Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-13 / 241. szám

4 lím. OKTÓBER 13., SZERDA Városépítés Csongrád megyében 2. Hódmezővásárhely A vásárhelyi városközpont elsőként felépült 80 lakásos Tanácsi Tervező Vállalat, Beszédes Kornél, Hcjjas Meg kell tanulnunk korábbi Ismereteinket újból és újból felfrissíteni. Hol jár ma már a valóságtól, aki azt hiszi, hogy Vásárhely a legnagyobb magyar parasztváros! Az 53,6 ezer lakosú (1970) Hódmezővásárhelyen a foglalkoztatottak kétharmad része az iparber. építőiparban és közlekedésben dolgozik. Négy nagy gyára van: a HÖDIKÖT, a HÓDGÉP, a METRIPOND és a legfiatalabb nagyüzem, az Alföldi Porcelángyár, mely a harmadik ötéves terv szülötte. Természetesen úgy vélt Vásárhely ipari várossá, hogy közben megtartotta mezőgazdasági jellegét is: határa tanyavilága óriási, területének nagysága Budapest után a második. A városépítés, a városfejlesztés alapja Hódmezővásárhelyen is a több alternatívát adó, körültekintő tervezés. A város általános rendezési tervét már 1985ben elfogadta a tanács. Az országos településhálózatfejlesztési koncepció az ország 11 városát jelöli kl részleges felsőfokú központ funkcióra, köztük Vásárhelyt is. Vonzáskörzetébe tartozik Székkutas és Mártély. Elkészítették a város egyes részeinek (Susán, Zsdánov tér, Hódtó, Kertváros és az ipartelepek) részletes rendezési tervét is. Az elkészült tervek alapján kezdtek hozzá a városközpont rekonstrukciójához: lebontják a régi, elavult lakásokat, s közművesített, modern házakat építenek heRrdemes és szükséges közelebbről szemügyre venni nekünk szegedieknek is a megye többi városa, Csongrád. Hódmezővásárhely, Makó, Szentes fejlődésének újabb eredményeit. Akik más tájon cinek, netán alábecsülhetik az Alföld változásait, de nekünk Illik pontosan számon tartani. Csongrád megye lakóinak száma az 1*70. évi népszámlálás szerint 446 ezer. Az öt városban lakik a népesség 39 százaléka, s mivel nz utánunk következő Baranyában 50—50 százalék a lakosság megoszlása a városok és községek között, Csongrád megye az urbanizáció élén Jár. Nyilvánvaló, hogy ez elsősorban az itt levő városok gyors fejlődésének tudható be, ami egyben kitűnően példázza, hogy a helyi párt és tanácsi vezetés akart és tudott is élni a párt és a kormány vidéki iparfejlesztési politikája által nyújtott lehetőségekkel. lyükbe. A rekonstrukciót állami költségből fedezik, ezenkívül azonban magánerőből épülő házakból új városrészek alakulnak ki pl. a Serház tér környékén, Kincsestelepen, a Kertvárosban. Hódmezővásárhelyen a harmadik ötéves terv idején csaknem 1,2 ezer magánlakás és 500 állami lakás épült. Talán a legszebb új épülete a városnak a 414 személyes új középiskolai kollégium az Oldalkosár utcában. A negyedik ötéves tervben 410 állami lakás és mintegy 1,2 ezer magánlakás építését készítették élő. Az állami lakásépítkezéshez itt is fel szeretnék használni a szegedi házgyár termékeit. Igen nagy gond, hogy kevés a víz, a vízvezeték, a csatorna. 1966-tól 1970-ig 33 épülete. (Csongrád megyei Imre, Maár Márton.) kilométer új vízvezeték épült, s ezzel együtt most 125 kilométer a hálózat hossza. A tervezett központi vízmű üzembehelyezésével 1975-re jelentősen megnövelhető a vízhozam. Az új szennyvíztisztitó-telep költségeit a tanács az érdekelt üzemekkel közösen kívánja fedezni. A gázvezetékeik lefektetése a harmadik ötéves tervben kezdődött meg, 23 kilométer vezetékre 1,5 ezer fogyasztót kapcsoltak be. A negyedik ötéves tervben újabb 25 kilométer vezeték kiépítése van napirenden. Idén fognak hozzá a 2100 négyzetméter alapterületű új áruház felépítéséhez, melyhez még ebben a tervidőszakban egy 2400 négyzetméteres üzletházat is kapcsolnak. A Kertvárosban nyolctantermes általános iskola épül. Ha a városi tanács által jóváhagyott ipari szakközépiskola is megvalósul, a város valamennyi középiskolája megfelelő épületben működik majd. Hogy Hódmezővásárhely fejlődésének fontosságát érzékelni tudjuk, érdemes jelezni, hogy az Alföldön mindössze öt város létezik 50—100 ezer Lakossal, Nyíregyháza, Szolnok, Békéscsaba, Kecskemét és Vásárhely. Debrecennel és Szegeddel együtt (melyek lakossága 100—200 ezer között van), e hét városban él az Alföld városi népességének több mint a fele. S közülük csupán Hódmezővásárhely nem megyeszékhely. F. K. Iskola életközelben Mi lett a határozatból? Sok szó esik mostanában a fizikai dolgozók gyermekeinek a sorsáról. Érthető, mert munkásosztályunk helyzetével összefüggő kérdésről van szó. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának pártértekezlete ls kiemelt gonddal foglalkozott ezzel a problémával, és határozata kötelességünkké tette a munkás- és parasztszülők tehetséges gyermekei továbbtanulási feltételeinek megteremtését. Még egy év sem múlt el a határozat megjelenése óta, azért mégis érdemes áttekinteni, mi minden történt megyénkben a párthatározat megvalósítása érdekében. Ügy érzem, legelőször a KISZ-fiatalok ilyen irányú munkájáról illik szólnom. A kiinduló bázis Szegeden a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kara volt, ahol az intézetek oktatói és hallgatói vállalták, hogy a fizikai dolgozó származású tehetséges középiskolás diákok részére matematikából és fizikából — a két felvételi tárgyból — egyetemi felvételi előkészítő tanfolyamokat tartanak. Azóta ebbe a munkába többek között a Bölcsészettudományi és a Jogtudományi Kar is bekapcsolódott. A hallgatók a fáradságot nem sajnálva, a szomszédos városokba is kiutaztak és nagyon eredményes oktatást végeztek. A munka méretére jellemző, hogy például a Természettudományi Kar hallgatói az elmúlt tanévben 25 csoportot alakítottak, s közel 200 diákkal foglalkoztak. A téli és a nyári vakáció idején kitűnően sikerült bentlakásos előkészítő tanfolyamokat is rendeztek napi 7 órás foglalkozásokkal, az egyetemi oktatók széles körű bevonásával. Klukovits Lajos tanársegéd — aki egyben a Természettudományi Karon a kezdeményezés kiváló szervezője — elmondta, hogy a tanfolyamon részt vett tanulók többségét felvették a felsőoktatási intézményekbe. Amíg a Természettudományi Kar hallgatói és oktatói a matematika—fizika tantárgyakból való felkészítésben szereztek érdemeket, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa a biológia— kémia tantárgyak ügyét vállalta magára. Nagy Lászlóné, az SZMT kulturális és agit.prop. bizottságának vezetője végzett ebben kiváló szervező- és irányítómunkát. Konzultációk és bentlakásos tanfolyamok útján biztosították a célok elérését. A tevékenység nagyságára jellemző, hogy a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa az 1970—71. iskolai évben 50 ezer forintot áldozott erre a célra. A munkába nagymértékben bevonták a pedagógusokat is. A tanfolyamokon részt vett tanulók ugyancsak szép eredményeket értek el a felvételi vizsgákon. Hasznosan segítették az általános iskolás tanulóknak a középiskolába való felvételét a művelődésügyi osztályok, az SZMT és a TIT szervezésében, segítségével megtartott szakköri foglalkozások is. Egyre többet hallunk arról, hogy az üzemek is bekapcsolódnak a párthatározat megvalósításának munkájába. Jelentős tevékenységet fejtett ki eddig például a hódmezővásárhelyi HÓDIKÖT és a Szegedi Textilművek az üzemeikben alkalmazott fiatalok segítésében. De más üzemekből is érkeznek hírek, hogy a határozat megvalósítására lépéseket tesznek. Nagy intenzitással folyik a munka a tanintézetekben is. A fizetésemelés növelte a pedagógusok ambícióját, s ez kihatással van erre a kérdésre is. Nagy jelentőségűnek mondható azonban a Művelődésügyi Minisztérium ez év áprilisában megjelent rendelete, amely az iskolában is lehetővé teszi a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei számára a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáira előkészítő tanfolyamok szervezését. s mindezekhez az anyagi feltételeket is biztosítja. A rendelet nyomán az elmúlt iskolai évben már nagyszámú tanfolyamot szerveztek középiskoláinkban a III—IV. osztályosok számára. Hasznosságát a jobb tanulmányi átlagok és felvételi eredmények igazolják. A fizikai dolgozók gyermekeinek segítésében a szellemi felkészítés mellett az anyagi vonatkozásban is vannak tennivalóink. Ezen a téren sem kell szégyenkeznünk. A statisztikai adatok szerint megyénkben az 1970 —71. iskolai évben 8550 általános iskolai fizikai dolgozó kategóriájú tanuló kapott napközi otthont, 1545 középiskolás pedig menzát és externátust. örömmel könyvelhetjük el, hogy a Csongrád megyei Tanács és Szeged Tanácsa ösztöndíjat alapított Az ösztöndíjkérelmek elbírálására a napokban került sor. A megyében 60 általános és 108 középiskolás tanuló között 200 ezer forintot osztottak szét. Szegeden pedig 66 általános és Emléküket őrzik az utcák i. KOSSUTH UTCA A szegedi utcanévrendszer tudós kutatója, Cs. Sebestyén Károly, a Szegedi utcák címmel 1928ban megjelent tanulmányában kimutatja, hogy ez a kis fölsővárosi utcánk azonos az 1522. évi tizedjegyzékben S0 házzal szereplő Sóhordó utcával. Ez nem is lehet kétséges: a sópajták a Vízig ott álloliak ennek az utcának a végében, a Tisza-parion, jelezve. hogv évszázadok viszontagságai ellenéi sem változtak meg a viszonyok. az uloa nyomvonala is ugyanúgy azonos maradt, mint a/, ezt az utcát metsző másik középkori utcáé, a Szent Gyóigy (ina Dugonics) utcáé. 1850-ben Sóház utcaként kerül elenk a térképről, s így hívják a Vfzig. A Kossuth Lajos sugárút kapcsán elmondottam, miért kaphatta 1880-ban csupán ez a kis utca Kossuth nevét, s rámutattam a nehézségre 1892 után, amikor már volt Kossuth Lajos sugárút. A Dózsa György utca tárgyalásakor meg azt említettem, hogv 1910. ben a kettős elnevezések kiküszöbölésére Balogh Károly tanácsnok azzal a szerencsétlen javaslattal állt elő, hogy a Petőfi utcát Bánffy Dezső képviselőről, a Kossuth utcát meg Lázár György polgármesterről nevezzék el. Hogy javaslata Bécsig elható gúnyom támadást váltott ki. nemcsak az ostoba megoldás maradt el. hanem lekerült a napirendről a kettós elnevezések megváltoztatásának a gondolata is. A Petőfi utca zokszó nélkül megoldódott, amikor 1926-ban Horthv Miklós utca lett belőle. A Kormányzó Úr Őfőméltósága el'len nem mert szót emelni senki. Szerencsére. Kossuth utcájához azóta sem mert hozzányúlni senki. Azért szerencsére, mert legalább most végleges és nelyes megoldást tudunk javasolni. Azt, amit 1928-ban már Cs. Sebestyén indítványozott: „Egészen bátran és minden kegyeletsértés nélkül el lehetne törölni a Kossuth utca nevét, s visszuudni régi szép elnevezését, a Sóház, vagy még inkább Sóhordó utca nevet." S idézzük ót tovább is: „Hisz ez az utca a város egyik legrégibb történeti intézményének az emlékét örökítette meg nevében. Szegeden már Szent István király óta volt országos sóruktár. s évszázadokon keresztül mindig ugyanegy területen feküdlek a sópajták és n királyi sóhivatal. amely valamikor egyik légion tosabb hivatala, főpénztára volt az államnak:' A régi térképek szerint a vár északi falán tul, a Tisza partján feküdtek ezek a sópajták, körülbelül azon a területen, amelyet: most a pénzügy igazgatóság (ma Szakmunkásképző Intézet — P. L.) és a felsőkereskedelmi iskola (ma közgazdasági technikum — P. I/.) épülete foglal el, valamint a Stefánia-sétány északi részén. Erről a nevezetes területről vezetett fel Felsőváros déli részébe a mai Kossuth utca. amelvet őseink valószínűleg azért neveztek el Sóhordó utcának, mert itt laktak azok a fuvarosok, akik szekereiken Szegedről az egész Délvidékre hordták a sót minden olyan sóhivatalhoz. ahová hajón nem lehetett eljutni." Ezzel már három olyan utcaneve lenne városunknak, amelynek nyomvonala és neve egyaránt 450 éves! 42 középiskolás tanuló kapott ugyancsak a tanév első felére összesen 75 ezer forint pénzbeli juttatást. A párthatározat végrehajtása tehát megyénkben jó úton halad, nem merült feledésbe. De tudjuk, hogy ezt a problémát igazában megoldani csak akkor lehet, ha az előfeltételeket olyan mértékben is biztosítjuk, hogy a munkás-, parasztszúlök gyermekeit jól felszerelt kollégiumokban helyezhetjük majd el, ahol kiválóan felkészült tanárok foglalkoznak velük. A helyzet ezen a téren is biztató, mert a megye negyedik 5 éves tervében több kollégium építését tervezik. A kérdés megoldásához ez lesz a legérdemibb hozzájárulás. Addig is azonban tisztelettel kell adóznunk minden munkának és kezdeményezésnek, mert mind-mind arról tanúskodik, hogy megyénkben komolyan vették a pártértekezlet határozatát, s egyre több történik annak teljes megvalósításáért. Bánfalvi József KOVÁCS UDVAR Ságvári-telep neveit, mint többször írtam már. 1958-ban a III, kerületi tanács kezdeményezésére a munkásmozgalom helyi harcosairól nevezték el. Ez a név is az 1963. évi térképen olvasható először. Névadója Kovács János (?—1919), a forradalmaik mártírja. Vöröskatona volt. részt vett a szegedi direktórium, a később ún. SzegedKülváros direktóriumának életében, tevékenységében. Prónay gyilkos különítményének szaiy. mazi áldozatai között volt ő is. KOVATS UTCA A Kovács udvaron kívül, sajnos, Szegeden van még két Kovács utca is. Az egyik mesterségnévből nemrég lett Újszegeden. A másik az 1922. évi térképen tűnt föl először Kovács István utca néven. Névadója Kováts István (1817—1913) 1807-től a móravárosi. 1872-től a fölsővárosi Szent György iskola tanítója. 1893. febr. l-töl haláláig loazgatója. Majdnem fél évszázadot töltött a pedagógiai pályán, ezért kapta iskolája mellett, a Dugonics utca és a Szent György tér közt ezi a kis utcát. Emléke azonban feledésbe merült, s minthogy a Városnak volt, egv másik hasonló nevű jeles fia, Kováts István (1822—1902) építőmester, akiről a Törökfő-haz kapcsán, a Jósika utcáról szólva, már említést tettem, érthető, ha már Cs. Sebestyén Károly is úgy tudta, hogy ez az utca róla van elnevezve. Ez a derék, művelt építész számos szegedi háznak tervezője és alkotója, egyebek közt ő építette a Fekete Házat (1857) is. A Várnak a Víz utáni bontásakor kikerült köveket áldozatosan, sóját költségén elfuvaroztatta, megmentette: ma ezeket mint a középkori Szeged műveltségének értékes bizonyítékait a vármaradványban levő kőtárban szemlélhetjük. (Folytatjuk) Pcter László NAPI KISLEXIKON a termeiékenységről Negyedik ötéves tervünk időszakában az ipar előtt álló legfontosabb feladat a termelékenység növelése. Ettől közvetlenül függ az életszínvonal, az ország gazdasági haladása. 0.. Meghatározása? A munkatermelékenység a munka hatékonyságának foka, amelyet az egységnyi munkaidő alatt előállított termék vagy az időegység alatt egy termék előállítására fordított munkamennyiség határoz meg. Vagyis magyarul: a termelékenység annál nagyobb, minél több munkadarabot állítanak elő például egy óra alatt. 0 Növelése? A termelékenység emelkedését általában az egy munkás által egy időegység (például egy óra) alatt előállított termékek mennyiségével, illetve az egy termékre fordított munkaidővel mérik. Mivel a termelés többnyire árutermelés, a termelékenység növekedése révén csökken a termék ára is. A termelékenység alakulása a termelési módtól, főként a termelőerők fejlettségétől függ. Növekedése a társadalmi fejlődés legfontosabb feltétele, a termelőerők növekedésének kifejezője. Minden társadalom azzal válhat magasabbrendűvé uz előzőnél, ha a munka termelékenységét magasabb fokra emeli. # A szocializmusban? A szocialista gazdaságban a gazdasági élet tervszerűsége, az egyensúly következetes biztosítása révén a termelékenység növekedése állandó és gyors ütemű. A növekedést most már az anyagi érdekeltség elve is segíti. Éppen ezért a szocialista országokban a növekedés az arányokat tekintve messze meghaladja a kapitalista országok eredményeit, habár az abszolút számokat nézve a fejlett tőkésországok általában még jobban állnak. 1913 és 1959 között 2,4-szeresére nőtt a termelékenység, a Szovjetunióban pedig ugyanebben az időben tízszeresére emelkedett.