Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-30 / 307. szám

4 CSÜTÜKTÜK, 1071. DECEMBER 30. A nemzetközi gyorsvonat, a Wiener Walzer elindult a Keleti pályaudvar csarnokából. Még néhány percig látni lehetett a búcsúzkodók lobogó kendölt, aztán elmaradtak az ablakok mellett a külvárosi házak ls. Az ulasok kényelmesen elhelyezkedtek. Volt, aki újságot, könyvet vett elö, hogy olvasással üsse agyon az időt, mások viszont érdeklődéssel figyelték az elsuhanó tájat. Nem volt zsúfolt a vonat. Török Ferenc főtiszt, útlevélkezelö megállapította ezt még a Keletiben, s most, hogy munkához látott, úgy vélte: időben végezhet, az ő hibájából nem lesz kesése a vonatnak. Látszólag szokványos, sablonos munka az útlevélkezelés. Fényképek azonosítási!, dátumok, adatok ellenőrzése. Mindez egyszerűnek, könnyűnek tűnik. Azok a határőrtisztek azonban, akik nap mint nap végzik ezt a munkát, s egy szolgálati út alatt több száz, esetleg ezer útlevelet is kézbe vesznek, tudják: az útlevél-hamisítók mindent elkövetnek, hogy a hamis és hamisított okmány ne árulkodjon. Ezúttal azonban rendben volt minden. Sorra végzett a fülkékben, majd legutoljám benyitott a mosdóba, a WC-be Volt már rá példa, hogy valaki Rt próbálkozott elrejtőzni. A helyiség üres volt. A tiszt hátraszólt Molnár László őrvezető kutatónak: — Nézzünk itt szét egy kicsit alaposabban. Nyissa fel a padlástér ajtaját! A zseblámpa fénye éles csóvában világított a keskeny lyukba. Mindketten felálltak, hogy Jobban lássanak. Szinte egyszerre vették észre egy cipő talpát. A tiszt hangja határozottan csattant: — Felszólítom, hogy azonnal Jöjjön elő a rejtekhelyről. A sötét padlástérből nem Jött válasz. A határőrök feszülten figyeltek. A láb ismeretlen tulajdonosa néhány másodperc szünet után megmozdult, ás most már látni lehetett egy színes ruhadarabot is. Űjabb idő múltán kormos, szemüveges nőt urc nézett velük farkasszemet. — Ne bántsanak, kérem! Hagyjanak itt, nekem feltétlen ki kell jutnom Bécsbe, nem leszek hálátlan. — Ne húzza az időt, másszon le onnan! — Drága tiszt urak, értsenek meg, nekem el kell innen mennem. — A fiatal nő hangja siróesá vált, és még Jobban könyörgésre fogta a dolgot — Nem bánják meg, ha futni hagynak. Maguknak meg úgyis mindegy. Tegyenek úgy, mintha észre sem vettek volna. Török Ferenc újabb, erélyes felszólítása vetett véget a huzavonának, s a Wiener Walzer különös utasa A Wiener Walzer különös utasa néhány másodperc múlva — poros, piszkos ruhában, remegő lábakkal — ott állt az útlevélkezelő előtt. Csak valutáért Battancs Láazlóné hamar belátta, hogy nem sok értelme van a tagadásnak, a hazudozásnak. Lehajtott fejjel mesélte el a vizsgálótisztnek különös utazása történetét. Körülbfelül 1988 nyarától kereste fel rendszeresen a budapesti szórakozóhelyeket, presszókat, éjszakai bárokat. Tetszett neki, hogy a férfiak felfigyeltek rá. Barátokat szerzett, akik szívesen eltöltötték vele az éjszakát, s közben ellátták „jó tanácsokkal", hogyan lehet könnyen, sok pénzt keresni. — Csak külföldi palikkal menj el — mondták neki újsütetű barátnői is, akik szívesen mondták el tapasztalataikat ehhez a könnyű érvényesüléshez. Gizit hamar befogadta e budapesti alvilág. Kitty névre keresztelték, és a vezérek szívesen nyújtottak neki segítséget abban, hogy a szerelmes éjszakékért kapott külföldi valutát, dollárt, fontot, frankot, nyugatnémet márkát hasznosítani tudja. Kitty igyekezett felzárkózni a többi, divatosan öltözködő. jómódban élő éjszakai pillangó mögé. Amikor lebukott a devizaüzérkedéssel és csempészéssel foglalkozó bűnszövetkezet, a nvomozás során azt állapították meg, hogy 1989. szeptember elejétől 1070. április elejéig 37 esetben vette igénybe a Metropol, a Budapest, a Palace. a Szabadság, a Continental és Royal Szál'odát külföldi férfiak tá.rsasáeában, akikkel 1000 forintért, vaey 20— 50 USA-dollár. 100—200 nyugatnémet márka, 10—20 angol font ellenében „szerelmeskedett". Az üzletszerű kéjelgés révén megszerzett devizát Kitty bűntársai segítségével a zugforgalomban, a hivatalos árfolyamot jóval meghaladó áron értékesítette. A nyomozás során 25 ezer 650 forintot írtak Battancsné terhére. ennyit tett ki ugyanis a titkos kéjelgéssel szerzett, és u zuBforva'omban értékesített külföldi fizetőeszköz értéke. F/"el a hatolmps rtsz-1 szeggel Kitty bűntársai között azonban csak hébil kullogott a sorban. A Fővárosi Ü"vészség a dgyizatázdáikodást sértő bűntett és más bűncselekmények miatt Knós Tamás és társai ellen folvtatott bűnüwHen ..csík" h'tszadrnn»ú vádlottként indított ellene büntetőeljárást. Koós Tamásról és társairól majd ejtünk még szót, nézzük meg előbb azonban, hogyan ls akart Kitty meglépni a március másodlkán kezdődő bírósági tárgyalás, és az azt követő jogos büntetéi elől? . Drágább, mint az első osztály Ahogy közeledett a tárgyalás napja, egyre inkább megérlelődött benne az elhatározás: illegálisan elhagyja az országot. Először Bécsbe megy. Onnan pedig New Yorkba, ahol felkeresi régi ismerősét, Szabó Lajost, aki néhány éve egy nyugati turlstaútról elfelejtett hazajönni. Tudta, hogy az ellene folyó eljárás miatt hiába is kérne útlevelet, ezért azt próbálta kifürkészni, hogyan lehetne elbújni a vonaton. Jegyet váltott Szegedre, s ezt az utazást csak arra szánta, hogy egy kicsit közelebbről is szétnézzen a vonaton, a vagonokban. A tengelyre nem mert felmászni, ezért a WC-ben levő padlásteret találta a legalkalmasabbnak. Tudta azonban, hogy itt egyedül képtelen elrejtőzni, és az ajtót maga után bezárni. Keresett, és talált is segítséget, egy fiú személyében, akit csak futólag ismert, és Szőke néven becézett. — Bezárlak én, cicám, nagyon szívesen — mondta a fiú Kittynek —, de tudod, hogy ennek ára van. — És mi lenne az? — Tőlem kapsz egy kis útravalót, te meg adsz nekem egy kis emléket, mondjuk piros százasokban. Tizenkettőt. Megegyeztek. Kitty felmászott, átadta a pénzt. Szőke rázárta az ajtót. Aztán néhány perccel a vonat Indulása előtt lelépett a kocsiról, és elvegyült a Keleti pályaudvar forgatagában. A Wiener elindult Klttyvel a szűkre szabott, de borsos áron váltott „utazófülkében". Egy rókáról két bőrt Koós főhadiszállása naponta kettőtől nyolcig az Astória presszójában volt. Itt „szobrozott", de várta a valutát szerző lanyokat, akik úgy jártak a főnökhöz, mint egy valutapénztárhoz. Az üzlet nagyságára jellemző, hogy Koós 1969 őszétől 1970 május közepéig 374 SR5 forint értékű, zugforgalmi áron számított külföldi fizetőeszközt szerzett meg, és hozott forgalomba. Az adásvétel során pedig kimutathatóan mintegy 60 ezer forint tiszta haszonra tett szert A nőktől megszerzett külföldi valuták jelentős részét Koós és társai külföldi csempészeknek adták át, akik kelendő árucikkeket, esetleg forintot adtak érte cserébe. Így a valutaügyletekkel kevert üzérkedés Koós és bandája részére többszörös hasznot jelentett, mert nemcsak a csempészáruk továbbadásán kerestek, hanem a vételárként kifizetett külföldi fizetőeszközöknek a felvásárlási árhoz képest magasabb elszámolási árfolvama is jelentős haszonként jelentkezett! A Koós-féle társaság huszonnégy vádlottja ott ül a vádlottak padján. Köz'ük van Kitty is, most már rabruhában, mert a tiltott határátlépési kísérletért kaoott jogerős büntetését tölti. Ehhez rövidesen — a tárgyalás végén — újabb évek, hónapok jönnek, s a többi éjszakai pillangóval és kltartottjaikkal jó ideig nem fogják majd szennyezni fővárosunk éjszakai levegőjét. K. jr. Álomban tanulás Tanulás — ennek egyik érdekes vetülete: hipnózisban könnyebben megy az új ismeretek elsajátítása. Dr. Iván László orvospszichiáteré a szó: A buddhista kolostorok lámái már mintegy ezer évvel ezelőtt felismerték, hogy az alvás állapotában gyorsabban és könnyebben rögzítődnek az agyban bizonyos adatok és információk. Egyes pszichológiai iskolák ezt a módszert az utóbbi évtizedben felújították. Az eljárást — természetesen — a modern technika vívmányaival alaposan megreformálták. A hipnopédiának, azaz álomban tanulásnak nevezett tanfolyamok résztvevői számára kis rádióközpontból sugározzák a magnóra fölvett szöveget A párnába rejtett kis hangszóró azután egész éjszaka a tanulók fülébe duruzsolja a bevésendő anyagot. Különösen idegen nyelvek, képletek, szabályok és törvények l esetében, de színpadi szerepek elsajátításában is eredményesnek mutatkozik a hipnopédiás módszer. Üjat hozott az álomben való „okosodáshoz" képest a hipnózisban, tehát félig-meddig ugyancsak alvásban történő tanulás. Ebben mindenekelőtt az az új, hogy a hipnózis állapotában végzett tanítás fölöslegessé teszi a költséges rádió adóvevő berendezéseket. Angol pszichológusok — e módszer apostolai — tapasztalták, hogy a tanítás előtt alkalmazott hipnózis fegyelmező hatása mellett nagyobb figyelemösszpontosítást biztosít a tanulóknak, akik így könnyebben megjegyzik a hallott anyagot. Ez az ismeretrögzítés azonban amilyen könnyen jön, éppoly gyorsan el is tűnik, ha nem követi a tanult anyag állandó ismétlése. Az eddigi megfigyelések szerint a hipnózisban tanítási módszernek az is előnye, hogy Itt az oktató közvetlen kapcsolatban van tanítványaival, így jobban megfigyelheti és ellenőrizheti közléseinek hatását. Magyar szakemberek erről úgy vélekednek, hogy talán ugyanazt az eredményt lehetne elérni, ha nem hipnózis, hanem csak úgynevezett szuggesztopédiás eljárást alkalmaznának, amely elaltatás nélkül, éber állapotban ls figyelemkoncentrációra készteti a hallgatókat. A hipnózist viszont talán még hatásosabban lehet alkalmazni az úgynevezett terápiás tanításban. Hipnotikus állapotban a beteget eredményesebben lehet megszabadítani kóroí, lélektani tüneteitől, le lehet szoktatni kóros szokásairól, viselkedése zavarairól és el lehet érni azt, hogy megváltoztassa beteges magatartását vagy megszabaduljon kényszerképzeteitől. Megtanítható a beteg még egyéni viselkedése kondicionált szabályozására is. Vannak esetek, amikor bénulások után a fizikai funkciók már normálisak, tehát orvosi szempontból a beteg gyógyultnak tekinthető, de súlyos gátlások akadályozzák a végtagok normális működését. Ilyen esetekben hipnózissal tanítanak meg újra embereket — járni. Lengyel gyáróriás Lengyelországban, a Visztula partján, Szvece város környékén épül az ország legnagyobb cellulóz- és papíripari kombinátja. A tervezők gondoskodtak róla, hogy a gyár ne szennyezze a Visztula vizét, hatalmas, Európában a maga nemében egyedülálló biológiai védőállomást szerelnek fel. Hegymászók kalandja iU DÁNIEL LÁNG: INCIDENS a 192-es magoslaton Dokumentumregény — Fordította: Hernádi Miklós 13. Akárhogyan ls, Eriksson mindenekelőtt tétovázás nélkül megkereste barátját. Curly Rowant, hogy elmondja neki Mao történetét. Alig kezdett azonban bele, amikor Clark meglátta, hogy egymással beszélnek. lecsapott rájuk. követelte, hogy mondják meg, miről beszéltek. „Kitaláltunk valamit, hogy elzavarjuk" — mondta Eriksson. „Vad állapotban volt, alig bírt magával, a szeme ide-oda ugrált. Már régen felhagytunk n látszattal az osztagban, hogy semmi különös sem történt nz úton. Valamennyien rémülten, izgatottan jöttünk vissza de ez éppen Clarkon látszott leginkább." Clark végre elment, Eriksson folytatta a történetet, és amikor a végére ért, óriási megkönnyebbülést érzett. „Végre valaki tudott Maóról, aki nem tartozott az osztagba" Nem voltak illúziói afelől, hogy Rowan sokat tehet abban az ügyben, amely most tudomására jutott. Barátja mindenesetre megtette, ami tellett tőle. mert azonnal továbbadta a gyilkosság hírét saját osztaga őrmesterének. A hirt az őrmester Reillv hadnagynak tov íbbította, a nz magához hivatta Erikssont. Mikor Eriksson belépett a barátságtalan kunyhóba, amely Reilly parancsnoki irodájául szolgált, azt képzelte, hogy — ha magánemberként is — Reilly ki fogja fejezni megdöbbenését. Semmi megdöbbenést nem fejezett ki a hadnagy, hanem Eriksson meglepetésére, arra használta fel ezt a pillanatot, hogy elmondja Ertkssonnak egy korábbi élményét. Nyugodt, közvetlen hangon elmesélte Erikssonnak. hogy három évvel ezelőtt, néger feleségét, aki akkor készült megszülni első gyereküket, egy alabamai kórházba vitte kocsiján. Feleségének már szülési fájdulmai voltak, faji okokra hivatkozva, mégsem fogadták be a kórházba, és az asszony végül is az előcsarnok padlóján szülte meg gyerekét. A felbőszült Reilly szét akarta zúzni a kórház berendezését, mire a kórházi szolgák kihívták a rendőrséget, s az az újdonsült apát letartóztatta és börtönbe csukta. Cellájában kitervelte, hogyan fogja lelőni a kórház embereit, de amikor végre kiszabadult, lemondott a bosszú gondolatáról. „Mire kiszabadultam, ezt mondtam magamnak: .Gondolkozz, mi is történt Az történt, hogy ez a világ rendje, és nincs értelme kapálózni a rendszer ellen.' Higgye el nekem. Eriksson, a háború kellős közepén még ennyire sincs értelme kapálózni a rendszer ellen — itt sokkal erősebb a rendszer, mint bárhol másutt. Jobban teszi, ha nem gondol arra a vietnami lányra. Az történt vele, ami egy harci zónában történhetett. Mi mást várt?" Mikor a hadnagy bevégezte emlékezését, közölte Erikssonnak hogy az ellátmányát felújított osztag perceken belül elhagyja a tábort, hogy folytassa ötnapos útját Eriksson nem tart velük, helyébe egy másik, közkatonát jelölt ki, A hadnagy tudta jól, milyen veszélybe került Eriksson, ezért így szólt: „Ha újra magát küldöm velük, sohasem jön vissza élve." A bírósági jegyzőkönyv tanúsága szerint Reilly mégsem hagyta ennyiben a dolgot. Az Eriksson jelentéséből kivllágló kegyetlenség túlságosan nagy volt. Reilly tudta, hogy ha kitudódna az ügy, rossz fényt vetne nemcsak a szakasz tisztjeire, de a század, a zászlóalj és talán még az ezred vezérkarára is; az a látszat alakulna ki, hogy a tisztek nem tudják kézben tartani beosztottaikat. Amint később, a hadbírósági tárgyalásokon megállapítást nyert, Reilly közvetlen felettese, Ottó Vorst százados akkor éppen „taktikai megfigyeléseket" végzett valuhol. November 22-én kellett visszaérkeznie, ugyanazon a napon, amikor Meserve osztagának visszatérése ís esedékes volt. Az „életfogytiglani" — azaz hivatásos — Vorst százados meghagyta, hogy csak sürgős üzeneteket küldjenek neki. Hamarosan azután, hogy Eriksson eltávozott Reillytól, a hadnagy úgy vélte, hogy a gyilkosság mélló felettese figyelmére, ezért rádión megküldte a hírt Vorstnak, A véletlen úgy hozta, hogy n százados akkor már másodjára értesült az Ügyről — először maga Eriksson szólt neki róla. Másnap reggel ugyanis Eriksson kutató-tisztogató akcióra indult, és a barlangrendszer közelében amerikai tisztek kis csoportjával találkozott, akik megfigyeléseket végeztek a környéken. Vorst is köztük volt, és Eriksson, egységéből kiválva, odament a századoshoz. és beszámolt Mao meggyilkolásáról. „Bízza csak rám. Mindent elintézek" — mondta Vorst. Majd ismét elvált a két csoport útja. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a másodállásról Másodállás és mellékfoglalkozás — gyakran hallott szavak mostanában. Vajon mit jelentenek pontosan? # Feltételek? A Munka Törvénykönyve megengedi, hogy egy dolgozó több munkáltatóval is munkaviszonyban legyen. Am tilos olyan második vagy több munkaviszonyt létesíteni, amely a dolgozó munkájúval összeférhetetlen. Újabb munkaviszonyt csak vállalata előzetes írásbeli engedélyével létesíthet a dolgozó. • Jelenlét? Másodállásnak akkor nevezzük a második munkaviszonyt, ha a dolgozó munkaideje mindkét helyen azonos Időtartamra esik. Ebből is következik, hogy valakinek csak egy másodállása lehet, és csak olyan munkakörben és munkakörre, ahol a munka jellege nem kívánja meg a munkahelyen való állandó jelenlétet. A másodállásban végzett munkáért a másodállás keretében betöltött munkakörben járó személyi alapbérnek a felét lehet kifizetni. • Mellékfoglalkozás? A második és további munkaviszonyt akkor nevezzük mellékfoglalkozásnak, ha a dolgozó munkaideje az egyes munkahelyeken nem azonos időtartamra esik. Mellékfoglalkozást — egyet vagy többet — csak annyit lehet elvállalni, hogy a dolgozó összes munkaideje havonta a 300 órát ne haladia meg. # Szerződések? A másodállás vagy mellékfoglalkozás szerződését írásban kell megkötni. Ugyanaz a vállalat, ugyanazzal a dolgozóval csak egy munkaviszonyt köthet. A megkötött munkaviszonyról a vállalat köteles a dolgozó vállalatát írásban értesíteni. A másodállás, vagy mellékfoglalkozás adatait a munkakönyvbe is be kell vezetni.