Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-01 / 283. szám

SZERDA, 1971. DECEMBER 1. 4 Iskola élet­hőseiben A gép és az ember Á színpad és a tánc amatőr művészei Folyik a vita u szakembe­rek és a szülök között a mű­szaki eszközök felhasználásá­ról az oktatásban. Egyesek csodákat várnak tőle, mások meg talán épp az ellenkező­jét hirdetik. Ügy érzem, a helyes út a két szélsőség kö­zött van, s épp ezért öröm­mel olvastam a Köznevelés című folyóirat 1971/3. számá­ban a kitűnő tanulmányai­ról huzánkbun is ismert szov­jet pedagógus, A. Guszev cikket, amely megerősített ebben a feltevésemben. Idéz­zünk csak a cikkből! „Lát­tam egy irodalomórát, ame­lyen a tanár alig szólalt meg. Az anyagot filmről vetítet­ték, a verseket magnetofon­ról. a dalokat lemezjátszóról hallgatták a tanulók. Ebben az osztályban szinte csak a műszaki eszközök vettek részt az oktatásban. Minden nagyon szép volt: szokutlan, de divatos módon folyt le az óra. Mindössze egy "-csekély­ség« hiányzott — a tanár hangja, amely a meggyőzés erejével hatott volna. Hiány­zott az ember, akit valami­kor irodulmárnak neveztek." Nem vitás, hogy a korsze­rű iskolai műszaki eszközök segítségével minden iroda­lom-, idegen nyelvi, mate­matika-, fizika- stb. órát géppel is „le lehetne vezet­tetni". (Különösen, ha a pe­dagógusnak jutna ideje a sok órás munkát igénylő program elkészítésére.) De ha az iskola egyik főfelada­tának az alkotó munkára való nevelést tekintjük, amely a megismerés, a fel­fedezés örömét kell, hogy adja, nem szabad elfeledkez­nünk Lenin szavairól: „A taneszközök csak segíthetik, de nem helyettesíthetik a pedagógus munkáját". Ugyan­csak Lenin mondta a Kom­szomol III. kongresszusán: „Nagy veszélyt rejt magá­ban az, hu a tanulók köny­nyen. minden munka és ön­állóság nélkül jutnak az is­meretekhez". Disterweg, a „tanítók tanítója" ezt így fo­galmazta meg: „A rossz ne­velő készen nyújtja, a jó ne­velő pedig felfedezteti ta­nítványaival az igazságot". S úgy látszik, a szovjet peda­gógusok között is — akár­csak nálunk — sokan van­nak, akik kongatni kezdték a vészharangot, hogy „a „mozi és a televízió elűzi a gyereket az olvasásától". „Kényelmesebb például a Háború és békét megnézni filmen, mint a tanulónak sa­ját erejéből behatolni a tolsztoji próza varázsos vilá­gába" — mondják. Mindezek és az ehhez ha­sonló tapasztalatok azt iga­zolják, hogy a tanár felelős­sege a műszaki eszközökkel jól felszerelt iskola világá­ban sem csökken. Nagyon sokat jelent, hogy milyen az óran elhangzott élő szó; mi­lyen légkört tud teremteni a tanár; hogyan tud lelkesíte­ni és a tanulókra hatni. Örök igazság marad hogy a gép soha nem pótolhatja a tanárt: eszméket és elveket, meggyőződést és lelkesedést stb. igazán csak a pedagó­gus adhat. A tantárgyat is csak a pedagógus lelkesedé­se szerettetheti meg. Láttam én már elég sok olyan iro­dalom- és történelemórát, amely minden gépi segítség nélkül is nagy élményt nyúj­tott, s a gyerekek átszelle­mülve, zaj nélkül lesték a tanár szavát. De saját pél­dáinkon tapasztaltunk olyat is. hogy hiába volt minden gépi bűvészkedés, nem ér­tük el a kívánt hatásfokot, mert a tanár egyénisége nélkül szürke, egyhangú ma­radt az óra. Nem vitás pél­dául, hogy az uudio-vizuális nyelvoktatás gépesített rend­szere nagyon jó. Többek kö­zött az egyes mechanikus jellegű begyakorlásoknál re­mekül használható. De elébb­utóbb megunnák és meggyű­lölnék a nyelvórákat a ta­nulók, ha örökké csak fül­hallgatóval a fejükön a mag­nószalagon át hallanák az oktatást. Milyen elveket tud­na így csak a magnószalag­ról .átvenni" a gyermek? Milyen egyéniség válna csu­pán a gépi oktatás útján be­lőle? A fentiekből következően sem nehéz megállapítani a szülőknek az igazságot: a műszaki eszközök csak se­gédeszközök, amelyek azért fontosak és szükségesek, mert helyes alkalmazásuk­kal a pedagógus emelni tud­ja a tanítási óra színvonalát s mindenekelőtt annak haté­konyságát. A kapkodásnak nincs semmi helye: csak azért felrúgni a régit, mert van valami új helyette, nem szabad. Csak akkor édemes feladni azt, ami régen be­vált, ha az új módszer jó­ságáról meggyőződtünk. A pedagógusnak a sok-sok új dolog között tudnia kell vá­logatni, s csak azt használja fel, aminek eredményességé­ről meggyőződött. Sokszor a réginek és az újnak az öt­vözéséből fakadnak a leg­jobb megoldások. Nyitva kell tehát tartani a szemet: meg kell nézni tanulmányozni azt, ami új és modern, s ha beválik, alkalmazni. De en­nek ellenére is őrizkedjünk a fetisizálástól, mert az ok­tatási segédeszközök is ha­mar elavulnak, s nem érde­mes olyasmihez ragaszkodni, amely felett már eljárt az idő. A szülők pedig kísér­jék figyelemmel és szem­léljék józan türelemmel a változásokat. A korszerűsö­désből az iskola se marad­hat ki, oda is behatolnak a technika új eszközei. Ezzel már számolni kell, s a jö­vőben egyre inkább tanúi lehetünk ennek a folyamat­nak. Ne idegenkedjék ettől egyetlen szülő sem! Nyu­godjanak meg, hogy gyer­mekük neveltségi szintjét, világnézeti fejlődését, er­kölcsi felfogását stb. az isko­lában döntő mértékben nem a műszaki eszközök sokasá­ga dönti el, hanem az azo­kat felhasználó pedagógus képzettsége, emberi maga­tartása, nevelői hatása és mindenekelőtti kitűnő szak­mai felkészültsége. Bánfalvi József November elején a Fé­szek-klubban rendezett ün­nepségen 22 amatőr együt­tes vezetője vette át a Mű­velődésügyi Minisztérium ál­tal alapított Kiváló együttes kitüntető címet és az ezt igazoló gyönyörű oklevelet, melyet Hincz Gyula grafi­kája díszít. Ott volt két szegedi amatőrcsoport ve­zetője is, dr. Vtszt Józsefné, a Móra társastáncegyüttesé, és Paál István, az Egyete­mi Színpadé. A kitüntető címet két évig viselhetik az együttesek, használhatják plakátjalkon, szerepléseik, rendezvényeik alkalmával. Művészet? Sport? Uj gyógyszer­alapanyagok Sok növény tartalmaz biológiailag aktív anyagot. Az alkaloidokat, a növé­nyekből nyert gyógyító anyagokat a népi gyógyászat mellett egyre inkább alkal­mazzák a modern gyógy­szergyártásban is. Elterjedé­süknek azonban a jelentős akadálya erős mérgező ha­tásuk. E káros hatás csök­kentésében a kutatók az al­kaliodoknak azt a tulajdon­ságát igyekeznek felhasznál­ni, hogy összekapcsolhatók más vegyületekkel vagy ele­mekkel. Az egyik így kapott alkaloid, ideiglenes nevén „beralin" berberinből és klórmolekulákból áll. Mér­gező hatása sokszorosára csökkent, hatóereje változat­lan maradt. Ugyancsak je­lentős a glicilcitizin, amely­nek toxikus hatása 20-szor kisebb, mint a citiziné. Az alkaloidok toxikus ha­tásának oka feltehetően ab­ban rejlik, hogy a sejtbe való behatolások — lévén „idegen" anyagok — „harc" árán megy végbe, ami a sejtet rombolja. A tudósok most alkaloidok és amino­savak összekapcsolásával en­nek megszüntetésén fáradoz­nak. A Móra társastáncegyüttes a November 7. Művelődési Központ védőszárnyai alatt 1963-ban alakult. Azóta rendszeresen szerepelnek különböző szintű versenye­ken, két év óta a nemzet­közi táncparketten is. A társastánc igen bonyolult és szigorú szabályokhoz kötik. Művészet? Sport? Tehetsé­get, nagy szorgalmat, kitar­tást és sok-sok munkát igé­nyel, amíg az egyik osztály­ból a párok felkerülnek a magasabb osztályokba. A legutóbbi hónapok nagy ver­senyein a szombathelyi or­szágos bajnokságon, a deb­receni és békéscsabai verse­nyeken az S-osztályos Ma­ros Zoltán—Fodor Katalin, az A-osztályos Patánkai­házaspár, a B-osztályos Pusztai Imre—Ká'-i A"H'ó és dr. Taródi Béla—Tóth Erzsébet párok voltak a legeredményesebb verseny­zők. Az országos versenye­ken a szegedi táncosok a vidék legjobbjai. Jelentős nemzetközi szereplések is állnak az együttes tagjai mögött. Csehszlovákia. Len­gyelország és az NDK váro­saiban táncoltak már. Leg­utóbb Csehszlovákiában, a Felszabadulási Pohárért ki­írt csapatversenveVori szere­peltek igen eredményesen, masodikok lettek. Nemcsak versenyeken vesznek részt, de bemuta­tókat is tartanak és meghí­vásoknak tesznek eleget. Szegeden és a környékén szinte nincs is olyan nagy­szabású bál, ahol ne szere­pelnének az együttes tán­cosai. Egyetemisták, közép­iskolai, ioaritanulók képe­zik a klub törzseárdáját.' Sok áldozatot kívánó szen­v°Hély a táncotéu. időt en»r­giát. és pénzt követel. De a kifinomult testkultúra, a harmónikus mozgás — és ebeknek a kedvező visszaha­tása a személyiségre — megéri a fáradtságot. Hogy napjainkban hazánkban is egyre többen figyelnek a táncparkett művészeire, mi sem bizonyítja jobban, mint az évenként megrendezésre kerülő szarvasi edzőtábor, ahol nemzetközi tekintélyű külföldi táncpedagógusok foglalkoznak a magyar pá­rokkal. A szegedi társas­táncegyüttesre felfigyelt az ország, felfigyeltek az ille­tékes szervek is. Ügy ter­vezik. itt szervezik meg a dél-alföldi társastánckultúra központját. Dr. Viszt József­nét, az együttes vezetőjét, kiváló táncpedagógiai mun­kájáért a Szocialista Kultú­ráért éremmel tüntették ki. Következő versenyükön, december 5-én, Budapesten, két csapattal indulnak, a Duna Kékszalagjáért. Progresszív törekvések Az Egyetemi Színpad tör­ténetének, sikereinek csúcsá­ra érkezett ezen az őszön. Két megttsztel!ef 4s. el'smerés is élte az együttest. Az idei, wroclawl diák színját­szó fesztivál alkalmából az ott ülésező UITU, a Nem­zetközi Diákszínház Szövet­ség felvette — három má­sik magyar együttessel — a szegedi Egyetemi Színpa­dot is tagjainak sorába. A négy magyar együttes ugyanakkor m^oa'nnóott". a Magvar Diákszínjátszók Szö­vetségét. November 9-én pedig az együttes képviseletében Paál István művészeti vezető a Fészek klubban átvehette a legnagyobb, amatőr együt­tesnek adható kitüntetést, a Kiváló együttes címet. — Ügy érzem, az elmúlt években progresszív, úgy tartalmi, mint formai tekin­tetben megújuló törekvése­inket érte elismerés — mondja Paál István. — Ez természetesen naoonla köte­lez bennünket. Nemrég vet­tünk részt egy észak-ma­gvaro'-szági turnén. Négy előadást tartottunk, kettőt a budapesti Szkéné színpadán, esvet a miskolci egyetemvá­rosban és egyet a balassa­evarmati Irodalmi Színpadi Fesztiválon. Mindenütt a Stációk című összeállításun­kat mutattuk be. Nóvák Zoltán, a szólószereplő el­fesztiválon a legjobb férfi­nlnkítás dítát. Produkcióink élénk. i7«alrr-s vitákat vál­tott lel. Ú«y érzem, jó vissz­hangot teremtett és sok hí­vet s'^T.ett az eavüttesnek. — Űi darab bemutatásá­ra készülünk. A Folyosói szümpozion című, sok vi­hart megért kötet szerzője, Fekete Sándor nekünk ajánlotta — és a 25. szín­háznak — új darabját, a Hő­ség havát, mely a nagy francia forradalom thermi­dori fordulatát e'emzi. A hónap végén látunk mun­kához. Megkezdet törekvése­inket szeretnénk tovább folytatni. A darab a forra­dalom megtorpanásának, jobbra tolódásának és elbu­kásának elemzése nyomán Jut máig érvényes filozófiai, etikai következtetésekig. Formai tekintetben is kísér­letet teszünk a továbblépés­re. A nézőt, illetve azok egy csoportját a szó fizikai értelmében is a darab aktív részesévé szeretnénk tenni. 1972 áprilisában ismét Szegeden rendezik meg egyetemi és főiskolai szín­játszók országos fesztiválját. Ez elismerés. A szegedi amatőr színjátszás elismeré­se. a színházszeretet elisme­rése, a szervezés elismerése is. Az együttes az örök E'ektra e"vetemi színpadi változatával vesz részt a nemes versengésben, min­den bizonnyal kiváló együt­teshez méltóan. Tandi Lajos GALGÓCZI ERZSÉBET PÓK-, , HALÓ 21. — Az elvtarsak. Géza dühöngve kettetépi a papírt. — Itt nem lesz leltár! Zsuppán hátulról lefogja. — Ne örülj meg. te... — s lenyomja Gézát egy székbe. Áz ellenőrökhöz fordul. — Tessék, elvtársak. — Ezek a leltárkönyvek? — és Müller Zsup­pánhoz fordul. — Zsuppán elvtárs, lesz szí­ves eligazítani az embereimet — s az ellenőrök és Zsuppán kimennek az irodából Csorvás sürgősen iszkol utánuk. Kelten maradnak. Sáray gyorsan berámol a fiókjába, magára teríti esőköpenyét, s indul Géza fölfigyel. — Hová megy? — Előkészítem a szüretet — mondja Saray higgadtan —, ígv beszéltük meg. — Vár egy kicsit, s majdnem gyengéden mondja. — Gye­re te is, Géza. Nem olyan rossz hely az a pince. — Megy a rossebb! — mondja Géza sötéten Félmodern tenenistálló. A jászlakhoz kötöz­ve kél sorban áll a száz tehén. Pillanatok alatt meg lehetne őket számolni. De a két ellenőr­nek nem sürgős — Gézának úgy tűnik —, sőt Név szerint keresnek minden tehenet, s még az adatait is ellenőrzik. Az istálló egyik végé­ből átsétálnak a másik végébe, ha ott a kere­sett tehén. Pellek Gyuri, elmaradhatatlan mi­cisapkájában. mérgesen irányítgatja őket — még a vasvillát sem volt érkezése letenni a kezéből — vagy nem is akarta? Úgy érzi ma­gát, mintha rajta keresnének egy elveszett te­henet.. A két ellenőrtől távol Gyuri odasúgja Gé­zának : — Nem lesz baj abból a törött lábú tehénből? — Ugyan — mondja Géza. — Az állatorvos hozzájárult. — Akkor mi ez? — kérdezi Gyuri. Az egyik ellenőr int Gyurinak: — Legyen szíves. Gyuri nem mozdul. Dühös és ellenséges. Gé­za mellett várja meg, míg, az ellenörök oda­érnek. Géza tehetetlen dühvel kérdezi: — A halakat nem számolják meg? Mert ha­lastavunk is van. Magtár. Óriási cementpadlós épület, az egyik felében ömlesztve a búza, n?m is lehet látni, hogy mennyi. Férfiak zsákokba rakják a bú­zát, s a tele zsákokat a mázsára hordják. A mázsa mellett két másik ellenőr. Egykedvűen mérlegelnek, s jegyzik az eredményt. A férfiak a hodály másik oldalára hordják a lemért zsákokat, s ott újra kiöntik a betonpadlóra. A búzahalom olyan óriási — szinte remény­telen, hogy ezzel valaha is végezzenek. Géza nézi egy ideig az ajtóból, aztán belép. — Jóska — mondja egy középkorú ember­nek —, ha már úgyis fölmeritek, hagyjátok berut a zsákokban. Ne öntsétek ki. — Mi is mondtuk már reggel — mondja dü­hösen az ember —, de nincs elég zsákunk. — Majd szolok n raktárban, hoey küldjenek. — Az bajos lesz — mondja az egyik ellenőr —. ott is leltároznak. Gézát elönti az indulat. — Igen? Akkor mérjék fel maguk! — Az emberekre kiált. — Hagyjátok abba! Menje­tek ki krumplit szedni! Az emberek tétován álldogálnak. — Nekünk azt parancsolták — kezdi az egyik. — Itt én parancsolok! — kiáltja Géza. — Amíg én vagyok az elnök, addig én parancso­lok! Az emberek leteszik a lapátokat, zsákokat, s egyenként kiballagnak az ajtón. Utolsónak Gé­za indul. Az egyik ellenőr közönyösen utánaszól: — Majd veszünk fel segédmunkásokat. — A téesz pénzén — teszi hozzá a másik. Zsuppánt a szerelőműhelyben találja. Félre­vonja. — Nem megmondtam? — kérdem. Zsuppán is alig bír a mérgével. — Szét kellene verni a pofáját, aki ezt ki­találta. — És ez hetekig fog tartani — mondja Géza fáradtan. — Mi lesz ennek a vége? Az embe­rek már most is úpv néznek rám, mintha lep­rát lehetne kapni tőlem. — Ezt nem lehet hagyni' — kiabál Zsuo­pán. — El kell menni a pártközpontba, a Mi­nisztertanácshoz, a Legfelső Bíróságra ... — Eredj — mondja Géza csüggedten Tehetetlenül hallgatnak. Géza hangosan gondolkodik. (Folytatjuk.) NBP1 KISLEXIKON az I. kerületi hivatalról Szeged megyei város­ban a városi tanács szakigazgatási szervei II. fokon foglalkoznak az ügyekkel, az I. fokú ál­lamigazgatási szervek a kerületi hivatalok, a legközvetlenebb kapcso­lutban ők vannak a la­kossággal. Kezdjük az I. kerületivel. % Igazgatási osztály? Ide tartoznuk a kerü­let igazgatási eljárási ügyei, közöttük a sza­bálysértések és a Polgá­ri Törvénykönyv előírá­sainak megfelelően más igazgatási ügyek, vala­mint a hagyatéki és gyámügyek; az anya­könyvi ügyek; az ipa­ri, kereskedelmi, mező­gazdasági és élelmezési ügyek. 0 Pénzügyi osztály? A lakosságot érintő ügyek közül ehhez az adóztatással kapcsolatos feladatok tartoznak. # Műszaki osztály? Csak a kerületen be­lül: a bontási és építési engedélyek, az építmé­nyek és épületek hasz­nálatbavételi engedé­lyeinek kiadása; a vá­roskép, a műemlékek védelme, városrendezési kérdések intézése; a közműfejlesztési hozzá­járulás ügyintézése az osztály feladata. , 0 Az egész városra? Az I. kerületi hivatal műszaki osztálya az el­mondottakon kívül az egész városra kiterjedő illetékességgel látja el a gazdálkodási (park­fenntartás, köztisztaság, hóeltakarítás, közvilágí­tás stb.), a közlekedési hatósági (közlekedési táblák, jelek, lámpák stb.) ügyék intézését és a közterületek hasznala­tának (pl. az útburkola­tok bontásának) enge­délyezését. • ügyfélfogadás? Az osztályok hétfőn és szerdán 9—16 óráig, szombaton 9—12 óráig fogadjak az ügyfeleket. Az elnök és elnökhe­lyettes szerdán, pénte­ken és szombaton 10—12 óráig tart fogadóórát. Rendkívüli esetekben (pl. haláleset) hivatalos időn kívül is intézhetők | anyakönyvi ügyek.

Next

/
Thumbnails
Contents