Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-01 / 283. szám

SZERDA, 1971. DECEMBER 1. 5 M DÉLMAGYARORSZÁG POSMM Válasz a bírálatra A Talajerőgazdálkodási Vállalat igazgatójától, Kószó Józsefnétől kapott rovatunk részletes tájékoztatást, hi­szen az elmúlt időszakban nem egy birálat foglalkozott a vállalat munkájával. Mint leírja, a vállalat fontos köz­egészségügyi feladatokat vé­gez. A szennyvíz, az emberi és állati eredetű fekália el­szállításával közműhiányt pótol, hiszen a város csator­nahálózata még nincs telje­sen kiépítve. Egy 1969-es adat szerint Szeged 37 ezer 300 lukasából 23 ezer 83 la­kás nincs bekupcsolva a csatornahálózatba, ez azt je­lenti, hogy az ott lakóknak nagy szüksége van a válla­lat folyamatos munkájára. A vállalatnak azonban sú­lyos gondjai vannak, mivel kevés a munkaerő. Ez an­nak tulajdonítható, hogy a nehéz munkáért nem tud­nak arányosan jobb bért fi­zetni, s emellett alacsony a fejlesztési alapja a vállalat­nak, aminek következménye, hogy jelentősebb gépesítésre nincs pénzük. Egy szippan­Mllyen kevés kell ahhoz, hogy egymáson figyelmes­ségünkkel segítsünk, s milyen apróságok miatt tud az ember napokig szivet melengetően örülni! Mindig zavar­ban vagyunk, amikor nem tudjuk visszaadni szó szerint ezeket u köszöneteket, hiszen a hely kevés rá, de amikor magunk próbáljuk röviden összefoglalni, mindig veszít hamvasságából, spontán szeretetéből a köszönősorok mindegyike, Azt írja Dénes Katalin, hajdúdoi'ogi kislány, hu megjelenik köszönőlevele, küldjünk egy példányt a Délmagyarország aznapi számából, mert: „Odasimogatnám legszebb emlékeim közé." Egy szegedi teherautó, az FI 12-67 rendszámú kocsi két „pilótájának" mond köszönetet, mert november 20-án a nagy havazásban elakadt autó­busz utasait felvette, és hazaszállította. Bizonyára a gépko­csivezetők lepődnek meg legjobban az elragadtatott soro­kon, hiszen az emberi segítőkészségben az a legszebb, hogy olyan egyszerűen, természetesen történik. Szintén nem óriási dolog, de jólesett olvasni egy idős asszony so­rait, Magyar Józsefné (Rózsa utca 16.) olvasónk levelező­lapját, aki arról ír, hogy a villamos után igyekezett, s már-már semmi reménye nem volt, hogy eléri, amikor egy fiatal nő figyelmeztette a villamosvezetőt, várják meg őt. Apróság, hétköznapi emberség, talán köszönetre sem méltó, mégis szívesen szólunk róla. Egy másik levelünk meg arról szól, hogy nagy csomaggal, és karon ülő kis­gyerekével igyekezett a nagyállomáson a vonathoz egy fiatal anyuka, s mert a kicsi türelmetlen volt, aligha tud­ta volna segítség nélkül a csomagot is, a gyereket U vin­ni. A vasútállomás egyik takarítónője átvette a bőröndöt, és a vonatig kísérte őket. Nagy segítség volt, pedig hát apróság ez is. Azért szólunk róla, mert jó néhányan — köztük fiatal diákfiúk is — teljesen közömbösen mentek el a csomaggal és a gyerekkel küszködő anyuka mellett. Kláraíalvt Aladár (Oskola utca 07/B) olvasónk arról írt, hogy november 25-én este az egész házban megszűnt a gázszolgáltatás, mivel a nyomásfokozónól történt szürő­betétcsere után dugulások keletkeztek. A gázosok nyug­tatgatták a négy háztömb lakóit, de mivel is lehet ilyen helyzetben megnyugtatni az embereket? Végül az egyik szerelő átérezte a helyzetet, és délutáni munkája után nekifogott, és lakásról lakásra járva megjavította a 24 konvektort. Bizonyára a túlóradíjat megkapja a vállalat­tól, de emellett nyilvánvaló, hogy kijár neki a köszönet a lakóktól! „Futenénk!" Menetrendszerinti pontos­tókocsi ára például 371 ezer sággal megérkeztek azok a forint. A jelenleg meglevő tízből kettő kiselejtezésre vár, mert több mint tízéve­sek. Ezek az úgynevezett Prága sztppantóautók. Emel­let nyolc Zetoros szippantó is van, amiből négyet szin­tén hamarosan kl kell selej­tezni. Mindemellett a fenn­álló rendelet értelmében a lakosság 3észére díjmente­sen végzik a szolgáltatást, vagyis kevés a vállalat be­vétele. Sok bírálat meg nem értésből születik, hiszen a tisztítási igényt írásban kell a vállalatnál bejelenteni, s akkor a bejelentés sorrend­jében végzik el a munkát, de sokan ehelyett egyenesen az egészségügyi osztályra je­lentik, hogy „a vállalat a megrendelésnek nem tett eleget". S a kivizsgáláskor derül ki, hogy megrendelés nem is történt. A vállalat helyzetét bizonyára kedvező­en befolyásolja majd az, hoey 1970-től a talaierőgaz­dálkodási vállalatok felügye­leti szerve az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium kommunális főosztálya lett, s ez biztosítékot nvúit arra. hogy belátható időn belül a vázolt problémákat megoldják. levelek, amelyek a fűtőolaj­beszerzési nehézségekről szólnak. Tudjuk, hogy nem először, és nem utoljára ol­vassuk a sorokat arról, hogy a fűtőolajért sorba kell állni, hogy a kútkezelők idegesek, udvariatlanok, vagy esetleg a fuvarozást vállaló cégek nem szállíta­nak időben. Csak egy kér­dés marad számunkra nyi­tott — s nem akarunk vele megbántani senkit, különö­sen nem azokat, akik konk­rét és jogos panaszokkal ÁFOR dolaozólától fordulnak hozzánk -, de az_ Aig 1 feltehetőleg az olajkályha­tulajdonosoknak is kellene valami megoldást találniuk arra, hogy nagyobb meny­nyiségű tartalékolajat biz­tosítsanak maguknak, s ne pedig két-három naponként egy-egy kannával álljanak sorba a kutaknál. Mert ugyan eszébe jut-e azoknak, akik szénnel tüzelnek, hogy hetente kétszer megjelenje­nek egy kiskosárral a TÜ­ZÉP-nél, szénért? Ezzel szemben Igazat adunk dr. S. János (Lengyel utca 5/B) olvasónknak, aki. olajbeszerzési kálváriája so­rán az Üttörő téri tartály­nál különös élményben ré­szesült. Bár az említett he­lyen kiírták, hogy a munka­idő 13 órától 17 óra 30 per­cig tart, de neki 16 óra 20 perckor azt mondták, hogy ne Is várjon (harmadik volt a sorban), mert nem adnak neki olajat. A miértre meg­lepő választ kapott: az al­kalmazottnak még az admi­nisztrációs munkáját is el kell végeznie a munkaidő­ben. S ha nem tetszik, írja be a panaszkönyvbe. S kü­lönben is sötét van, nem lát kiszolgálni a kútkezelő. — Ez Igazán eredeti ötlet volt va­jon miképp méltányolják felettesei? Géppel vagy kézzel? Ilnyagmozgalás szeged) élelmiszeripari vél'alalolmél Gyakran hivatkoznak a vállalatok figyelmét, hogy munkáját helyettesíti, és vállalatok arra, hogy nem vásároljanak gépeket az olyan anyagmozgató vona­kapnak elég segédmunkást, anyagmozgatáshoz és a ra- lat építettek ehhez a beren­pedig nagyon nagy szükség kodáshoz. A figyelemfelhí- dezéshez, amely felmenti a lenne rájuk, különösen az vás azonban önmagában dolgozót a nehez testi mun­anyagmozgatásnál és a szál- vajmi kevés. Amikor, hogy ka alól. lításnál. A panasz nem új- úgy mondjuk, ezen a piacon A Gabonafeldolgozó Vál­keletű. Valószínű, hogy a nincs még teljes egyensúly, lalatnál is van előrehaladás, népi ellenőrök sem most a kereslet és a kínalat, va- az ömioíiztett árukat géppel most vizsgáltak első ízben lamint az árak nem mindig tovabbitják De gondot okoz az anyagmozgatas és rakó- kedvezőek. A népi ellenőrök ma is eisősorban a mal­dás gépesítésének helyzetét, tapasztalatai azt bizonyít- mokn4"j a ' 80 kiiogrammos Minden alkalommal ázt ál- jak, hogy u tőkés relációból zsók(>k mozgatasa 1(mely lapítottak meg hogy a ter- devizáert vásárolt gépek lnte kizáróiugosa^ kézl meló vallalatok tevékenysé- csak korlátozott mértékben erővel történik Rendben le­gében nincs teljes összhang állnak rendelkezésre, a szo- v6nek m»zik 'hogy a gabo­az úgynevezett alaptevé- cialista országokból ugyan llafeidol3ozón'ál arra töré­kenység gépesítettsége é8 a könnyebb a beszerzési lehe- kednek hogy a 80 kllóa Má. belső anyagmozgatás yala- tőség, de mindkét esetben kokat e() kUogrammosra mint a külső szállítással nehézséget okoz a tartalék ménpékeljóki fgy klgebb lesz kapcsolatos rakodás gépesí- alkatrészek biztosítású, gl)1 c k az ká hogy tettsége között. Legutóbb amelynek az a következmé- ezeke£ a zsákokat ls kézzej négy szegedi élelmiszeripari nye, hogy az anyagmozgató kell továbbítani hiszen en­vállalatnál tartottak viz-sgá- gépek javítása igen hosszú nek a gépesítésére nem tő­latot, hogy megállapítsák, időbe telik. S ebben a vo- rekj(Zenek milyen változás történt az natkozásban lényeges előre­elmúlt esztendők során, haladás nem történt mennyire gépesítették az utóbbi Időben. anyagmozgatást és a rako­dást. m a az Nehéz helyzetben vannak a tejipari vállalat dolgozói is, mivel náluk a raktári rakodólapos áru tárolása éa szállítása nem oldható meg, mivel a tejipari göngyöle­Mindeltől függetlenül dl- méretei elternek a ra­cséretes, hogy a tavalyi és kodólapok méreteitől. Így Régebben a vállal'atokat az idei beruházásoknál ii természetesen nem is hasz­nem ösztönözte semmi arru, szegedi élelmiszeripari vál- aaljuk a rakodólapokat, hogy gépeket vásároljanak lalatok megfelelően biztosi- mert ha használnák, akkor és ezzel korszerűsítsék a tották az alaptechnológia és belső anyagmozgatásukat, az anyagmozgatás íejleszté­csökkentsék a nehéz fizikai sének összhangját. Jó pél­munkát, s természetesen a dának lehet említeni a segédmunkási létszámot is. Szegedi Konzervgyárat, ahol Manapság azonban mind jelentős és többirányú fej­súlyosabb gondokat okoz a lesztóst hajtottak végre. Az munkaerőhiány, s így vá- új paprikacsümázó vonal laszút elé kerülnek a gazda- kapacitása 30 mázsa órán­sági vezetők. Vagy áldoznak ként, amely több mint há­a korszerű anyagmozgató romszoros termelékenysóg­és rakodógépekre, vagy pe- növekedést jelentett és díg visszaesik a termeié- megszüntették a kézi mun­kenység, amely magával kát, a technológiai anyag­vonja a hatékonyság romlá- mozgatás egyidejű gépesíté­sét- só vei. Ugyanezt lehet el­A vállalatok technikai "\ondanl az szllvafelező fejlesztésük során nem szo- gépsorra, amely 15 mázsa rítkozhatnak csak az alap- szilvát vag ketté és magoz technológiák fejlesztésére, kl óránként, s szintén több nem tekinthetik másodlagos mlnt háromszoros termelé­kerdésként az anyagmozga- k ó | ]ó^t tás és rakodás gépesítését. KenysegJavulast ^eamenye­Régen ugyan könnyen le- zett, mellőzve a kézi munkát, gyintettek, és azt mondták, a a korábbi kézzel végzett hogy a gép jóval drágább, anyagmozgatást. Nemrégen mint uz ember. De ezt sem állították üzembe a kon­lehet örökké mondani, hisz h , hidrostn­jelenleg mér nem is oly biz- /jörvtíyui öan azt a "ídrosta­tos, hogy igaz. A Gazdasági Uküs sterilizáló berendezést, Bizottság arra hívja fel a amely tíz darab autokláv a hűtőraktáruk területét nem tudnák kellően kitölteni. 3. Autós a kerékpárosokért Hozzászólás hozzászólást követ az újszeged! kerék­párosok ügyében. Most N. Gyula (Acél köz 5.) „autós" olvasóik fejti ki vélemé­nyét, hogy mennyire jogos a sérelme a kerékpáron köz­lekedők tömegének, akiket a körforgalom úticéljukkal el­lenkező, két kilométeres ke­rülőre kényszerit. Olvasónk javaslata: a megszüntetett víllamospálya helyén, kör­ben az egész liget mentén, létesítsenek egy külön ke­rékpáros utat, amelyen akár kétirányban is közlekedhet­nének a kerékpárosok. — Abban igaza van olvasónk­nak, hogy tehermentesítené ez a megoldás az amúgy is túlzsúfolt úttestet. Hanem arra már ki tud felelni, mi­lyen bonyodalmakat okozna a zsúfolt úttesten át feljutni erre a kerékpáros útra? Hogy mást ne mondjunk, nyomban a híd torkolatánál szelnék keresztbe a forgal­mat, s a túllodalra igyekvő kerékpárosok, ami éppen számukra jelentene felmér­hetetlenül nagy veszélyt. A kérdést tehát egyelőre kény­telenek vagyunk úgy felten­ni: kényelmetlen, de mégis­csak aránylag biztonságos közlekedést biztosítani a ke­rékpárosoknak, avagy öt-tíz perc nyereségért naponta életveszélynek tegyük ki őket, amikor a statisztika adatai szerint úgyis a kerék­párosok a közlekedési bal­esetek legtöbbet szenvedő szereplői? Gyors megoldást! Az újszegedi hídfőtől nem tudnak gyalog eljutni a ken­dergyárba a dolgozók — pa­naszolta szerkesztőségünk­ben Lele Andrásné —, mert a posta a kábelfektetéshez felásta az egész járdát. Kérdésünkre László Iván, az I. kerületi tanácsi hiva­tal műszaki osztályának ve­zetője válaszolt: a panasz „befutott" a városi tanács­hoz ls, és azonnal a hely­színre ment az osztály mun­katársa, majd pedig felszó­lították a postát, hogy ha­ladéktalanul gondoskodjék a gyalogosok számára megfe­lelő közlekedési területről. Ez bizonyára egy-két napon belül meg is történik. Betervez egy Bartók-estet" öt klub. négy szakkör Mihályteleken 99 Félóránként közlekedik az autóbusz Szeged és Mihály­telek között. A városból a nap minden szakában sok az utas. Munkába vagy munkából mennek az embe­rek. Szegedre moziba, szín­házba, vendéglőbe, Mihály­telekre a Móricz Zsigmond művelődési házba. Az 1966­ban felújított művelődési ház olyan előnyökkel rendelke­zik, ami érthetővé teszi a városi közönség „kiruccaná­sait". Az emeleti részen öt klubszoba várja a szakkörök, klubok tagjait. * Mindenki tudja, miről van szó, amikor a művelődési központok elavultságáról, korszerűtlenségéről beszé­lünk. Legtöbbjükben hatal­mas termekben kellene meg­oldani e centrumok felada­tát. a lakosság kulturális, művelődési igényeinek kor­szerű. színvonalas kielégíté­sét, illetve felkelteni ilyen irányú érdeklődését. Majd­nem lehetetlen vállalkozás. Hely csak a nagyobb idő­közönként rendezhető, közér­deklődésre számottartó elő­adásoknak. bemutatóknak, kiállításoknak van. A bélyeg­gyűjtőknek például már nincs. Mihály+eleken háromezren laknak. Tavaly, a moziláto­eatókkal eeyütt naponta 110-en fordultak meg a mű­velődési házban. Közöttük vannak a Szeg-dről érke­zők ts. de természe'esen a helyi közönség adja a több­séget. Szívesen jönnek, mert válogathatnak, érdeklődésük szerint csoportosulhatnak, öt klub és négy szakkör mű­ködik a kisméretű, csoport­foglalkozásokra alkalmas, jól felszerelt szobákban. Kasza Julianna igazgatónő az assszonyok klubjának is vezetője. — Télen hetenként tar­tunk foglalkozást. 35 állandó taggal. Természetesen asz­szonyi, női dolgokkal foglal­kozunk: nevelés, háztartás a leggyakoribb téma. De leg­jobb az egészben a kötetlen beszélgetési forma, ami per­sze nem fajulhat szimpla női csevegéssé, netán pletykál­kodássá. Némi irányítással 35 asszony is tud közérdekű, hasznos dolgokról beszélni, tapasztalatokat cserélni. * Az. olvasóklub az itt mű­ködő könyvtár és a Gárdo­nyi Géza iskola közös klub­ja: 6 ezer kötetes letéti könyvtáruknak 402 olvasója van. A helyi igénveknek megfe'elő összetételű könyv­állományból nemcsak az is­kolások. a téesztagok is ki tudják választani olvasmá­nyaikat. mert az állomány gyarapításakor külön figvel a könyvtáros a mezőgazda­sági szak^önvvek beszerzé­sére. Az Üj Élet Tsz idősze­rű gondiaival, munkáiéval való törődést programiénak tekinti a mezőgazdasági szakkör is. Helye, működési lehető-ége van mée a sakk­körnek. a -bélyepevűjtő és fotőszokkőmek. utóbbi feladata a művelődési ház életének megörökítése, be­mutatósa — rendszeres ki­állításokon. Az ifjúsági és az irodalmi klubot Vedress Zsuzsa elő­adó vezeti. Az előbbinek 35 —40, az utóbbinak 12 tagjo van, irodalmi érdeklődésű fiatalok. Szaval óversenyt rendeznek, irodalmi összeál­lításokkal lépnek fel. A tár­sastáncosok 1967 óta szép sikereket értek el. Hét ml­hályteleki pár és több sze­gedi táncos tartja rendsze­resen Itt a próbákat. — Legnagyobb gondom a foglalkozások es nagyobb rendezvények időbeli egyez­tetése — folytatja beszélge­tésünket az igazgatónő. — A klubok és szakkörök, ösz­szesen 9, az évi hat báb­előadás, a táncpróbák, a hét két napján a mozielőadás, a tanfolyamok, ismeretterjesz­tő előadások, az iskolai és társadalmi ünnepségek és esetenként a téesz rendezvé­nyei, a fiatalok táncos ösz­szejövetelei — mindez a ház maximális kihasználtságát jelenti. De állandó feladatot is: maximális szervezettsé­get. Igaz, hálásabb feladat, mint programkészítésen töp­rengeni. * Igaza van. Jó. hogy van­nak ezek a csoportok, jó, hogy minden réteg és min­den korosztály megtalálja a helyét, a jó közérzet bizo­nyítékai az újabb igények: az asszonyok népdaléneklést a téesztagok paprika- és pa­radicsomtermesztésről szóló előadássorozatot akarnak. Az igazgatónő nedlg „betervez egy Bartók-estet" Akik törzstagjai egy-egy kiscso­portnak. eljönnek erre is, és elhozzák ismerőseiket, bará­taikat. Sulyok Erzsébet Érdekes, hogy a megvizs­gált vállalatoknál az anyag­mozgató gépek kihasználása csak 50—80 százalék között becsülhető. Ezt több minden befolyásolja, így a vállala­tok telephelyének adottsá­gai, továbbá az a körül­mény, hogy az alkatrész­beszerzések miatt a javítá­sok átfutási ideje is igen hosszú. Megállapították a népi ellenőrök, hogy az anyagmozgatás és a rakodáa gépesítése csupán a Szegedi Konzervgyárban kielégítő, a tejipari vállalatnál és a Oa­bonafelvásárló Vállalatnál csak kevésbé. Továbbra U jellemző a szegedi élelmiszeripari vál­lalatokra, hogy elsősorban a termelés alaptechnológlé­J áradt korszerűsítésére tö­rekszenek és másodlagosnak tartják az anyagmozgatás korszerűsítését Talán ja­vulna valamit a helyzet, ha ezeknek a vállalatoknak a szállítással foglalkozó szak­emberei közül megbíznának valakit az anyagmozgatás gépesítésének Irányításával, e technológiák kidolgozásá­val. Az sem ártana, ha a belső anyagmozgató ée ra­kodógépek kínálata nagyobb volna, ég olcsóbban lehet­ne hozzájutni e fontos masi­nákhoz. Gazdagh István Bemutató gazdaságok Kedden a MÉM-ben a mezőguzdaságl és élelmiszer­ipari bemutató gazdaságok vezetőinek, szakembereinek értekezletét rendezték meg abból az alkalomból, hogy tizedik éve működnek ha­zánkban ezek a nagyüzemek. Dr. Gergely István mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásé­ban elmondotta, hogy a 180 bemutató nagyüzemnek, gaz­daságnak jelentős szerepe van a legújabb módszerek elterjesztésében. a korszerű 'echnológiák kikísérletezésé­ben és bevezetésében. Tíz év alatt hozzávetőleg 15 ezer szakmai bemutatót tartottak a gazdaságokban, ezek sikerére jellemző, hogy egyetlen év alatt — 1870-ben — 75 ezren keresték fel az ország különböző vidékein működő gazdaságokat.

Next

/
Thumbnails
Contents