Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. NOVEMBER 4. 4 Iskola életközeiben Az egészség érdekében Lapozgatok az V. Nevelésügyi Kongresszus témabizottságainak a Jelentéseiben, és felfigyelek a következő megjegyzésre: „Az ifjúság testi nevelésének Jelenlegi helyzete komoly aggodalomra ad okot Nagyon sok olyan Iskoláról tudunk, amelyben a gyermekeknek 5—6 órai vagy hosszabb iskolai tartózkodás alatt nincs lehetőségtik a természetes mozgásszUksógletük kielégítésére és a szabad levegőn való felfrissülésre. Ennek következtében fáradtak, Idegesek, s uz utolsó órákon a teljesítőképességük a felére »ökken." A felismerés helyes: a Mzcllemi frisseség megőrzésében nagy szerepe van a jó testi erőnlétnek. Örömmel vehetjük tudomásul, hogy egy kibontakozó korszerű pedagógiai irányzatban és Iskolarendszerben a kongresszus nagy szerepet szán a sportéletnek, a rendszeres testedzésnek. Nem vitás előttünk, hogy a gyorsan változó, állandóan aktív alkalmazkodást kívánó modem élet egészséget, s idegrendszert károsító sokféle hatásának csak akkor tud ellenállni az ember, ha már fiatal korában az egészséges életmódra való 'törekvés sokféle lehetősége — sportmunka, turisztika stb. —, a rendszeres és elégséges testi nevelés révén szerkásává, életszükségletévé vált. Az egészségügy szakemberei vallják: a túlterhelés ellen a tegjob gyógyszer a rendszeres testedzés, a mozgás. A fáradtság, az Idegesség, s a mozgáshiány tartós idegrendszeri és egyéb testi károsodásokat okoz. Mindez pedig a szellemi teherbíró kéoesség rovására megy. Ezek az intelmek napjainkban nagyon megszívlelendők. Tanulóink ülő elfoglaltsága egyre növekszik. Délelőtt az iskola kényszeríti Őket erre. délután pedig a megsokasodott leckemenynyiség és a házi feladat az oka. Mind kevesebb tanuló jelenik meg a tömegsport-foglalkozásokon, tehetséges sportolók elmaradnak az edzésekről, mert másként nem tudják megfelelő szinten elvégzeni a leckét. Mároedlg a továbbtanulás pontszómon múlik, nem a megszerzett SDortérmék összességért. De akadnak szép számmal szülők is. akik szót emelnek gyermekük sportolása ellen, mert abban Időt rabló, haszontalan foglalkozást látnak. így azután „hozzánőnek" a gyermekek már túl korán az íróasztalhoz. s csodálkoznak, hogy fiatal korukl>an gyógyszerek szedésére kényszerülnek. Az volna pedtg a Jó orvosság, ha minden gyermek a tanórán kívül ls rendszeresen, folyamatosan — nem kampányszerűen — részt venne a sportfoglalkozásokon. Persze, önmagában a szándék nem elég. a feltételeket is meg kell ehhez teremteni. De sajnos, a „nem versenyszerű testedzésnek nincsenek szervezett keretei, de nincsenek meg hozzá a feltételek sem" — olvashatjuk az V. Nevelésügyi Kongresszus beszámolójában. ..Még a tisztán kedvtelésből folytatott egyéni testedzéshez is hiányoznak a feltételek — kevés az uszoda és túlzsúfolt, korcsolyázásra, síelésre alig van lehetőség ... A sportfelszerelések drágák és nem elég tartósak." (Ez utóbbit a szülők a zsebükön is érzik.) Egy országos felmérések szerint „a tornatermek állapota is sok helyütt elavult, de nagyon sok iskolának nincs is tornaterme." Bizony, az ember sokszor elcsodálkozik, hogy nagy létszámú községi iskolákban folyosón tartják a testnevelési órát, holoitt a község sportéletének megalapozása, fellendítése érdekében is szükség volna a tornateremre. De Szegeden is régóta álmodnak már az Iskoláskorú tanulók egy diáksport telepről. örülünk, hogy az V. Nevelésügyi Kongresszus enynyire komolyan foglalkozik az iskolai testnevelés és sportélet ügyével, » nem engedi, hogy szerepét és értékét a többi tantárgyhoz viszonyítva lebecsüljék. De az ifjúság helyzetével foglalkozó KB-határozat is kötelességünké teszi a fiatalok hasznos időtöltésének és szórakozásának a biztosítását — közöttük a sportélet kifejlesztését —, ehhez a megfelelő feltételek megteremtését. De az V. Nevelésügyi Kongresszus is ad tanácsot szép számmal. Íme: „Javasoljuk nagyarányú ifjúsági, testnevelési, egészségnevelési mozgalom kibontakozását az állami szervek, minisztériumok, tanácsok és minden olvan társadalmi szerv összefogásával, amely akár anyagilag, akár szervezési-pedagógiai vonatkozásban tehet valamit ennek a pedagógiai és egészségűgvl szemnontból egyaránt elsőrendű íigynek az érdekében. A KISZ mozgósítsa taglait társadalmi munkára, iskolai és iskolán kívüli sportlétesítmények, snortoályák, játszóterek építésére, a tanácsok pedig biztosítsanak telket erre a célra. Megyvőződésünk. hogy ez nagyon vonzó távlat lesz ifjúsági szm-vezrteink számára..." így is van! Mozgósítani kell a fiatalokat, mert mindermál többet ér egy új, az iflúság számára készült snorttelep. sportpálya vagy tornaterem. Bánfalvi József A műértő — Micsoda kép! Az ember szinte érzi a tenger szagát! Hallucinált — bicskát rántott Zsemberl András Ullés, Árpád dűlő 23. szám alatti lakos eddig büntetlen előéletű volt. Közvetlen környezete azonban úgy ismerte, hogy ha italozott, akkor kötekedővé vált. Egy este a Haladás Tsz épülete elől szó nélkül elvitte az ott dolgozó Balázs Mária kerékpárját azzal, hogy italozni menjen. Ez annyira sikerült Zsemberinek, hogy csak késő este tért haza, és alaposan leittasodott. A kerékpárt a háHarangszó cigerettaparázs, vihar Olykor Jobban belegondolva ismert fogalmakba, kézenfekvő kérdések tolulnak elő. Lássunk néhányat —villámkérdésként, villámválaszszal: Szól-e a déli harangszó Törökországban is, hiszen az tudvalevőleg Hunyadi Jánosnak a török csapatok fölötti győzelmét hirdeti? A pápa rendelte el Hunyadi Jánosnak a nándorfehérvári csatában aratott győzelme után, hogy az egész világon harangszó hirdesse minden katolikus templomban ezt a diadalt, ami egyben a kereszténység győzelme volt a muzulmánok fölött. E történelmi tény lényegében a válasz is: miután Törökországban a muzulmán vallás uralkodik, a rendelet pedig a katolikus templomokra vonatkozott — így Törökországban nem szól délben a harang, márcsak azért sem, mert a török imaházakban harang nem is létezik. Milyen hőmérsékletű a cignrettaparázs? A fizika törvényei szerint minden anyag ha elér egy bizonyos hőmérsékletet, látható fényt bocsát ki, világítani kezd. Ez a hőmérséklet csak nagyon kis mértékben függ attól, hogy milyen anyagról van szó. Egy darab ugyanolyan fénnyel izzó vas és papír nagyjából ugyanolyan hőmérsékletű is. A kibocsátott fény először sötétvörös szinű, ez körülbelül 750 Celsius-foknál jelenik meg, majd mindinkább fehér lesz, körülbelül 1000—1100 Celsius-foknál éri el azt a színt, amit a cigaretta parazsánál láthatunk, s 1500 Celsius-fok körül már egészen fehér színű. 2000 C-fok körül ez a szín kékessé válik. Ezen a színváltozáson alsóul az a távhőmérő, amelynél egy bizonyos szál fényét hasonlítják össze a mérendő tárgy fényével úgy, hogy az izzószál hőmérsékletét rajta „átfolyó" áram változtatásával addig növelik vagy csökkentik, amíg a szál színe megegyezik a tárgy színével. Ha tehát tudjuk a szál hőmérsékletét, akkor meg tudjuk mondani az izzó tárgy hőmérsékletét is. Ilyen formán bizonyítható, hogy a cigaretta parázsénak hőmérséklete magasaibb 1000 Celsius foknál. Előfordulhat-e, hogy vihar alkalmával kis halak, békák, vagy csigák potyognak az égből? Előfordulhat. A magyarázat nagyon egyszerű. Ugyanis a viharral általában együttjáró nagy erejű szél, ha a közelben nádas vagy tó van, az ott élő kisebb állatokat felkaphatja, és akár kilométerekre is elszállíthatja, hogy ott azután ezek az esővel együtt ismét a földre kerüljenek. A súlytalanság állapota előállít "tó-e a Földön? Elő lehet állítani és elő is állítlák a súlytalanság állapotát a Földön, helyesebben a földi viszonyok között a levegőben renülőgénoel. Ezt az állanotot azonban nem lehet túlságosan hosszú ideig fenntartani, körülbelül 30 másodnerc az a maximális idő. ameddig a súlytalanságot földi viszonyok között elő lehet idézni. zuk udvarán hagyta, míg 6 maga bement a lakásba, magára zárta az ajtót és lefeküdt. Balázs Mária kereste a kerékpárját, s valaki tájékoztatta, hogy Zsemberi vitte el. A leány megkérte egy ismerősét, Gyuris Márk 18 éves fiatalembert, hogy hozza el Zsemberiék házából a kerékpárt A fiú vállalkozott is erre a szívességre, amely örökké emlékezetes marad a számára. ' Az történt ugyanis, hogy mikor belépett Zsemberiék házába, hogy magával vigye a kerékpárt, hazaért a szomszédból Zsemberiné is, aki hiába költögette férjét, dörömbölt az ajtón, az nem ébredt fel. A fiút hívta segítségül, hogy dörömböljenek közösen, hátha úgy eredményesebb lesz. Nagynehezen felébredt Zsemberl András, aki miután feleségét beengedte, bicskát rántott, mert — mint később vallotta — továbbra ls dörömbölést hallott. Egyszerűen hallucinált, s a részeg emberre jellemző módon csapkodott, védekezett a nyitott pengéjű bicskával. Az ajtóban álló fiút kétszer is megszúrta, mindkét esetben a karján. M>nt később kiderült, a késszúrás elvágta az ütőereket és az idegeket is. Csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg a szerencsétlen fiatalembert az életnek. Sérülése azonban hónapok múltával sem gyógyult, most is kezelésre szorul. Első fokon a szegedi járásbíróság Zsemberl Andrást 7 hónapi szabadságvesztésre, szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyre ítélte. Fellebbezés folytán a szegedi megyei bíróság a büntetést 1 évi szabadságvesztésre súlyosbította, s a vádlottat ugyanennyi időre tiltotta el a közügyek gyakorlásától. Siklós János: BORÚS ALKONYA T NAPI KISLEXIKON a nátháról Az ősz, a hűvös, nedves időjárás egyik legkellemetlenebb kisérő Jelensége a nátha, vagy az influenza. Ilyenkor mindenképpen hasznos, ha néhány tudnivalót felidézünk e betegségekrőL # A meghűlés? Meghűlés és nátha között általában nem tesznek különbséget az emberek. Pedig a nátha tulajdonképpen az orrnyálkahártya heveny vagy idült gyulladása. Orrdugulással, váladékképződéssel jár együtt. A tünetekhez esetleg fejfájás és láz csatlakozhat. A közönséges heveny náthát baktériumvagy vírusfertőzés okozza. A meghűlés szerepet játszhat a nátha kialakulásában, de nem azonos azzaL # Az influenza? Vírus Idézi elő, fertőző betegség. Cseppfertőzéssel, közvetlen érintkezéssel, vagy akár a használati tárgyak közvetítésével terjed. Lappangási ideje egy-három nap. Tünetei: hirtelen kezdődik, láz, hurut, fej-, végtag- és hátfájdalmak járhatnak vele. Ha valaki lnfluenzagyanús tüneteket észlel magán, mindenképpen forduljon orvoshoz, hogy az esetleges szövődményeknek elejét lehessen venni. Az is az általános intelligenciához tartozik, hogyha az orvos influenza miatt kiír valakit, az valóban maradjon ls otthon, ne fertőzzön másokat. a A megelőzés? Biztos receptet adni erre nem lehet. Ám főként a nátha ellen segíthet az öltözködés. Káros a túl vastag ruházat, de az átázott lábbeli szintén az. Lehetőleg sok gyümölcsöt és zöldségfélét érdemes enni, hogy a szervezet vitaminszükségletét biztosítsuk. Érdemes a lehetőség szerint kerülni a tömeget is. Ha pedig valaki már megkapta a náthát, az lehetőleg ne tüsszentsen, köhögjön mások arcába, Inkább a zsebkendőjét használja erre a célra. Harmadik omlók Január eleje, szombat volt. A Ceglédről induló tehervonat hajnalban ért Kiskundorozsmára. A kijárási tilalom miatt a vonatot világos reggelig ott tartották az állomáson, s zárva hagyták a vagonajtókat A vonatparancsnok azután a világosban Intézkedett, hogy a tehervagonok utasait engedjék szabadon, senkit sem visznek el, hadifogolynak. Géppisztolyos szovjet katonák álltai a vagonajtókba, de nem Igazoltattak. Gyalogosan indultam Szegednek, kikerültem n várost, a körtöltésen rövidebb volt az út. Magamban a viszontlátás gondolatait rendezgettem. Félesztendeje nem hallottak hírt rólam, talán százszor is fölrémlett anyám álmában, hogy elpusztultam a fronton, vagy egy légitámadás ölt meg a bakonyi hegyekben. Én csak megvolnék, de nincsen meg az öcsém; magarahugyt&m, mert engem behívtak a hadseregbe. Onnan meg katonaszökevényként mentem Budapestre. Ott vártam meg a szovjet csapatokat, egy ismerős házmester lakásán. Óvatosan lépkedtem a méhes sarkáig. Beleskődtem a kisabakon. Még aludtak. Az új ház gangosan állt a kis vityiló mellett Az ajtók, ablakok hiányoztak, meg a padló is. Benéztem a fehérre meszelt szobákba, itt bizony semmi sem változott. Néhány perces téblábolás után bekopogtam a méhes ajtón, anyám beeresztett, s ahogyan beléptem a szűk helyre, valamennyien talpon voltak, öleltek,, sírtak, nevettek, úgy, ahogyan a háborús zivatarból érkezőt fogadja a család. Apám szótlan maradt, gatyában ült az ágyszélén, harisnyáit forgatta. Hozzáléptem, kezet fogtunk, s megölelgettem a szerencsés viszontlátás örömére. Föltisztálkodtam, és reggeli közben kérdezte, hogyan jöttem át a fronton. — Nem én jöttem át, a front ment át fölöttem, és csak azután indultam Pestről, a Bajza utcából Monornak, onnan Ceglédnek. Szép sorjában elmondtam mindent. Azt is, hogy a tizenhat esztendős öcsémet miért hagytam el. Nem szólt semmit, csak indulás előtt mondta, hogy dél felé elmennék-e vele a kisvasúton Alsóközpontra, ahol majd falugyűlés lesz. Örömmel — mondtam, s a Rudolf téri végállomásnál találkoztunk. Ebéd után érkeztünk Alsóközpontra. Idős, szemüveges ember lépett elénk, apám mindjárt bemutatta: ez Guczl elvtárs, a párttitkár. Kicsit beszélgettünk, én arról, hogy Budapest teljesen elpusztult, nem hiszem, hogy huszonöt esztendő alatt fölépítik. A harcok most Budán, a vár környékén folynak, a németek igen erősen védekeznek... — Ne búsulj, majd kiűzik őket onnan is — zárta le apám a beszélgetést. Elindultunk a gyűlés székhelyére. A régi kaszinó nagytermében már jócskán összejöttek a környékbeli parasztemberek. Lehettek ottan kétszázötven-háromszázán. Apám föllépett a pódiumra, mögötte Guczi elvtárs, és még egy ember, de azt nem ismertem. Az ismeretlen férfi néhány szóból álló bevezetőt mondott, azután a „városi szónok" lépett előre. Még sohasem hallottam apámat beszélni. Hátra húzódtam a nagyterem sarkába, és onnan figyeltem. Éleinte csöndesen beszélt, aztán ahogyan haladt, egyre erőteljesebbé vált a hangja, és negyedóra elteltével az egész termet uralta. Szépen formált, szabatos mondatokban fejezte ki a gondolatait Nem is értettem — és még ma sem értem —, hol és mikor tanulta meg a retorika szabályait apám; a műbútorasztalos. A Népszavát néha-néha olvasta, megvette, amikor csak pénze volt, de abból aztán retorikát, különösen szép stilust nem tanulhatott. Jövendőt festő beszédet mondott a homoki parasztoknak. Ez a vidék átokháza volt, s rajta átokvógta emberek birkóztak a futóhomokkal. Ezután minden másképpen lesz. Szép szőlőkert virul majd. gazdagon terem a gyümölcsös, s megáll a homok, szelíd szolgája lesz az embernek. Új házak épülnek, és megvárosiasodik a vidék, ha mo6t összefogunk, s ha egyet akarunk. Szólt azután Szegedről — hiszen annak a tartozéka volt Alsóközpont —, ahol a munkásság elfoglalta már a gyárakat, meg a hivatalokat és majd nagy, igazi palotákat épít, s letörli a nyomorúság kínját minden proletárasszony arcáról.., Mondta, mondta, talán másfél óráig is, de mindenki úgy figyelt, mint Krisztusra a tanítványok. Én is figyeltem, mert ilyesmit még sohasem hallottam. Igen büszke lettem apámra, és ott, nyomban elhatároztam, hogy én is megtanulok beszélni; ilyen szépen, ésszel és szívvel. A vonatban aztán, amikor ketten maradtunk, mondtam neki, hogy milyen izgalmasan és meggyőzően beszélt. Kicsit gondolkozott, s töprengő modorban fejtegette, hogy a beszédnek, meg az írásnak is csak akkor van értelme, hatása, ha a résztvevők megérzik, hogy az előadó őszintén hiszi is azt, amit elmond. Ha nem képmutató a szónok. „Hinni kell, fiam... hinni." S akkor fölvillant előttem a második emlék: a néma pusztaság képe, és apám reménye: az igazi házról, a termőre forduló gyümölcsöről... Nemcsak mondta, hitte ls, hogy így lesz. (Folytatjuk.) Á