Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. NOVEMBER 1«. Víruspróba Komolyan mondom: békászok. Addig, amíg mások az ivóba járnak, én becserkészem magam a legked­vezőbbnek tűnő békalesbe, s máris a zöld vízipikkelyeken táncol a nylonharisnya horognak használt darabja. Nagyon kell a béka. még­pedig gyorsan. Fogadtam. Két beló­gatásból egy béka. Erre fogadtam. Várok. Az égvilágon semmi. Űjabb kísérlet. Ismét ott táncol a harisnyacsali, megint várok. Megint semmi. Hopp! Mégis valami? Két hatalmas szem bukkan fel. Gusz­tálja a harisnyát. Meg kell fogni, nincs mese, fogadtam. — Gyere, brekkencs. Na! Gye­re szépen. Jön. Két métert. Ott készülődik a harisnya előtt, mint a Rugóláb. Mindjárt bekapja, meglesz az állat, megnyerem a Hubertust. Már-már érzem a súlyát, de nem. A béka érzi a vesztét. Alámerül. Felrob­banok. Ég veled, drága Hubertus! Vesztettem. Édescsillagom kacarászik. Nyert. — Ide a bottal, majd fogok én nektek ínyenc falatokat — mondja. Bocsánat, elfelejtettem bemutatni Édes esi Uagomat: ó a barátom. Egyébként hárman vagyunk cimbo­rák. Ismerjék meg a harmadikat is. Szólítsák egyszerűen Bagónak. Nem a János vitéziből való. Szegedi. Ró­fáékászok kuson vitézkedett serdülő korában. Jellemző rá: semmitől sem fél, min­denhez ért, így a békához is. Tehát hárman vagyunk: békászok. Bagó egyetlen feladata: kinyitni a zsák száját, amikor Édescsillagom nyújtja a hideg hüllőt. Gyakran nyújtja. Mesterlevelet érdemelne, vagv ki kellene küldeni az Arany­békafogófesztiválra — zsűritagnak. Szaporodik a zsákmány. Már vagy kétszáz hideg bőrű melegíti egymást a zsákban. — Vége! Egyet se többet! Indu­lunk nyúzni! — adja ki az ukázt Édescsillagom. Ellenérvnek helye nincs. Indulás haza. Haza? — A feleségem kivág békástól. — Anyósomnak rángásaá lesznek, ha beállítunk hozzá. — Anyám kitagad, ha megtudja, hogy békasült volt a jénaiban. Mit tegyünk? Hova menjünk a brekegő zsákkal? El nem engedjük, az biztos. Valahova hazavisszük. Hozzánk került. Itthon senki nincs, csak mi, a bé­kászok. no meg kétszáz brekegő a zsákban, és egy üveg Hubertus. Az udvar a feldolgozó üzem. Édescsillagom osztja ki a feladato­kat: én bakózok, Édescsillagom de­rékon vág — nem engem, a béká­kat, késsel, kettőbe —, Bagó meg a combokat nyúzza. Egyszóval ga­tyázik. Édescsillagom értő kézzel és késsel bánik az állatokkal. Bagó — nem mondja, de halványuló arcá­ra van írva — undorodik. Én? Nem kevésbé. Mindegy, nem számít sem­mi, félre az undorral. Csak a kitűnő húsokra kell gondolni, s megy az egész, mint egy rosszul celebrált mise. Néha már otthagynék csapot­papot, de nem lehet. Bagó is így érez, de ő is kitart. Rám vár. Előbb dobjam el én a kést, ismerjem be, hogy undorodok, s akkor miattam repül ki a szánkból a sült béka. Egyszóval várunk — titokban, s amíg ezt tesszük, gyönyörű hófehér húsú békacombok tornyosulnak anyám tányérján. Végre kész az egész. Ropog az ínyencfalat a szánkban. Jó a koszt, csak meg ne tudja anyám, hogy be­békáztuk a konyháját. Ha rájön, görbe fa lesz a tűzre. Ettől pedig is­ten ments! Ráiött. Nyilván, hiszen hibáztam. Eltettem neki néhány combot a mélyhűtőbe. Azóta árulja a Lehelt. Acs S. Sándor Meghalt Rudolf Abel Súlyos betegség után, 69 éves korában elhunyt az egyik legrégibb csekista, a világhírű szovjet felderítő, Rudolf Abel ezredes, az SZKP tagja. Rudolf Abel 1927-ben kez­dett dolgozni a biztonsági szerveknél. Azóta, csaknem 45 esztendőn át kifogástala­nul teljesítette a Szovjet­unió biztonságának szavato­lását szolgáló nehéz felada­tokat, a csekista tevékeny­ség különböző területein. Bátor, tapasztalt felderítő és tehetséges vezető volt. Min­denkor kitűnt hazaszereteté­vel, magas fokú kötelesség­tudásával, pártos elvszerűsé­Az Országos Közegészségügyi Intézet laboratóriuma géve?.\ gyakorlatiasságával és állapította meg, hogy a hazánkban egyre gyakoribbá vált influenzás megbetegedéseknek az A—2-es vírus az oko­zója. A laboratóriumban az ország különböző részeiből érkező mintákat tojásokba oJtják, s ebből a táptalajból vett anyag alapján állapítják meg, hogy az A—2-es vírus okozta-e a megbetegedést. A védőoltásokhoz eddig az in­tézet több mint 200 000 adag oltóanyagot szállított a Krasznaja Zvezdában, a szovjet hadsereg lapjában megjelent nekrológ. TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓ A kiadott időponttól elté róen november 23-án, a jövő TÖRŐDÉS A NYUGDÍJASOKKAL ELŐADÁSOK A ZAJÁRTALOMRÓL Az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat és a Gépipari Tu­dományos Egyesület Csong­rád megyei csoportja ma, A nyugdíjasokkal való tö- csütörtök délelőtt 11 órakor rődés, a munkában megöre- előadóülést rendez a zajár­hét keddjén tartja beszámo- gedett egykori dolgozótársak talomról. A Szegedi Akadé­lóját Hofgesang Péter (25. iránti figyelmesség szép pél- mja. Bizottság székházának sz. választókerület) városi dáját mutatták a jutagyá- előadótermében először dr. tanácstag fél 6 órai kezdettel, riak. Nemrégiben huszonkét Kólya Tibor számol be az a közgazdasági szakközépis- egyedülálló, idős asszonyt lá- idei — hazánkban megtartott kólában (Gutenberg u. 11.). togatott meg az igazgató és _ nemzetközi akusztikai az szb-titkár, elbeszélgettek kongresszusról és a nemzet­velük, érdeklődtek: hogy közi zajelhárítási szimpózi­vannak, mire lenne szüksé­gük? A gyár KISZ-fiataljai pedig vállalták, hogy a rá­szoruló nyugdíjasokat segí­tik, s hetenként takarítással, iai helyzete" címmel, bevásárlással könnyítenek az MAI IRODALMUNKRÓL Dr. Pándi Pál, az iroda­lomtudományok doktora, az ELTE magyar irodalomtör­téneti intézetének professzo­ra Irodalmunk időszerű kér­dései címmel tart eKiadást holnap, pénteken délután 5 órakor a TIT szegedi klub­jában (Kárász u. 11.). RITKA ZSÁKMÁNY A Fejér megyei Mélykút­pusztan a napokban nem mindennapi zsákmányt — kétivarú őzet — ejtett Tolna umról, majd dr. Széchey Bé­la tart előadást „Közlekedési és városrendezési akusztikai problémák nemzetközi és ha­egyedüllét gondjain. BEMUTATKOZÁS ÉS ÜZLET Októberben Budapesten tartották a Pannónia Szőr­mekikészítő és Szőrmekon­fekció Vállalat export divat­bemutatóját. Ezen a szegedi szőrmegyárban készített ir­hakabátok és panofixbun­dák is szerepeltek. A bemu­tatott termékek érdeklődést Kálmán vadász. Á különle- váltottak ki a külföldi cé­gek körében; a szegediek si­kerét tükrözik az azóta be­érkezett új rendelések. Ujjlenyomat — Na, ezt a bűnözőt könnyű volt elcsípni — meséli otthon a rend­őrtiszt. — Felfeszítette a páncélszekrényt, ki­vette belőle a pénzt, felhajtott két üveg ko­nyakot, elszívott egy ci­garettát, de az ujjle­nyomata ott maradt... — Az üvegen? —- Nem, a friss asz­falton. ges állatot 150 méterről, nyaklövéssel terítette le. A hatéves, harminc kilós őz bár női ivarszervei vannak, 300 grammos, szép aganccsal is rendelkezik. A biológiai rit­kaságot preparálás után ki- _ __ állítják a ^Budapesti Mező- kete-tenger bulgáriai part- röntgenológiai vizsgálatokat szakasza legészakibb csücs- végeztek. Megállapították, kén, hajdan nagy forgal- hogy a hajdani bolgárokat mat bonyolító kikötő és nagyjából ugyanazok a csontbetegségek kínozták, mint a maiakat: a csonttu­berkulózis, a csonttörés, a Hajdani nyavalyák A Kaliakra-foknál, a Fe- roszkópos, radioizotópos és gazdasági Múzeumban. ÜNNEP A SZOCIÁLIS OTTHONBAN megerősített vár állott. Romjait most tárják fel a A sövényházi szociális ott- régészek. A paleopatológu­hon fiatalabb lakói műsor- sok — a hajdanvolt beteg­ral köszöntötték az otthon ségekkel foglalkozó tudó­öregjeit. A másfél órás mű- sok — gondos vizsgálat alá sor fáradságos előkészítő vették a felszínre került munka révén feledhetetlen csontvázakat, hogy megálla­élmcnyt szerzett előadóknak pítsák, mekkora volt az át- változások lettek a és hallgatóknak. A szerkesz- lúgos életkor a XIV. század- kezményei. tők gondot fordítottak arra is, ban, és milyen betegségek­hogy a gondozók és az otthon ben szenvedtek az akkori dolgozóinak zenekísérete bolgárok, mellett ki-ki kedvenc dalát A 200 feltárt csontváz egy énekelje. részén fizikai, kémiai, mik­csontok deformálódása. Az-is kiderült, hogy ezeket a nya­valyákat már akkor igye­keztek gyógyítani, aminek különböző hiperplasztikai el­követ­lényei. A XIV. században Bulgá­ria lakosai átlag 30—40 év­vel hamarabb haltak meg, mint manapság; az átlagos életkor ma több mint 70 év. SZOVJET FILMNAP AZ MTESZ-BEN Szovjet műszaki és agrár­tudományi filmnapot rendez Szegeden, a Magyar Agrár­tudományi Egyesület Csong­rád megyei szervezete. Ma, csütörtökön délelőtt 11 óra 30 perckor, az MTESZ helyi­ségében Gál Jenő vezető­szakfelügyelő nyitja meg a filmnapot. A délelőtt és dél­után sorra kerülő filmek a mezőgazdasági gépesítés mű­szaki fejlődését, a szőlőter­melés komplex gépesítését, a kertápolási és kertművelési gépeket — többek közt egy almáskert komplex gépesíté­sét mutatják be. ŰTIBESZÁMOLÓ Utazás a Keleti-tengerig címmel színes diaképekkel il­lusztrált előadást tart dr. Ja­kucs László tanszékvezető egyetemi tanár, a földrajztu­dományok doktora holnap, pénteken este 6 órakor a November 7. Művelődési Központban. AZ IFJÜSAG HELYZETÉRŐL — FELADATAIRÓL „A fiatalok "helye a társa­dalomban" címmel vitát ren­deznek ma, csütörtökön este 6 órakor a felsővárosi könyv­tárban (Juhász Gyula u. 37.). A KISZ VIII. kongresszusa előtt különösen aktuális té­máról Bólint Gyula újság­író tart előadást. A vitában részt vesznek a könyvtár if­júsági klubjának tagjai is. FRANCIAORSZÁGI ÉLMÉNYEK A TIT megyei szervezeté­nek gyógyszerész csoportja ma, csütörtökön este 6 órai kezdettel klubestet rendez a szemészeti klinika tantermé­ben. Előadást tart Keszthelyi Béla Százarcú Franciaország címmel. Az előadást színes diapozitívek vetítése követi. EGRY-EMLÉK­MÜZEUM Emlékmúzeumot rendez be Badacsonyban Egry József la­kóházában. alkotómunkájá­nak színhelyén, a Veszprém megyei Múzeumok igazgató­sága. A Balaton nemzetközi­leg is elismert modern festő­je itt alkotta legszebb ké­peit. SEREGÉLYEK BERLIN BELVÁROSÁBAN A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában ér­dekes természetrajzi jelenség figyelhető meg: estérácént az ég minden tájáról seregélyek repülnek a Straussberger platzra, s az ott levő hat platánfán töltik az éjszakát. Ez annál feltűnőbb, mert a seregélyek vándormadarak, s a közelgő tél miatt már kora ősszel délre kellett volna vo­nulniok. Az ornitológusok vé­leménye szerint ezek a sere­gélyek már az egész telet Berlinben fogják tölteni. Iskolatáska rádió SZERDAI PIACI ARAK A tojást 1,50—1,90, a csir­két 27 forintért lehetett kap­ni. A burgonya 2,50—4, a sárgarépa 3—4, a gyökér 5— 6, a vöröshagyma 3,50—5 fo­rintba került. A fejes ká­poszta ára 2,50—3, a kelká­posztáé 3,50—4, a saláta da­rabjáé 1—1,50, a karalábéé 3—4, a karfiolé pedig 5—6 forint volt. A paradicsomért 5, a zöldpaprikáért 4—18, a főzőtökért 4, a fokhagy­máért 8—10, a parajért 7— 9, a sóskáért 7—10 forintot kértek. A gomba kilója 40, az almáé 3—8, a körtéé 5— 8, a szőlőé 6—10, a dióé 12— 14 forint volt. A szárazbabot 12—14, a savanyú káposztát 8, a mák literjét pedig 28— u>~f/fua 30 forintért adták. DÉL-ALFÖLD ÉPÍTÉSZETE BUDAPESTEN Budapesten is bemutatják a Bács-Kiskun, a Békés és a Csongrád megyei tanácsi tervező vállalatok, valamint a Szegedi Tervező Vállalat munkáiból közelmúltban Szegeden megrendezett Dél­Alföld mai építészete című kiállítást. A MÉSZ szegedi csoportja ezúttal, a Magyar Építőművészek Szövetségénele székházában (VIII. Dienes László utca 2.) mutatja be az alkotásokat. November 19-én pénteken délután fél 6-kor Csaba László, az Épí­tőművészek Szövetségének; főtitkára mond megnyitót A kiállítás november 28-ig tart nyitva. Közlekedési balesetek Ittasan hajtott motorkerék­párral az esti órákban a 47­es úton Karasz Imre, Hód­mezővásárhely, Pál utca 91. szám alatti lakos. Vele szem­ben gyalogosok jöttek, akik közül elütötte Szemerédi Ist­ván, Hódmezővásárhely, Ta­nácsköztársaság tér 75. szám alatti lakost, aki olyan sú­lyosan sérült, hogy a hely­színen meghalt. A motorke­rékpárost súlyos sérüléssel szállították kórházba. Előzés közben defekt miatt az útmenti árokba borult személygépkocsival az E—5­ös úton Kistelek határában Reuter Frieda nyugatnémet állampolgár. Utasa Deák Jó­zsefné román állampolgár volt. Mindketten súlyos sé­rülést szenvedtek. A gépko­csiban keletkezett kár mint­egy 60 ezer forint. Gyászközlemények Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik Ismerték és szerették, hogy a legdrágább édesanya, anyós, nagymama, dédnagymama özv. TÉZSLA ISTVANNÉ szül. Czifra Anna életének 82. évében elhunyt. Te­metése november 19-én 1! órakor lesz a Belvárosi temető ravata­lozójából. A gyászoló esalád. Szeged, Tolbuhin sgt. 53—55. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ERDÉLYI GYUI.A 77 éves korában boldog házasságának 57. évében 1971. november 7-én Bu­dapesten elhunyt. Temetése no­vember 22-én 14 órakor lesz Szegeden, a Belvárosi temetfi ra­vatalozójából, Gyászolja: felesé­ge, egyetlen fia, menye és hün szeretett unokája, Clevelandból, kiterjedt rokonsága és a bará­tok. T. 4421 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj, édesapa, nagyapa, testvér, SZEMEREDI ISTVÁN tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 1971. novem­ber 18-án fél 2 órakor lesz a hódmezővásárhelyi Kutasl úti temetőben. A gyászoló család. Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, Ró­zsa Ferenc Gimnázium vezető­ségének, akik felejthetetlen édes­anyánk. özv. KOVÁCS ANI.U­NÉ hamvasztás utáni búcsúzta­tásán megjelentek, virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, A gyászoló család. Zcntal u, 10. DK. 1317 M m A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. - Megjelenik héttő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasarnap 12 oldalon. — Főszerkesztő: F Nagy István. — Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Szeged, Magyar Tanácsköztársaság út­ja 10. Telefon: 13-535, 13-003 — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged. Bajcsy-Zsilinszky utca 2*. — Index: 29 053. — Előfizetési díj egy hónapra 20 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents