Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-14 / 294. szám

KEDD, t971. DECEMBER 11. 5 Rejtvényúton a Szovjetunióban A Magyar Úttörők Szövet­sége, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság országos elnök­sége és a Magyar Rádió a szovjet hős városok hete al­kalmából a hat városban — melyek a hős városokkal testvéri kapcsolatban állnak — vetélkedőt rendezett az úttörőcsapatok között Rejt­vényúton a Szovjetunióban címmel. Szegeden november 28-án rendezték meg az elődöntőt. Az akkor legjobbnak bizo­nyult négy csapat — a Ság­vári Endre gyakorló isko­láé, a Gera Sándor, a Mó­ricz Zsigmond és a Szllléri sugárúti iskoláé — most szombaton ismét találkozott egymással az úttörőházban rendezett döntőn. A vetél­kedőt Vajek Jutka, a rádió riportere vezette. A döntőt a Ságvári Endre gyakorló iskola csapata nyerte. Második helyen a Gera Sándor, harmadikon pedig a Móricz Zsigmond­iskola csapata végzett Az első helyezett csapat tag­jai — Váradi Mónika, Dozzi Graciella, Argyelán Zsuzsa, Gál Enikő és Rédei Ottó — január 15-én részt vesznek a rádió nyilvános vetélkedő­jén, melyen öt város legjobb csapatával találkoznak majd. Á túlterhelés r • • B ff • jf 8 a rr / es a szuloi felelosseg A tanulók túlterheléséről — többnyire szenvelgő han­gon — már könyvtári anyag jelent meg a sajtóban. Szin­te egybehangzóan állítják a segítségért kiáltó cikkek szer­zői, hogy a tananyag-növeke­dés, a fölösleges adathalmaz, a korszerű műveltséghez szükségtelen (?) humán tár­gyak szöveghegye a legfőbb bűnös, de elverik a port a maximalista pedagógusokon, tántervkészítő minisztériumi dolgozókon is. Nem kívánom itt a mindenütt szereplő okok garmadáját felsorolni, valódiságukat, rangsorbeli rendjüket megkérdőjelezni. Részben, mert egyetértek az oknyomozás eredményével, részben, mert egy — ki tud­ja miért? — szemérmesen elhallgatott körülményről szeretnék írni. 1. Falusi st 99 igények Az elmúlt esztendőkben a falvakban ls korszerű keres­kedelmi hálózat alakult ki. A szövetkezeti áruházak egy­re nagyobb választékot kí­nálnak, s ellátják a falvak lakóit a legmodernebb ipar­cikkekkel. Az import bővü­lésével különösen gazdago­dott a választék, s a kíná­lat fokozatosan javult Az utóbbi négy évben kü­lönösen gyorsan bővítették a falusi boltok a ruházati választékot A fiatalok nagy igenyeket támasztanak és ízléses, modern öltözködé­süknek megfelelő ruházati cikkeket kérnek és vásárol­nak helyben. A falusi bol­tok árubemutatókkal is pro­pagálják készletüket. Jellemző, hogy az idén 65 ezer 600 porszívót 118 ezer 800 nagy- és kisképernyős televíziót, 1309 garnitúra bú­tort, 69 ezer kályhát 186 ezer olajkályhát és 100 ezer 200 hűtőgépet adtak el a szövetkezeti kereskedelem­ben. Előrelépés történt a tüzelés korszerűsödésében is. Fejlődött a falvakban a ház­tartási kultúra, s a főzéshez palackos gázt és olajat is használnak. Az áfészeknél az olaj és gáz értékesítése szinte új üzletággá fejlődött Arról a körülményről, amely egy hasonlattal rövi­den is elintézhető: ha egy vödörbe nem tudunk 400 li­ter vizet önteni, akkor an­nak két oka bizonyára van. Egyik, hogy az edény fala nem bírja a nagy megterhe­lést a másik, hogy a vödör űrtartalma csak 20 liter. Azaz többet akarunk beleön­teni, mint ami belefér... A hasonlat persze, mint min­den hasonlat sántít. De fi­gyeljük csak meg egy kicsit közelebbről a mai diákok és szüleik felfogását! Elsősor­ban azonban a szülőkét Talán senkinek sem kell bizonyítani — bár az utóbbi évek legdivatosabb „tudo­mányos kutatása" olyan fel­mérések készítése lett, amelynek várható eredmé­nyét felmérések nélkül is ismerik a hozzáértők —, hogy Magyarországon az utóbbi 10—15 évben érezhe­tően emelkedett az életszín­vonal, a városi családok többségében az iskolás korú gyerekek számára biztr ni tudják a tanuláshoz szük­séges feltételeket. csét, a jó, jeles vagy kitűnő bizonyítványt. Valóban, az elgondolás helyességét agya­korlat is igazolja, bár csak részben: a közepes képes­ségű tanuló ugyanis erőn felüli rendszeres tanulással megszerzi a jó rendű bizo­nyítványt. (Próbálna csak ellenállni az igényesebb ta­nár a szülői ház óhajának! A felháborodott apuka, anyuka minden követ meg­mozgatna, csakhogy vélt iga­za hitelt nyerjen.) A jó ké­pességű tanuló hasonló mó­don a jelest is elérheti, bár helyzete nehezebb. Neki már különórákra is kell járnia, zongoraórák, angol, balett jól (?) megférnek egymás mellett. (Miért is mondaná a maszekoló oktató, hogy a gyerek csak szorgalmas, de nem tehetséges?) Azaz: nem gyengébb ké­pességűek ugyan a mai is­kolások, mint 15—20 évvel idősebb elődeik, csupán töb­bet, erejüket meghaladót kö­vetel tőlük a jobb anyagi helyzetben levő szülői ház. (Mert érdekes, ma is van­nak középiskolások, egyete­misták, akik nem éreznek semmiféle túlterhelést. Van köztük közepes, jó és jeles rendű. Egy dologban azon­ban megegyeznek: nem akarnak „többek" lenni, mint amit rátermettségük le­hetővé tesz, illetve szüleik sem kényszeritik erre őket.) 0 0 Ezek után a szülő, aki mostoha gyermekkorának még mostohább körülmé­nyeiben látja a tanulástól való elzártságának legfőbb okát, most — úgy érzi, úgy gondolja —, a tanuláshoz adott objektív feltételek szükségszerűen, mint termé­keny talajba ültetett fák, megtermik a maguk gyümöl­POAME ora világmárkái Karácsonyi óravás ár! AJÁNLATAINK: ROAMER 17 köves női karórák, pormentes piaquétokban 1400 Ft-tól 1800 Ft-ig ROAMER 17 köves női karórák, pormentes piaquétokban, karcsattal 2500 Ft és 2950 Ft Magyarországon forgalomba hozza: az KAPHATÓ: az ÓRA- ÉS ÉKSZERBOLTOKBAN. az ajándékboltokban, a Centrum és a szövetkezeti áruházakban. Félreértés ne essék: ma­gam is tudom, hogy a le­írt állapot nem egyes szü­lők emberi, jellembeli gyen­geségének következménye, rossz tulajdonsága nem egyedi esetek halmaza, ha­nem társadalmi tünet. Élő, eleven valóság. De ne hallgassuk el, mert a túlterhelésnek nemcsak tananyag-növekedési okai vannak. Ha változtatni aka­runk a jelenlegi állapoto­kon — márpedig sürgősen változtatni kell — nem fel­tétlenül az évszámokat, a képleteket, s az idegen kife­jezések számát kell csök­kenteni, hanem azt is tu­domásul kell venni, hogy a matematikusnak készülő III. osztályos gimnazistának né­gyese van — mondjuk — történelemből. Nem kell fel­tétlenül jelesnek lennie! Et­től még kitűnő ember, s fő­leg kitűnő matematikus le­het. S az egyébként „plusz történelemtanulásra" fordí­tott időt futballozásra, úszás­ra, sétára — s uram bocsá' udvarlásra használhatja. Cs. Farkas István Kísérő sorok egy kérdőívhez A könyvsorsjáték főnyereményei Vasárnap délelőtt tartot­ták meg a XXXIII. könyv­sorsjáték húzását. A főnye­reményeket — a gyorslista alapján — a következő szel­vények nyerték: Skoda sze­mélygépkocsi: III. osztály 384; egyszemélyes spanyol­országi utazás: XIII. o. 4017; egyszemélyes egyiotomi uta­zás: XXIII. o. 20 223; utazás Párizsba egy személy részé­re: XIII. o. 688; egyszemé­lyes jugoszláviai körutazás: VIII. o. 10 920; egyszemélyes Krím-félsziget! utazás: XI. o. 11 472: ausztriai utazás egy személynek: XXIII. o. 21 888; leningrádi utazás egy sze­mélynek: I. o. 13 874; egy­személyes érdéiv( körutazás; XXI. o. 16 468; üdülés a Gyilkos tónál, eev személy­nek: XXIII. o. 16 971. Vásárlási utalványt nyer­tek: 10 000 Ft értékben: XXI. o. 24 914: XV. o. 3149: 5000 Ft értékben: III o. 37 738; XX. o. 16 634; IV. o. 16 957; IV. o. 22 023. Ezen kívül sok sorsjegyet húztak ki könyvnyex-emény­nvel. A kl nem húzott sors­jegyek névértékben bevált­hatók 1972. február 15-ig. A nyertes sorsjegyek teljes lis­tája december 14-től tekint­hető meg a könyvesboltok­ban. Több ezer helyre kézbesít a napokban a posta Szege­den egy hatoldalas kérdő­ívet. melynek feladója az MS7MP városi bizottságá­nak propaganda és művelő­dési osztálya. Válaszboríté­kot is küldenek vele, azzal a kéréssel, hogy a címzet­tek a kérdőívet kitöltve, postafordultával küldjék vissza. A lanokon 31 kér­dés sorakozik, kitöltésük mégis kevéske fáradsággal jár, mert csak egy-egy szá­mot kell bekarikázni a le­hetséges válaszok közül. Mi a célja ennek a köz­véleménykutatásnak? A kérdőív bevezető szö­vegében ezt olvashattok; felmérés készül arról, hogy a párt X. kongresszusán megfogalmazott cé'kitűzé­sek hogyan valósulnak meg Szegeden? Meg lehet­ne közelíteni a témát sta­tisztikai alapon is. hiszen az eredmények mérhetők a termelésben, a béradatok­ban. a kereskedelmi forga­lomban stb., de a számok nem tartalmaznak élő vé­leményeket Jelen esetben nedig énnen ilyeneket akar összegyűltem a nárt. A tár­sadalmi közérzetet, kívánla .megszondázni". Arra keres feleletet, hogy m'ként talál­ja fel magát a dolgozó em­ber a kongresszusi célok megvalósítása közben. Ha csak néhánvat ls kiraga­dunk a kérdésekből — me­lyek a közvéleménvkutatás tartalmi céljaira is fényt vetnek —, láthatjuk: a vizsgálódás legfontosabb eleme a megbecsülés érzé­se. Annak felderítése, hogy árványesül-e az a kongresz­szusi elv. rplszerint na­gyobb megbecsülés jár an­nak. aki többet vállal a szocialista építőmunkából. Munkahelyi vezetői ér­deklődnek-e a munkájával kapcsolatos problémák iránt; törődnek-e a magán­életének gondjaival; milyen szervek segítettek adódó problémáinak megoldásá­ban; tisztellk-e véleményét a munkahelyen; megvaló­sultak-e javaslatai; megbe­csüük-e a régi dolgozókat; hogyan értékeli munkahe­lye bérpolitikáiét? — ilyen és hasonló kérdésekre adót* névtelen válaszokból derül majd ki a tudományos fel­dolgozás során, hogy párt­szervezeteinknek melvek a legfontosabb és legidősze­rűbb feladatai, a tapaszta­latok alanján miben kell tökéletesíteni munkánkat. Társadalmi célt szolgái tehát az a pár percnyi fi­gyelem. nmelvet a kérdő­ívek kitöltéséhez és postá­zásához kér a városi párt­bizottság az iparban, a közlekedésben és más szol­gáltató munkahelyeken dol­gozó emberektől. Ezeknek a kis hozzáiárulásoknak az összessége ugyanakkor fon­ios elemzésekhez és meg­felelő következtetések le­vonásához segíti hozzá a pártszervezeteket A párt tevékenységében ls effvre gvakrabban alkal­mazzuk ezt a módszert mert egvszerre jelentős társadalmi rétegek gondol­kodásmódját. véleményét közérzeté* ismerhe'iOk m»» a tudományos feldolgozás elemzés folyamatában. Eh­hez természetesen arra van szükség, hogv minden cím­zett megfontoltan, őszintén meggyőződése szerint vá­lassza ki a kérdésre illő választ és éppen a cél ér­dekében ne sainálja annak a pár percnek a fáradsá­gát. s ne felejtse el időben postára adni a témával kap­csolatos viszon t üzenetét Vetélkedő Tápén és Dorozsmán A KISZ VIII. kongresszu­sa tiszteletére két járási szintű vetélkedőt rendezett fiataloknak a szegedi járási KISZ-bizottság és a tanács járási hivatalának művelő­dési osztálya az elmúlt hét végén Tápén és Kiskundo­rozsmán. Tápén 17 vers- és prózamondó mérte össze tu­dását, tehetségét, s a színvo­nalas verseny a kisteleki­ek sikerét hozta. Az első Széli Júlia, a második Rácz Ibolya lett (mindketten kis­telekiek), míg a harmadik helyre a deszki Kószó Aran­ka került. Vasárnap délelőtt a do­rozsmai Petőfi Művelődési Otthonban 15 fiatal vett részt azon a szellemi vetél­kedőn, mely témáját az If­júsági mozgalom történeté­ből, a KISZ mai életéből vá­lasztotta. A versenyzők írás­ban feleltek a kérdésekre, ami reálisabbá tette a vetél­kedőt, valamennyien azonos kérdésekre, azonos feltéte­lekkel produkálhatták tudá­sukat, felkészültségüket. Ez­úttal a domaszékiek reme­keltek, megosztva szerezve meg az első két helyet Dobó Szilveszter és Kardos Lász­ló személyében. Második a tiszaszigeti Mari Béla, har­madik a zákányszéki Tanács Klára lett A vetélkedőt Varga Ferenc tanár vezette. Kitüntetés Hétfőn töltötte be 90. élet­évét Szemere Samu profesz­szor, neves filozófus és esz­téta, nemzedekek tudós ne­velője. A magas korában is tevékenyen dolgozó tudóst hétfőn az Akadémia klubjá­ban az MTA filozófiai és történettudományi osztályá­nak nevében Mátrai László akadémikus osztályelnök kö­szöntötte. Beszéde végén át­adta Szemere Samunak, a műveiről készült bibliográ­fiát, amelyet az Akadémiai kiadó az ünnepi alkalomra adott ki. Ezután Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke köszöntöttea jubiláns tudóst és az Elnöki Tanács megbízásából átnyúj­totta a Munka Érdemrend arany fokozatát Szemere Samu meghatot­tan köszönte meg a magas kitüntetést és az üdvözlése­ket Egyetemi zenedélután „Szikra pattant, lett belő­le fáklya..Ezzel a talá­ló jelmondattal zárta a 350 tagú összkar színvonalas hangversenyét az egyetem Dugonics téri aulájában. Az évek óta szokásos egyetemi kóruskoncert vasárnap dél­után részleteiben is emléke­zetes sikerű énekkari bemu­tatóvá vált A klasszikus mű­vek mellett — melyekből különösen kiemelkedett Bee­thoven op. 86-os Hymnusza és a Kodály-, majd a Bár­dos- művek vegyeskari elő­adása — a felszabadulás utá­ni zeneszerző-generáció kó­rusai képezték a műsor fe­lét. Sugár Rezső több mü­j ve, Farsang, Karai, Loránd 1 kórusai és Szeghy Endre költői ihletésű vegyeskarm volt a koncert fénypontja. „A csengő hangú általá­nos iskolások, a színekben és gazdagon éneklő gimnazista vegyeskarok és a leánykar, de különösen a Szegedi Egyetemi Énekkar kamara­és nagykórusa, így együtt a kamarazenekarral, Szegeden is egyedülálló összhatást kel­tettek, képet adva a magyar kórusmozgalom kifinomult újjászületéséről" — mondta Sapszon Ferenc, a Magyar Rádió karigazgatója ünnepi megemlékezésében. A Jó­zsef Attila Tudományegye­tem Kulturális Bizottsága is­mét sikeres koncertet rende­zett.

Next

/
Thumbnails
Contents