Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

SZERDA, 1971. NOVEMBER 24. 3 Villannyal és gázzal fűtik a váltókat Uj hómaró, kocsi-e lom elegítő — A vasút erőfeszítései a közlekedés zavartalanságáért A tél — mint az elmúlt napok is mutatták — általá­ban lassítja a közlekedést, növeli a balesetveszélyt, a vonatközlekedés rendjét azonban a zord időjárás kö­xapette is biztosítani kell. A MÁV szakszolgálatai gondo­san felkészültek egyrészt a tél következményeinek elhá­rítására, másrészt arra, hogy az utazóközönség számára el­viselhetővé tegyék a tél kel­lemetlenségeit. Az előkészü­letek november közepén be­fejeződtek, éppen időben, mert sok helyen már üzem­be kellett állítani a hófúvás, a havazás elleni védekezés eszközeit. A hófúvásveszély csökken­tésére az állandó jellegű hó­védőműveken kívül a vasúti pályák mentén összesen mint­egy 250 kilométer hosszú­ságban helyeztek el ideigle­nes hófogó rácsokat, és 30 000, hulladéklemezből ké­szült, ,,fém-kerítést". A köz­ponti állomásokon 12 hóhá­nyógép, hóeke áll rendelke­zésré. s most a tél bekö­szöntével 22 nagy teljesít­ményű szovjet mozdonyra is hóekét szerelnek. A MÁV megvásárolta a BNV-n be­mutatott 4—5 méteres hó­torlaszok megbontására, el­takarítására is alkalmas nyu­gatnémet Diesel-motoros hó­marót, amely a Keleti fűtő­házból indul a legnagyobb hóakadályok leküzdésére. Ja­nuárban még két hasonló gépet állítanak munkába. Munkaerő hiányában a legnagyobb gond a kitérők, a váltók folyamatos tisztítá­sa. Erre a célra egyébként az új nyugatnémet berende­zés is alkalmas. Ebben az évben kétszere­sére növelték a hőlégsugaras hó- és jégolvasztó gépparkot; Rákosrendezőn, Ferencváros­ban, Miskolcon, Záhonyban, Szolnokon, Komáromban, Dombóvárott, Hatvanban, Rákoson, Tatabányán, Szé­kesfehérvárott, Debrecenben, Békéscsabán és Celldömölkön már ilyen korszerű beren­dezés segíti a vasutasok mun­káját. Eddig csak Ferencvá­ros egyik rendezőjében és Miskolcon védték a váltókat a hó és a jegesedés ellen elektromos váltófűtővel. Az idén Ferencváros egy másik rendezőjén és Szolnokon is hasonló villamosfűtést alkal­maznak a váltók téli tisztán­tartásához. A főyáros egyik legforgalmasabb váltórend­szerén rövidesen kipróbálják az NSZK gyártmányú propán gázzal működő váltófűtőt, s szó van hasonló angol beren­dezés kipróbálásáról is. Va­lamennyi önműködő biztosí­tóberendezéssel felszerelt ál­lomáson kémiai hóeltakarí­tással, vegyszeres permete­zéssel gondoskodnak a vál­tók zavartalan működéséről. A személyforgalom kényel­mére gondoskodtak a kocsik megfelelő fűtéséről, világítá­sáról is. A személyvonatok egy részét — még olyanokat is, amelyeket gőzmozdonyok továbbítanak — villamos energiával melegítik elő. Az idén Cegléden helyeztek üzembe villany előfűtőállo­mást, s három budapesti ál­lomáson is működik vil­lany előmelegítő kocsi. A téli időszakban a kocsik megfelelő világítása is na­gyobb feladat, hiszen az energiaigény ilyenkor két­szerese a szokásosnak. Az alapos felkészülés ellenére a MÁV még mintegy 100 sze­mélykocsit kénytelen akku­mulátoros világítással közle­kedtetni, mert a szükséges generátorok javításával ipari partnere késlekedik. Jóllehet egyre több a Die­sel- és villanymozdony, a teher és a személyvonatok egy részét változatlanul gő­zösök továbbítják. Zavarta­lan üzemükhöz a vasút gon­doskodott megfelelő szén­készletről, tartalékai jelen­leg jóval nagyobbak, mint a korábbi években, s elegendő gázolaj áll rendelkezésre a Diesel-mozdonyok üzemelte­téséhez is. (MTI) A korszerűség konzekvenciái Uj típusú terepgyakorlat - A földrajzi tanszékek oktatómunkájának fejlesztése Az utóbbi években szá- mezőgazdasági termelés egé- korlatra önálló szervezésű, mos fórum napirendjén sze­repelt az egyetemek új tí­pusú oktatómunkája. A megváltozott, kibővült tar­szének és különböző ágaza- expedíció jellegű program tainak, a közlekedésnek, a mai, hogy ne terheljük a várostelepítésnek és körzet- társintézmények vendéglátó fejlesztésnek — sorolhat- szívességét, ugyanakkor ben­talmú kutatási feladatokat, nánk még —, azaz általában nünket se kössön azok prog­és ezzel összefüggésben a a népgazdaság legmagasabb ramjavaslata. A természeti legfelsőbb szintű oktatás szintű távlati terveinek meg- földrajzi tanszék negyedéves korszerűsítését a társadalom formálásában ma már nem matematika—földrajz sza­és a tudományok fejlődése nélkülözhetjük a földrajztu- kos hallgatói Macedóniában sürgeti. Dr. Jakucs László domány információit. Hall­egyetemi tanártól, a József gatóinkat már az egyetem Attila Tudományegyetem padjaiban korszerű tudomá­természeti földrajzi tanszé- nyos gondolkodásra kell ne­kének vezetőjétől arra kér­tünk választ, hogy az okta­delkeznek, közelebbről: mi­lyen konzekvenciákat von­tak le a földrajzi tanszékek tudnak megbirkózni, ha az általános irányelvekből. megértik: ugyanazokat a — A dinamikusan fejlődő problémákat különböző ol­tudományoknak régi mód- dalakról és módszerekkel le­szerű oktatása egyre keve- het közelíteni. S maguk is sebb eredményt hozhat az tapasztalják, hogy a tudomá­egyetemeken — mondotta, nyos közelítés nézőpontja, a és a dalmát tengerpart köze­lében húzódó karszthegysé­gekbén jártak. Az új típusú terepgyakorlat eredményeit vélnünk, hogy képesek le- és tapasztalatait a Művelő­gyenek a természeti táj és a désügyi Minisztérium, a Jó­tómunka korszerűsítésének benne élő ember, tehát a zsef Attila Tudományegye­milyen lehetőségeivel ren- társadalom közötti többsíkú tem és a TIT földrajzi szak­kapcsolatok felismerésére. A osztálya együttes ankéton feladatokkal csakis akkor vitatja meg. Nikolényi István l ^ • #! ­Két nap között — Illés Mária, holnap me­szelni kell — szólt nekem a kerületvezető. Jó. Minden munka jó nekem. A legna­gyobb öröm. Jár a meszelő egész nap, közben gondolko­zik az ember. EITŐI, arról, ami eszébe ötlik. Szólni ke­veset szólunk egymáshoz, de az eszünk az jár. Tegnap nagy nap volt. Utazás. Korán indultunk in­nen Pusztamérgesről, autó­busszal. Felvettem az ün­neplőmet, a fekete kosztü­möt, fiatalított rajtam pár esztendőt. Jaj, az rámférne. Szocialista brigádvezető, túl az 52. éven. Dorozsmán száll­tunk le, s már személyautó várit, vitt Fehértóra, a Sze­gedi Állami Gazdaság kul­túrtermébe. Sokan voltunk. Szocialista brigádvezetők, irányítók, együtt valameny­nyien, akik tehetünk vala­mit a mozgalomért, a jövő­ért. — Érde­kes volt. Nagy gaz­daság ez, nyereséges. Gondoltam, hoz­zászólok, már az én tapasz­talataim szerint, elmondom a mi életünket. De nem mer­tem. Nincs olyan fejlett ké­pességem, az iskolázott em­berek között bután fejezem ki magam. Inkább nem. Hat osztályig vittem. Az én buta fejemmel azt vettem kj a vitából, egyik vezető szere­ti, támogatja a szocialista brigádokat, a másik nem he­lyesli ezt a mozgalmat. So­kan úgy várják tőlünk, ha már szocialista brigádtag, akkor legalább egyetemre járjon, mert. az a valami. Nem akarnánk mi ilyet. Az igazgató jól megmondta ne­kik; gazdaságunkban a szo­cialista brigádmozgalommal juthatunk el a végső célig, a szocialista embertípus kiala­kításáig. Ez hosszú idő, és ezen az úton vannak félsi­kerek. sikertelenségek is. — Szinte a szívemből be­szélt. Amikor mi a Hámán Kató nevet választottuk, nem véletlenül cselekedtük. Aho­gyan ő kitűnt a nők közül, önfeláldozó volt, úgy sze­retnénk sok év múltán oda­haladni. Jó a brigád. Frank Antalné, Ördög Imréné, Lé­der Jánosné, Kormos Juli­anna, Kormos Ilona, Halász Mátyásné, Fazekas Rozália, Kispál Istvánné, Berkó Fe­rencné, öri Jánosné és én. Asszonyok, lányok. Vannak oda közülünk anyasági segé­lyen. A többiek dolgozunk. Ki meszel, ld lovat vezet a szőlőben. Takarnak. Kevés már a munka. — Leginkább tanyákról járnak be a kerület központ­jába. Nincsenek érettségi­zettek közöttünk, aki addig eljutott, nem a kapára érett­ségizett. Mi megmaradunk mellette, egyetlen női nö­növénytermesztő brigád ez. A munkával nincs baj. Be­csülettel tesszük a dolgun­kat. Mozgatjuk a többit. Ügy vannak velünk, ha mi vala­mit vállalunk, akkor ők sem maradnak szégyenben. Fő­leg a férfibrigádok. Kerü­letünkben hét brigád van, kettő magasabb címért ver­senyez. Az egyik a mi brigá­dunk. gozunk. Az egész család. A lányom el se hagyta az is­kolát, már jött, hordta a vi­zet. Az a kis kereset is jó volt. Négy gyereket nevel­tem egyedül. Szomorúság volt az, végestelen végig. Az első uram elment a háború­ba, két esztendeig, de nem az jött nxeg, aki elment. Két gyereket neveltem utána. Üj­ra férihez mentem. Keserves évek voltak azok nagyon. Négy gyereket neveltem tisztességre, munkára. A leg­kisebb katona. — Dologban töltöttem az egész életemet. Reggél mun­ka, éjszaka munka. Mostam, vasaltam, főztem, másnap azon élitek. Kint a Grüner­területen hajlongtunk, s mondták, a fiam fent ját­szik a tetőn. Egyvágtábari futottam haza, mint a fél­őrült. Gyalog jártam. Most urasodtam, az udvairban van­nak a kocsisok, felülök egy szekérre, úgy jövök az iro­dához, úgy jövök haza. CSAK IGY SZABAD TANUL­GATUNK — Az ember befogadóképes­sége véges, ugyanakkor a világ legkülönbözőbb része­in működő kutatóintézetek világnézet, milyen fontos az eredmények kibontakoztatá­sa és hasznosítása szempont­jából. Oktatásunk ezért naponta termelik az új in- szorgalmazza, hogy lehetősé­formációkat. Az egyetemi gednkhez képest a hallgatók oktatás feladatát tehát nem megismerkedjenek más or­az új ismeretanyagok megének közlésében tö- szagokkal is, más típusú tú­kell jak eltérő történelmi és tár­látnunk, ha ezt tennénk, túl- sadalrrtí adottságaival. terhelnénk fiataljainkat, akik a szaporodó adatszerű­ségek „bemagolásával" ép­— Az egyetem földrajzi tanszékei évek óta széles kö­rű kapcsolatokat építettek ki pen a tájékozódó képességű- más országok egyetemeinek ket veszítenék el. Oktatás- földrajzi intézeteivel, a kap­politikai célktűzéseinket ép- csolatok gyakran cserejelle­pen ezért a hallgatók teher- gű külföldi terepgyakorlato­mentesítése, és ezen keresz- kon realizálódnak. tül az oktatás tartalmának Az utóbbi években hatékonyabbá tétele határoz- Csehszlovákiában, az NDK­za meg. Úgy kell ismeret- ban, Jugoszláviában, Ro­anyagot nyújtanunk és any- mániában és több szovjet nyit, hogy az leendő taná- szocialista köztársaságban rainkat, szakembereinket az jártak hallgatóink, s mond­igazán tudományos gondol- hatom, a külföldi terepgya­kodásmód elsajátítására ér- korlatok éppen a korszerű lelje, helyes problémalátó és képzésben kamatoznak. Ám, kritikai érzékkel vértezze eleddig csupán olyan orszá­fel. gokba, városokba mehet­— A földrajztudományra tünk, ahová egyetemünk kiváltképp fontos feladatok kölcsönös együttműködési várnak. A földrajz ma már szerződései ezt lehetővé tet­iiem passzív leíró tudomány, ték. A JATE kezdeményezé­hanem a nap mint nap je- sére azonban — az idei nyá­lentkezö természeti és társa- ron először — engedélyezte ^geT^ul'Stg. * Művelődésügyi Minisztéri­géseit keresi. um> h°g>" eSir évfolyamot — Az iparfejlesztésnek, a úgy vigyünk külföldi gya­Napirenden a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségének fokozása A Magyar Tudományos termelési eredményeket, és Akadémia dísztermében ked- megcsappant az érdeklődés a den kétnapos állatorvosi szarvasmarha-tenyésztés kongresszus kezdődött. A ta- iránt. Az idei októberi állat­nácskozáson 600 szakember számlálási adatokból arra le­vesz részt, közöttük külföldi het következtetni, hogy a állatorvosok. tehénállomány az év végén Dr. Soós Gábor, a mező- kisebb lesz a tervezettnél, gazdasági és élelmezésügyi Ebben a helyzetben arra van miniszter első helyettese szükség, hogy a tenyésztést megnyitó előadásában a — a IV. ötéves terv elő­szarvasmarha-tenyésztés irányzatának teljesítése ér­helyzetével és ezzel kapcso- dekében — sürgős és össze­latban a régebbi és újabb hangolt állami-üzemi intéz­keletű problémákkal foglal- kedésekkel felkarolják, kozott. Elmondotta, ahhoz, Dr. Soós Gábor bejelen­hogy a IV. ötéves terv vé- tette, hogy a IV. ötéves terv­gére a jelenlegi 42,5 gramm- ben előirányzott szarvasmar­ról több mint 100 grammra ha-tenyésztési feladatok növekedjen az egy főre jutó megvalósítása érdekében ha­napi fehérjefogyasztás, fo- tékony intézkedéseket hoz­kozni kell a hústermelést, nak majd az állami szervek, mégpedig úgy, hogy a jelen- Az intézkedéseknél figye­legi évi 59 kilóról 67 kilóra lembe veszik, hogy a szak­növekedjen az egy főre jutó emberek megfelelőnek tart­húsmennyiség. Várhatóan lé- ják az országban legjobban nyegesen nagyobb lesz a meghonosodott — magyar­tej- és tejtermék fogyasztás tarka fajtát, amely az állo­is. egyszóval a biológiailag mány 90 százalékát teszi ki. értékesebb élelmiszerek irá- A takarmánytermesztés és nyába tolódik el táplálkozó- az állattartási technológiák sunk. A szarvasmarha-te- fejlesztése sem várathat to­nyészlésnél azonban az el- vább magára. A szakembe­múlt két évben olyan belső rek, a tervezők és a kivite­ellentmondások alakultak ki, lezők egyaránt új szempon­amelyek visszavetették a tok szerint dolgoznak majd. — Szőni, náriiumra, szakszer­vezeti ok­tatásra járunk. A sajtót is értékeljük. Télen van erre legjobban idő. Csakhogy ko­rán sötétedik. Félnek a lá­nyok kimenni a tanyákba. A kisgyerekes anyáknak meg rengeteg a gondja, este főznek, mainak, vasalnak, minden percük foglalt. Mert reggel tisztán mennek a gye­rekek az iskolába, nem tűnik ki rajtuk, hogy parasztgye­rekek. A közös szórakozás szintén gond. Mikor érnénk rá? Vasárnap a háztartási munkáké, örülök én is, ha lepihenhetek. Mégis jó a brigád. Nem tudnánk nélkü­le élni. Csak a munkában vagyunk együtt, akkor min­dent megbeszélünk. S akkor a legjobb. — Nekem a gazdaság az otthonom. Más nincs. 1957­től keresem a kenyerem itt. Azelőtt? Szövetkezetben Szolgálati lakásban lakom a lányommal, két unokámmal és a vejemmel. Mindhárman az állami gazdaságban dol­— Ami volt, el-" múlt Jobb nem emlegetni. Annyit min­dig kerestem munkával, hogy a betevőjük meglegyen. Ru­hára nehezen jutott. Az els5 ruhát a felszababaidnlás utáni 1952-ben vettem Ügy kö­nyörögtem a boltosnak, mér­jen már abból az olcsóbb kartonból. Adott. Most jut már. Egymagamra veszek,' magamnak keresek. De nem kell. Hová járnék vénségem­re? Örülök, ha leülhetek. — A lányokat, meg a szo­cialista brigádot nagyon sze­retem. Ök is engem. Jobban beleviszem őket a munkába, igazat teszek köztük. Fegye­lem az van. Az idő elrepül, a nap könnyen elmúlik fe­lettünk. Csak így szabad dolgozni. A női csapat veze­tője 1959-től vagvok. A leg­régibb bútordarab. El se mennék már sehová. Ez lett mindenem. — Az a tanácskozás jő volt. Ebédet is adtak. Reggel­től délután féfl 4-ig tar­tott. Komoly dolog szocialis­ta brigádnak lenni. A végén odajött az igazgató, kezet fogtunk, és mondta: Mária, aztán le ne maradjanak! Hogy képzel olyat az igaz­gató elvtárs? Igaz. nem fel­tűnően jó brigád az enyém, nincsenek itt szenzációk. Dolgozunk, és Igazság sze­rint más semmi. Csak sze­retjük egymást És én olyan jól érzem magam közöttük. Ki se tudom beszélni. Talán maga el se hiszi Sz. Lukács Imre INTERMETALL-megbeszélés Kedden Budapesten befe­jeződött az INTERMETALL vaskohászati együttműködé­si szervezet 27. értekezlete a vaskohászati termékek és másodtermékek kölcsönös szállításairól. Az értekezleten részt vet­tek a tagországok: Bulgá­ria, Csehszlovákia. Lengyel­ország, Magyarország, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Szovjetunió delegációi, valamint a Me­talimport Román Külkeres­kedelmi Vállalat és a jugo­szláv kohászati üzemek egyesülésének képviselői. A megállapodás a jövő évre körülbelül egymillió 755 ezer tonna vaskohásza­ti termék, ezenkívül több mint 6 millió rubel értékű vaskohászati másodtermék cseréjére szól.

Next

/
Thumbnails
Contents