Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-19 / 299. szám

a VASÁRNAP, 1911. OECF.MBFR 19. A famunkásak büszkéik arra, hagy saruikban nagy hagyományokra tekint vissza a munkaveraeny. A waknv szeretete, az alkotás beütne mindig is magúban hordott valamiféle erőosazemorest, versengést. Koos Milialy asztalos mondta: — A szakember néni csupán elvégsl a munkaját, hanom figyelt is társult, s akiben egy paranylt is buzog az önbecsülés, u természetes akarás, vagy hiúság, nevezhetjük aminek akarjuk, az jobb terméket, szebbet akart kiadni a kezéből, mtnt a többlek. Olyasféle ez, hogy én sem vagyok roszszabb, gyengébb tudású, mtnt bármelyik asztalos. Emlékszik arra a népdalra, amelyben a kaszáló férfi így enekel: „Vagyok olyan Inga ny mint te, vágok olyan rendet, mint te..." Az ipa. ros emberekre legalább uny. nylra Jellemző a „vagyok olyan" alapállás, mint a nepdalbell paraszt legényre. Érti ugye, mit akarok kifejezni? Persze, értem, naivon is. De tovább ia bogozzuk az emberek, a szaJunuMiek \01MM1.VM-.SI ktxlvel. Koiiynyen, gyoroon eljutunk a minőségi értekhez. „Az igaz, hogy a hajdúm vorsony, de inkább csalt a megmutatom, a ki vagyok én, virtuskodásnak számított, a elválasztott, szétforgácsolt embereket, szaktársakat egymástól. Féltve őrizte a szakmunkás fogásainak, technikai, technológiai „cseleinek" titkát. Nem magihoz emelni akarta kollégáit, hanem elhagyni, legyőzni, lefőzni szándékozott másokat." A közügy aligha Játszhatott szerepet. ,,Hogy őszinte legyek, nekem a munkaver. suny kezdeti, „felfújt szakasza" sem tetszett- Amikor néhányán ezer es ezer szá. zalékakai értek el. Az nem volt igazi. Ai operációt végző szívsebésznek nem dolgoznak annyian a kezére, mint annak idején az ezerszázalékosoknak tették." Végül elérjük a mai állapotokat is. Polycsik Mihály asztalos, a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyúróban u szerelőműhelyben dolgozikAz előre elkészített bútoralkatrészeket rakják őseze, készárut adnak ki kezükből. Hosszú Ideje Irodabútorokat gyártanak. Heten vannak a brigádban, amely Ady Endre nevét viseli, öt éve vesznek részt a szocialista munka versenyl»en és megszerezték a kitüntatő cím harmadik fokozatát Pa)yesik Mihály kisipari szövetkezetben tanulta mesterségét. Mar. míneegy éves, felesége n tanács egészségügyi osztályán dolgozik, egy kislányuk van, aki most jár az általanos iskola elad osztályába. Tavaly kaptak szövetkezeti lukast Turjánban, Folyesik Mihály 3500 forint körül keres, felesége 1600 forintot kap a tanácsnál havonta. A brigád tagjai:'Kübekházi András, Kószó Szilveszter, Híró László, Lippai Sándor, Faragó Gáspár és Földest Tibor. „Es a társaság korábban is jól együtt volt" A legidősebb. közöttük Faragó Gáspár, hamarosan nyugdíjba megy. Egyedül Llppatnak nincsen meg a szakmunkás-bizonyítványa, de a hosszú gyakorlat igencsak egyenrangúvá tette öt társaival a bútorok összeszerelésének nem is oly egyszerű munkájában. A fiatal brigád vezMA az összetartó erőt, „pontozza" a munkaverseny legfontosabb jellemzői közül az első helyre. „Ebből az összetartásból, a megváltozott embori kapcsolatokból követhetik mindén. Ebből terebélyesedik ki a szocialista munkaverseny hármas célkitűzésének a valóraválása is." Felsorol Polycsik Mihály sok mindent Legjobban az tetszik neki, hogy a bútorgyárban a vezeulk minden hónapban rendszereseti meghívják a brigádvezetőket egy kis eszmecserére, baráti beszélgetésre. „Ezek a beszélgetések számomra hasznosak és érdekesek. A gyár igazgatója azonos alapállásból, vagy mondjam úgy, éppen olyan partnerkánt kezel bennünket. mintha mt is igazgatói lennénk a gyárnak, mint ő maga. Ezt jobb szereti as ember, legalábbis az olyan típusú, akinek nem mindegy, aki nem egoista az. életvitelében, aki nem kívülállóként él ebben a világban. Sorsunkat nem különíthetjük el munkahelyünktől, városunktól, hazánktól. de még a nagyvilágtól sem," S van-e valami látszata ezeknek az összejöveteleknek? Es egyáltalán a szerelő műhelyben dolgozó brigád munkaversenyenek? Meghökken egy pillanatra Polycsik Mihály brigád vezető, hogyan is kérdezhetnek ilyet, tgy válaszol; — A beszélgetések alkalmával minden esetben a javítás szándéka vezérel bennünket. Akár szakmai tapasztalatcserének ls belliik ogy-egy vita, segítséget ad a bonyolultabb műszaki megoldásokhoz, vagy más természetű dolgokhoz. Mi elég komolyan vesszük a versenyt és kézzelfogható az eredménye is. Sorolom; mennyisesú tervünket általában 5—6 százalékkal túlteljesítjük, s úgy adjuk ki a bútorokat a műhelyből, hogy ott már nem találhatnak semmiféle minőségi kifogást, önmagunkat ellenőrizzük. S tovább menve, olyan esetet nem is tudok, hogy közülünk valaki elkésett a műszakról, vagy igazolatlanul hiányzott volna. Máskülönben ls aktív emberek Polycsik Mihály brigádjának tagjai. A gyári önkéntes tüzoltócsapat gerincét képezik, s ebben a beosztásban is Polycsik a parancsnok. Előfordulnak a segítésnek más formái is, a házépítésitől a keid; felásásáig és a közös kirándulásig egyaránt, Epizód: — Van a brigádban két szenvedélyes horgas.'.. Nem ritkaság. hogy együtt megy a brigád H folyóra horgászni, a ott sütünk nyárson szalonnát. — Ha horgásznak, miért n«m halat sütnek? — Mert halat azt nagyon ritkán fogunk. Életérzes; — A magam nevében beszélek elsősorban — mondja Polycsik Mihály. — Nem panaszkodom, a jó szakembert megbecsülik és megfizetik. Egészséges vagyok, a családom is az. Lehet, hogv tudnék felsorolni néhány hiányzó dolgot, vágyat, de egy kis türelem és majd azok is megvalósulnak. Legelőbb egy centrifugát vásárolunk, hogy az én otthoni munkámat is megkönnyítsük. Fanyalogva, örökös elégedetlenségben nem tehet élni. Legfontosabb dolognak azt tartom, hogy reális célokért hadakozzék az ember, akkor egészséges marad a* életérzése. G. I Sértettből — vádlott A bűnüldöző hatóságokat felkereső panaszosak vérmérsékletük, az őket ért sérelem, kár nagysága szerint adják elő mondanivalójukat, és remélnek szinte azonnal Segítséget, orvoslást. Ez természetes és jogos igény, a nyomozások azonnal meg is kezdődnek, A bűnüldöző munka természetéből adódik azonban az is, hogy az elkövetett bűncselekmények csekély hányada felderítetlen marad, s az okozott kár nem térül vissza sehonnan, Erre a bizonyos felderítetlen hányadra számítanak egyesek, ós megpróbálják a könnyű pénzszerzést. Bűncselekményeket találnak ki. Enyhébb eset az, amikor hatóság félrevezetéssel büntetendő — súlyosabb, amikor valamilyen bűncselekmény leplezésére talál ki egy történetet. Oka sokféle lehet, jelen esetben ismerkedjünk meg két olyan üggyel, ahol a sértettből vádlott telt. Z. Mária feldúltan megjelent a rendőrségen és előadta a következőket; A délelőtti órákban lement a pincébe egy zsákért, s ahogy kinyitotta a pinceajtót, zajt hallott maga mögött, Meg akart fordulni, hogy ki űz, de nem tudott, mert valamilyen kemény tárggyal leütötték, és ő elvesztette az eszméletét. Nemrégiben tért magáhoa, a azonnal a rendőrségre sietett feljelentést tenni. Z. Mária előadta még azt is, hogy a kérdéses házban ő a házfelügyelő, és a pincéből egyenesen a postára ment volna, mert fel akarta adni az addig beszedett 850 forint lakbért. Ezt elvitte tőle az ismeretlen támadó, Bizonyításként megnevezte az egyik lakét, akitől a pincébe menet előtt vette át a lakbért. Állítása szerint ez a férfi látta is, amikor lement. Ezzel mintegy erre a személyre irányította a rendőrség figyelmét. A nyomozás megkezdődött, a helyszín megvizsgálása semmilyen eredményre nem vezetett, sőt a feltűnő az volt, hogy még annak sem volt nyoma, ahova el keltett esnie a leütés nyomán Z. Máriának. Ezután az okozott sérülés nagyságának, a sebet okozó eszköz megállapítása érdekében orvosszakértővel megvizsgáltatták a fejsebetAz orvosszakértői vélemény kimondta: „A sértett fején tevő dudor egy kisebb súlyú, tompa tárggyal okozott sérülés. A dudor fejen való elhelyezkedése inkább azt ti lehetőséget támasztja alá, hogy az ütést elölről mérték a fejtetőre, eszméletvesztés nem valószínű." A helyszíni szemle és az orvosszakértői vélemény alapján újból kihallgattak z. Máriát, aki beismerte, hogy a 850 forintot elköltötte, és ezért találtá ki a rablás történetét. A másik esetben már bonyolultabb helyzet elé kerültek a nyomozók, betörés tettesét keltett felderíteni. Az egyik községben ismeretlen tettes vagy tettesek az italbolt raklárábu betörtek ét, italt, olMrettát meg az előző napi bevételi elvitték, A betörést az üzletvezető fedezte fel, és azonnal megállapította a kart. Mind az előadása, mind a körülmények a/.t. látszottak igazolni, hogy valódi betörés törtónt. A helyszín alapos átvizsgálása azonban mást mutatott: például a beiprt ablak üvegcserepei nem a raktárba befelé hullottak, hanem „arrafelé", ahonnan törték, tehát kifelé. A másik tény: a betörő az ablaktól egy méterre visszafordult — a lábnyomok legalábbis ezt mulatlak — és elment. A továbbiakban megállapították, hogy a lábnyom egyezik az üzletvezetőével, aki a későbbiek során beismerte az önbetörést. Ezekre az esetekre találóan illik a közmondás/i>A hazug embert hamarabb utolérik, mint a gárda kutyát.". Perjés János Fejezetek a kenyér történetéből A magyar kenyérről sokat vitáznak manapság. Döntő érvként szokták ilyenkor felemlegetni, hogy bezzeg régen milyen kitűnő „művel" dicsekedhettek a magyar pékek. Azt, hogy a hagyományos búzakenyér története sem mentes a jelenleginél nagyobb viharoktól, arr» legfeljebb személyes élményként a múlt világháborút étélt nemzedékek emlékeznekSzorgalmas kutatók kiszámították, hogy 930-tól 1867-ig 118 ínséges év volt Magyarországon. A felmérés a tatárjárás adataira tér ki bővebben. Rogerius feljegyzése szerint 1241—42-ben lisztből és törött eserfahéjból sütöttek fekete kenyeret. Később már tölgy makkiisztböl (1500). tölgy makkból (1603), fürészporból (1703), hárs-, blkk- és cserfa hajából, gyökeréből, továbbá nádból, szalmából, pelyvából (1718), aztán meg sás és evékénv* gyökeréből (1790), egyáltalán a földből kiásott. megszárított és megőrölt gyökerek lisztjéből (1791), sőt korpából, fűrészporból, kukoricacsutkából (1801), tarackból és mohából (1816) is. A múlt században Qöcsej. ben őrölt búzapolyvából, tiszta bükkönyből, továbbá rozgvagy kukoricalisztből készítettek kenyeret. De a lisztbe lenbugát, zabot, hajdinát, babot, szőlőtprkölyt, kukoricacsutkát is belekevertek. Az ilyen kenyér, amelybe sót sem tettek olyan lehetett, mint a Zár. A tészta készítésére a múlt század végéig különböző anyagokat használtak. Egyik helyen a búzakorpát szüret Után musthabbal és anyakovásszal kelni hagyták, majd kiszárították. Másutt korpát áztattak vízbe, hozzá vöröshagymát, komlót adtak, megfőztek liszttel, régi kelesztő vei, korpával keverték, Gyakran szerepelt a kelesztő készítésében a komló és a búzakorpa, amíg át nem tértek a kenyértésztából félretett kovász használatára. DÁNIEL LÁNG: INCIDENS a 102-M magaslaton Dokumentumregény — Fordított*: Hernádi Miklós 5. Phan Thi Loc, Mao húga azonban, aki benn volt, az egyik tárgyaláson elmondta. 2 évvel volt fiatalabb Maónál; a vallomásat fordító tolmács ezt közölte: „Azt mondja, hogy bejöttek, elemlámpa volt náluk, körbevilagitottak, meglátta az anyja meg a nővure areat, mindnyájan egyszerre ebredtek fai. Reggel hat óra volt, még nem volt világos." Az apa a Phu My-i piacra ment, frtytatta a tolmács. Az anya zokogva könyörgött, a lányai összebújva a fal mollé kuporodtak. Lochoz nem nyúltak, de Maót megragadták, hátrakötötték a kezét egy darab kókuszkötéU lel. Loc egy másik válaszát a fordító így közvetítette: „Azt mondja, a nővérének van egy aranyfoga az alsó állkapcsában, jobboldalt." Mikor Meserve és Clark csatlakozott a három várakozó katonához, mdr megkötözve vonszolták Maót. Clark a könyökénél fogva taszigálta előre, amikor Meserve indulj t parancsolt az osztagnak. „Közeledett a napkelte, és azt. akarta, hogy a lányt minél kehesebben lássák" — folytatta Eriksson. „Egy helikopter legénysége megláthatta volna." Az osztag még a falu területén járt, amikor helybeli gyerekek sereglettek össze, körülvették Maót, Izgatottan beszéltek egymáshoz, majd kilépett a viskóból Loc. A két nővér egymásra nézett. „Rémület volt a szemükben" — emlékezik vissza Eriksson. Zsákmányukkal együtt a katonák nyugat felé indultak, kifelé a faluból, vissza arra az útvonalra, amelyet követniük kellett volna. Alig haladtak húsz métert, amikor kétségbeesett kiáltás állította meg őket. Mao anyja kiáltott, és üldözőbe vette őket. Meserve így vallott a hadbíróság előtt: „Előbújt az anyja, és amint várható volt, sírva fakadt. Didi, menj el — mondtuk neki." Az anya, mondta Eriksson, egy sálat lengetett, és nagy igyekezettel tört előre. Lihegve érte be a katonákat, mutogatással tudtukra adta, hogy a sál Maóé, és szeretné, ha Mao felvenné magára; arca könynyektől volt nedves, hangja esedezett. Kínos pillanat volt, Clark vetett veget neki. Széles mosollyal elvette a sálat, és Mao szájába gyömöszölte. Manuel esküvel hitelesített vallomásának szövegében ez áll: „Clark azért tömte be a lány száját, hogy ne kiálthasson, Még mindig sötét volt, és egyetlen civil sem tartóztatott fel bennünket," Az anyát faképnél hagyva, újra menetelni kezdett az osztag, Maőt lökésekkel nógatva, hogy tartsa a lépést. Alig maradt látótávolságon kívül a falu, amikor Manuel, talán azért, hogy túltegyen Clarkon, kioldotta Mao kezeit, lecsúsztatta hátizsákját a válláról, és a lányra rakta. III. Az öt férfi és Mao kimért léptekkel rótta az utat, Meserve akarta (gy, mert mér ragyogva felkelt a nap, élesen rajzolta ki a tájon a különös társaság körvonalait. „Szép vidéken haladtunk" — mondta Eriksson. „A hegyvidék egyik fennsíkján jártunk, körülöttünk a zöldes párában mindenütt alacsony hegyvonulatok. Alattunk egy völgyben kanyargós patak, két oldalán rizsföldek, és onnan aprónak látszó gátak, A zöld szín legkülönbözőbb árnyalatai közt mentünk előre, de átvágtunk kopár részeken is, itt-ott napalm barnította meg a talajt. A táj igen változatos volt. Egy darabig nyílt terület, aztán meg sűrű tüskebozótok téptek a ruhánkat, alig láttuk benno egymást, pedig nem voltunk messzebb egymástól, mint maga meg én, ahogy itt ülünk." Nyolc óra lehetett, mikor Meserve félórás reggeliszünetet engedélyezett. Mao szájából kivették a sálat, de enni nem adtak neki; mikor Meserve észrevette, hogy a lánynak piroslik az arca, mefi hogy köhög, egy aszpirint adott neki. Egész reggel csak egyetlen harci cselekményre került sor; le az is hiábavalónak bizonyult. Ahogy Rafe lebámult a völgybe, úgy látta, mintha egy vietnami állna a folyóban, helybeli viseletű szalmakalappal a fején. Azt gondolván, hogy egy Vietkongkatonát lát, ráeresztett néhány sorozatot M—16osából. Kiderült, hogy a célpont voltaképpen egy hentergő vízibivaly fara. Az állat kiemelkedett a sekély patakbél, és ormótlan rémülettel elügetett a szemük elöl. Rafe megszegte a szükségtelen lövöldözést tiltó parancsot, megerősítve Eriksson megfigyelését, hogy nyílt terepen keveset, számítanak a tervek, és a legjobb osztag is csak elméletben alkotott katonai egységet. „Mindnyájan azt tettük, amit éppen kellett." Meserve nem szólt ttafe-re, a többiekre sem szólt, ahogy az idő előrehaladtával hasonló hanyagságot követlek el, (Folytatjuk.) Hangyák exportja A lengyel és a bolgár , erdőgazdasági szolgálat szokatlan kereskedelmi szerződést kötött. Lengyelország Bulgáriába exportál — hangyákat, a nem akárhogyan, -hanem becsomagolt hangyabolyok formájában! Kiderült, hogy a lengyel hangyák sokkal Jobban pusztítják ez erdei kártevőket, mint bolgár rovartársaik. NAPI KISLEXIKON^ a pályaválasztásról A tanárok már a félévi osztályzatokat latol, CÜják, M utolsó iskola, evet végző diákok pedig hamarosan törhetik a fejüket, ha még nem döntöttek: milyen pályát Választanak. # Általánosból? A nyolcadik osztályt idén befejező tanulóknak feje sem juthat kp, zópiskolába: a 138 ezerbe) 37 ezret a gimnáziumok, 3i ezret a szak* középiskolák várnak, a szakmunkásképző intézetekben 63™84 ezer hely van. Az utóbbiak közül a fiúkat a gépgyártás és az építőipar szeretné alkalmazni elsősorban, a lányokat a lextil- és ruhaipar. A kereskedelemben és vendéglátóiparban összesen mintegy nyolcezer, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban hétezer fjatal tanulhat szakmát. Sok az elnéptelenedő szakma: kevesen jelentkeznek vájárnak, kovácsnak, kohásznak. 0 Egyetemek? A középiskolát elvégzők harmadrészének van lehetősége arra, hogy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán foly, tassa tanulmányait. Egyetemi jellegű intéz, menyekben az 55 ezer érettségiző közül 6500 tanulhat tovább, KüL földi ösztöndíjjal 366-an. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy továbbra is vannak d'v«to* egyetemek és főiskolák, ilyennek számítanak az orvosegyetemek és bölcsészkarok, a vb déki műszaki ós mezőgazdasági főiskolákra vi. szont kevesen orientálódnak. 0 Jelentkezés? A? immár hagyományos pályaválasztási tájékoztatók megkönnyítik a jelentkezést, hamarosan megjelenik az, amely a nyolcadikosoknak mond el hasznos dolgokat a szakközépiskolákról. A középiskolai jelentkezések február 20-ig befejeződnek az altalánns iskolákban, a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéseket március első két hetében fogadják el a középiskolák.