nyári termelési gyakorlatra, szünidőre, tanul­mányútra és kirándulásokra Lengyelországba érkező kül­földi diákcsoportokkal. 1971 nyarán, július hónapban több mint 20 ezer külföldi egyetemi hallgató vendéges­kedett Varsóban. Három kü­lönleges interklub látta őket vendégül; a Hibridek, a Százvölgy és a Szigma nevű klubok. Ezekben csakúgy mint az ország más klubjai­ban, külön műsorokat szer­veztek a külföldi vendégek­nek. A műsorok célja az, hogy a Lengyelországba láto­gató vendégek mind jobban megismerkedjenek a lengyel kultúrával és művészettel. Különösen érdekes prog­rammal várta külföldi ven­dégeit a Hibridek klub, amely a versói egyetem diákjainak közkedvelt művelődési és szórakozási helye. A klub 10 esztendős pályafutása alatt elsősorban a zenéről, köze­lebbről a dzsessz zenéről vált Ismertté. Ezúttal a klubtagok nemcsak a dzsessz műfajában szerzett széles kö­rű ismereteiket mutatták be, hanem nagyszabású képző­művészeti kiállítással, grafi­kai és plakátbemutatókkal is kedveskedtek vendégeik­nek. A klubban hetente többször mini-filmfesztivált rendeztek, a lengyel filmis­kola legsikerültebb alkotásai­ból. Ezenkívül baráti estéket szerveztek, amelyeken a kül­földi diákok megismerked­hettek a lengyel költészet legkiválóbb képviselőinek al­kotásaival — a reneszánsztól napjainkig — magas színvo­nalú fordításokban. A Százvölgy nevű diákklub Varsó egyik legrégibb hason­ló jellegű intézményeinek so­rába tartozik. A klub szín­házi kollektívája már szá­mos hazai és külföldi feszti­válon szerepelt szép sikerrel. A nyári szünidők idején a klub műsorai a főváros diák­köreinek egyik legkedvel­tebb művelődési és szórako­zási forrásai. Tánctermében az ország legjobb diákzene­karai lépnek fel: a klub. a nemzetközi diáktalálkozók egyik leghíresebb központja lett. Varsó leghangulatosabb Interklubja a varsói egye­tem egyik pincéjében műkö­dő Szigma klub, amely kis kiállítási csarnokkal, szín­házteremmel, eszpresszóval rendelkezik. Este tíz órától reggelig tartanak itt a za­jos, vidám diáktalálkozók, táncmulatságok. A tanév megnyitásával az interklubok bezárják kapui­kat, és átadják helyüket a diákok más, komolyabb fog­lalkozásainak, az alkotó jel­legű, művészi csoportoknak, színházi kollektíváknak. Méret szerint Anyakönyvi hírek L KERÜLET Házasság: Polner Frigyes Cl­rtl és Csernovszky Julianna, Nyerges Ferenc és Halogh Irma, Bálint Dezső László és Szanka Anna. Kmetykó Lajos Ferenc és Tóth Éva, Laczkó Mihály és Hamut noná, Dobay Dezső és Tóth Erzsébet Magdolna. Dobor László és Ordögh Mária, Kere­kes Imre György és Rózsa Ju­dit Irén, Zsiga ,'ános és Budai rbolya Éva, Vörös László és Pásztor Márta Anna, Lévai La­jos András és Masa Eszter há­zasságot kötöttek. Szülelés: Csonka Imrének ós Sütő Irmának Csaba, Kovács Tibor Ferencnek és Solymossy Máriának Biborka Zsuzsanna, Taskovlcs Tibor Bélának és Török Terézia Borbálának Ta­más Tibor, Berlcó Károlynak ás Csillag Rozáliának Csaba. Kovács Jánosnak és Blczók An­nának Mónika. Otott-Kováos Józsefnek és Oláh Erzsébetnek Andrea Erzsébet, Kesztyűs La­josnak és Lakatos Katalinnak Krisztina Katalin, Nagyhaska Istvánnak és Gyuris Ilona Má­rtának Edit, Kucsora Lajosnak és Slsák Erzsébet Teréziának Attila Lajos, Csermák Jánosnak és Kis Zsuzsannának Zsuzsanna, Fodor Bélának és Szalma Ibolya Margitnak Tibor, Nagy Sándor Józsefnek és Pintér Éva Viktó­riának Sándor, Bálint Józsefnek és Ma sir Máriának Marianna, Magyarfalvi Lászlónak és Csorga Zsuzsanna Klárának László György. Sült Józsefnek és Amb­rus Emmának Tímea Emma, Hartleln Pál Nándornak és Sa­mu Erzsébet Richárdnak Pál, Börócz Mihálynak és Szalma Máriának Katalin, Veres Károly Ignácnak és Lelbhardt Annának Judit Ágnes, Rigó Szilveszter­nek és SomoskOvi Mária Judit­nak Attila Árpád. Molnár Ist­vánnak és Molnár Máriának Krisztina. Vass Jánosnak és Só­vári Etelkának Anikó, Oláh Jánosnak és Horváth Erzsébet­nek Gellért. Szél Szilveszternek és Fodor Zsuzsannának Szilvia Zsuzsanna. Körmendi Lászlónak és Szilágyi Irénnek László Attila, Herczeg Tamásnak és Ambrus Ildikónak Zoltán, Ko­vács Imrének és Volíord Piros­kának Gabriella. Papp József­nek éa Kószó Máriának Mária, Plgnlczki Jánosnak és Solymosi Katalinnak János, Fáb'án Bélá­nak és Szönyl Erikának Szilárd Béla, Fehér Dánlelnek és dr. Kovács Valériának Dániel, Ben­csik Mihálynak és Savanya Klára Etelkának Szilvia, Papp Jánosnak és Ordögh Margitnak Gyöngyi Marianna, Sárközi Im­rének és Adám Gizellának Imre, Koncz Árpádnak és Acs Ibolya Máriának Emese, Korponal Jó­zsef Istvánnak és Héj Ja Mária Magdolnának Éva Rozália, Vö­rös Pálnak és Csótl-Gyapjaa Arankának Zoltán, Molnár Ti­vadarnak és Gergely Ildikó Er­zsébetnek Tivadar Zsolt. Tóth Mihály Sándornak ég Mucsi Ju­liannának Mihály Zoltán, Mé­száros Istvánnak és Szekeres Máriának Ibolya, Czetter Ist­vánnak és Bugyi Katalinnak József. Kókal Zoltánnak és Pin­tér Ilona Erzsébetnek Ilona, dr. Kovács Adám Jánosnak és dr. KUmstein Gabriellának Kornélia, Kanalas János Károlynak és Nagy Rozáliának Zsolt nevű gyermekük született. Halálozás: Farkas Mátyás, Szabó István, Huszár János Mi­hály, Ferdmándy Elemérné Horváth Margit, Szigeti János. Prágai Mihály, Chrenkn Mlhály­né Kucsera Teréz. Kovács Má­tyásné Medve Mária, dr. Ma­gyar Mihály. Kálmán Kálmán, Dúsa Józaefné Rácz Ilona, Cze­kus Józsefné Fekerte Márta. Tóth Antal, Mavyar Sándomé Tatár Margit, Tóth Andrásné Futó Rózsa, Vincze János, Hor­váth .Mlhályné Horváth Rozália, Révész Andor István. Kosányl István, Csala Mihály. Illyés Tl­bomé Szentiványi Júlia. Né­meth Istvánné Kiizsán Julianna, Temesvárt Mlhályné Wteder­mann Ilona, Czeglédl Julianna. Hídvégi János. Sztankovlcs Fe­renc, Gomboa Imréné Gasparek Ágnes, Varga András. Tóth Jó­zsef, Tokai Ferenc, Vass And­rea, Gyúrta Lajos Kálmán. Tí­már Erzsébet. Nagy Rókus Szenes Ottó, Szmolenszky Jó­zsef. Bálint József. Ráez László Imre, Agócs István. Martonosl Bé'áné Ficsor Ilona, Császár Ferenc, Fperlesl József. Palatí­nus Antal. Koscsó Béláné Hege­dűs Margit, Ivanlcs Jenöne Gé­mes Mária meghalt. TI. KERÜLET Házasság: Puruezka! Mátyás es Balog Róma Magdolna. Fá­bián László és Répás! Mária. Kovács István János és Varga Éva Mária, Tóth János és Bálint Jultanra. Molnár József János es Faragó Gabriella házasságot kö­töttek. Halálozás! Karai Mihály, Csá­nyl Istvánné Hevesi Veronika, Stpos-Szabo István, Bálint An­tal, Zsiga Mihály, Seres Gyu­láné Gera Anna, Erdélvl pálné Német Júlia, Dékán y István meghalt. m. KERÜLET Házasság: Klspá! Péter és Gaj­dács Erzsébet, Fodor László és Mérges Hajnalka, Miklós István és Gera Viktória, Szélpál László Szilveszter és Csillag Irén há­zasságot kötöttek. SzUletés: Dömösi Pál Bélának: és Karsal Ilona Rózsának Enikő. Galgóczl Sándornak és Gáli Márta Erzsébetnek Lívia Mag­dolna, Kovács Zsigmondnak és Rózsa Magdolnának Zsolt, Mangó Ferencnek és Farkas Eszter Borbálának Eszter, Nyemcsók Györgynek és Schmledt Zsu­zsannának Eva Piroska, Hamza Sándor Andrásnak es Balom Annának Sándor András, Sán­dor Laszlónak éa Dudás Julian­nának Imre. Kelemen Mihály­nak és Szabó Irénnek Andrea, Nagy Györgjnek és Pap Iloná­nak Róbert György, Sáfár Vin­cének és Szalai Erzsébetnek András, Hegyesl Bélának és Módra Juliannának Eszter, Bab­rián Imrének és Ellás Zsuzsanna Veronikának Zsuzsanna Vero­nika, Balatonyl Ferencnek és Tiszaközi Csilla Erzsébetnek Zsolt Ferenc, Beretka Antalnak és 81mon Piroskának Piroska, Boros Lászlónak és Szőnyl Ró­zának Erika, Kuczul Vilmosnak és Karczel Máriának Vilmos Csaba, Gábor Jánosnak és Fa­ragó Mária Erzsébetnek Edina, Juhász Kálmánnak és Masli­Jullannának Andrea, Juhász Kálmánnak és Masir Julianná­nak Erika, Gyollai Antalnak és Urbán Piroskának Krisztina, Római Imre Istvánnak és Te­jéki Évának Éva Tünde nevű gyermekük született. Halálozás: Márton Sándörné Börcsök Regina, Korom Imre Ferenc, Szabados Lajos, Ammer Ferencné Juhász Rozália. Kátal János, Kónya István, Gyuris Károly. Nagy Ignáo, Dobó Ká­rolyné Kátal Mária, Molnár József, Tolnai Péter Pál, Makal Mlhályné Nóvák Mária, Takács Lászióné Forgó Katalin, Bálint Lajosné Mészáros Julianna, Ka­rakas Sándor, Czérna Gyuláné. Zámbó Györgyné Tóth Klára meghalt. DÁNIEL IANG; INCIDEMS a 192-es ilatori Dokumentumregény — l orditolta: Hernádi Miklós 1. A vietnami hadjaratból hazatérő amerikai veteránok fejében, valamennyi háborút járt katonaelődjükhöz hasonlóan, életre szóló emlé­keik kavarognak. Bármilyen távol szolgáltak is a fronttól, rendkívüli időnek érzik ott töltött katonaidejüket, amely múlékony mindennapos­ságában is, úgy érezték, a hősiesség felé haj­lott, Hazahozta maga val emlékeit Sven Eriks­son, leszereléséig első osztályú közlegény is — így hívom, mert tetézné az őt kerülgető ve­szélyt, ha valódi nevét használnám —, de el sem tudja képzelni, mit művel majd emlékeivel a jóvó. 1968 áprilisában kitüntetéssel szerejt le. A huszonnégy évesen is háborús veterán, aki Minnesota esaeknyugaiti vidékének egyik ki­csiny, mezőgazdasági településéről származik, még abban sem biztos, hogy ragaszkodna-e él­ményeihez, ha történetesen módjában állna, hogy uralkodjék emlékezetén. Erlksson vietna­mi élményei természetesen változatosak voltak, nem egy közülük élesen vésődött tudatába. Már maga az, mondja, hogy megismerhetett egv ázsiai országot — kalandszámba ment. Az ot­tani táj egészen más, mint Minnesota e szög­letének dermedt síkságai; életében először gá­zolt át rizsföldeken, hunyorgott a buja, guban­cos dzsungel hirtelen homályában, barangolt bizonytalanul, fejéig beborítva a magas ele­fán tfűben Gyalogos lévén, Eriksson nem kevés bevetést csinált végig, na akarná, felidézhetné, hogyan vett részt megerősített állások elfoglalá­sában, tűzharcokban, amikor a golyózápor va­lósággal a földhöz szegezte, de különösen egy rajtaütésről beszélhetne, amelyben egységének fele megsebesült. Eriksson mégis habozás nél­kül bevallja, hogy valahányszor vietnami szol­gálati idejére gondol, egyetlen kép bukkan fel benne. Egy vietnami parasztlany képe, aki két­három évvel lehetett fiatalabb nála, s akivel a Délkinai-tengertől néhány mérföldre, a Köz­ponti Fennsík. egyik eldugott falucskajaban. 1966. november 18-an „ismerkedett meg". A le­génységi állomány négy másik tagjával Eriks­son azon a napon felderítő őrjáratot végzett a lany faluja közelében. Csak ködösen emlékszik a lány külsejére. Arra viszont világosan, hogy a lány szájában szembeötlő aranyfogat látott, s hogy a lány sötétbarna szeme olykor nagyon beszédesen csillogott. Arra ls emlékszik, hogv a lány poros, kékes színű üveg fülbevalót viselt; azért figyelt fel a rajta fügeő csecsebecsére, mert tompán felfénylett, amikor azon a napos délutánon parancsot kapott, hogy őrizze a lányt. Mint a legtöbb lány, parasztos, bő, fekete pi­zsamaruhát viselt, amely elrejtette alakját. Erikssonnak mégis olyan érzése támadt, hogy karcsú és törékeny, talán százötven centiméter magas lehet. A nevét csak akkor tudta meg. amikor a lány már nem élt, a hadbírósági tár­gyaláson, ahol a lány húga Igazolta a lány sze­mélyazonosságát. Ezt a hadbírósági tárgyalást Eriksson maga kezdeményezte, és ő volt a kor­mány koronatanúja. A lány neve — valódi ne­ve — Phan Thí Mao volt. Kriksson egyetlen szót sem váltolt vele, egyikük sem beszélt a másik nyelvén. Ismeretsége a lánnyal alig tar­tott tovább huszonnégy óránál, s ez volt egy­szersmind a lány életének utolsó huszonnégy órája. Katonatársai, négyen, akikkel az őrjára­tot végezte, megerőszakoltok és megölték a lányt, testét egy hegyi bozótban hagyták halra. Egyikük háromszor belédöfött tőrével, s ami­kor a védelem felkérte Erikssont, írja le a döfé­sek hangját, ő így vallott: „Lőttem, beleztem is szarvast. Éppen úgy hangzott, mint amikor az ember belekésel a szarvasba, tompa, huppanó hang, vagy valami hasonló ., Beszéltem Erikssonnal a lakásán, mondjuk Minneapolisban, ahol leszerelése óta egy közeli áruházban asztalos. Takaros,, szerény, háromszo­bás lakásban él feleségevei, Kirstennel. A fa­lakat az asszony műkedvelő festményei díszítik. Hármasban beszélgettünk; Mrs. Eriksson hu­szonhárom éves, egy biztosítási irodában tit­kárnő. Nincs gyerekük. Négy éve házasodtok össze, röviddel azután, hogy Erikssont behív­ták. Gyermekkoruk ota ismerik egymást, az apák egymás szomszédságában gazdálkodtak, és szűkölködtek, akár a környék sok más far­merje. Mrs. Eriksson még azt is hozzátette, hogy a környéken jobbára skandináv beván­dorlók laktak. „Olyan vidék, ahol az emberek büszkék rá, hogy nem keltenek feltűnést." Ap­ró xermetű, csinos, szőke nő, eLeven, értelmes modorú. Alig tettem be a lábam, máris kávéval, süteménnyel kínált. Azt mondta, örül, hogy Mao történetét akarom hallani. Amióta férje visszatért Vietnamból, csak neki, a feleségének beszélt erről, de a részleteket máig sem mondta el. „Jót fog tenni neki, ha valaki más hallgat­ja végig", mondta élénken, csipkelődve. Eriks­son egymagában ült a díványon, s amikor kis6é elmosolyodott, mély horpadás támadt, egyik ar­cán. Alacsony, világos arcszínű, szőke kéksze­mű, szűkszavú. Együttlétünk órái alatt gyak­ran szünetet tartott, szótlanul ült. töprengő lett az arca. és sokáig nem folytatta, talán egy egész percig. Eleinte lakonikusan beszélt, de termé­szetes halleatousága lassan felolvadt, és meg­esett — különösen egy-egy szünet u»án —, hogy valóságos szóáradat tört ki belőle, s úgy látszott, mintha csak erővel tudna megálljt parancsol­ni magának. (Folytatjuk.) I

Next

/
Thumbnails
Contents