Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

2 KEDD, 1971. NOVEMBER 9. Az örökbefogadásról U. S.-né szegedi olvasónk kéri, Ismertessük: kit lehet' örökbe fogadni, és kl lehet örökbefogadó, vagyis mit kell tudni uz örökbefogadás' ról? Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott közös családi kapcsolatot létesítsenek, és, hogy elsősorban az olyart kiskorúak rsaládl nevelését biztosítsa, akiknek szillel nem élnek, vagy akiket szttf leik megfelelően nevelni nem képesek. Ezért örökbe fogadni csuk kiskorú személyt lehet. örökbe fogadó csak olyan teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki nem áll a szülői felügyelet megszüntetését, vagy a közügyektől való eltiltást kimondó Jogerős bírói Ítélet alatt. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Az engedélyezést tehát a gyámhatóságtól kell kérni. Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá az ürökbefogadandó szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. Nincs szükség a vérszerinti szülők hozzájárulására akkor, ha azok a gyermekkel nem törődnek. Ilyen esetben — az örökbefogadók \ kérésére — a vérszerinti szülőkkel nem szabud közölni, hogy a gyermeket ki fogudta örökbe. Az engedély megadásakor a gyámhatóság — a gyermek nevelése érdekében — még uzt figyelembe veszi, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott között kellő korkülönbség legyen. Az örökbefogadást uz említett feltételek fennállása esetén sem engedélyezik, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként ls sérti. Az örökbefogadással az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind an-' nak rokonaival szemben az örökbefogadó vérszerinti gyermekének a jogállásába lép. Ezzel egyidejűleg a vérszerinti szülők felügyelete az örökbefogadott gyermek fölött megszűnik, mindaddig, amíg az örökbefogadás fennáll. Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszérmazóira is. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét veszi fel és viseli. Hatálytalanná válik az örökbefogadás akkor, ha az örökbefogadó és örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy, ha az örökbefogadót jogerős bírói ítélettel, illetőleg utólagos házasságkötés következtében az örökbefogadott apjának kell tekinteni. Az örökbefogadást a gyámhatóság vagy a bíróság bontja fel. A gyámhatóság — a felek kölcsönös kérelme alapján — a felbontást csak akkor engedélyezheti, hu az a közérdeket nem sérti, továbbá, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll, és ahhoz a gyermek vérszerinti szülei is hozzájárulnak. A bíróság pedig akkor bontja fel az örökbefogadást, ha az örökbefogadó vagy az örökbefogadott szándékosan olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált. Az örökbefogadás bírói felbontását a sértett fél kezdeményezheti, illetve kérheti. Dr. V. M. A természet műemléke A bielowiezai Nemzeti Parkot 50 évvel ezelőtt, 1921-ben létesítették. Az 8000 hektáron elterülő lengyelországi rezervátum ma egyike ama kevés őserdőnele, amely Európában még megmaradt. A/, egyedülálló természeti műemlék titkait a Lengyel Tudományos Akadémia három osztálya, 40 különböző más kutatóintézet, valamint 9 bel- és külföldi tudományos központ munkatársai kutatják. A Nemzeti Park fái közül igen sok eléri a 45 méter magasságot, a fenyők között nem ritka a 80 méter magas fa sem. Számos fa igen magas kort ért el; 300 évnél Idősebbek az erded fenyők, a Jagiello nevű őstölgy 40 méter magas és 700 éves. A növényállomány több mint 300 növényfajtát képvisel. A gyönyörű Nemzeti Park területe szigorú felügyelet alatt áll; vezető nélkül senki sem tekintheti meg, saját érdekében sem. Ha a látogató nem ismeri az utakat és az ösvényeket, könnyen eltéved az őserdőben és eltűnik a magas sással benőtt mocsárban, még vadállatokkal ls találkozhat. A bielowiezai természeti műemlékben 12 000 fajta állat, madár, rovar és csúszó-mászó él. A 61 emlős-állatfajta között megtalálhatók a bölények is, ámejyek az őserdő területén szabadon élnek. A turisták a park különböző részein felállított magaslesekről figyelhetik a bölényeket, szarvasokat Igen nagy közkedveltségnek örvend az ős. erdőben felállított, természettudományi és erdészeti múzeum. Esküvő után — Mondd, egyetlen szerelmem, hova tegyem aszenynycst? r. KERÜLET Házassá:;: Koviioi József «s Takács Anna. Tóth Ferenc és Kakuszl Mérla. Wildecker Lajos és Dobra! Ueatrtx, Horváth László és lfűdör Eva, dr. Kruchtó László es Nagy-György Rozália, Hontl Ferenc és Rovó Margit, Viczén István és Spulu Piroska, Bozsó János és Fülöp Mária. Dani Gyula és Kránlcz Katalin. Barát Mihály és Kulasi Mária, Berta Imre és Gublk Etelka, Sándor János és Benedek Lára, Farkas László és Blczók Zsuzsanna. Herendi István és Pataky Zsuzsanna, Berta Antal és Rabi Erzsébet házasságot kötöttek. Születés: Kiss Imrének és Csonka Erzsébetnek Gábor Imre. Bite Sándornak és Király Máriának Sándor, Puskás Józsefnek és Léva! Margitnak Krisztina, Berényl Károlynak és Ballal Borbálának Borbála. Bitó Andrásnak és Fehér Máriának Zoltán, Horváth Lászlónak és Molnár Ilonának Adrienn, Csongrádi Imrének és Waldmann Máriának Imre, Fülöp Lajosnak és Gábor Veronikának Csaba Zsolt. Ballá Lászlónak és Papp Margitnak Margit Mária, Furák Józsefnek és László Katalinnak Andrea, Minik Jánosnak es Tóth Jolánnak János Árpád, Mészáros Bélának és Kukla Juliannának Andrea, Dékány Mihálynak és Palotás Máriának Erika, Szakái Józsefnek és Kalmár Arankának Andrea Katalin, Czlrok Ferencnek és Nagy Mártanak Márta Zsuzsanna. Marton Mihálynak és Bodó Katalinnak Ervin, Bartylk Mihálynak és Besenyel Margitnak Zoltán Mihály. Lajter Tcrencnek és Lepsényi Évának Zsuzsanna, Varga Sándornak és Vecsernyés Veronikának Sándor Attila, dr. Dankó Lászlónak és Baksal Annának László Csaba, Bagóezky Károlynak és Németh Máriának Andrea. Dóra Józsefnek és Kovács Ibolyának Tünde Mária, Chonavecz Györgynek és Burkovlcs Irénnek Nóra, Molnár Gézának és Kádár Ilonának Andrea. Klrálv Latosnak és Csúcs Etelkának Csaba Latos. Hevest Józsefnek és Péter Rónának Zoltán, Horváth Gvulának es Varga Gizellának Erika Nikoletta, Guláy Antalnak és Lengyel VeronlkáAnyakönyvi hírek nak Anikó Tünde, Tóth Sándornak és Tanács Etelkának Gyöngyi, Belhanafl Ahmed Touflknak és Krtzsán Erzsébetnek Anita Leila, dr. PénzeB Pálnak és Imre Klárának Pál, Csizmadi Jánosnak és Harangozó-Nagy Erzsébetnek Erzsébet, Takács Imrének és Turbuk Erzsébetnek Zoltán, Terhes Istvánnak és Kis Máriának Norbert István, Szabó Jánosnak és Bürgés Máriának Edit Marianna, Baranyl Józsefnek és Kucsora Irénnek Zsolt József, Tornyal Attilának és Kársai Gabriellának Gabriella Eva, Recski Jánosnak és Kis Katalinnak János, Gréczi Jánosnak és Kéri Juliannának Gábor, Szűcs Istvánnak és Simon Klárának Péter, dr. Sonkodl Sándornak és Bandi Erzsébetnek Barbara Dóra, dr. Berecz Árpádnak és Oyöry Margitnak Árpád Emil. Szilágyi Pálnak és Joó Rónának Zsuzsa Ágnes. Mlhalkovlcs Jánosnak ég, Lázár Erzsébetnek Tünde Erzsébet, Varga Jánosnak és Bálint Klárának Szilvin Gyöngyi, Kiss Jánosnak és Molnár Erzsébetnek Erzsébet, Verdlckt Dánlelnek és Bárányi Erzsébetnek Ildikó, Makra Antalnak és Szél Ilonának János László, Hevesi Józsefnek és Monoki Erzsébetnek Andrea Erzsébet, Majoros Sándornak és Kónya Piroskának Szilvia. Gutl Miklósnak és Oltványi Rozáliának Beáta, Szabó Lászlónak és Csamangó Annának László Zsolt, Nagy Lászlónak és Lévai Annának Angelika, Szabó Lászlónak és László Erzsébetnek László, dr. Pracfort Lászlónak és László Gyöngyinek László István, Zsemlye Jánosnak éa Gregus Etelkának Erika, Szemenkár Mátyásnak és Balog Erikának Mónika Teréz, Csikots Sándornak és Galamb Piroskának Tamás Gábor, Horváth Józsefnek és Miklós Ibolyának Helga, Szarka Istvánnak és Györfi Magdolnának Mónika, Balaton Jánosnak és Szemeredi Katalinnak Edina Eva, Nágv Mihálynak és Precner Évának Gábor Tamás nevű gyermekük született. Halálozás: Vanyó Sándor, Vasa Erika Tünde. Szőke Jó* zsef, Börcsök Aranka. Rácz Sándor, sztarenkl Jánosné Süveges Ilona, Temesl Tibor, Vadkerti-Tóth Erika, dr. Thuróczy Miklós, dr. shvoy Kálmán. Kovács Zsolt. Bálint Irén, Vlkartovszky József, Gálovlcs Sándor, Koczka Sándorné Fodor Anna, Jozó sándorné Gesztesl Katalin, Kovács Katalin, Mészáros István, Simon Mihály, Matalsz Eva Mária, Zsadányl Imréné Bertl Margit meghalt. II. KERÜLET Házasság: Cserhalmi László és Márta Mária, Cserép István és Jónás Vilma, Rácz Tibor és Rétfalvi Rozália. Molnár Ferenc Attila és Nógrádi Ágota, Kiss János István és Tóth Eva Erzsébet, Nagy István János és Kakuszl Eva házasságot kötöttek. Halálozást Kasza Jánosné Kovács Ilona, Anderkó Ferenc, Szakái l^'yásné Nacsa Mária. Rovó István meghalt. III. KERÜLET Házasság: Rácz Mihály én cslpak Ilona, Bakó József és Siska Ágnes Margit, Horváth János Pál és Nagy Eva házasságot kötöttek. Születés: Borbély István Györgynek és Horváth Annának Mónika Szilvia, dr. Szögi Istvánnak én Szldorova Olgának Edit. Tóth Sándornak és Márkus Máriának Zsolt, Elekes Béla Mihálynak és Kószó Valéria Máriának Gyöngyi, Rovó László Józsefnek és Hegedűs Aranka Teréznek Márta Aranka. Kasza Ferencnek és Borbély Aranka Emíliának Ferenc, Herédl-Szabó Károlynak és BaJákl Ilonának Gyöngyi nevű gyermekük született. Halálozást Kopasz Lajos, Topcslov Bonaventura. Klri Pál, Farkas Lalosné Lehotal Erzsébet, Bernáth István. Borbély Imre, Nagy Mlhályné Körösi Franciska, Wéber Sebestyén, Mészáros Dánlel. Horváth-Cslzmás András. Tóth Ferencnó Lengyel Julianna, Korbay Pálné Oerhardt Katalin Krisztina, Vágó Mlhályné Jéga-Szabó Juliunna, Rtdica Zoltán, Szepesi Gergclyné Paragl Julianna meghalt. NAPI KISLEXIKON a szalámiról Legkedveltebb ételeink közé tartozik, éppen ezért olyannyira kelendő, hogy még városunkban — mely a téliszalámi egyik fellegvárának otthona — is csak időnként lehet kapni. Az okokról vall egy adat: az utóbbi két évtizedben háromszorosára nőtt a hazai szalámifogyasztás. a Elnevezése? Régebben csak télen tudták gyártani ezt a hovatovább magyar • specialitássá váló szalámit. Gyártását a múlt században honosították meg Magyarországon az idevándorolt olasz mesterek. Később alakult ki a „magyar iskola", mely tulajdonképpen továbbfejlesztette a szakmát. # Külföldre? Harminchárom évvel ezelőtt 16 200 mázsa, 1950-ben 15 520, tavaly pedig 86 250 métermázsa volt a hazai szalámitermelés. A belföldi fogyasztásnál ls jóval nagyobb mértékben emelkedett az utóbbi húsz évben az export: tizenháromszorosára nőtt. Éppen ezért az az elképzelés alakult ki, hogy 1980-ig tízezer ton. nával növelik a termelést, s ebben Jelentős szerepet fog játszani Szeged ls. 0 Rekonstrukció? A következő öt évben a szegedi szalámigyár rekonstrukciójára 722 millió forintot fordít az állam, s a beruházás révén a gyár termelése megkétszereződik. Vannak olyan elképzelések is, hogy az ország különböző városaiban épülő vágóhidak mellé is építenek szalámigyártó üzemet. Így, ha az export nem is — hiszen változatlanul nagy az érdeklődés a magyar áru Irént —, a hazai piacot el tudja majd látni ez az iparág. Siklós János: BORÚS ALKONYAT EloS emlék Nyaka köré kapott apum, azután óvatosan lépkedett lefelé a csúszós rámpán. BuJ nélkül értünk u laposba, a papok tanyája mellé. Megálltunk és visszanéztünk a jeges maguslutra. Látod, tiam, nem szórták le hamuval, szerencsétlenül járhatnak az öregek. Nem szóltam, azt vúrtum, hogy mielőbb Induljunk, mert a világon a legbiztosabb utazás nz, nmikor az apja a nyakában viszi a fiát. Fönt voltam a magasban, apám erős tenyere vigyázott, hogy nc billenjek le onnán, de nem is ez volt az igazi, hanem a biztonság, védettség érzése, mert olyan hatalmas, erős ember volt az én apám, hogy egyedül is legyőzött volna minden veszedelmet, még a százfaj ü sárkányt ls. Nagy boldogság feszitette keskeny kis mellemet és azt kívántam, hogy nagyon sokára érjünk haza, fönt ülhessek egészen estig a magasban. Elfelejtettem fájlalni a torkomat is, pedig harmadnapja vette ki mandulámat Erdélyi főorvos úr, a mérges természetű gégész. A harangszó is csak egyszer jutott eszembe, amikor Podóczkiék háza előtt haladtunk, és a falióra éppen egész órát ütött. Pedig a harangszóból mindig azt értettem kl, hogy „ér-tem jön-nek, ér-tem jönnek". Mindig harangoztak: délben és alkonyat táján vecsernyére, este meg rorátéra. Harangoztak a rókusi templomban, s én a kórházi ágyból is jól láttam a harangokat. Két harang szólt mindig, s azt gondoltam magamban, hogy addig harangoznak a toronyban, míg egyszer csak nyílik a kórterem fehér ajtaja, és anyám fejkendőjét meglátom, s mér mondja ls: ,-,Látod, jöttem, kisfiam" Megszorítottam apám nyakát, és most még Jobban örültem, s azt kívántam, hogy mindig így ölelhessem prémes-galléros télikabátját — Fázol, fiam — kérdezte, szorongató mocorgásoin miatt — Nem én. — Anya jó meleget csinál, főz majd finom húslevest. Jó lesz? — Jó. így érkeztem rn baza a kórházból másrap délben. Hideg volt ez a december. Nagyon hideg. Kis ideig melegedtünk u konyhábun, azután kimentünk a méhesbe. Megnéztük u méheket. Erősen zümmögtek. Apám a kaptárait előtt megállt, egy-két percig figyelt, aztán egyik-másik kaptárra egy vonást húzott krétával. Amikor a végére ért, azt mondta, hogy elfogyott a készletük. Sokat kipörgettünk, az őszi gyűjtés meg gyenge volt. — Most mit csinálunk? — Szirupot főzünk és u krétával jelölt családoknak odaadjuk. Ezeknél van a legnagyobb baj. Csetlettem-botlottam a fazekak körül, míg aztán rámszólt apám, hogy a megjelölt kaptárak elébe hordjam ki az öblöslapos pléhtánvérokat. Sebesen Intézkedtem, hogy mire lehűl a forró szirup, akkorra én is készen legyek. Magamban azt hittem, hogy Igen fontos dolgot csinálok. (Hej, de szeretném még egyszer azt érezni, hogy valóban fontos az, amit csinálok!) Óvatosan adogattam kézre a tányérokat, apám gyorsan elhelyezte őket a kaptárak fenekén, sietett, mert a nagy hideg árt a méheknek. Tenyérrel kisöpört néhány elpusztult méhecske, aztán befödté a kaptárt. — Kevés a döglött1 méhecske — mondtam neki. — Majd tavaszra sok lesz, fiam. Addigra megölik a heréket. Akkor már azokra nem lesz szükség, mert nem termelők, csak fogyasztók. Nem értettem még a méhek családjának e törvényeit. Később meg csudáltam őket, amiért eszesebbek, mint az ember, mert pontosan tudják, melyik a dologtalan, és annak azután nincsen irgalom. Na, de mikor tudja meg az ember, hogy melyik a semmirevaló és melyik a szorgalmas? Talán sohasem tudja meg, mert úgy összekeveredtünk az elfutott évmilliók során, hogy két lábor Járó egyformaságunkban az isten se ismeri ki magát. Az ebédnél apum megdicsért, amiért olyan ügyesen segítettem, mint egy igazi felnőtt. Még azt is hozzátette, hogy ha ilyen szorgalmas, figyelmes teszek mindig, sokra vihetem az életben. (Már nem mondhatom meg neki, hogy, a szorgalommal nem volt baj, de nem sokra vittem életemben, mert az újságíró csak az ólomszérű szürke robotosa marad, az marad egészen a koporsóig.) Negyednapra aztán iskolába indultam újra. Csütörtök reggelre olyan hideg lett, hogy vastag harisnyámon keresztül csontig mart a szél. Lábam szára kipirosodott, olyan lett, mint a vörös cékla. Egyszerre indultunk apámmal, a város szélének utolsó utcájából. A villamosmegállónál most is elváltunk, én mentem tovább a gyevi úton a város közepéig, a luleránus iskolába. Apám meg várta a villamost, mivel a város túlsó végében volt a munkahelye. Félmegállónyi utat tettem meg, s a mellettem elhaladó biciklis rám szólt, hogy kiabálnak utánam a villamosmegállóból. Apám integetett, hogy menjek vissza. Átmentem az országúton, a Gyevi temető kapujával szemben, a gedól végállomás szürke bódéjához szaladtam. — Gyere, fiam, villamossal jössz te is. Megfogtam kesztyűs, nagy tenyerét, és ma sem tudom, hogy akkor kettőnk közül melyikünk volt boldogabb. Kint álltam mellette a peronon, hiába küldött az ajtó mögé. Néztem az országutat, elhagytuk a csacsifogatot, amelyik mindig ebben az Időben ballagott u városba, s én mellette mentem, egészen a Brüsszeli körút sarkáig. Magas ember volt apám, kalapja egészen a peronlámpúlg crt. Fölfelé néztem és kihúztam magamat, hogy kicsivel nagyobbnak lássanak mellette. Gyorsan megérkeztünk a Szent György téri kitérőhöz, lesegített u villamos' mugaB lépcsőjéről. Vártam a gyalogjárdán, amíg kerülik egymást, azután integettem a távolodó villamos után. Azon a napon jó kedvű voltam az iskolában, s talán valamivel bátrabban viselkedtem, mint máskor. Nemsokára megkaptam a karácsonyi bizonyítványt. Aludtam már, umikor megjött apám. Anyám az asztalon hagyta az értesítőt. Először írtak bele osztályzatot: dicséretes, dicséretes, kitűnő! A családban ez volt az első Iskolai bizonyítvány, mivel a néném meg a bátyám hatéves koruk előtt torokgyíkban elhaltak. Fölébredtem álmomból, mert apám cipőjének sarka hangosan kopogott a padlón. Láttam, hogy nézegeti az értesítőt, egy ideig forgatja, azután tintát, tollat készített az asztalru és aláírja. Várt, amíg a tinta megszárad, s aztán leült az ágyam szélére és nézte az álmom. Ügy tettem, mintha aludnék. Betakargatott, megcsókolta színtelen, fakó arcom, enyhén yödbrt, széles bajusza megcsiklandozta az arcom. (Folytatjuk.)