Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

61. évfolyam, 273. szám 1971. november 19., péntek Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A tanácsok megfontoltan végezték tervező munkájukat A területi (fővárosi, me- szükséges adottságokat és a tervezésnek csak későbbi gyei) és a helyi (városi, fejlesztési tendenciákat. A szakaszában értesültek, lé­községi, fővárosi kerületi) ta- területi (megyei, fővárosi) nyegében már csak akkor, nácsok először készítettek tanácsoknak könnyebbséget amikor a tanácsi elképzelé­középtávú tervet, mégpedig jelentett, hogy rendszeresen seket az érdekelt ágazati és úgy, hogy a munkához nagy- megkapták a népgazdasági funkcionális minisztériumok fokú önállóságot biztosítót- tervezőmunka fontosabb in- és főhatóságok egyeztették, tak számukra. A központi formációit, az országos terű- és az összesítések alapján előírások, kötöttségek lénye- letfejlesztési célkitűzéseket, kerültek vissza a tanácsi gében csak a legszüksége- egyszóval mindazt, ami alá- szervekhez a részletekkel sebb adatokra vonatkoznak, pot adott ahhoz, hogy a ter- kapcsolatos, de általában na­A terv tartalmát — termé- vezésnél ne szakadjanak el a gyon lényeges információk, szelesen a lehetőségek és az realitástól, és, hogy az or- A tervezésnél minden ed­előírások keretei között — szágos általános fejlesztési diginél jobban érvényesült a mindenhol maguk a taná- elképzeléseibe illeszkedjenek kollektivitás, a tervezés de­csofc határozták meg. a tanácsi tervek is. Mindez mokratizmusa. A helyi ta­A tervezést higgadt és azonban csak a leglényege- nácsokon és tanácstagjaikon megfontolt előkészítőmunka sebb adatokra vonatkozott, kívül a tervezésbe bevonták előzte meg. A tanácsok ele- mert a részletekről, például a lakosság széles rétegeit is, mezték a terület gazdasági a nagy beruházások terve- ami azon túl, hogy számos jó helyzetét, a településhálózat zett telepítési helyéről, a kezdeményezéssel segítette a szerkezetét, a fejlesztéshez pénzügyi szabályozókról stb. a (Folytatás a 3. oldalon.) Epül az új szárny A Magyar Tudományos Akadémia Újszegeden epüió biológiai központja új, kilencszintes szárnyának beton vázszerkezete már teljes magasságában elkészült. A DÉLÉP télen fóliával borítja a vázat, annak védelmé­ben végzik majd a belső szerelési munkát. Tervek szerint az új szárny, amelyben a biokémiai és a biofizikai intézet kap helyet, a jövő év végére készül el. Ülést tartott a Minisztertanács Napirendjén : A tanácsok tervező munkája, a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása, a Haldex eddigi tevékenysége A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Vályi Péter, a Miniszter­tanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság novem­ber 10-től 12-ig Budapesten tartott üléséről. A tárgyalá­son mindkét fél egyetértett abban, hogy a kormányközi bizottságnak elsősorban a hosszú távú együttműködés kérdéseinek kidolgozására kell törekedni, és segítséget kell nyújtani a népgazdasá­gi tervek koordinálásához, a tervező munkák folyamatos­ságának biztosításához. Az ülésen különösen a KGST­országok szocialista gazdasá­gi integrációjának komplex programjából adódó, a leg­fontosabb népgazdasági ága­zatokat érintő, kétoldalú gazdasági és műszaki-tudo­mányos kérdések kerültek előtérbe. Megállapították, hogy sikeresen fejlődik a két ország közötti külkeres­kedelmi forgalom. Megfelelő ütemben halad a magyar­szovjet olefinkémiai egyez­mény teljesítése, a további feladatok sikeres végrehajtá­sának előfeltételei is bizto­sítottak. Tovább kell széle­síteni a magyar—szovjet műszaki-tudományos együtt­működést. Számos műszaki­tudományos témában célsze­rű áttérni a szerződéses együttműködési formára, kí­vánatos tudósok, szakértők közös kollektíváinak létreho­zása. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. Dr. Timár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se a magyar—bolgár gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság november 9-től 11-ig, Szófiá­ban megtartott üléséről tá­jékoztatta a kormányt. Mindkét ország dinamikusan fejlődő gazdasága lehetővé teszi kapcsolataink további elmélyítését. A szocialista gazdasági integráció elvei alapján különösen az ipar­fejlesztésben lehet a két or­szág között az eddiginél szo­rosabb együttműködést ki­építeni. Az együttműködés jó feltételei alakultak ki a szerszámgépiparban, a szá­mítástechnikában, az élelmi­szexiparban, és az építőipari gépek gyártásában. Együtt­működésre nyílik lehetőség a vegyiparban és a könnyű­iparban is. A Miniszterta­nács a jelentést jóváhagyta. A nehézipari miniszter a HALDEX lengyel—magyar részvénytársaság eddigi te­vékenységéről tett jelentést. A lengyelországi kőszénbá­nyák meddőhányóinak fel­dolgozására alakult közös vállalkozás mind a magyar, mind a lengyel állam részé­re előnyös. A vállalat a ter­vezett termelőtevékenységet elérte, gazdasági mutatói mindkét ország részére ked­vezőek. A kormány a be­számolót jóváhagyólag tu­domásul vette, és az eddigi kedvező tapasztalatok alap­ján hozzájárult a közös vál­lalkozás további bővítésé­hez A Minisztertanács meg­tárgyalta az Országos Terv­hivatal elnökének előterjesz­tését, a vállalati középtávú tervek készítésének tapasz­talatairól. A vállalatok és szövetkezetek középtávú ter­veiben általában tükröződ­nek a negyedik ötéves terv­ről szóló, törvényben rögzí­tett gazdasági célok és fel­adatok. A tervekben jelentő­ségüknek megfelelő súlyt kaptak az állami szervek által jóváhagyott fejlesztési programok. A gazdálkodó szervek jelentős része a munka termelékenységének és részben gazdasági haté­konyságának gyorsabb nö­velésére törekszik. A válla­lati középtávú tervek kidol­gozása mind népgazdasági, mind vállalati szinten elérte célját. Jelentős mértékben elősegítette a vállalatok gaz­dasági kapcsolatainak fejlő­dését, lehetővé tette a dol­gozók széles körű, aktív be­vonását a gazdasági fejlődés kérdéseinek megvitatásába. A középtávú tervek kidolgo­zása a vállalati önállóság fejlesztésének, a tervező­munka fejlesztésének is hasznos eszköze volt. A dinamikus fejlődésre irányuló törekvések helyes irányúak, de helyenként nem eléggé megalapozottak. A vállalatok fejlesztési, beruhá­zási tevékenységüket sok esetben olyan színvonalon határozták meg, amely meg­haladja saját, illetve a nép­gazdasági tervben e célokra előirányzott anyagi erőforrá­sokat. A hatékonyság tervezett növekedése sem kielégítő. A vállalati tervezőmunka ta­pasztalatai feltárták azokat a problémákat, amelyek megoldására a vállalatoknak fokozott figyelmet kell íor­dítaniok. A vállalatok ter­vei elsősorban a vállalati munka színvonalasabbá téte­lével, a vállalati vezetés elő­relátásának és munkaszerve­zésének javításával, vala­mint a vállalati dolgozók tájékozottságának és tuda­tosságának fejlesztésével szolgálják gazdaságpolitikai céljaink elérését. A kormány a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. A Minisztertanács az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nek jelentése alapján érté­kelte a tanácsok középtávú tervező munkáját és a nép­gazdasági terv, valamint a tanácsok terveinek összefüg­géseit. A tanácsok ezúttal minden szinten részt vettek a tervező munkában. A köz­ponti előírások köre jelentő­sen csökkent, terveik tartal­mát alapvetően maguk a ta­nácsok határozták meg. A tervek előkészítése során elemezték a terület gazda­ságát, infrastrukturális ellá­tottságát, a településhálózat szerkezetét, a fejlesztési adottságokat és a fejlesztés kívánatos irányát. A tanácsok nágj' felelős­ségérzettel végezték tervező munkájukat, a népgazdaság ötéves tervének fő célkitű­zéseit terveikben érvényre juttatták. Jelentős előrehala­dást értek el a tervezés de­mokratizmusának kiszélesíté­sében, a tanácstagoknak és a dolgozók széles körének a tervező munkába való bevo­násával, a tervjavaslatoknak széles körű megvitatásával. Előrehaladás mutatkozott a tanácsi és a nem tanácsi beruházások koordinálása te­rén. Megállapította a jelentés, hogy a tanácsoknak a ter­vezés során nagyobb gondot kell fordítaniok a beruházá­sok reális költségeinek tény­leges figyelembevételére, a gazdaságilag megalapozott tervezésre. Szükséges to­vábbá, hogy valamennyi ta­nács kellő mértékű tartalé­kot is képezzen. Az esetleges többletbevételeket pedig mindenekelőtt a lakásépítés és az ehhez kapcsolódó víz­és csatorna, közmű fejlesz­tésére fordítsák. A kormány a jelentést jó­vóhagyólag tudomásul vette, és felhívta a tanácsok fi­gyelmét az egyes ágazatok fejlesztésével kapcsolatos fontosabb szempontokra. A tanácsok kulturális fejlesz­tési tevékenységén belül el­sősorban az általános isko­lai, diákotthoni férőhelyek­nek a növelésére, a nagyvá­rosok, a fejlődő ipari köz­pontok és azok környékének összehangolt fejlesztésére. A belkereskedelmi minisz­ter, valamint a mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter beszámolt a lakosság burgonya-, zöldség- és gyü­mölcsellátására való felké­szülésről. A jelentés megál­lapítja: bár a téli ellátás szempontjából legfontosabb élelmiszerekből az idei ter­més nem éri el a múlt évit, az állami és a szövetkezeti kereskedelmi vállalatok bur­gonyából, zöldség-, főzelék­félékből és gyümölcsből olyan mennyiséget készletez­nek, amelyből a lakosság el­látása az új termésig zökke­nőmentesen biztosítható. A Minisztertanács a be­számolót elfogadta. Felhívta az illetékes minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a lakosság téli élelmiszerellátásához szüksé­ges további intézkedéseket tegyék meg. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa elnöké­nek előterjesztésére a kor­mány jóváhagyta a tanács alapszabályát. Egyben az OKISZ elnöke tájékoztatta a kormányt az ipari szövet­kezetek 6. kongresszusán el­hangzott javaslatokról. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelen­tést tett a kormánynak, a vadászati világkiállítás főbb tapasztalatairól. A kormány a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. Ezután a kormány egyéb ügyeket tárgyalt. A Zala megyében tartóz­kodó Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön reggel Zalaegerszegen, a megyei pártbizottság épületében ta­lálkozott a pártbizottság ve­zető funkcionáriusaival. Ezt követően Varga Gyula. a megyei pártbizottság első tit­kára és Üjvári Sándor, a megyei tanács elnöke társa­ságában Nagykanizsán fel­kereste a Dunántúli Kőolaj­ipari Gépgyárat. Az üzem bejáratánál Kádár Jánost és a kíséretében levő személyi­ségeket Gál Róbert, a városi pártbizottság első titkára, Kubából hazaérkezett küldöttségünk Dr. Ajtai Miklós, a Mi- nárt Lajos mezőgazdasági és nisztertanács elnökhelyettese élelmezésügyi miniszterhe­csütörtökön délelőtt hazaér- lyettes, és dr. Tétényi Pál, kezett Kubából, ahod a for- a Magyar Tudományos Aka­radalmi kormány meghívá- démia főtitkárhelyettese, sára hivatalos baráti látó- A küldöttség fogadására a gatáson tartózkodott. Haza- Ferihegyi repülőtéren a rna­érkezett továbbá a baráti gyar vezetőkkel együtt meg­látogatáson ugyancsak részt- jelent Carlos J. Perez, a ku­vevő Marjai József külügy- bai nagykövetség ideiglenes miniszter-helyettes, dr. Lé- ügyvivője. Kádár János látogatása Nagykanizsád Kádár Jánost virággal köszöntik a nagykanizsai kőolajipa­ri gépgyárban Kállai Sándor igazgató és Németh József, az üzemi pártbizottság titkára, vala­mint a tömegszervezeti veze­tők fogadták. A Központi Bi­zottság első titkára tájékoz­tatót hallgatott meg a gaz­dasági munkáról és az üzem pártszervezetének tevékeny­ségéről, majd különböző gyáregységekkel ismerkedett. Délután Kádár Jáno6 Nagykanizsa ipari nagyüze­meinek szocialista brigádve­zetőivel találkozott. Kádár János csütörtöki nagykani­zsai programja a szocialista brigádvezetőkkel együtt él­költött vacsorával ért véget:

Next

/
Thumbnails
Contents