Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-01 / 283. szám

SZERDA, 1971. DECEMBER 1. 3 Az E3DK Nemzeti Frontjának delegációja Szegeden Az NDK Nemzeti Frontjának delegációja, mely a Hazafias Népfront Országos Tanácsának vendégeként hazánkban tartózkodik, két napra Csongrád megyébe látogatott. Tegnap, kedden délelőtt a népfront megyei titkárságán fogadták a vendégeket. Nagy István, a nép-' front megyei bizottságának elnöke üdvözölte Horst Patzkét, a Nemzeti Front elnökségének és titkárságának tagját, valamint Willi Scheidelt, a Nemzeti Front magdeburgi megyei bizottságának tagját, a CDU megyei elnökhelyettesét. Ezután Molnár Sándor, a népfront megyei titkára tartott tájékoztatót a megye helyzetéről, a szervezet munkájáról. A kora délutáni órákban Horst Patzke és Willi Scheidel a Magyar Tudományos Akadémia szegedi Biológiai Kutató Központját kereste fel, ahol dr. Halász Árpád gazdasági igazgató fogadta őket, s adott tájékoztatást az intézmény munkájáról. Ezt követően a népfront szegedi székházában a népfront városi bizottságának vezetőivel folytattak eszmecserét a német vendégek a szervezet kulturális és rétegpolitikai tevékenységéről, a politikai oktatásban kifejtett munkájáról. Ma. szerdán délelőtt Hódmezővásárhelyre, délután pedig a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyáregységébe látogatnak a vendégek, majd este visszautaznak Budapestre. Jelentés az influenzahelyzetről A fővárosi KÖJÁL járványügyi osztályának tájékoztatása szerint Budapesten az utóbbi napokban tovább folytatódott az influenzajárvány nagymérvű csökkenése. A hét végén 7140, vasárnap 688 megbetegedést jelentettek. Hétfőn ismét növekedett a bejelentések száma: a kereken 12 000 új beteg között azonban — hasonlóan a korábbi hétfői napokhoz — minden bizonynyal jelentős hányadot tesznek ki azok, akik még szombaton vagy vasárnap betegedtek meg, de csak hétfőn jelentkeztek az orvosnál. Mindenesetre a két héttel ezelőtti 47 ezerrel szemben a mostani hétfőn megállapított 12 000 megbetegedés igen tekintélyes csökkenést mutat. Az iskolai hiányzók aránya 6,3 százalékra csökkent. A Győr-Sopron megyei KÖJÁL legutóbbi jelentése szerint most már ebben a megyében is terjed az influenza. Az elmúlt héten 16 és fél ezren fordultak influenzás megbetegedéssel az orvosokhoz, akik 550 esetben észleltek szövődményt. Egységes konténeres fuvarozási rendszer Kedden a Gellért Szállóban folytatódott a KGST közlekedési állandó bizottságának 41. ülésszaka. A keddi plenáris ülésen felülvizsgálták a tagországok közlekedésében alkalmazásra kerülő számítástechnika1 és matematikai módszerekre vonatkozó műszaki-tudományos együttműködési egyezmény tervezetét. Megtárgyalták, az állandó bizottság 38. ülésszakán hozott határozatok teljesítését —, köztük az OPW kocsiparkjának bővítésével kapcsolatos eredményeket. Foglalkoztak a KGST-tagországok közötti gépjárműves áruszállítások egységes szabályaira, feltételeire vonatkozó sokoldalú egyezménytervezettel, a KGST-tagországok gyorsan növekvő vegyipari áruszállításainak zavartalan lebonyolításával kapcsolatos intézkedésekkel. Az állandó bizottság elhatározta, hogy legközelebbi ülését 1972 májusában, Prágában tartja. Az ülésszak részletesen foglalkozott egyebek között a KGST-országok egységes konténeres fuvarozási rendszerének bevezetésével. A KGST-országok valamennyi közlekedési ágában nagy raksúlyú, univerzális és speciális konténereket kívánnak alkalmazni. Továbbításukra, mozgatásukra, speciális rakodó- és szállítóeszközöket, járműveket helyeznek üzembe. Gyorsforgalmú konténervonatokat állítanak munkába, • speciális tengeri és folyami hajókkal, kamionszerelvényekkel viszik a konténereket az arra kijelölt vonalakon. (MTI) II fejlődés „apró ruhái" Csongrád megye mezőgazdaságáról Tiltott házak (Ipa; Tanyavilágunk kezdi föladni a leckéket. A posta most sem jár ritkábban mint máskor, de egyre tűrhetetlenebb, hogy ritkán jár. A tanyai iskolákban sokkal több tudományt csöpögtetnek a gyerekek fejébe, mint azelőtt. Kimondhatatlanul kevés ez mégis a következő évtizedek várható igényeihez. A petróleumos lámpa most sem ad több kormot, mint eddig, de kormosabb, füstösebb, pislább, sokkal sötétebb a mai. öregek mindig éltek tanyán, a tanyai öregek szánalmas magáramaradottsága most mégis fájóbb. Mert rengetegen élnek még mindig tanyán. Gyökeres és végleges megoldást egy régi óhaj megtestesült valósággá válása hozna: meg kellene szüntetni a tanyavilágot. A szegedi járás tanyái egyelőre nem akarnak megszűnni. KÖRBEN FORGÖ KELEPCE Tegnap, kedden este Szegeden, a Hazafias Népfront városi székházában, az agrárszakemberek klubjában nagy érdeklődés kísérte dr. Fazekas Lajosnak, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének vitaindító előadását. A mezőgazdasági nagyüzemek helyzetéről beszélt az új gazdasági környezetben, s részletesen elemezte Csongrád megye jelenlegi pozícióját. A gazdaságirányítás új rendszerében számtalan kezdeményezés jött felszínre, olyan tartalékok, amikkel a jövőben is számolni kell. A mezőgazdasági nagyüzemek éltek is a lehetőségekkel, és mára kialakult az a helyzet a fogyasztási piacon: a vásárló jellemzően azt kap, amit akar. Az igényeknek megfelelően alakult a termékszerkezet. Az energiahordozók egyre nagyobb szerepet kapnak a mezőgazdasági termelésben. Az elmúlt években a pozitív és negatív vonások váltakoztak. Kétségtelen, hogy a gazdasági mechanizmus beváltotta a hozzáfűzött reményeket. De mutatkoznak egyensúlyi problémák, amiket mindenképpen ki kell javítani, elsősorban a nemzeti jövedelem termelése és felhasználása között. Többet fogyasztunk, mint amenynyit termelünk. A mezőgazdaság hazánkban a legszervezetlenebb ágazat volt. Tizenegy év alatt a legnagyobb eredményt érte el. Csongrád megyében napjainkban, Szegeddel együtt, 105 téesz gazdálkodik, s ezekben a nagyüzemi egységekben magas szintű anyagi, szellemi és tőkekoncentráció realizálódott. Iparosított nagyüzemek. Mi sem bizonyítja jobban, hogy néhány ágazatban már megközelítették a világszinvonalat. Nemcsak szocialista üzemekké váltak, de a legkorszerűbb és leghatékonyabb technikát is alkalmazni tudják. Miből adódnak tehát a problémák? Köztudott, több olyan eset foglalkoztatta a megye közvéleményét, mint a szőregi Egyetértés Tsz volt vezetőinek visszaélési ügye, s ebből levonva a következtetéseket, sokan úgy gondolták. ez általános. Nem így van. Az eredmények, a fejlődés kétségkívüli, ám néhány jelenség arra hívja fel a figyelmet, hogy szigorúbb, takarékosabb gazdálkodással javítsunk a megye mezőgazdaságának helyzetén. Vásárhelyen például a szövetkezetekben igen sok a jól képzett szakember, ugyanakkor az elnökök, a főkönyvelők iskolai végzettségben „alul maradnak". A határozathozatalban viszont inkább az ő akaratuk, véleményük a döntő. A beruházásokról. Utólag könnyű okosnak lenni, s látni egynémely termelőszövetkezet „hirtelenkedését", amint vállalva a rövid lejáratú visszafizetést, hatalmas beruházásba kezdett. Ez felelőtlenség volt. A szakigazgatási szervek is „elnézték", gondolván, ezzel is siettetik a szocialista mezőgazdaság fejlődését. Most egyre több probléma van ezekkel a beruházásokkal, nincs meg hozzájuk s megfelelő anyagi fedezet, elhúzódnak az építkezések stb. Az elmúlt esztendőben — e vidék történetében rendkívüli esztendő — 39 téesz és egy szakszövetkezet 251 millió forint alaphiánnyal zárta gazdálkodását. Mindez éreztette hatását, például csökkent a cukorrépa területe, a szántóföldi zöldségtermesztés területe stb. Az idén, bár a termésátlagok növekedtek, a növénytermesztésben az árbevétel mégis csökkent. Nőttek a költségek, az anyagárak, december végén várhatóan több mint 30 termelőszövetkezet zárja mérleghiánnyal ezt az évet. Százmilliónál többre rúg majd az alaphiány. Mindez akkor, amikor népgazdasági szinten is egyensúlyi problémák vannak. Mindezek ellenére nincs alapvető baj Csongrád megye mezőgazdaságában, három-négy év alatt a nagy beruházások befejezésével, az egyensúlyi problémák kijavításával nagyjából befejezett gazdálkodási rendszer alakul ki. Ehhez viszont nemcsak a szakigazgatási szerveknek a szigorúsága, hanem a gazdálkodók, a vezetők felelőssége, szorgalma. s nem utolsósorban lelkiismeretessége is szükséges. Sz. L. I. ki tanya az ország egyetlen tájának a tanyájához sem hasonlít. A benne lakó ember is más. Van egy törvényünk: tanyán új házat építeni tilos. A makói járásban ez a törvény írásos tudomásulvétele inkább a bekövetkezett állapotnak. Ott nem építenek tanyán, mert lassan tanya sem lesz. A törvény ellenére épülnek a tanyák a szegedi járásban. Többnyire irigylésre méltóan szép. egészséges, nagy házak. Ha csak kívülről nézzük is egyiket-másikat, nem azt mondjuk, hogy ilyet mi is elfogadnánk, hanem azt inkább: ilyet mi is építenénk, ha lenne miből. A törvény ellenére épült tanyák egy része hivatalosan halára van ítélve. Le kell bontani. A magyarázat egyszerű. Segíteni kell, hogy mihamarabb megszűnjön ez a széjjelszórt tanyavilág. És legyen értelme a törvénynek. Kérdezem az egyik tanácstitkárt, miért szabják olyan kicsire a falusi telkeket. Tanyai ember megfullad ekkora portán. Cifra választ kaptam: — Nem tehetünk mást. Különben bejönne mindenki, én pedig nem győznék villannyal, vízzel, úttal, járdával, csatornával, közvilágítással, bolttal szaladni az új házak után. El kellene végre őszintén dönteni: maradjon tehát a tanya, vagy ne maradjon? Mindenesetre tény, hogy szavahihető embert nem találtam, aki körülbelül is merte volna mondani, meddig lesz tanya a mi járásunkban. Vágvölgyi Sándorral, a járási hivatal osztályvezetőjével. a törvényes tilalom következetes védőjével folytatott beszélgetésből idézek: — Felújítani tehát szabad a tanyát. Megítélése szerint A homo- a tanyák .többségét föl lehet-e újítani? — Nem lehet. Ebben a faluban belterületté nyilvánították a falu egyik szélét még 1968-ban. Mai napig nem parcellázták föl. Ide épített Horváth Józse, mellé pedig Kispéter József. Kispéterékét a határozat szerint le kell bontani. A sokadik szomszédban, az erdő mellett, valóban külterületen is épült két ház. Ez a kettő fönnmaradhat. Kispéteréknél nincs veszve minden. Még idén parcellázzák a területet. Ha lebontja a házát, jövőre ugyanoda, ugyanazt fölépítheti. Jó az óvodásoknak! Házat építenek kockából, este szépen lebontják. Kár, hogy afelnőtt ember nem szereti ezt a játékot. ZSOMBÓN A LEGTÖBB — Várható-e, hogy a tanyaiak többsége, odahagyva mostani gazdasági környezetét, beköltözik a faluba? — Nem várható. Mások is ezt a választ adták. A tanyai embert életkörülményei kötik oda, ahol van. Bent a faluban sok előnyt kínálunk, csak ahhoz a termelési struktúrának kellene megváltoznia. A törvény tilalmával a szegedi járásban porba ragadt, megroggyant tanyában való továbblakásra kényszerítjük azt is, aki saját erejéből könnyen lendíthetne magán. Megtámadhatatlanul humánus törvényünk itt körben forgó kelepcévé változott. BONTASI HATÁROZAT Fórum és lehetőség Tanácskozott a pedagógiai társaság helyi tagozata Tegnap délután Szegeder, a Módszertani Központ előadótermében a Magyar Pedagógiai Társaság Csongrád megyei és Szeged városi tagozata értekezletet tartott. Ezen többek között jelen volt. dr. Koncz János, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Szalontai József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Dr. Ágoston György, egyetemi tanár, a tagozat elnöke beszámolt a négy éve alakult szekció munkájáról, eredményeiről. Kiemelte, hogy ez a fórum kitűnő lehetőséget biztosít a tudományos kérdésekkel is foglalkozó pedagógusoknak, öszszefogja azokat az oktatókat, akik a nevelés alapvető problémáira keresnek megoldást. Tájékoztatott a jelentősebb rendezvényekről és hangsúlyozta, ezek közelebb vittek egyes témák, kérdések jobb megvilágításához, tisztázásához. A beszámolót hozzászólások követték. D. Koncz János korreferátumában hangoztatta a társadalomtudományok kutatásának fontosságát. Mint mondotta: oktatásgazdaságiam prognózisokat kell készíteni, mivel ezek népgazdasági szempontból hasznosak. Ezután került sor az új vezetőség és az országos konferenciára delegált küldöttek megválasztására. Végül megválasztották a Pedagógiai Társaság megyei vezetőségét. Elnök: dr. Ágoston György, egyetemi tanár. Ügyvezető elnök: dr. Diós József gimnáziumi igazgató, titkár: dr. Veszprémi László igazgató, jegyző: dr. Varsányi Péter tanársegéd. Az 1964 óta meglevő építési törvény néhány paragrafusát az idei augusztus óta nagyon szigorúan veszi a járási hivatal. Hogy egy törvényt miért kell szigorúan venni, fölösleges kérdezni. Azért törvény. Legföljebb azt, miért nem vették eddig komolyan. Kispéter Józsefék tavaly kezdték a ház alapozását Ásotthalmon. A községi tanács figyelmeztette őket, hogy tiltott dolgot művelnek, és jelentette a járásnak. A járás nem intézkedett, csak kiegészítést kért a jelentéshez egyszer, aztán külön levelet menesztett jó idő után, hogy megtudakolja a személyi igazolvány számát. A házépítő várta, mi lesz ebből. Nem lett semmi. Idén fölépítette a házát. Megkapta a határozatot, bontsa le. Vágvölgyi Sándor szerint azért kell ennyire radikálisan kiadni a bontási határozatot, mert annyi házat építenek engedély nélkül, hogy az áramlatot másképpen megállítani nem lehet. Ásotthalmon ott sem kértek engedélyt, ahol megadták volna. Pedig az engedélyre kölcsönt is ad az OTP. Valóban érthetetlen, vagy valami olyan susmus van mögötte, amit külön kellene kinyomozni. Mert az engedélyt végül mindig megkapták. Tóth Sándor (a falu szélén): — Miért ide épített? — Mert nincs telek. — Miért nem vár? — Mert nem tudom, mikor lesz. — Miért olyan sürgős? — Vasárnap esküszünk. Valahova vinni kell az újasszonyt. Csupa téglából épült szép házba viszi. Gábor János háza a falu túlsó szélén áll. Ö se kapott portát. A ház pedig sürgős, gyermeket várnak. Addig semmiképpen nem várakoztathatják, amíg házhelyeket mérnek. — Tudják, hogy lebonthatják? — Itt az írás. .— És? — Ügy gondoljuk, nem olyan társadalom a mienk, hogy ezt megtegye. Cinikus is lehet ez a válasz, csak később derül ki, hogy meggyőződés inkább. — Hát ide figyeljen! Megyek egyszer a tanácsra adót fizetni. Ott ül egy család gyerekestől, asszonyostól, emberestől a küszöbön. Lakást kérnek, mert nekik jár. Kamrában nem lakhatnak. Ha én eliszom a keresetem, és megyek a küszöbre lakást kérni, előbb-utóbb úgyis adnak, mert valahol laknom kell. Ha nem iszom el, hanem magam építek, akkor meg lebontják a fejem fölül? Ezt én el nem hiszem. Ez a rész falu lesz. Szakái Antal tanácstitkár: — Nemzetgazdasági kár lenne lebontani ezeket a házakat. Összegabalyodottan bonyolult ez az egész. A tilosban építők zöme telekhiány miatt sérti meg a törvényt. Sok szép ötlettel lehetne segíteni korunk egyik legegészségesebb törekvését: a ma embere álokverte rossz házak helyett hozzá méltó, szép otthont akar. A hivataloknak segítő, magyarázó, jobbat ajánló, felvilágosító szándékkal elöl kellene jármok, és nem megvárni, amíg valaki tehetetlenségében a tilosba téved. A törvény szigorát pedig szükség esetén valahol az alapoknál kellene megmutatni. Törvényünk van ugyan a lebontáshoz, de erkölcsi alapunk nincsen. Horváth Dezső