Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-13 / 241. szám

1971. OKTÓBER 13., SZERDA s Pénteken: Meghalt Békenagygyűlés Almási János Szegeden A vietnami hősök napja alkalmából október 15-én, pénteken délután 3 órai kezdettel békenagygyűlés lesz Szegeden, a megyei tanácsháza termében. Az ünnepi gyűlés szónoka Sebestyén Nándorné, a Béke-világtanács tagja, az Országos Béketanács titkára. Részt vesz a gyűlésen Chau Tlio Thong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkára és Nuguen Hung Can, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ügyvivője. Ez alkalommal jelképesen átadják azokat a takarókat, amelyeket a Csongrád megyei asszonyok és lányok a vietnami gyermekek részére készítettek. Nagyobb pótdíj és büntetés a jegy nélküli utazásért A vasúti személyforgalom fizetnek. Ha nem a helyszíellenörzéseinek tapasztalatai non fizetik meg a pótdíjat, azt mutatják, hogy elhara- akkor a korábbi 20 forint pódzott a jegy nélküli uta- helyett 50 forint a büntetés, zás, a „bliccelőket" az eddi- Azokat, akik érvényes gi 10—20 forintos pótdíj, jegy nélkül utaznak, vagy büntetés nem riasztotta bármilyen menetkedvezeléggé az „ingyenes utazás" ményt jogtalanul vesznek lehetőségétől. igénybe, s ezt nem jelentik A MÁV vezérigazgatósága be a jegykezelőnek, a mos— az érdekelt pénzügyi tani 50 forint helyett 200 szervek hozzájárulásával — forintra büntetik. október 15-től kétszeresére emeli a pótdíjat, s megsziA MÁV az utazóközönség nyugalma érdekében kitergorította a büntetést. Pén- jesztette a vonatokon és a tektől azok az utasok, akik pályaudvarokon a táskarásaját hibájukból menetjegy nélkül szállnak fel a vonatdiózásra vonatkozó tilalmat minden más tárggyal, játékra, s ezt a jegyvizsgálóval szerrel — tikitakival — közlik, a menetdíjon felül okozott lármázásra is. A ti— az eddigi 10 forint he- lalom megszegőit 50 forintra lyett — 20 forint pótdíjat büntetik. Almási János, a forradalmi munkásmozgalom régi szegedi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa Budapesten, a János kórházban 72 éves korában meghalt. Almási János kubikosként 1917 óta vett részt a munkásmozgalomban, dolgozott a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségében. A Tanácsköztársaság idején, az 1919-es választásokkor agitációs munkát végzett; 1922 óta tagja a pártnak. 1936-tól a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségében dolgozott, ugyanebben az évben tagja lett az SZDP-nek. Részt vett sztrájkok szervezésében, bérharcokban. A felszabadulás után a polgárőrségnél, azután az új demokratikus rendőrségnél szolgált. Két alkalommal, 1949-ben és 1951-ben megkapta a Közbiztonsági Érem bronz, 1955ben pedig ezüst fokozatát. 1957-ben nyugdíjba ment. 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki. Temetéséről később intézkednek. Az MSZMP Szeged városi bizottsága w Mar megírtuk néhányszor: hiába érkeznek címünkre névtelen levelek, azokkal foglalkozni nem tudunk. Ant postánkkal néliu egész sorozat névtelen, elm nélkUII levél érkezik. Vajon miért? Hiszen az egyik például a sándorfalvl bólesődések bú'suzlatásának kedves ünnepségéről számolt be, köszöni a bölcsödé dolgozóinak lelkiismeretes munkáját. A másik a Vervsács utca lakóinuk nevében mond köszönetet a rendörségnek, mert egy ellenőrzés során megbüntette a Járdán kerékpározókat, egyúttal pedig ujabb ellenőrzést kér. A harmadik a Dugonics uleábun egy építési engedély kiadását reklamálja, mert az épülő ház kiugrik az Utcafrontból. Vagy itt egy levél Kistelekről, R. J.-né háziasszony aláírásával. Egy írásunk kapcsán fogott tollat, arról számol be, hogy a nők számára nincs munkalehetőség a községben, pedig a háziasszonyok örömmel helyezkednének el. Gyors segítséget várnának. Vajon ralért a névtelenség? Hiszen mindegyik levél közérdekű kérdéssel foglalkozik. Átszállás és besorolás PttMMM • * •••UlMI LAííl Senkinek sem kellemes, gunk. Búr azt hisszük, hogy r ha kétszer kell fizetnie egy- a villamostársaságnak tökéUSZ es cIVÍir ugyanazon dologért. Kádár letesen igaza van, egyáltalán Éva (Szilágyi u. 3.) olvasónk nem szegedi specialitás, hasonló ügyben reklamál, hogy ugyanazon a nyomvohelyt adtunk nalon két vagy még több panaszának, járat közlekedik, csak a korai sötétedés, a hü- amelyre választ is kapott a Kiss Miklós (Jósika g ) vosodo ido gyoz meg ben- kozlekedesi vallalattol, am a olvasónk örömmel vette tu. minket hanem a lehulló kapott ™ assza nem ^ ert domásul h rendelőinsarga levelek, a jardan vas- egyet Mellékelte levelének tézetben' id|szakos orvosi tagodo avar is. S D. olva- másolatai is melyet a vél- viziigólatra hetekkel el6rele_ sónk nevet kerésére nem la atnak küldött. Olvasónk het jelentkezni a kartonozó_ írjuk fa) nem az osz miatt ugyanis amiatt panaszkodik, ba Jahol az időpontban is elegedetlenkedik. Meg a sza- hogy a dorozsmai villamo- megegyeznek. O élt a leheson utazóknak, ha a 7-esvo- tösé I Am, amikor a A - ! nalr,01 az ?ttórŐ megbeszélt Időpontban vizshiszen ez az avar egy kis- szállnak a 3-asra, hogy ut u- álatra jelentkezett - ml^ ülat vuruvsnlm kat a Duaon.cs ter fele folv- ye, jogos()vánva jejárt A munkásmozgalmi sorozat új kötete Megyénk dolgozóinak helyzete és harca a fasizmus ellen 1929-1935 kézült Most jelent meg Tamasi „munkát és kenyeret" kö- sági válság után. MegerósöMihály: A dolgozók harca vetelve. A megye dolgozói- dik a parasztsag demokrao nyomor és kizsákmányo- nak további mozgalma kö- ükas mozgalma is. A delás. az ellenforradalmi rend ZÜ1 kiemelkedik az 1931. mokratikus paraszti torckellen 1929-1935 című tanul- január 29-i csongrádi tűnte- vesek ^ vonatkozásban mánya. (Szeged 1971., 80 tés. érintkeznék a munkásság lap.) A könyv Csongrád me- Ezt követően az !931^s küzdelmeivel. Ebben azjdogye munkasmozgalmanak választásokat ben a AMP pouuiuu története sorozatban látott oreza«gyulesi vaiasztusokat kájában^ módszereiben is naovUágot PlM? a megyébei> A bizonyos kedvező változások napviiagoi. két titkosan szavazó varos- ki1_ktk A haloldali A szerző arra vállalkozott, Szegeden, de különö- SiSSfc&iT• hogy bemutassa a megye sen Hódmezővásárhelyen, az i .^iTf tevékenvsegüket dolgozóinak helyzetét, bátor SZDP jelentős eredményeket alaDu1zolgáT hogy hősies harcát, a kommums- ^ el. (23,7, Illetve 29,9 szá- megvénkben az ^tiiasiszta ták önfeláldozó tevékenysé- zaiékot kapott). eTv^törekvésI keleti gét a fasiszta ren^zerellen Ezután tárgyalja az SZDP ^S^Xef^jenek eL a gazdasagi véltog alatt es szervező munkáját es a Különös'n jelentós volt a az azt követő ket évben A kommunisták tevékenysege- m,,nw,Kmn7CHi(>m és „ deszerző a már megjelent nek megélénkülését a válság ZkraUkis erók Syüttműmarxista feldolgozások mel- mélypontját 1931. nyarától Sf Makón A^tSlett felhasználta a helyi le- 1932. 6széig. Ebben az idő- ™„e, J^SJh meevénkbm véltári és sajtóanyagot. Jól szakban az SZDP politikai ^ köSn ió értékesítette a munkásmoz- befolyása erősödött, ésszéles- j„dalt a következő galom ekkori harcosainak körűen kibontakozott falusi évek Lk nehkséggel áró vissza^lékezéseit is Je en- s/.t,vez5 munkája is. E fo- tSufi^hSSS ' t6t ®ddif ér" lyamattal Párhuzamosan a Külön ki szeretném emelgokat tart fel, ezaltal uj ér- bajosan szociáldemokraták ni hogy a szerz6 az iUegá. lékekkel ^arapította isme- és a2 illegalis kommunisták ^ k^unttte mozgalono, reteinket. Feltarts a mefö/ei mind nagyobb szerepre tet- a szegedi és megyei kommunkasmozgalom sajatossa- tek szert a szakszervezetek- munisták sokszor súlyos algáit es ezzel hoatójarult a ben főleg a MÉMOSZ-ban, dozatokat magával hozó temagyar munkásmo^alom de az SZDP szervezetekben vékenységét részletesen, soktörtenete arnyaltabb mégis- is Az SZDP vezetók a tö oldal?an* ^ valósághűen méréséhez is. Igazat kell ad- megmozgalmaktól megré- mutatin be ni a szerzőnek, amikor müjve a faiusi szociálde- , . munkája befejezéseként "ata szervezeteket jó- ™ megállapítja: „A megye dol- részt magukra hagyták. mutatni A^ Jvlk ilyen gozó tömegeinek a nyomor B fejezet utolsó részében a ™tn'" egyik d™ és kizsákmányolás az ellen- szerz6 a munkásság, pa- bof ^muSánal a stókforradalmi rend elleni harca rasztság életévei, harcának ^es^^^obb m^tékbSi - relrf^lfossá^f'mer- í()gIa/k°Z"Lna használ íef résTadatokaT, ga. helyi sajatossagai mei- vaisag utolsó szakaszában. ]kt munka íellece lett - tehát magálan rejt Gömbös G.vula kotmányra- ^"ffif' * "Svrtel általanosabb tanulsagokat is, kerüiése után (1932. okt.) fo- ^ rf'fk hc^v « szerző ^ÚN és nem eiry vonatkozásban „ o m,.n- A masiK. nogy a szerző túlságosan ragaszkodik a törtéés nem egy vonatkozásban kozódott a nyomás a mun a helyi kereteken túlmutató kásmozgalomra, a gazdasági . Hhű„ „ Q„. . , országos jelentőseggel is helyzet valamelyest javult. ^ harmadik rendelkezik." Az 1932-es letartóztatások A munka három fejezet- következtében a megyei re tagozódik. Az első — rö- kommunista mozgalom is zet egy kicsit mozaikszerű. A fejezeteken belül a gazdasági helyzet, a dolgozók videbb rész - az 1929- meggyengült. Mindennek kö- helyzete mozgalmai a poli1933-as gazdasági válsággal vetkezőben alábbhagyott S^XS* 'töbtaSr szereuel. ezeket a megfelelő helyen össze kellett volna Bármily fájó, de tudomá sul kell vennünk, hogy itt Egyszer már az ősz. Erről most már nem- lapunkban raz, cipőnk alatt surrogó levélszőnyeg sem bántaná, nalról az Úttörő téren át hiszen'éz'az 'avdMNUPOM ^VMVMHlpi sé az őszi tájat varázsolja kat a Dugonics tér felé folya varos utcáira nosztalgikus tassak, újra jegyet kell válhangulatával. Az azonban taniuk. Szerinte erre nem mar hogy maradt tócsákban rothadásnak indulnak a lenem szerepelt az orvos listáján. Így aztán negyedóra zavarja olvasónkat, ok az hogy az átszállójegy h majdnem két órát I locsolásból Vissza- megszűnt, hiszen a 3-as vo- töl^u a rendelőintézetben, békésén nal tulajdonkeppen a 7-es mjre sorra kerüU meghosszabbitasa, nem pe- olvasónk nem az űj rendhullott levelek. Olvasónk azt dig egy másik vonal. Mi eb- szert hibaztatjai hanem a kérdezi: lehetne-e egy ki- ben a kerdesben nem tu- tévedést amely bosszúságot csit gyakrabban takarítani dunk állást foglalni mert a ok k, { Ebb , az utcákat? Legalább ilyen- jegyváltást nyilván előírások vfln, kor, levélhullás idején. Mi is szabályozzák, melyek felülezt kérdezzük vele együtt. vizsgálata nem a mi dol- ^^^^^^^^^^^^^^^^ Válaszol az illetékes Szeptember 21-i lapunk- válaszában közli, hogy a tóban megjelent glosszánk azt kiói egyetemes postakongkifogásolta, hogy az 1. sz. resszuson elfogadott váltopostahi vatalban nem vettek zasok július 1-ével léptek fel egy ajánlott küldeményt, hatályba. E szerint a postai mondván: mérete kisebb a küldemények 9x14 centinél szabványban előírt 9x14 cen- nem lehetnek kisebbek. Tettnél. Tehát nem vették fel hát korábban, mármint júa küldeményt, pedig az elő- lis 6-a óta szabálytalanul ző napon és azt megelőzően vették fel a kisméretű külévekig minden további nél- deményeket. A „hivatali Jó Csépányi Dezső és társadalmi-politikai hatá- a munkásság és parasztság sával foglalkozik a megyé- harca. ben Ez a fejezet mintegy A harmadik fejezet az ag- vonni bevezetésnek tekinthető a rárválság elhúzódása a me- E/ek . következő, második fejezet- Pvében a- munká.sság küz- ,k .x, liez, amely: a dolgozok hely- deimének fellendülése, antl- munka értékéből nem vonzete és harca a gazdasági fasiszta egységkfsérletek ci- nak le semmit A tanulválság eveiben címet viseli. met vjseli ^ u mozRalmat mányt eredményesen fel leli fejezet első reszeben mutatja be 1934—1935-ben. het é k ,, használni mind bemutatja a munkásság és Rrre az időszakra a válság nasznalni, mind szegényparasztság megmoz- fokozatosan véget ér, s on- az dUami. mind a part- és dúlásait. a KMP szervező nak ellenére, hogy az agrár- mozgalmi oktató- és propamunkáját 1929 végén fa váuág elhúzódik, megkez- Kanda munkában, különösen hangulatai' mozgalma radika- dödik a gazdasági élet lassú 3 magyar munkásmozgalom lizálódik ekkor, s ez kiha- javulása. A munkásság bér- története tanulmányozásakor. tott az SZDP helyi vezetésé- harcai fokozódnak a gazdare ls. 1929 őszétől a KMP 6 és a KIMSZ is nagyszabású szervezőmunkába kezdett és jelentős sikereket ért el. A rendőrség azonban 1930 májusában a vezetők és a tagok jórészét letartóztatta és bíróság elé állította. Az egész Horthykorszakban ez volt ez egyik legnagyobb méretű kommunista szervezkedés és kommunista per Csongrád megyében. A következő részben 1930. szeptember 1-i tüntetéssel és az 1931 eleji megmozdulásokkal foglalkozik. Annak ellenére, hogy a szeptember 1-i tüntetéseket betiltották a megye városaiban ezrek vonultak fel ezen a napon kül átvették az ugyanolyan nagyságú leveleket. Hódi István, a postaigazgatóság helyettes vezetője indulattól" függetlenül a postai dolgozó köteles a szabványos méretnél kisebb küldemény átvételét visszautasítani. Üzenetek Barsi Mihály né ma. Aradi u. 31.) továbbítjuk az illetékeseknek, hogy vizsgálják ki az ügyet. özv. Ruszka Károlyné (Osztrovszky u. 26/A): Az ügyben mi nem foglalhatunk állást, hiszen (Dorozs- perükben jogerős bírói dönLevelét tés született. Amennyiben mégis fenntartásaik lennének az ítélettel szemben, forduljanak a Csongrád megyei főügyészséghez, esetleg törvényességi óvás végett. ranyai zongoraestje Baranyai Lászlónak, a nak egyik legértékesebb olLlszt—Bartók-verseny har- dala az volt, hogy Bartók madik helyezettjének nevét, műveit mindenki számára kiváló előadói képességét a teljesen érthetően adta elő: még főiskolás korában tar- még a megrögzötten „motott nagy sikerű koncertjel dern zene ellenesek" is felalapján ismerte meg Szeged szabadultan gyön.vörködhetzenehaügató közönsége. A tek a Hat tánc bolgár rittalentumok koncertjelre musban és a Szabadban címinden időben jellemző az mű művek lebilincselően a ritkán tapasztalható jelen- szuggesztív tolmácsolásában, ség. hogy előadásukra még Műsorának mind tartalévek múlva is jól emlékez- milag, mind technikailag nek. Ezt az élményt jelen- rendkívüli felkészültséget tette ismét Baranyai László igénylő zeneműveit szinte hétfő esti koncertje a zene- faradtság nélkül, magatói érművészeti főiskola nagytér- tetődően zongorázta el. Rit.. ... „„„„ ka előadói teljesítményét a Műsorát a két nagy zeneszerző, Liszt és Bartók mű- közönség forro tapsokkal köveiből állította össze. A fia- szöntötte. tal művész interpretálása- K. L. Két keramikus A vásárhelyi ünnepi he- mozgalmasságuk fény-értek egyre gazdagabb képző- nyék hatásával és anyagi művészeti programjában tisztaságukkal is hatnak. A szerepel két fiatal kerá- térelválasztók a kiállítás mikusnő bemutatkozása, meglepetései, ötletesek, kiAmbrus Éva es Nemeth Ol- használják az anyag nyúiga munkainak a Medgyesi- totta szépségeket. Tiszta terem adott otthont. formákból építik, mely nem A nemes anyagot, a por- válik monotonná, mert átcelant fedezték fel újra a törésekkel, sűrítésekkel és sok műanyag korában. Az ritkításokkal, felületi mozegyik legősibb anyagnak galmasságukkal. vibráló foradtak tisztességet cs hatal- mugazdagságukkal és ritmumat. Művészetük két szélső séges pólust fog egybe. A sukkal, a porcelán hidegen csengő fehér-kék-türkisz T. L. porcelán legősibb funkcióját variációkkal oldottak, ui'tja meg, és a legmoder- Németh Olga az ötletgaznebb felhasználási lehetőse- dagabb, a részletezőbb. Jágeket viUanja fel. Rusztiku- tékoSi meseelemekből összesan megformált edényeket, állított faliképei kedves tálakat, szép vonalú dísztár- színfoltjal a kiállításnak, gyakat, Porcelán falikepeket Ambrus Éva ruszttkusabbes térelválasztókat latha- nak, férfiasabb alkatnak tűtunk. Ami leginkább szem- nik betűnik, az az anyag tisztelete, szeretete, lehetőségeinek kihasználása, a forma célszerűsége, formagazdagság, Játékosság, ritmus. A tálak, tányérok, edények a legősibb formák tiszta vonalait, forma-funkció egységét alkották újra. Díszítésük finoman stilizált népi motívum szép ritmusokban, tisztán csengő színekkel. Szépek, ötletesek a gyertyatartók, butellák. Izgalmasabbak u faliképek és a térelválasztók. A faliképeiket modern asszimetriával építették, de pontosan szerkesztettek. Nemcsak játékos formáikkal, stilizált motívumaikkal, de térbeli Magyar üzem Alexandriában Magyar ruhagy Alexandriában. Özembe helyezését a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat, a Május 1. Ruhagyár és a Csepel VarrógépRyár vállalta. Az új üzem munkásait ugyancsak n magyar szakemberek tanítják be.