Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-30 / 307. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1971. DECEMBER 16. Szilveszterre, újévre A közlekedés felkészült a várható nagy forgalomra Felkészült az újabb ünne- s változatlanul nagy lesz a pi forgalomra a vasút. Mint Hevesre, Kiskörére és Bajá­a MÁV főmenetirányítója ra közlekedő buszok száma, beszámolt róla, szilveszter- Pénteken (a legnagyobb for­kor — bár ugyanúgy kétna- galmú napon) a menetrend pos ünnep lesz, mint a ka- szerinti 120 járaton kívül 30 rácsony volt — az elmúlt he- mentesítő autóbusz segédke­tinél kisebb forgalomra szá- zik az utasok elszállításában, mítanak. Pénteken, vasár- Néhány alföldi városba hó­nap és hétfőn 101 mentesítő rom-négy autóbuszból álló vonatot indítanak a szoká- karavánt indítanak. Több szén A Borsodi Szénbányák üzemeiből a szerda délelőt­tös műszakon felszínre szál­lították az éves terv teljesí­téséhez szükséges utolsó csil­le szenet. Az év hátralevő részében terven felül még 35 000 tonna szenet termel­nek. A Borsodi Szénbányák üzemei szinte egész évben nagy nehézségekkel küzdöt­tek, de sikerült ezeket el­hárítaniok. sos 41 hétvégi kisegítő sze­relvény mellett. Ha szükség lesz rá, ennél több mente­sítő vonatot is forgalomba állítanak, illetve a szerelvé­nyeket több kocsival meg­hosszabbítják, mivel a ka­rácsonykor közlekedtetett va­lamennyi személykocsi ké­szenlétben áll. A budapesti pályaudvarokról az említett három napon ezerrel több kocsi indul, mint máskor. Így az ülőhelyek száma 80 ezer­rel nő. Már 30-án délután is több vonat megy, mint más csütörtöki napokon, pén­teken pedig 35 mentesítő vo­nat indul a főpályaudvarok­ról. A Volán az ünnepek előtt előreláthatólag 60—65 ezer­rel több utast szállít, mint Kiknél cs ökken január 1-től a lakbér­hozzájárulás ? Mint ismeretes, keresetnö- rozzák a havi munkanapok vekedés esetén a lákbér-hoz- számával, s ezt az összeget zájárulás összegét minden év hasonlítják össze, január 1-től csökkenteni Mind a második, mind az kell, mégpedig az előző ev- első félévi átlag kiszámítá­ben elért havi átlagos kere- sánái a bérhez hozzászá­setnövekedés 25 százaléké- mítják a prémium, a célpré­val- mium, a céljutalom, a nye­UMH„, „„„„ A kereseti atlagok kiszá- reségjutalom, a munkáltató más hétvégeken, ezért 1600 mításanak es összehasonlító- által vállalt külső megbízá ^ . sanak modszererol a követ- ^..„b-áb-Aw^ mentesítő járat indításátter­vezik. Az Engels téri pálya­udvar vezetője beszámolt ar­ról, hogy pénteken, vasár­nap és hétfőn 95—100 men­tesítő járatot indítanak, s ezen a három napon négy és fél ezerrel több utast szál­lítanak, mint máskor. A ko­rábbi évek tapasztalatai sze­rint — eltérően a karácsonyi útirányoktól — sok mente­sítő járatot irányítanak a Mátra és a Duna-kanyar felé, sának módszeréről a követ- si munkákért kapott díjak, kezőket mondták a Pénz- jutalmak. prémiumok, a ügyminisztériumban: másodállásból, mellékfoglal­Az időbéres és havidíjas kozásból származó keresetek dolgozóknál az 1971. decem- havi átlagát. Nem veszik beri és júniusi besorolás sze- viszont figyelembe — az rinti bért veszik alapul, egyszeri jutalmakat, a túl­hozzászámitva az egyeb ke- óradíjat, az ügyeleti és ké­resetek második, illetve el- szenléti díjat, a jubileumi ső félévi havi átlagát. A jutalmat, a bányászatban fi­teljesítménybéreseknél külön zetett hűségjutalmat és a Wstómítttlr «-. első és a má- biztonsógi őrszolgálatért ka­kiszámítják az első és a má­sodik fél év egynapi kerese­ti átlagát, mindkettőt besző­Szakszervezeti aktívaértekezlet Szegeden Szerdán délelőtt aktívaér­tekezletet rendezett Szege­den a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának Elnöksége. Az Eszperantó utcai szak­szervezeti székházban tar­tott értekezleten Siklós Já­nos, a SZOT Elnökségének tagja, a Népszava főszer­kesztője tájékoztatta a meg­jelenteket a szakszervezeti mozgalom előtt álló idősze­rű politikai feladatokról. A többi között értékelte az 1971-ben végzett szakszerve­zeti munka eredményeit, el­ismeréssel szólt arról a munkáról, amellyel a szak­szervezeti bizottságok előse­gítették az üzemi közép­lejáratú tervek készítését, a kollektív szerződések meg­kötését. Méltatta a dolgozók érdekvédelmében ' kifejtett tevékenység jelentőségét, A szakszervezeti felvilá­gosító munkáról elmondotta, hogy még nem mindenütt, és nem minden kérdésben tud­nak az aktívák, a bizottsá­gok jó munkát végezni, a dolgozókkal megértetni, hogy mit miért akarunk. Be­szélt az 1972. évi árváltozá­sokról, intézkedésekről, hangsúlyozta, hogy ezeket már lényegében nyilvános­ságra hozták. Szólt a szocia­lista munkaverseny jelentő­ségéről, az ezzel kapcsola­tos szakszervezeti tevé­kenység fontosságáról. Vé­gül vázolta a népgazdaság, a vállalatok, a szakszervezeti mozgalom 1972. évi felada­tait. Juhász József, az SZMT vezető titkára a sajátos Csongrád megyei problé­mákról, a túlóráztatás, a munkafegyelem, az érdekvé­delem tapasztalatairól tá­jékoztatta az aktívaértekez­let résztvevőit. pot't díjat. Ha tehát a második félévi havi átlagkereset az említett számítások szerint magasabb az első félévinél, akkor a különbözet egynegyed részé­vel csökken január 1-től a lakbér-hozzájárulás. Ha a hozzájárulás összege ily mó­don már nem érné el a 20 forintot, illetve a családta­gok között megosztott hoz­zájárulás esetén a havi 10 forintot, akkor a lakbér-hoz­zájárulás megszűnik. A nyugdíjasok számára július 1-én, illetve nyugdíj­bavonulásukkor véglegesen szabták meg a lakbér-hozzá­járulást, így annak az össze­ge nem változik. Akik jövő­re vonulnak nyugdíjba, ugyanúgy számítják ki a lakbér-hozzájárulást, mint más, 1972. január 1-én mun­kaviszonyban levő dolgozók­nál. Aki viszont éppen 1972. január 1-én megy nyugdíj­ba és nem később, annak a nyugdíj-hozzájárulása akkor sem csökken, ha 1971 máso­dik félévében magasabb volt a havi átlagkeresete az első félévinél. A pedí — A tanácselnök elvtársat keresem. A fiatal lány, aki kék irodaköpenyében éppen most lépett ki a kübekházi ta­nácsháza egyik szobájából a folyosóra, készséges mosoly­lyal igazít útba. — Az iskolában van. Tetszetős fordulat lenne most arról elmélkedni, mit kereshet a tanácselnök az is­kolában, célozva arra, hogy már a látogatás puszta té­nye az elnök aktivitását, to­vábbá az iskola és a tanács jó kapcsolatait bizonyítja. Tetszetős fordulat lenne, ha nem tudnám, mit keres Nagy József, az elnök az iskolá­ban. De hát nagyon jól tu­dom. Sőt éppen ez ügyben járok Kübekházán. VALAMI EGÉSZEN ÜJ A köz­ségi ta­nács el­nöke és az iskola matematika—ké­mia szakos tanára ugyanis egy és ugyanaz a személy. Az 1971. május 5-én tartott tanácsülésen választották a tanács elnökévé, méghozzá úgy, hogy tanári állását vál­tozatlanul megtartotta. Ügy­nevezett társadalmi elnök; egyébként nem egyedül a szegedi járás pedagógusai közül. Pusztamérgesen pél­dául az iskolaigazgató Hor­váth László, Öttömösön, a szintén igazgató Ács Kovács Ernő, Űjszentivánon, a be­osztott tanárként dolgozó Gulácsy János, a tanácsel­nök. őszesen 6 pedagógus tanácselnök dolgozik a járás­ban. Egyaránt új dolog ez a ta­nácsok és a közigazgatás tör­ténetében. A tanácselnökség mindig függetlenített funk­ció volt. A társadalmi ta­nácselnökök fél éve dolgoz­nak a kisebb községekben. De nem minden kisebb köz­ségben ; nyilván csak ott, ahol alkalmas embert talál­tak erre a megtisztelő, de egyébként egyáltalán nem könnyű funkcióra. El lehet-e látni ezt a két­fajta munkát? — erre kere­sem a választ. De Nagy Jó­zsef nem ér rá. Órája van, utána a községházán végre­hajtó bizottsági ülés. A jö­vő évi munkatervet tárgyal­ják. Valamikor délután fél négykor végeznek vele. Amikor végre találkozunk a tanácsháza kissé kopott elnöki szobájában — nemso­kára tatarozzák az épületet — kiderül, régi ismerősök vagyunk, hajdan egy iskolá­ba jártunk, az újszegedi ta­nítóképzőbe. Nagy József 1944-ben végzett, aztán 1949 —1953 között a főiskolára járt. Két évig Mórahalmon tanított, aztán öttömösre ke­rült igazgatónak, a kübek­házi iskolába 1959-től dolgo­zik. Közben ötciklusban ta­nácstag és többször végre­hajtó bizottsági tag volt. Fe­lesége vele együtt tanít az iskolában, két nagy fia kö­zül az egyik katonatiszti is­kolán tanul Pesten, a másik a Ságvári gimnáziumba jár. I • szobába. A művelődési ház fűtésével bajok vannak, a munkásőrség ünnepségre ké­szül, köszönteni kell őket. Nagy József körültekintően, de gyorsan dönt, olyan ru­tinnal, mintha évtizedeket töltött volna a közigazgatás­ban. Nyilván ezeknek a világos és határozott döntéseknek is szerepe van abban, hogy a falu lakossága társadalmi munkában — egy \már meg­kezdett akció folytatásaként — idén másfél kilométer aszfaltjárdát épített a falu­ban, hogy sokat javult a közvilágítás — mindenütt higanygőzlámpák égnek —, hogy a művelődési házban sikerült ifjúsági klubot lét­rehozni, hogy az iskolában újjászervezték a szülői mun­kaközösséget és így tovább. — És az iskolai munka? — Az ter­olyan, mintha BEOSZTOTT ÉS FÖLÖTTES VÁLTOZOTT A MUNKAKÖR Ki a legény — a konyhában ? A Csongrád—Bács megyei Utasellátó Vállalat kiren­deltségeinek felszolgálói, sza­kácsai és cukrászai verse­Önkéntes tűzoltók kitüntetése A megyei tanács vb-ter- renc. Gonda Antal. Gulyás mében tegnap igazgatókat, János, Juhász István. Láda tűzrendészet! előadókat, va- Ernő és Pigniczki Ferenc, lamint létesítményi és köz- Ezüst fokozatát kapták: Ál­ségi önkéntes tűzoltókat tűn- mosdi József, Boldizsár Ist­teittek ki. Kovács Imre, a ván, Czirják Ferenc, id. De­megyei tanács elnökhelyette- meter József, (fémes Mihály, se méltatta az önkéntes tűz- Gyenge János, Korom Lajos, oltói munka jelentőségét, Kulik Ferenc, Magyar Ist­majd a tűzrendészet terén ván, Rotár Uras, Szemerédi kifejtett sok éves munkás- János, Tokaji Lajos, Váradi ságáért 34 kitüntetettnek ad- Károly és Virágh. László, ta át a belügyminiszter által Bronz fokozatát kaptak: Bá­adományozott Tűzrendészeti nyai József, Lévai Sándor, Erem különböző fokozatait. Kcnderesi Ferenc. Lázár Jó­A Tűzrendészeti Érem zsef, Mátó Mihály. Pápai arany fokozatát kapták: Bá- Ferenc, Rteper Ferenc. Ro­lint János, Bischoff József, manek János, Rozik Miklós, Faragó Bernát, Fodor Fe- Tóth Lajos és Török Sándor. nyeztek tegnap, a Szegedi Nagyállomás Utasellátójának éttermében. A tét nagy volt, hiszen a felszolgálók közül kettő, a szakácsok és cuk­rászok közül pedig egy-egy jogot nyerhetett a jövőre Budapesten megrendezendő országos szakmai vetélkedő­re. A zsűrizés előtt dr. Máthé Jenő, a Szegedi Utasellátó Vállalat igazgatója elmond­ta, hogy a kirendeltségek közötti szegedi elődöntőn hat felszolgáló, hat szakács és két cukrász ad számot a magyaros vendéglátás mel­lett szakmai felkészültségé­ről. Az országos döntőn leg­jobb eredményt elért csapat elnyeri az Utasellátó Válla­lat budapesti központja által felajánlott vándorserleget, az egyéni verseny helyezett­jei pedig pénzjutalomban ré­szesülnek. Elsőnek a cukrászok ké­szítményeit értékelte a zsű­ri. Nem a tejszínhabos, fan­táziatorták között kellett vá­logatni. hanem egy speciális édességművészet, a prak­tikus, tartós cukrászkészít­mények között. Ezek alapján első helyen végzett — s egy­ben jogot nyert az országos döntőn való részvételre — Zsiga János (Szeged). A fel­szolgálók között izgalmas, szoros verseny alakult ki. Szóbeli válaszaik során fele­letet kellett adniok felszol­gált ételféleségek sorrendjé­ről, a felszolgálandó italok minőségéig. A felszolgálók közül az első két helyezett luthat az országos vetélke­dőre. A zsűri értékelése után első helyen a bajai Lieber Imre, míg második helyen a szegedi Zsiga György végzett. A szakácsok versenyében a végső sorren­det két szempont figyelem­bevételével — hidegkonyhai készítmények és meleg éte­lek — döntötték el. A leg­jobbnak Zsikai Ilona (Sze­ged) készítményét találta a bírálóbizottság. B. L. — Ne­héz? — kérde­zem leg­először. Nagy József mosolyog; nyilván naivnak érzi a kér­dést. — Mindenekelőtt azt kell tudni — mondja némi tű­nődés után —, hogy az új tanácstörvény megváltoztat­tatta az elnökök munkakö­rét. Legnagyobb mértékben természetesen a társadalmi elnökökét. Nekem például nincs határozathozatali jo­gom, a szakigazgatási mun­kát a vébétitkár irányítja. — Mi a te dolgod? — A testületi munka irányítása, szervezése. A tanácsülések és a vébéülések lebonyolítá­sa. Általában a politikai szer­vezőmunka. — Vannak fo­gadóóráid. A panaszokkal mit csinálsz? — A panasztól függ. Ha valaki, mondjuk, azzal jön, hogy a szomszéd csirkéi átjárnak a kertjébe, az illetékes szakigazgatási előadóhoz küldöm; az ilyen ügyek nem rám tartoznak. Rajtam kívül a tanácsházán senkinek sincs fogadóórája. Vagyis mindenkit mindig fo­gadunk. Alapelvünk, hogy senkit sem szabad elkülde­ni. — Akkor mi szükség van a te fogadóóráidra? — Más­féle panaszok is vannak. Fogadóórán derült ki pél­dául, hogy nem volt megfe­lelő minőségű szén a TÜ­ZÉP-telepen. Ez már nem egy ember ügye, ez a panasz rám tartozik. Intézkedtem is. — Nem vagy közigazgatási szakember. Nem okozott ez bonyodalmakat? — Nem, mert tudom, hogy ebben nem vagyok szakember. Min­dig megkérdezem a vébétit­kárt vagy az illetékes elő­adót. — Segítenek? — Min­denki segít. Nemcsak itt a tanácsházán, mindenütt a fa­luban, a téeszben és másutt is. Amíg beszélgetünk, ötper­cenként jönnek az elnöki mészetesen nem lennék tanácselnök. Tel­jes óraszámban tanítok. Nem sok órát mulasztottam emiatt, hogy tanácselnök va­gyok. Talán mindössze há­romszor; halaszthatatlan ér­tekezleteken vettem részt. — Ez csak a dolog egyik része. De te, mint tanár, az igazgatódnak beosztottja vagy. Mint tanácselnök vi­szont a fölöttese. Nem gro­teszk ez? — Jogi szempont­ból talán. De a valóságban ez semmiféle bonyodalmat nem okoz. Ha jók a kap­csolatok, minden elintézhe­tő. Meg kell beszélni a dol­gokat, s akkor nincs, nem lehet baj. — Nem sok a munka? — De sok. Én azonban mindig sokat dolgoztam. Mielőtt ta­nácselnök lettem, népműve­léssel foglalkoztam. Nagy József délelőttönként tanít, délután a tanácsházán van, este a másnapi felada­tokra készül. Nem könnyű ezt nap-nap után csinálni. S a tervek, a községé, amelyek most már Nagy József ter­vei is, arra mutatnak, hogy ez a tempó ezután sem csökken. Jövőre kell meg­épülnie — egymillió forint ráfordítással — az óvodai napközi konyhájának, reno­válni kell a tanácsházát, folytatni Itell a falu parko­sítását, a járdaépítést, ké­sőbb tatarozni kell az egyik iskolaépületet. — Mi volt eddig a legna­gyobb gondod? — Az, hogy nem tudtam, mit kell ten­nem. mit várnak tőlem. Most már világosabbak a felada­tok. De amíg eddig eljutot­tunk, nagyon sok időt töl­töttem a tanácsházán. Na­ponta bejártam, késő este vetődtem haza. — Nem kell naponta be­járni ? — Nem. Csak a fo­gadóórák idején kell itt len­ni, természetesen. A törvény nem követel többet. A gya­korlat persze igen. De nem az a dolgom, hogy naphosz­szat itt üldögéljek az irodá­ban. Az a dolgom, hogy mi­nél többet legyek az embe­rek között. A tanács önmagában vulhat. munkája már ettől sokat ja­Ökrös László

Next

/
Thumbnails
Contents