Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

TASARNAP, 1971. NOVEMBER 14. Pártnapok Szegeden A jövő héten a következő párttiapokat tartják Szege­den. November 15-én, hétfőn délután fél 3 órakor a Tex­tilművekben Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára; délután fél 3 órakor a Gyufaipari Vállalatnál Balog István, a József Attila Tudomány­egyetem gazdasági főigazga­tója; negyed 3 órakor a Fémipari Vállalatnál Hof­gesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bi­zottságának titkára; a Bel­város II. kerületi pártszer­vezetnél délután 5 órakor Lmdányi István, a városi pártbizottság munkatársa; a Petófitelepi II. alapszerve­zetnél 5 órakor Csonka Ist­ván, a városi pártbizottság munkatársa tart pártnapot November 16-án, kedden délután 3 órakor a Volán 10. sz. Vállalatnál Kiss Ká­roly, a MAV Szegedi Igaz­gatóságának vezetője a párt­napi előadó. November 17-én, szerdán délután 4 órakor a Pince­gazdaságnál Papp Gyula, a Szeged megyei Városi Ta­nács elnökhelyettese; negyed 3 órakor a gumigyárban Prágai Tibor, a városi párt­bizottság osztályvezetője; délután fél 3 órakor az I. sz. kórházban Szabó G. László, a városi pártbizott­ság osztályvezetője tart párt­napot November 18-án, csütörtö­kön délután fél 3 órakor a ruhagyárban Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára; du. fél 3 qrakor a konzervgyár­ban Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának titkára; a kézi­szerszámgyárban fél 3 óra­kor dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára; fél 5 órakor a városi pártbizottság nagytermében a pénzintéze­tek — Magyar Nemzeti Bank, Országos Takarék­pénztár, Állami Biztosító, Fejlesztési Intézet Bevételi Igazgatóság — dolgozói ré­szére dr. Varga Dezső, az MSZMP ^zeged városi bi­zottságának titkára; dél­után 2 órakor az Április 4. Cipész Ktsz-ben Tart Mária, a Komplett Ruházati Válla­lat főosztályvezetője; fél 3 órakor a Vas- és Fémipari Ktsz-ben Czapári Miklós, a DÉMÁSZ főosztályvezetője; fél 3 órakor a Délalföldi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ságnál Kovács József, a Sze­ged megyei városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője tart pártnapot. November 19-én, pénteken délután fél 2 órakor a Mozi­üzemi Vállalat dolgozói ré­szére ' a Szabadság filmszín­házban Horváth Lászlóné, a városi pártbizottság munka­társa tart tájékoztatót a nemzetközi helyzet, a nem­zetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Az orosz és szovjet irodalom estje A szovjet irodalom vonu­latait, a mai alkotók és mű­vek sokféleségét, az új tar­talmakat, megoldásokat ma már az egész világ figye­lemmel kíséri. Jó alkalom volt, kinek az ismerkedésre, kinek a „mé­lyebb hallásra", kinek meg­kövült értékrendek átcsopor­tosítására a pénteki irodalmi est a Tisza' szálló koncert­termében, amelynek műsorát az orosz és rriai szovjet iro­dalom alkotásaiból állították össze. Csehov, Bábel, a nálunk még kevésbé ismert Szluckij prózájának egy-egy részletét Banffy György, Margittai Ági és Tolnai Miklós mutatták be. A művek szövegét és gondolatait ezúttal sikerült az előadóknak „emlékezetük­höz rokonítani", eltűnt a szöveget rejtő mappa, lehe­tővé vált a mű gondolat- és érzelemvilágának átélt, „sza­bad" közvetítése. Majakovsz­kij, Jevtusenko, Vinokurov verseinek új színeit mutatta meg Bánki Zsuzsa előadói stílusa. műsor végén — kissé a jól szerkesztettség rovására, de sokak örömére — csokorra valót hallhattunk a ma már szinte mindig együtt emlegetett három köl­tő, Jevtusenko, Vinokurov és Voznyeszenszkij verseiből. Bakcsi György irodalom­történész értő, lényegre tö­rő bevezetője, az alkotók legjellemzőbb vonásait, fel­villantó tömör képei egy-egy mű elhangzása előtt — jól szolgálták a célt. Delley József zongoraművész Mu­szorgszkij- és Hacsaturján­műveket mutatott be. Vásárlások, kifogásokkal Reklamálni az illetékeseknél kell! A vásárlök érdekvédelme nemcsak papíron leledzik. Akik valami miatt becsapat­va. megkárosítva érzik ma­gukat, ezért is kopogtatnak be bizalommal az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőséghez Szegeden, a Lenin körút 52. szám alatt. A bizalomra bi­zalom a válasz: minden eset­ben szívesen fogadják a pa­nasztevóket, hiszen az egyes , jelenségekből valamilyen vo­natkozasban. és adott esetben az áltaianosra jellemző is­mérvek is kikerekedhetnek. Netán egyes cikkeknél bur­kolt vagy nyílt árdrágítás, más esetben súlycsonkítás, goromba, udvariatlan kiszol­gálás, „rosszul" számolás stb. A megalapozott bizalom jó és nagyszerű. Vannak azon­ban, akik félreértelmezik a vásárlók érdekvédelmét. Ké­nyelmességből vagy restell­kedésból elnézik, hogy a sze­mük láttára megkárosítsák óket, s ezért az üzletben és azonnal nem szólnak, nem reklamálnak, hanem utólag nyitnak be az AKF-hez. Egy jól öltözött fiatalasszony, egyébként kereskedelmi dol­gozó például szenet vásárolt egy TllZÉP-telepen. Látta, hogy rnit mérnek ki neki és mit szállít haza a fuvaros. Mégsem a TüZÉP-telepen reklamált, hogy több mázsa szénport is elvitettek vele, hanem harmadnap az AKF­nél kért elégtételt. A vásárlók érdekvédelmét képviselni sokkal célraveze­tőbb ott és azonnal, ahol fi­gyelmetlenségből vagy fele­lőtlenségből becsapást, meg­károsítást vélünk felfedezni. Egy fiatalasszony üzletben vásárolt karórát a nagyany­jának. Másnap az órát visz­szavitte, mondván, hogy rö­vidlátó a nagyanyja, nem Az Építőipari Gépesítő Vállalat beiskoláz 1972. január 10-tól 3 hónapos tanfolyamra toronylánctalpas és autó­daru-kezelői munkakörbe dolgozókat Jelentkezhet minden katonaviselt, a munkakör betölté­sére egészségileg alkalmas férfi dolgozó, aki 40. életr évét még nem töltötte be és legalább 8 általános. is­kolai végzettséggel rendelkezik. Jelentkezés: Budapest XX. Ss. Marx K. u. 255. Mun­kaügy: szakoktatási előadónál. látja a számokat a pici órán, azt cseréljék ki nagyobb órá­ra, olyanra, amelyen a szá­mok érzékletesebbek az idős asszony számára. Rá is mu­tatott az általa kiválasztott órára, a kereskedő azonban eltanácsolta, hogy azt a tí­pusú órát nem adhatja, el­lenben kínált egy másikat. A fiatalasszony kifordult az üzletből, s egyenesen át­ment az Állami Kereskedel­mi Felügyelőséghez és ott pa­naszt tett. Tanácsolták neki, hogy reklamációját jegyezze be az üzlet panaszkönyvébe, ha sérelmét ismételten nem orvosolnák. Ügy látszik, má­sodszori visszatérése, „ma­kacssága" hatott, mert azóta nem kereste fel panaszával a kereskedelmi felügyelősé­get. Nem minden panasz elin­tézése ilyen egyértelmű. Egy családi házat építtető még a nyáron vásárolt parkettát a TÜZÉP-néL Nagynehezen ju­tott hozzá, örült, hogy ka­pott, noha az építkezéssel még nem tartottak ott, hogy már a parkettára kerüljön sor. Azt olyan helyre tették, hogy biztonságban legyen, ne ázzon. A szobákat most kezd­ték parkettázni, s akkor de­rült ki, hogy nem lehet hasz­nálni, szépen lerakni. De va­jon reklamált-e egyáltalán? Ez nem derült ki a népi el­lenőrzési bizottsághoz kül­dött panaszlevelében. Ilyen és ehhez hasonló esetek naponta előfordulhat­nak akarva, akaratlanul. Ha későn és nem azonnal rek­lamálunk, megeshet, hogy ügy, felesleges utánajárás ke­rekedik az egyszerűen elin­tézhető sérelmekből. L. F. # Újságíró-aktíva után A magyar sajtó vezető munkatársai — mint jelentettük — aktívaértekezle­tet tartottak, ahol a párt- és állami vezetőkkel közösen megvitatták, milyen feladatok várnak a sajtóra, a rádióra és a televízióra a X. pártkongresszus határoza­tainak végrehajtásában. Pártunk vezetői az aktivaértekezleten elmondották, hogy a párt történelemformáló munkájában köz. vetlea harcostársainak tartja a sajtó, a rádió és a televízió munkatársait. Mi, ma­gyar újságírók, akik az írott szóval, az éter hullámain és a képernyőn napról napra, óráról órára, a párt irányítása alap­ján alakuló szocialista építőmunkánk eseményeit, tényeit, eredményeit közve­títjük és hirdetjük az ország dolgozó né­pének, hálásak vagyunk ezért. Büszkék vagyunk arra, hogy tolmácsolhatjuk azo­kat az irányelveket, amelyeket országunk helyzetének konkrét elemzése alapján pártunk kidolgozott, és útmutatásai sze­rint mozgósíthatjuk országunk népét e nagyszerű célok megvalósítására. Néhány nap múlva egy esztendeje, hogy pártunk X. kongresszusa meghozta nagy fontosságú határozatait. Az év végével be­fejeződik negyedik ötéves tervünk első esztendeje. Egy év munkájának eredmé­nyeit mérik fel most, és határozzák meg a további tennivalókat különböző terüle­teken. mint például legutóbb a gazdasági vezetők aktívaértekezletén. Ezeknek a ta­nácskozásoknak a sorába illeszkedett az újságíró-aktíva is. Talán azzal a különb­séggel, hogy nemcsak egy év tapasztala­tairól esett szó, hiszen ilyen jellegű, széles körű tanácskozás pártunk vezetői és a magyar sajtó vezető munkatársai között már jó ideje nem volt. Egy-egy ilyen nagy jelentőségű tanácsko­záson mindig alapvető, hogy az érdekel­tek egységes álláspontra jussanak. Az új­ságíró-aktíva valamennyi felszólalója azt igazolta, hogy egységes az álláspont a különböző kérdések megítélésében. A saj­tó, a rádió, a televízió politikai munkáját is megkönnyíti, hogy kedvező nemzetközi feltételek légkörében folytathatjuk tevé­kenységünket a X. kongresszus határoza­tainak végrehajtásáért Megkönnyíti, el­mélyültebbé és, tegyük hozzá, hatéko­nyabbá teszi a sajtómunkát az a tény, hogy belpolitikai életünk nyugodt, pár­tunk politikája 15 év óta kiegyensúlyo­zott és következetes. Az elmúlt 15 évben nagy eredménye­ket értünk el a munkáshatalom megszi­lárdításában, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a szocialista közgondol­kodás meggy ökerezésében. A legutóbbi évben is egy sereg sikeres politikai akciót jegyezhettünk fel, ide sorolva a X. kong­resszus és a negyedik ötéves terv propa­gandáját, az országgyűlési és tanácsvá­lasztásokat, a szakszervezetek és a SZOT kongresszusát. \Az aktívaértekezlet azonban nemcsak az elvégzett feladatokat tekintette át, ha­nem az el nem végzetteket is Számba vet­te. Igaz ugyan, hogy százezrek ismerked­tek meg a x- kongresszus mondanivaló­jával, de még nem mindenkihez jutott el felvilágosító, magyarazó, értelmező sza­vunk. s akikhez eljutott, azokhoz sem minden kérdésben. A párt politikájának ismertetése nem egyszeri feladat. A saj­tónak napról napra tájékoztatni, informál­ni kell az ország lakosságát az előttünk álló feladatokról, hogy az emberek ne csak a legfőbb kérdésekben, hanem a részkérdésekben is lássák, érezzék pár­tunk politikájának helyességét. Szocialista céljainkat illetően társadal­munk egységes, világnézetileg is jelentós mértékben erősödött szemléletünk, s el­mélyült a szocialista közszellem. De van­nak negatív jelenségei is társadalmunk­nak. Sajtónk általában helyesen tükrözi társadalmi valóságunkat, a maga ered­ményeivel és hibáival együtt. De nemcsak tükröznie kell helyzetünket, hanem rá kell irányítania a figyelmet a problémák meg­oldásának módjaira és lehetőségeire. A X. kongresszus határozata a szocia­lizmus építése soron levő feladatainak magasabb szintű kibontakoztatását tűzte célul. Ebben a vonatkozásban a különbö­ző hírközlő szervek, a sajtó, a rádió és a ' televízió munkatársainak is nagyon bo­nyolult és felelősségteljes a munkája. Kü­iönös tekintettel arra a tényre, hogy fej­lődésünk jelenlegi szakaszában rend'-'" 1 megnőtt a szocialista tudatosság jelentő­sége. A közeljövő legfontosabb tennivalói a beruházások, valamint a különböző érde­keltségek elvének és gyakorlatának össze, hangolása; az ellentétes és ütköző elo­mek feloldása a közművelődés és a köz­oktatás terén. Ezeket csak harccal, pár­tunk és államunk egyesített erőfeszítésé­vel, a szocialista rendszer erejével tud­juk megoldani, ide értve a sajtót, a rádiót és a televíziót. M egkönnyíti munkánkat, hogy a ma­gyar szocialista sajtó olyan kipró­bált és következetes politika szó­szólója. amely elveti a kicsinyes gyámko­dást, megköveteli az igazmondást, az egye. nes gerincet, nem tűri meg a kétarcúsá­got és a cinizmust, amelytől idegen a talpnyalás, s amelyet csak a legnagyobb elvhűséggél és pártossággal szolgálha­tunk. Az újságíró-aktíván Kádár János elv­társ mondotta, hogy az előttünk álló fel­adatok megoldásában a párt és a nép számit a sajtóra. A magyar sajtó munka­társai a közös feladatok megoldásában odaadóan állnak párt.unk Központi Bi­zottsága mögött, s mindent elkövetnek an. nak érdekében, hogy helyesen és hatéko­nyan tolmácsolják pártunk politikáját. Az újságíró-aktíván elhangzott gondo­latok most tovább gyűrűznek a szerkesz­tőségi kollektívákban, a szerkesztőségi po­litikai alkotóműhelyekben. Tovább folyta­tódik a gondolatok cseréje, hogy az új­ságírói munka magasabb színvonalra eme­lésével még hatékonyabb publicisztikák, tartalmas, érzékletes riportok, űj gondo­latot tartalmazó írások születhessenek. Boros Béla Uj lakások — új bútorok Bemutató Tarjánban A Szegedi Házgyár termé­keiből szereltek össze egy 56 lakásos épületet a tarjáni városrészen. A „hazai gyárt­mány" igen jól mutat a Szilléri sugárút végén. A házgyár avatóünnepsége után megtekintették a lakásokat állami és pártvezetők is, ahol a Bútorértékesítő Vállalat szegedi üzlete bútor- és lak­berendezési bemutatót nyi­tott meg a DÉLÉP-pel közö­sen. A 414-es jelű négyemeletes lakóház első lépcsőházában meg lehet tekinteni az első emeleti lakásokat november 14 és 20-a között, vasárnap délelőtt 10 órától este hat Óráig, hétköznapokon pedig délelőtt tíztől délután né­gyig. A nagyon jó beosztású és felszereltségű, két-három szobás lakásokban hazai és külföldi bútorgyárak termé­keit láthatják az érdeklődök. Ez a kiállítás aaért is igen hasznos, mert a szegedi kö­zönség — nem csak azok, akik majd az új lakásokat megkapják — megnézheti, milyen lakásokat gyártanak az új házgyár termékeiből, és természetesen az ízléses lak­berendezéshez is segítséget ad a kiállítás. A bemutatott termékeket a helyszínen elő lehet jegyez­tetni, és a bútorüzletben megvásárolható. Kulturális küldöttségünk Indiában Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese vezetésével kul turális küldöttség utazott In­diába, az 1972—73. évi kul­turális és tudományos mun­katerv megtárgyalására és aláírására. Szeged a hazai lapokban 1971/45 Az AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET hivatásos gépjárművezetői tanfolyamot indít Jelentkezés: Szeged, Párizsi krt. 16. KEREKES Imre: Nincs nap­pal és nincs éjszaka. Könyvvi­lág, november. (Ismertetés Ju­lcsi-. Miklós: Kirándulás a po­kolba című könyvéről.) BENEDEK . Tibor: A 75 éves Szegedi Tisza-pályaudvar re­konstrukciója. V ulan, november. [Fényképpel.] Külön autóbuszok a kisgyer­mekes szövőnőknek. Népszava, nov. 5. [A Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalatnál.] Szegedi pályaudvar. Magyar Hírlap, nov. 7. [A Tisza-pálya­udvar rekonstrukciójáról.] NAGY József: Eddig nincs baj a „házassággal" a SZEOL-ban. Népsport, nov. 7. /A Népsport Csongrád megyében./ [Fénykép­pel.1 PUNKÖSTT Árpád: Beruházás 722 millió forintért. — Kétszere­sére növelik a szegcdi szalámi­gyár termelését. Népszabadság, nov. 7. TÓTH Béla: A próbaüzemelő szegedi házgyár első paneljei­ből felépült az első négyemele­tes lakóház. Népszava, nov. 7. [Tarjánban. Fénykép.] Üj közlekedési rend Szegeden. Magyar Hírlap, nov. «. Népsza­va. nov. 9. HAVAS Ervin: Művelődési szokások és megszokások. — Megjegyzések egy kultúrszockáo­glai tanulmány margójóra. Nép­szabadsag. nov. 9. [Ismertetés Szentirmai László—Vágvölgyl András: A József Attila Tudo­mányegyetem hallgatóinak mű­velődési szokásai címú könyvé­ről.] [CSERTŐI Oszkár] Cs. O.: Tö­mörkény István: Kinyílt az idő. Ország-világ, nov. 10. [Könyv­ismertetés.] Készülődés a KISZ kongresz­szusára. — Küldöttválasztó ér­tekezlet Nógrád, Szolnok és Csongrád megyében. Magyar Hírlap, Népszabadság, nov. 12. [Beszámoló a szegedi értekez­letről is.] ÍPÜNKÖSTT Árpád: Határidő előtt: Ma avatják e Szegedi Ház­gyárat — ötszáz lakás tervén felül. Népszabadság, nov. 12. [Fc-nyképpel.J Fél évvel a határidő előtt. ­Felavatták a Szegedi Házgyá­rat. — Apró Antal, -.,'. Ipartele­pítés eredményeiről. Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Nép­szava, nov. 13. ANTAL Anikó: Fúrótorony Móravárosban. — Kőolaj Sze­ged alatt? Magyar Hírlap, nov. 13. [PÜNKÖSTI Árpád]: Felavat­ták Szegeden a házgyárát. Nép. szabadság, aou. 13. (Fénykép-

Next

/
Thumbnails
Contents