Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

CSthrtJRTÖK, 1971. NOVEMBER i. 5 November 7. köszöntése Szegeden A szegedi járásban Itt Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese mond BBBBBB November Országszerte megkezdőd- a Magyar Szocialista Mun- délelőtt 10 órakor a Dugotek már az előkészületek a káspárt Szeged városi bi- nics-temetőben 11 órakor Nagy Októberi Szocialista zottsága. Szeged megyei vá- pedig a Széchényi téren leFonradalom 54. évfordulójá- ros tanácsa, a Hazafias Nép- vg k4t szovjet hősi emléknak méltó megünneplésére, front Szeged városi bízott- műnél helyezik el a megAz évforduló előestéjén, sága, és a Kenderfonó és emlékezés és a kegyelet vi6-án Gáspár Sándor, az Szövőipari Vállalat pártbi- . . , MSZMP Politikai Bizottsá- zottsága rendezi meg a köz- ragalt 82 uzemek> az lmez~ gának tagja, a SZOT főtit- ponti ünnepséget a KSZV mények, a vállalatok és az kára méltatja a rádióban és újszegedi kultúrtermében, iskolák képviselői, a televízióban a Nagy Október jelentőségét Ugyanezen a napon délelőtt a Magyar Szocialistai Munkáspárt. Köz, A szegedi járás szinte zottság4nak titkára méltatja ponti Bizottsága, ai rorra- minden községében megem- november 7. jelentőségét, dalmi Munkás-Paraszt Kor- lékeznek a forradalom győ- Rúzsán, ugyancsak szomba™any J* a Hazatlaf zelmének jelentőségéről. No- ton délelőtt 9 órakor a tafront ^szágos Tanácsa ko- vember délután s 6ra. nácsháza nagytermében szoruzási ünnepségeket ren- kor Balástyárl) a műveiődési Tóth Szilveszterné, a megyei dez, többek között Budapes- házban rendezendő ünnep- párt-végrehajtóbizottság tag,'-,a / If^JtóX ségen dr. Kovács József, a ja, országgyűlési képviselő eml eleműnél. Az évrtorduló járósi pártbizottság első tlt. lesz az ünnepl el6adó. Do_ napjan, este penig V. J. kára legz az ei&jdó Csenge- rozsmán november 6-án 15 Pavlov, a Szovjetumo buda- ^ n ^^ df An ^ & művel6désl ott. pesti r^dkívtoi és mégha- mjf György, a megyei honban Juratovics Aladár, talmazott nagykövete a rá- párt-végrehajtóbizottság a megyei pártbizottság tagdióban es a televízióban stol > országgyűlési képvise- ja, országgyűlési képviselő T^^éSe » mond ünnepi beszédet a koszorúzásán az évforduló pártházban sorra kerülő ün- Xelőd^ XoítöaT'délméltatására Csongrád me- népségén. Mórahalmon előtt 10 órakOT Gruber Jágye városaiban es községéi- ugyancsak 8_án 18 a nos, a járási partbizottság ben is sor kerül. „ .... „ . ....' , „ Szegedene november 5-én, művelődési házban Karsai tltkara lesz az ünnepség pénteken délután fél 3-kor Árpádné, a KISZ járási bi- előadója. A magyar iskolaügy történetében először A pedagógusokat az igazgató alkalmazza A Csongrád megyei Tanács szegedi székházából fontos rendelkezés érkezik ezekben a napokban az iskolákhoz. Az intézkedés, amelyet a hét elején írt alá dr. Szalontai József, a művelődésügyi osztály vezetője, a munkáltatói jogkör átruházásáról szól és azt tartalmazza, hogy ezt a feladatot a járási, megyei tanácsoktól 1972. január 1-től az iskolaigazgatók veszik át. A rendelkezés az új tanácstörvény végrehajtásának egyik állomása. De nem akármilyen állomása. A magyar iskolaügy több évszázados történetében az Iskolák igazgatói most kapnak először lehetőséget arra, hogy beosztottjalkat maguk válasszák meg. Bizonyos helyi testületek, iskolaszék stb. ugyan már régebben is alkalmaztak pedagógusokat, az iskolaigazgatók azonban még soha. Érthető hát, hogy a pedagógusok, sőt szinte az egész társadalom kivételes érdeklődéssel várja a törvény végrehajtásának eseményeit. Ezért felkerestük dr. Szalontai Józsefet, s megkértük, tájékoztassa olvasóinkat az új helyzetről. — Mi tette szükségessé (t munkáltatói jogkör átruházását? — A tanácstörvény "kimondja, hogy a helyi, községi tanácsokra kell bízni minden olyan intézmény működtetését, amelynek hatóköre az egész lakosságra terjed ki. Az ilyen intézmények előtt első helyen áll az iskola. Ennek megfelelően a törvény életbe lépésétől, 1971. áprilisától az Iskolák a helyi tanácsok hatáskörébe kerültek. Ez azzal jár együtt, hogy az igazgatókat is a helyi tanács nevezi ki. De ha az igazgatók ügyében a községekben döntenek, nyilvánvaló, hogy az igazgató beosztottjait nem nevezheti ki a felettes szerv, a járási vagy a megyei tanács. Egyébként az iskolák igazgatóinak eddig is volt beleszólásuk a pedagógusok kinevezésébe. A dnötés joga azonban kétségtelenül nem az övéké volt. Ezért a tantestület összetételéért az igazgató legtöbbször nem érzett felelősségei. Ha esetleg gyengébb pedagógust kapott, a felsőbb szerveket hibáztatta. Január elsejétől ez a felelősség az igazgatóra háruL — Biztositottak-e a végrehajtáshoz a feltételek? . — Igen. Mind a személyi, mind a tárgyi feltételek. Az iskolaigazgatók részére december 1 és 15-e között tanfolyamot szervezünk, amelyen megbeszéljük a végrehajtás minden mozzanatát. A tárgyi feltételek, az anyagiak tekintetében pedig már megtörtént a leglényegesebb. Annak az elvnek megfelelően, hogy az anyagi eszközök feletti rendelkezés joga oda kerüljön, ahol a munka folyik, a helyi tanácsok rendelkeznek az iskolák működtetéséhez szükséges pénzzel. A helyi tanácsokra bíztuk a bérgazdálkodást is, sőt azt javasoljuk, hogy ahol lehet — körülbelül a húsz vagy ennél több pedagógust magába foglaló tantestületeknél — az iskolaigazgató legyen a bérek gazdája, természetesen ebben is együttműködve az Iskola párt- és szakszervezetével. — Milyen a törvény pedagógusok közötti visszhangja? — Mint minden új dolog, s különösen, ha ennyire új, mint ez, hogy évszázados hagyományokkal áll szemben, Idegenkedést is szül. S nemcsak a megnövekedett munka miatt. Az igazgatóknak január elsejétől több dolguk lesz, mint eddig. De ahol idegenkedést tapasztaltunk, a legtöbbször nem a várható többletmunka szülte, hanem a felelősség megnövekedése. Olyan aggodalmakkal is találkoztunk, hogy az új helyzetben a pedagógusok kiszolgáltatottakká válnak. A törvény végrehajtása ilyen változást nem hoz és nem hozhat. Vezetői önkényeskedéssel, ha csak elszórtan is, eddig is találkozhattunk, és sajnos, találkozunk majd a jövőben is. De nem a tanácstörvény következményeként, hanem — egyebek közt — a vezető egyéniségének hibájaként, az iskolai élet demokratizmusának gyengesége miatt stb. Az sem lényegtelen e tekintetben, hogy az iskolai felügyelet, amelynek irányítása a megyei tanács művelődési osztályának feladata, a jövőben még inkább mint eddig, feladatként kapja, hogy az ellenőrzés ne az órára való belépéssel, hanem a falu határának elérésével kezdődjék. Ily módon időben tájékozódhatunk a kedvezőtlen jelenségekről, s természetesen minden esetleges panaszt megvizsgáltunk és a jogosakat orvosoljuk. ö. L. Emelkedik a húsfogyasztás Az V. állattenyésztési tudományos napok szerdai, befejező tanácskozásán a sertéshústermeléshez kapcsolódó ágazatok — a felvásárlás, az értékesítés, az ipar és a takarmánygyártás — feladataival foglalkoztak. Dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásában egyebek között a húsfogyasztás alakulását, és az ezzel összefüggő tennivalókat ismertette. A hazai szokásoknak és a keresletnek megfelelően a húsfogyasztást 1975-re 17 százalékkal növelik; az egy főre jutó fejadag 67 kilóra emelkedik. A hűsfogyasztásból a sertéshús részaránya 49 százalék, a nyugat-európai államokban 41 százalék. A hazai ellátásban tehát elsőrendű szerepe van a sertéshúsnak, ezért termelését a tervidőszak végére 30 százalékkal növelik. A hazai ellátás javítása mellett 60 százalékkal emelkedik a húskészítmények exportja. A hústermelés gyors ütemű növekedésével szemben a vele kapcsolatos ágazatok* mintegy 3 esztendővel elmaradtak, ezért most a legfontosabb feladat a termelés, a felvásárlés és a feldolgozás összhangjának megteremtése. Miután az állami húsipar fejlesztése csak a tervidőszak végén érezteti hatásat, addig pótlására fokozni kell a kis- és középüzemek létesítését, a mezőgazdasági nagyüzemek feldolgozó kapacitásának gyors ütemű bővítését. Ehhez a mezőgazdasági üzemek 50 százalékos állami támogatást kapnak. Kívánatos ezenkívül a termelés, a vágás, a feldolgozás és az értékesítés kooperációja is. Külön foglalkozott a miniszterhelyettes a takarmányozás gondjaival és az ezzel összefüggő feladatokkal. Ötéves a gumigyár öt esztendeje annak, hogy felavatták a szegedi EMERGÉ gumigyárat, Szeged — kábelgyár utáni — második nehézipari üzemét. A fiatal, életének első fontosabb fordulójához érkező gyár minden bizonnyal nemcsak kezdő, hanem legellentmondásosabb korszakát zárja. Termelése esztendőről esztendőre nőtt, értéke ma már meghaladja az évi 550 millió forintot. A gumigyáriak leleményét, tenniakarását több korszerű gyártmány jelzi: elkészült a lángmentes szállítóheveder, a nagy nyomás elviselésére alkalmas tömlőfajta, s legutóbb a legsikeresebb: a mélyfúrótömlő. Az utóbbi termék nemcsak a szegedi olajmezőn vizsgázott szép sikerrel, hanem külföldön is. Míg három-négy éve veszteségről, ma szép nyereségről száAz első hónapokban alig százegynéhányan, ma mintegy nyolcszázán dolgoznak a fiatal szegedi üzemben. A mai gárda jelentős része a törzsgárdához tartozik, munkájukat egyre jobban megbecsülik. Nemcsak a havi fizetéssel, hanem a kényelmesebbé tett munkakörülményekkel, az azóta felépült Tisza-parti üdülőházzal, a rendszeres védőital-juttatással stb. Az üzemben kánikula ideién hűtőszekrény, hideg télen forró tea áll a dolgozók rendelkezésére, mert ez is hozzátartozik a gumigyári jelenhez már. Az EMERGÉ ötéves jubileumán nemcsak a múltról, az eddigi eredményről érdemes szót ejteni, hanem arról is, hogy a fejlődés nem zárult le az üzem előtt. Nap mint nap terveznek a munka mellett, s hamarosan bővül az molhatnak be a gumigyár- üzemcsarnok. Az emberek ban, s nemrég ennek alapján az EMERGÉ elnyerte a Kiváló Vállalat címet. biztos jövőt látnak a gumigyárban. Makón Is: írják a téesz történetét Készül a tsz-történelem- úgy, hogy azok a magyaí könyv. A termelőszövetke- termelőszövetkezeti mozgazeti mozgalom történeté- lom keresztmetszetét adják, nek megírására másfél év- s a történelemírók — a bűvel ezelőtt bizottság ala- dapesti, a debreceni, a makult a Mezőgazdasági és gyaróvári, és a keszthelyi agÉlelmezésügyi Minisztérium, rártudományi egyetem, fővalamlnt a Magyar Tudomá- iskola tanárai — az ottani nyos Akadémia védnöksé- változásokat kísérik figyege alatt. Dr. Lázár Vilmos lemmel. A fennmaradt íráegyetemi tanár, a bizottság sos emlékek felkutatásán éj vezetője elmondta; eddig 15 összegyűjtésén kívül mindetsz monográfiája készült el. nütt meghallgatják majd a Az ország 3200 mezőgaz- mozgalom elindításában daságl termelőszövetkezeté- résztvevőket is, s az általuk bői hatvanat választottak ki, elmondottakkal kiegészítik a Finis az őszi munkákban Egy hói múlva befejezik a veióat Nem túlzás, ha azt írjuk, hogy éjjel-nappal dolgoznak a földeken. Hajnali világ'osodástól alkonyatig az őszi betakarítás és a kalászosok vetése sürgeti nyújtott műszakban a gépek kezelőit, éjszakánként pedig szántó traktorok forgatják a barázdákat. Finiséhez érkezett a mezőgazdaság az őszi munkák végzésében. Híradásokból tudjuk, hogy néhány megyében már befejezték a vetést. Ennyire előre a mi területünkön még nem állunk, de azt örömmel írjuk le, hogy Csengele után Tíszaszigeten, Szőregen, Bakson, Mórahalmon és Kübekházán ls földbe került jövő évi kenyerünk magja a közös gazdaságokban. Forráskútról ugyan azt jelentették, hogy teljesítették idei vetési tervüket, változatlan szorgalommal dolgoznak mégis vetőgépeik. Hetven holddal vetettek többet eddig búzából, mint eredetileg szándékoztak, és rozsból ls nagyobb lett a bevetett terület. A napokban leesett csapadék néhol elérte, egy-két helyen meg is haladta a 20 millimétert. Az eddig elvetett gabonának ez mindenképpen használt, de átmeneti pihenőt is parancsolt a többi munkákban. A kötött talajú gazdaságokban még tegnap sem tudtak mindenütt újra indulni a vetőgépek. Aggodalomra mindenesetre nincsen ok, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának összesítése szerint a búzának 86 százalék ít elvetették már. Közvetlenül befejezés előtt áll a kukorica betakarítása. Gondot csak ott okoz a késés, ahol helyébe búzát vetnek. Vigasztaló viszont, hogy Utolsó napjaikat dolgozzák idén Szőregen a csőtörő gépek. Terveik szerint péntek ig befejezik a kukoricatörést olyan termény sehol nincs a mmmmmmmammme^^^mm^m határban, amiben a kellemetlenre fordult őszi idő kárt tehetne. Az őszi betakarítás teljes idejét nem zavarta az időjárás, ami az idén megtermett, veszteség nélkül tárolóhelyekre kerülhetett. dokumentumokat A legrégebben alakult tsz-ek közül megörökítik egyebek között a makói és a tiszakarádi szövetkezetek történetét, az országszerte híresek közül pedig a két Vörös Csillagét; a barcsiét és a túrkeveiét A monográfiákból és a korábban megjelent szövetkezettörténelemmel kapcsolatos írásokból állítják össze az általános tapasztalatokat tartalmazó , tsz-történelemkönyvet. Fizet a „házi" bank A dolgozók „házi" bankjaiban, a Kölcsönös Setítő Takarékpénztárakban megkezdődött az idén összegyűjtött pénz kifizetése. A következő napokban, hetekben országszerte 800 000 — Budapesten több mint 300 000 —• KST-tag veszi fel az év végi kiadásokra félretett összeget. Az országban működő 4900 KST másfél milliárd forintot fizet vissza kamatostól. Gazdaságaink nagyobbik részében az erőgépek többségét már az őszi mélyszántáshoz vezényelték. Az idei száraz esztendő a példa rá, mennyire érdemes ezt a fontos munkát idejében, jól elvégezni. II. D. Magyar—Japán miiszaki együttműködés Szerdán Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese és Yoshiml Nitta, a Szovjetunióval és a kelet-európai szocialista országokkal folytatott kereskedelem japán szövetségének elnökhelyettese aláirta az 1972-re szóló együttműködési munkatervet, amely lehetőséget nyújt Magyarország és Japán műszaki-tudományos kapcsolatainak fejlesztésére. Az aláírásnál megjelent a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több képviselője, és ott volt Keisaburo Yamashita, a budapesti japán nagykövetség első titkára is.