Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-19 / 299. szám

TASAKNAK. 1971. DECEMBER 19. Mentesítő gyorsvonatok Szeged és Budapest között A MÁV és a Volán ünnepi teikészüiéséről Az ünnepi csúcsforgalom. — a torlódás elkerülése vé- más—Szeged, Szeged—Tata­Időszakában közel félmillió gett — a MAV elővételi háza—Szeged, Szeged—Gyu­ember utaztatásáról kell pénztáraiban, illetve az uta- la—Szeged, Kiskunmajsa— gondoskodn ia a MÁV Szege- zási irodákban előre vált- Szeged, Szeged—Rákos—Sze­di Igazgatáságának, a hozzá sák meg menetjegyüket. ged és a Makó—Budapest— tartozó három — Bács, Bé- CsQngrád megye területén Makó vonalon, december 26­kés, Csongrád — megyében, az említetteken kívül nem án pedig a Szeged—Debre­Tegnap, szombaton délelőtt indulnak mentesítő vonatok, cen—Szeged, Szeged—Szé­HZ igazgatóság forgalmi osz- a többi vonalon a menet- kesfehérvár—Szeged, Szeged tálya adott tájékoztatást az rendszerű járatok „erősítésé- —Pécs Szeged, Szeged—Rá­újságíróknak az ünnepi fel- vei", nagyobb szerelvények kos—Szeged és Kiskunmajsa készülésről. indításával gondoskodnak —Szeged vonalon indulnak Eszerint Szeged és Btida- majd a karácsonyi, év végi mentesítő járatok. pest, illetve Budapest—Sze- utasforgalom lebonyolításá- A menetrendben munka­ged között összesen 13 mc«- ról. szüneti napra hirdetett Sze­tesitó járatot indítanak A szegedi 10-es Volán a ged—Bácsalmás—Szeged és majd az ünnepi időszakban karácsonyi ünnepek előtt és Szeged—Tataháza—Szeged a menetrend szerinti jára- után jó néhány mentesítő vonal járatai december 24­tok, meghirdetett hétvégi vo- buszjáratot közlekedtet, én, pénteken is közlekednek, vatok mellett. Hogy a diákok hazautazását tehát Bácsalmásra délután Szegedről december 23-án, megkönnyítsék, kedden, de- fél 4-kor, Tataházára dél­24-én, 26-án, 31-én és 1972. cember 21-én, a Szeged— után 5-kor lehet Szegedről január 2-án 13 óra 43 perc- Debrecen—Szeged és a Kis- utazni. A Volán tájékoztatá­kor indul Budapestre mente- kunhalas—Szeged vonalon sa szerint, ha az említett já­sítő gyorsvonat December lesznek mentesítő járatok, ratokon kívül újabbakra is 24-én, 27-én és január 3-án December 23-án a Makó— szükség lesz, a szegedi au­6 óra 43 perckor ugyancsak Budapest—Makó, december tóbuszállomásról tudnak még mentesítő gyorsvonatot Indí- 24-én a Szeged—Székesfehér- más mentesítő buszokat is tanak Szegedről Budapestre, vár—Szeged, Szeged—Bácsal- indítani. Budapestről Szegedre de­cember 23-án, 24-én, 26-án és 31-én, valamint január 2­án 17 óra 30 perckor közle­kedik majd mentesítő gyors­vonat Ezek a tervbe vett mente­Bitó vonatok — tájékoztat tak a forgalmi osztályon — szükség szerint közlekednek majd; ha az utasszám ke­vés lesz a szerelvény indí­tásához, csak a soros menet­rendszerű járattal kelhetnek útra az utasok; azért is ál­lították be a mentesítők in­dulási idejét a menetrend­szerű vonatok indulását megelőző időpontra. A jor­palmi osztály kéri az utazó­közönséget, hogy lehetőleg Gül Baba Operettbemufató a színházban Muszka Jenő népszerű, ténelmünk ellenében szól. dallamos operettje dicséri Csizmadia László kellemes Gábor diák bátorságát, vi- hangú, egészségesen elját­tézségét, de igazán humora szőtt Gábor diákja — Sas elót emel kalapot. Utolsó kí- József eleven Mujkó cigá­vánsága: egy forró délután nyával az oldalán — nem is Gül Baba háremében. kér ebből a békességóhajtás­A pécsi vendégrendező, ból, Kovács János Ali basá­Sik Ferenc — a színes me- ja pedig egyenesen karikatú­sevilág fantáziakeltő díszle- rának tekinti. A többiek lát­teit szállító Sándor Lajossal, szólag őszintén elhiszik. Ber­a jelmezeket komponáló ta Erzsi dekoratív Leila, Ka­Gombár Judittal és a balett- tona András csupaszív és kar szolidabb képességeire erős akaratú Gül Baba, Bá­számító táncok koreográfu- nyász Ilona rámenős Zulej­sával, Somoss Zsuzsával — ka, Marosi Károly jó­ennek a háremvilágnak fül- lelkű álomszuszék — és ledt bódulatában valami valamennyien, Eötvös Erzsi, aktuálisat keresne, amit eset- Gémesi Imre, Bordán Irén, Ieg elmondhatna. Persze Székelyhídi György, Mezey operettül Gül Baba nagyiéi- Károly egyéniségükből hoz­kűsége, a különajkú, más- nak színeket. Szalay Mik­nyelvü emberek „békés egy- lós karmester egyszerű esz­más piellett élése" — meg- közökkel teremti meg a da­lehetősen hamisan cseng, a rab érzelmi hőfokát, török világ apropóián tör- N. X, Helyzetkép a munkaer&imezgésrél A Munkaügyi Minisztéri- vezőtlenül nagv méreteket um, amely rendszeresen fi- öltött. Amíg 1968 előtt a dol. gyelemmel kíséri a munka- gozóknak évente körülbelül erőmozgás alakulását, a kö- 25 százaléka változtatott vetkezőkben tájékoztatott a munkahelyet, arányuk 1968— munkahely-változtatások ten- 69-ben 38—40 százalékra denciáiról. a legújabb ta- emelkedett. A munkaerömoz­pasztalatokról Bós 1969-ben érte el csúcs­Mint ismeretes. 1968- ponf^* a f n^ked,ésA 1970' 1969-ben a munkaerőmozgás Pen megaUVJ"J ^^ pe" jelentősen fokozódott, s ked- dlff m^zd,odo t a munka" hely-változtatások mérsék­lődésé. Ez év eiső felében 4—5 százalékkal kevesebben cseréltek munkahelyet, mint a múlt év azonos időszaká­ban, a harmadik negyedév­ben pedig tovább javult a helyzet. 1971. július 1. és szeptember 30. között 15 szá­zalékkal a tavalyi harmadik negyedévi szint alá csökkent a munkaerőmozgás, így az idei első három negyedévben összesen 9 százalékkal keve­sebben változtattak munka­helyet, mint tavaly azonos időszak alatt. A javulás szinte valameny­nyi ágazatra kiterjedt, bár a különböző népgazdasági ágak között még nagyok az eltérések. A közlekedésben például az első három ne­gyedévben 16, ezen belül a harmadik negyedévben 26 százalékkal volt kevesebb a munkahely-változtatás, mint tavaly az ennek megfelelő időszakban, A kereskedelem­ben és az építőiparban azon­ban még mindig igen nagy a munkaerőmozgás, jóllehet az utóbbi ágazatokban is csök­kenő tendenciák tapasztalha­tók. A Munkaügyi Minisztéri­um véleménye szerint a ked­vező folyamat több tényező együttes hatásának tulajdo­nítható. Mindenekelőtt an­nak, hogy az új kollektív szerződésekben — s ennek nyomán a gyakorlati életben is — anyagilag és erkölcsi­leg jobban megbecsülik a vállalati törzsgárdát. mmms a _ V -4' ZfV-.Wi 4 Somogyi KArolynó felvételei Sas József, Kovács János és Katona András a kivégzés „formaságairól" csevegnek Azt hiszem, két valami van a világon, ahol újság­író még nem járt: a pápa­választás Rómában és a ko­csisok vizsgája Domaszéken. A másodikat én megpróbál­tam, de ráfizettem. Amióta a vadlo­vat meg­szelídí­tették, a kocsizás történeté­ben föltehetően a kerék föl­találása volt a legnagyobb vívmány. Eseménynek ennél is nagyobb, hogy a kocsisok­nak vizsgát kell tenniök. Fe­jembe vettem, hogy ennek a történelmi fontosságú kor­szakváltásnak az egyik állo­másán szemtanú leszek. Szé­pen szabott riportot akar­tam írni, hogyan vizsgázik a 76 éves Márki Imre, aki az első világháborúban négy esztendőt szolgait, de 3 he­tes betanítás után már ment a „léniába" lőni, itt meg tel­jes három hónapig tanul, hogy a gyeplő szára a ke­zében maradhasson. Jámbor alázattal kalapot akartam emelni a 81. évét taposó Nógrádi Lajos előtt, ha vá­laszt tud adni a KRESZ fi­lozofikus kérdésére: mi a kanyar? Kíváncsi voltam, mennyi erőlködést jelent a járdasziget megtanulása an­nak, aki hosszúra nyúlt éle­tében leginkább csak dűlő­utakon járt, ahol tudvalevő, hogy szigetet legföljebb a kápában megrekedt víz ké­pez; vagy milyen fogalma lehet ugyannak a sztrádák forgalmi sávjairól, ahonnan egyébként úgyis kitiltják a lovas kocsikat. Nem szenzá­ciós téma? Vagy ott van a postás. Segédmotorra vizsgá­zik, hátha hamarabb kihúz­zák a lottón a motorravalót, és akkor valamivel köny­nyebb lesz elpusztítani a na­pi negyven kilométeres fej­adagot. Azt is jó lett volna megírni, hogyan vizsgáznak a háziasszonyok ló-KRESZ­ből, meg azt is. milyen át­kozott nehéz lehet vizsgáz­tatni azokat, akik ezt a mű­fajt életükben sem uzovál­tók. Elvégre a vizsgáztató is ember. Magyarul mondva: szeret­tem volna' jelen lenni ott, ahol kitérőt építenek a mér­hetetlenül sok, és nagyon sokszor talán elkerülhető közúti baleset elkerüléséhez. Ezért tértem be a kultúra domaszéki házába a Haza­fias Népfront helyi emberé­nek meghívására. Ha falugyűlést hirdetnek, nem biztos, hogy összejön­nek ennyien. Egyetlen szak­Borvilágverseny lesz Budapesten Magyarország az első bor­világverseny rendezője. Az esemény időpontját 1972. augusztus 21—31. között je­lölték ki. A szervező bizott­ság megkezdte munkáját. Az „I. borvilágverseny Buda­pest — 1972" címen meghir­detett nemzetközi rendez­vényre 45 szőlő- és borter­melő ország kapott meghí­vót. A résztvevő államok — a szabályzat értelmében — bortermelésük arányában ne­vezhetnek be a versenyre. Kétmillió hektoliter alatti hozamú országok például harminc bormintával vehet­nek részt. Hazánk hatvan­féle bort vonultat fel, a Szovjetunióból pedig száz­féle borminta érkezik. Eddig tíz ország jelezte, hogy ké­szül, s részt vesz a buda­pesti borvilágversenyen, amelynek színhelyéül a Ker­tészeti Egyetemet jelölték ki. A tíznapos seregszemlét kertészeti kiállítás egészíti ki, s ez alkalommal Buda­pesten tartja ülését a nem­zetközi szőlészeti és borá­szati hivatal. A borvilágver­seny meghívói, kiadványai elkészültek, s emblémája — földgömb és palack szőlő­levélen — bélyeg formájá­ban is megjelenik majd. szövetkezetben négyszáz em­bernek esedékes a vizsga. Most éppen jelen van belőle 148, aki a közvetlen mele­get érzi, és legalább ennyien ülnek a nagyteremben asz­szonyok, leányok, fiatalok, öregek, akik csak most ta­nulják a szabályos közleke­dés üdvözítő tudományát. Olyan öreg emberek is, akiknek a tyúkokkal nyugo­vóra térő nap után minden átmenet nélküli éjszakai sö­tétség következik, mert az idő elkoptatta látásukat. Ma­gánosok, akiknek megélhe­tést még mindig a ló jelent. Ha ennek a kormánya ki­esik kezükből, csak a szo­ciális otthon jöhet számítás­ba. Vannak itt persze olya­nok is, akik a lóhajtás mel­lett csettegő kis motorhoz vagy munkagéphez is jogo­sítványt akarnak szerezni. Vár a rengeteg ember az udvaron, és szemmel láthatóan élvezi, hogy a vizsga lázát levezető villámhárítónak itt vagyok én, aki villámgyorsan írom, bármit is mondanak. Jólesik nekik is, nekem is, amikor Boldizsár János oktató előt­tük nyilatkozza, hogy róluk, határtalan erőfeszítésükről, nagyszerű igyekezetükről csak jót tud mondani. Ha azt kérte, hogy reggel 6-kor kezdődjék a tanfolyam, ak­kor reggel 6-kor teljes volt a létszám. Ekkor mondja va­laki, hogy megjött a vizsga­bizottság. Mit mond erre a rengeteg ember? — ök hozzák a csekket. — Egészen barátságosnak látszanak. Valahogy így vártuk mi is az érettségi elnökét régen. Kenyerem az. érdeklődés, beljebb is megyek tehát. Il­ledelmesen kérem, engednék meg, hogy beüljek a sarok­ba. Ígérem, hogy csöndben leszek, és nem zavarok sen­kit. Híre járt, hogy újságíró jön, látszik, hogy tud erről a vizsgabizottság is. Tehát én vagyok az a bizonyos? Rámszól ennélfogva a bi­zottság vezetője madárcsi­csergéshez messziről sem ha­sonlító hangján, hogy távoz­zak, mert arról szó se lehet, hogy én ma itt benn marad­jak. Gyanítom, hogy eltéved­tem, és itt ma nem kocsisok vizsgája lesz, hanem valami­féle lófogatú rakétakilövő ál­lomás készül. Különben mi­nek ez a titkolózás? Rájö­vök aztán, hogy ez mégsem lehet, mert katonai tudósí­tóink igazi hadászati gya­korlatokon is bejáratosak. Mi lehet abban a nagy titok, hogy mi a lóhajtó kocsiso­kat saját es a magunk ér­dekében levizsgáztatjuk KRESZ-ből? Aggodalmamat természetesen meg is mond­tam. Tovább távolodik az iménti hang a madárcsicsergéstől. — Majd ha hoz az igazga­tótól írásbeli engedélyt, ak­kor bejöhet! Megőrizvén jámborságom látszatát, meggondolom, hog én az igazgatótól mégse: hozok írásbeli engedélyt Szubjektív oka is van, me : objektív is. A szubjektív az hogy pontosan 12 évvel ez­előtt az igazgató is bejött az én órámra, és én sem kér­tem tőle írásbeli engedélyi Meghallgatta csöndben, mii tudok én a diákokkal együt mondani a Szózatról, mikén csöndben hallgattam volna most én is. Azóta se dől össze a világ, hátha kihe verné a mostani istencsapás is. Objektív akadály, hog az igazgató nincsen Doma széken, én meg itt vagyok És a vizsga is itt van. Me zítlában észjárásom egyik kereke elakad ott is, hogj megítélésem szerint fölösle­ges dolog lenne minden új­ságíró minden lépésénei írásbeli dokumentálásár •igazgatókat foglalkoztatni. Mondom inkább meggy zőnek hitt szavakkal, ho mégsem az imperialisták k futófiúja volnék én, hane idevalósi újságíró, lráso van róla, és ezt az írást ta Ián igazgatón kívül is el tudja valaki olvasni, ennél­fogva megmutatnám. Ismétlődik a kiebrudaló szózat Mi mást tehetnék, meg­ígérem, hogy leírom mind­ezt az újságba, ha már egy­szer ez a mesterségem. — Csak írja! Írja bele azt is, hogy én mondtam, én Klein Anna. Ezt a kívánságát negyver ezer példányban gyönyörű ség teljesítenem. KETTEN AZ OKTATÓVAL Sorsül­dözött ro konlélek ként fo gad kint az oktató. Pana szolja, hogy ő se mehet be egyetlen vizsgára se. Kivár esi lenne pedig, hogyan öl testet eddigi erőfeszítése, hogyan marad meg az emlé­kezetben az útjelző táblák, járdaszigetek, kereszteződé­sek és más kanyarok tudo­mánya, kell-e módszerén változtatnia, de valamilyen idomtalan értelem kirekeszti onnét. Én csak megvolnék a sze­mélyes tapasztalat nélkül, de tudnék mondani abból egyet­mást, amit kint hallottam. Talán ellenőrzi majd, aki ilyen rettenetesen titkos vizsgára beteheti a lábát Szélpál János, a Kossuth Szakszövetkezet gépkocsive­zetői nemzetközi jogosít­vánnyal is rendelkező elnök­helyettese mondja, lehetetle­nül sokat követelnek a; öregektől. Ha nem a lap al­ján járnék az írással, többe is mondanék. Mindenesetre várom azt boldog napot, amikor a hor sajtó embere jöttében-men­tében 148 lóhajtó és a köz­vélemény hitem szerint sze­rény képviselőjeként még a kocsisi vizsgára is bemehet Addig is maradok tiszte­lettel: Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents