Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

1© SZOMBAT, 1971. DECEMBER 73. Világosság — hajnalig Az éjszakához, amióta ember él a földön, mindig hozzátartozott a sötétség. Most úgy tűnik, uton vagyunk aifelé, hogy legalábbis néhány helyén a városnak szinte nappali világosság legyen, hajnalig. Az idén. 1971-ben 300 ezer forint állt rendelkezésre a város közvilágításának fejlesztésére. Ehhez az összeghez még 1 millió forintol adott a tanács a tartalékalapból. Az eredményt mindenki tapasztalhatja. Világosabbak lettek a városba bevezető utak, a Dorozsmai, a Budapesti út, a Szőregi út, a Tolbuhin sugárút repülőtér és a vasúti átjáró közti szakasza. Űj világítótesteket kapott a Ballagitó sor is. A Lenin körút eleje is kivilágosodott a higanygőzlámpáktól. Jövőre szintén 800 ezer forint jut közvilágításra. Ez a szükségesnél jóval kevesebb. Az építési osztály még 1 millió 200 ezret kért a tanácstól. A tervek már készen vannak. Még 1968-ban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Csongrád megyei cso portja a tanács kérésére társadalmi munkában készített egy tanulmányt a város közvilágításának fejlesztéséről. Ennek alapján készíti éves terveit az építési osztály. Jövőre, ha elegendő pénz áll rendelkezésre, kivilágosodik a József Attila és a Petőfi Sándor sugárút két körút közti szakasza is. Két nagy forgalmú útkereszteződésben — a Kossuth Lajos sugárút. Párizsi körút és a Bécsi körút. Petőfi Sándor sugárút sarkán — 13 méter magas higanygőz-kandelláberek árasztják majd a szinte nappali fényt. Annyit, mint 30 átlagos higanygőzlámpa. A tervek szerint főként a fontosabb útvonalakon kerül sor nagyobb beruházásra. Világosabb lesz a József Attila sugárút Tarján melletti külső szakasza. a Vásárhelyi Pál utca és a Bartók Béla tér is. Végre a Béke-, Fcdorés Petőfitelepen is számottevően javulni fog az utcákvilágítása. A Cserepes sori ikerházak is kibontakoznak jövőre az „egyiptomi sötétségből". A következő évben, ha minden jól megy, ismét világosabb lesz Szeged. • Több fény ragyog majd a városban, jelképeként, még inkáb tényeként a városiasodásnak. És ez a fény nemcsak szebbé teszi a szegedi éjszakát, hanem biztonságosabbá a forgalmat, jobbá az életet. Macskáknak rosszabb Borok, pezsgők, palackok Fél országban keresik a homoki nedűket Karácsony, szilveszter csony után, 27., 28. és 29-én kést, Nemes Kadart, Szegedi olyan ünnep, amikor nem folyamatosan szállít borokat Vöröset és Pecsenye Fehéhiányzik a bor, a pezsgő a .Csongrád, Szolnok és Békés ret palackoznak. családok asztaláról. Meglát- megyébe, hogy legyen után szik ez a kereskedelemben pótlás és szilveszterkor ne is. a forgalomban. A Közép- szomjazzanak a vidám ünMagyarországi Pincegazdaság neplők. Csongrád—Szolnok Vidéki tizemének szőregi palackozójából egyre-másra indulCsongród, ^olnők,''''"'''Békc^ Évf,níe * millió 200 ezer' 1 Pest, Heves! milll° 250 A pincegazdaság a belföldi ellátásban 82—83 százalékos arányban vesz Bács-Kiskun, Hétdecisben Zöldszilvánit, Pusztamérgesi Rizlinget, Jászberényi Rizlinget. Desszertboruk a Fesztivál Gyöngye és a Boszorkánycsepp. A Középrészt. Magyarországi Pincegazdaság Csongrád—Szolnok Vidéki Üzeme az igényeket kihazai borok" ezer hektoliter Asst-sa j&erssr ,oa.5i . * es Szabolcs megyebe — a 600—700 ezer hektoliter bor mellett a raktártérben megpalackok tíz-, százezrei. a palackozott. A szőregi üze- találhatók az egri, tokaji, December 13-án, hétfőn met a Közép-Magyarországi badacsonyi borok és a Már114 ezer palack bort szállí- Pincegazdaság Csongrád— ka vermut is, sőt már év totlak a palackozóból, s a hét többi napján is „csúcsforgalom" volt. Az áfészek, a kiskereskedelem, az üzletek szívesen veszik át a homoki borokat, hiszen közSzolnok Vidéki üzeme ez év- közepén felkészültek az év ben korszerűsítette, a leg- végi hajrára, a karácsonyi, modernebb francia gépsort szilveszteri forgalomra és vásárolta meg több millió pezsgőkeresletre, s ezért buforintért, ami májusban dafoki és pécsi pezsgőt vásároltak és a három megyébe kezdte meg üzemelését. Inkedveltek, áruk elfogadható. nen belföldre évente 160 60 ezer üveggel szállítanak. A pince ablakában mindig ott ült a macska. Fehér, szép állat, csak a torkát dísziti fekete folt. Ott ült az ablakban, bámulta az utcát, a járókelőket a bokájuk magasából. Nyaranta csak lépnie kellett, s máris az utcán szaladt. Néha gazdaasszonya is mellé telepedett délutánonként. Ö is nézte az utcát. Esténként a lámpa sárga fénye virított át az ablak függönyén, a föld alól. Most sötét az ablak, a macska sem ül ott többé, nem bámulja a járókelőket. Elköltöztek. A névsor Érdemes belenézni a névsorba. 107 név, ők tanácsi bérlakást kaptak. Az ok, amiért új lakáshoz jutottak? Régi lakásuk: életveszélyes, egészségtelen, pince; vagy éppen tbc-s volt a családban, olyan családok, ahol öten-tízen zsúfolódtak egy vagy két szobában. Fiatal házasok, szüleikkel, testvéreikkel éltek. Zárójelben ott a szám: 7—8 fő. Az egy főre jutó havi jövedelemnél előfordul 3—400 forint is. A szövetkezeti lakásoknál is hasonlóak az okok. Talán csak a jövedelmek magasabbak és még több köztük a fiatal házas. De a sorban itt is helyet kap a tbc. az egészségtelen vagy életveszélyes lakás. A sötétség Sötét volt a pincében. Még a nyári napvilágnál is megmaradt a félhomály. De talán nem is ez volt a legroszszabb. Inkább a nyirok. Egész nyáron nyitva állt az ablak, de a háromhónapos meleg szárazság sem tudta kiszívni háromnegyed év nyirkosságát. Mert az a falakról átterjedt a levegőbe, Decemberben a Szegedi ezer hektónyi palackoÉlelmiszer Kiskereskedelmi z°tt bort küldenek piacra. Vállalat 75 ezer palack bort Az alföldi homoki borok vett át. E hónapban 1 mii- »gen közkedveltek, jó karaklió 600 ezer palack bort terűek, és országosan egyre szállítanak a fél országba. A inkább megbecsültek. A köDunántúlról is van igény, de zelmúltban országos szakmai «zt nem tudják kielégíteni, minősítésen, ahol szakembeDecember 20-án, hétfőn 84 rek vettek részt, a pusztaezer palack, 2t-én, kedden mérgesi rizling első díjat 69 ezer és 22-én 49 ezer pa- nyert. Nem csoda tehát, ha lack bor „indult el" Szőreg- mindenfelé kedvelik a ről. Csütörtökön még tartott könnyű, jó aromájú homoki a szállítás, hogy megfelelő nedűket, készletek legyenek a boltok- Szőregen egyliteres palacban, a kereskedelemben az kokban Kövidinkát, édes és ünnepekre. A pincegazdaság száraz Kövidinkát, édeskés azt is vállalta, hogy kará- Ezerjót, Pusztamérgesi édesKarácsonyi primőr Beköltözött télre a mezőgazdaság az üvegházakba, A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet baktói telepén szép piros paradicsomot szednek az asszonyok. Az ünnepek asztalára szánták ezt a keresett csemegét. — Második képünkön salátát palánláznak az üvegházban. Azon igyekeznek, hogy a korai saláta tavasszal még korábbi legyen. — Rózsakertészeket ritkán látni • ilyen gépezettel. Nem permeteznek, csupán a leveleket „söprik" ki a rózsatövek közül. Somogyi Xárolyné felvétele alattomosan beosont a szekrénybe, a ruhákba és az ember testébe is. A csontok között ágyazott meg magának. A macska talán ezért is szeretett annyira az ablakban ülni. A nyirok volt az alattomos ellenség. Mert néha, ritkán ha föl is jött a víz, megesett, azon lehetett segíteni, lehetett tenni ellene. Olyankor kevésbé kínozta az embert a tehetetlenség érzése. De a szinte észrevehetetlenül támadó, alattomos, hűvös nyirkosságot, azt nem lehetet eltüntetni. Beitta magába minden. A nyári nap ott nem tudta leküzdeni a félhomályt. Meleget is csak módjával adott. Azért is volt olyan jó kiülni az ablakba. Mert már a csontokba fészkelt a hűvös nyirok. Nem a jó nyári árnyas hűvösség volt az. Most meleg a lakás, száraz, nagyok az ablakok. Csak szokatlan fölülről nézni a világra. Nem az emberek térdét látni. Néha szédül az ember, aki megszokta a föld biztonságát maga körül. Itt nincs közel a föld, a föld hűvös nyirkossága is messze tűnt. A macska szép fehér szőrével, a torkán viselt fekete folttal itt is kiül az ablakba. Nézi a kinti világot. Szokatlan, érthetetlen világ. Nem olyan érdekes, mint az a másik volt. Hiányoznak az elsiető emberek, a mozgás. Messze van az utca, odalent. A macska már nem tud kilépni a járdára. Be van zárva a lakásba. Igaz, jólesik nyújtózkodni a melegben, de jön a tavasz is. És akkor is messze lesz tőle a világ. A konyhában Kint kaptak helyet. Akkor, amikor várták a kicsit. A házinéni felmondott, még jó, hogy otthon befogadták őket. Mehettek volna a szobába is, de akkor mindent, ami kettőjüké volt kialakulóban levő közös életükben, mindent meg kellett volna osztani a családdal. Átjáróház az a szoba. Inkább a konyhát választották. Meleg volt ott is, jól lehetett fűteni. Csak a levegő volt kicsit nedves. De elférlek. Am így is lesni kellett a neszeket. Ki jár kint? Egy pillanatra sem lehetett elfeledkezni az előszobáról. Mert hátha kihallatszik valami. Néha szégyellték magukat. Egyszer elrohant a fiú, de aztán belenyugodott: majd csak lesz valahogy. A kicsit is nehéz volt fürdetni, nem tett neki jót a konyha sem. Betegeskedett. És lesni a fürdőszobát is, mindent egyeztetni a családdal. Amikor először becsukódott mögötte a vadonatúj ajtó, kulcsra zárta. Nekitámasztotta a hátát. Sokáig nem mozdult, S nem zavarta meg közben senki. öreg ház volt. Ha belépett az ember, már a kapualjbaú fatámaszok fogadták. Mintha bányában járna, úgy magasodtak fölé a faoszlopok. Azok tartották, hogy le ne roskadjon. A szobában is gerendákba, oszlopokba botlott az ember. Hiába, öreg ház volt az mar, az ablakkeretek is alig tartották már az üveget, önmagukat is nehezen fogták már egybe. Hullt a vakolat is, málladozott a szoba, a ház. Itt most nincsenek gerendák, oszlopok. Csak világosság. Túl vannak rajta. Először alig hitték, aztán gyorsan megértették. Már itt, Tarjánban. Megszokni még könynyebb. A jót mindig könnyű. Jó a száraz ruha. ök ketten sem hallgatnak esténként fél füllel az előszoba felé. A kicsinek meleg víz folyik a bojlerból. Élvezi, lubickol a kádban. A faoszlopokat sem kell kerülgetni. Már megszokták. Többé nem tudnák elképzelni a nedves falak között, a mindenbe beléívódó nyirokban. A félelmet, az idegek többfelé-figyelmét sem lehetne újra megszokni. Nem, ezután már semmiképpen. És az omló vakolatot sem, a fagerendákat a szobában. S nemcsak szokják, értik is a változást. Csak a macska nézi értetlenül a megváltozott világot. Azelőtt más volt. A bokáktól fölnézve látta a hatalmas embereket. Néha rászóltak: sicc! De az sem esett rosszul, inkább szórakoztatta. Csak játszotta az ijedtet. És most hiába keresi azt a világot. Csak apró pontokat lát odalent, minden összemosódik. Eltűntek a nagy emberek, a fák. És ha jön a tavasz, nem léphet ki az ablakon, messze van a föld, elérhetetlenül messze, odalent. Mancsa csak a levegőt érheti. Megfoghatatlan változás, eltűntek a fák és az emberek. Igaz, jólesik szundikálni a jó száraz melegben. De jön a tavasz, érzi, ott él az ösztöneiben. Akkor rosszabb lesz neki. Roszszabb a macskáknak. Sz. L