Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-12 / 240. szám

2 1971. OKTönUt 12., KEDD Jubileumi ünnepségek a szegedi egyetemeken (Folytatás az 1. oldalról.) rendező Paál István — adtak elő jól sikerült összeállítást legjobb műsorszámaikból. Az ünnepségsorozat harmadik napján, hétfőn délelőtt került sor a legünnepélyesebb jubileumi eseményre, a két szegedi egyetem új díszdoktorainak avatására a városi tanács székházának dísztermében. Az ünnepélyes eseményre a két egyetem tanácsának tagjai és az avatandók a Dugonics téri központi épületben gyülekeztek, majd néhány perccel 10 óra után a profeszorok, intézményük és hivatásuk jelvényeivel, talárba öltözve végigvonultak a Kárász utcán, és a korzón, a városi tanács székházáig, diákok és érdeklődő szegediek tisztelgő sorfala közölt. A Széchenyi téren végig taps kísérte a menetet, amelyet a városi tanács székházának kapujában dr. Biczó György, a városi tanács elnöke fogadott. Az úttörők sorfala között a díszterembe vonuló tanácstagokat, díszdoktorokat és professzorokat az egyetemi énekkar a Gaudeamus igitur hangjaival köszöntötte. A Himnusz elhangzása után dr. Márta Ferenc nyitotta meg az ünnepi ülést. Üdvözölte a megjelenteket, közöttük Sípos Gézát, a városi pártbizottság első titkárát. dr. Koncz Jánost, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Bejelentette, hogy az egyetemi tanács egyhangúlag elfogadta Viktor Mihajlovics Chikvadze szovjet. Paul Alexandrovics Ariste észt, Denis Sinor francia, Rédei László magyar és Borisz Styepanovics szovjet professzorok díszdoktorrá avatását. Ezután Tóth Károly jelentette be, hogy az orvostudományi egyetem tanácsa egyhangúlag hozzájárult Bacsich Pál skót, Dimitrij Modeszt Lvovics szovjet. Issekutz Béla magyar, Ottó Majrhofer osztrák, Hubert Meessen német (NSZK). Kurt Mothes német (NDK). Rusznyák István magyar és Thomas Symington angol professzor díszdoktorrá avatásához. Ezt követően a két egyetem dékánjai, dr. Antalffy György a jogi kar, dr. Kalocsay Dezső a bölcsészkar, dr. Szalay László a természettudományi kar, dr. Guba Ferenc, az általános orvoskar és dr. Kedvessy György a gyógyszerészkar dékánja ismertette a díszdoktorok pályafutását, akiket a Szegedi József Attila Tudományegye. tem. illetőleg a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktoraivá avattak. Három díszdoktort. Chikadze, Sztyepanov és Modeszt professzorokat távollétükben. Az avatóünnepség legünnepélyesebb pillanatai ezután következtek. A résztvevők forró ünneplése közben a két rektor és az egyetemi tanács tagjai díszdoktorrá fogadták a 13 professzort, és átadták az erről szóló diplomát. A kitüntetettek nevében Issekutz Béla és Denis Sinor meghatott szavakkal mondott köszönetet. A József Attila Tudományegyetem új díszdoktorai: V. M. Chikvadze 1938-tól egyetemi tanár. 1964-től a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, s igazgatója az akadémia állam- és jogtudományi intézetének. Nemzetközileg elismert munkássága kezdetben a büntetőjogra irányult, később állam- és jogelmélettel foglalkozott. Vezető tisztséget tölt be több tudományos nemzetközi szervezetben. a Nemzetközi Jogtudományi Társaság elnöke. Több alkalommal járt Magyarországon, s több tanulmánya jelent meg magyarul. Jelentős szerepe van a szovjet—magyar jogtudományi kapcsolatok fejlesztésében. P. A. Ariste tanulmányai befejezése után az észt nyelvi archívum munkatársa lett. 1945-ben a tartui egyetem finnugor tanszékének professzorává nevezték ki. 1954ben az Észt Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett. Ariste professzornak igen nagy szerepe van a finnugor nyelvtudomány modernizálásában. Tanítványai között több magyar van. A professzor kitűnően ismeri nyelvünket, többször járt hazánkban és Szegeden is. Denis Sinor Kolozsvárott született. Egyetemi tanulmányait 1934—39 között Budapesten végezte. A fasizmus elől Franciaországba emigrált. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1948-ban a cambridge-i egyetem tanára lett. Itt uralisztikai és altajisztikai programja keretében magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1962-ben meghívták az észak-amerikai Bloomington-egyetem ural-altaji tanszékére vezető professzornak. Denis Sinor tudományágának egyik legkiemelkedőbb képviselője. Sokat tett a magyar nyelv, irodalom, kultúra nemzetközi megismertetéséért. Hazánkban, Szegeden is többször járt. Rédei László huszonhét évig működött a szegedi tudományegyetem tanáraként. Alkotóerejének teljes kibontakozása a felszabadulás utáni évekre esik. A magyar absztrakt algebrai iskola megteremtése elsősorban az ő érdeme. Számos új modern kutatási irányt indított el. B. I. Sztyepanov egyetemi tanulmányait Leningrádban végezte. A második világháborúban előbb partizánként, később a Vörös Hadsereg tagjaként harcolt a fasiszta megszállók ellen. Jelenleg Minszkben él, s kiemelkedő eredményeket ért el a lézerek kutatásában. Elsőnek dolgozta ki a folyadéklézerek általános elméletét, majd az ő irányításával épült meg az első folyadéklézer. Kitüntetései között van a Munka Vörös Zászló Érdemrendje is. Sztyepanov szoros kapcsolatban áll a magyar tudományos élettel, mindenekelőtt a szegedi tudományegyetem kísérleti fizikai tanszékével. A Szegeden folyó lézervizsgálatokhoz jelentős tudományos, sőt anyagi segítséget is nyújtott. A Szegedi Orvostudományi Egyetem új díszdoktorai: Bacsich Pál 1905. június 17-én Szegeden született. Itt érettségizett és egyetemi tanulmányait is a Szegedi Orvostudományi Egyetemen végezte. Tanulmányai befejezése után bécsi és londoni intézetekben dolgozott, majd 1936-ban a birminghami egyetemen tanársegéd lett. Egy évvel később a glasgowi egyetem meghívta az anatómia tanításának és kutatásának modernizálására. Irányításának köszönhetően az intézet világraszóló eredményeket produkált. Dr. Modeszt Lvovics 1931ben fejezte be egyetemi tanulmányait. A kandidátusi címet 1937-ben szerezte meg. Ezt követően sebészeti osztályvezető főorvos, majd a habarovszki egyetem professzora lett. 1945-től Odeszszában dolgozik. A tudományok doktora címet 1952ben szerezte meg, s 1953-tól az odesszai orvosi egyetem gyermeksebészeti osztályának vezetője. Tagja az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Lenin Rend tulajdonosa. Issekutz Béla Kolozsvárott tanult, s ugyanott lett — 1919-ben — nyilvános rendes tanár. Részt vett a szegedi egyetem alapításában, s mint a kar dékánja, illetve később mint rektora tevékenyen közreműködött a tantestület kialakításában. Tizenhat esztendőt dolgozott Szegeden, azután a budapesti egyetemre került. Issekutz professzor számos új gyógyszert fedezett fel. Ottó Mayrhofer Bécsben született, ott végezte egyetemi tanulmányait is. Skóciában, Angliában és Svédországban járt hosszabb tanulmányúton. Az anaesthesiológia egyik legkiemelkedőbb tudósa, az osztrák anaesthesiológiai társaság alapító elnöke, s több hasonló nemzetközi társaság — közöttük a magyar — tagja, s a világszövetség titkára. Hubert Meessen orvosi tanulmányait a freiburgi, a bécsi, és a berlini egyetemeken végezte. 1942-ben a prágai egyetem rendkívüli tanárává nevezték ki, s 1949-ben a düsseldorfi egyetem professzora, a kórbonctani intézet igazgatója lett. Több egyetem díszdoktorává választotta. Kurt Mothes gyógyszerészi oklevelét a lipcsei egyetemen szerezte. Tudományos munkája növényfiziológiai problémák megoldására irányult. Harmincöt éves korában lett a königsbergi egyetem nyilvános rendes tanára. Tanulmányai nemzetközi megbecsülést szereztek munkásságának, több egyetem választotta tiszteletbeli doktorává. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Hazánkban számos alkalommal járt. Szegeden is tartott előadásokat. Rusznyák István tanulmányait Budapesten végezte. A szegedi egyetemre 1931-ben nevezték ki a belgyógyászati tanszék vezetőjévé. 1945ig dolgozott Szegeden, azután Budapestre került. 1949-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották, s ezt a tisztségét nyugalombavonulásáig, 1970-ig viselte. Thomas Symington 1950ben kapta meg az orvostudományok doktora címet. 1954-től a glasgow-i egyetem professzora. 1970-ben nevezték ki a londoni egyetem kórbonctani intézetének vezetőjévé. Több tanulmányutat tett külföldön, vendégprofesszorként dolgozott Amerikában is. Jelentős munkát fejtett ki több afrikai egyetem munkájának megszervezésében. Az ünnepség után dr. Biczó György fogadást adott az új díszdoktorok tiszteletére, akik — a jubileumi ünnepségsorozat utolsó eseményeként — délután az aulában, a szemészeti klinika és a nőgyógyászati klinika előadótermében megtartották székfoglaló előadásukat. Chikvadze professzor, aki az ünnepségekre nem tudott időben megérkezni, ma, kedden déli 12 órakor tartja székfoglalóját a jogi kar tanácstermében Jog és társadalom címmel. doktorok P. A, Ariste Denis Sinor Rédei László Bacsich Pál Issekutz Béla Ottó Mayrhofer Hubert Meessen Kurt Mothes Rusznyák István Thomas Symington Megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa Román szakszervezeti küldöttség látogatása A SZOT meghívására Vir- küldöttség tett látogatást hagil Trofinnak, a Román zánkban. A küldöttség megKommunista Párt KB VB beszéléseket folytatott Gásállandó elnöksége tagjának, pár Sándor, az MSZMP Poa Román Szakszervezetek litikai Bizottságának tagja, a Általános Szövetsége Köz- SZOT főtitkára által vezeponti Tanácsának elnöke ve- tett magyar delegációval, időzetésével október 6—9 kö- szerű szakszervezeti kérdezőit román szakszervezeti sekrőL Hétfőn délután a MOM „Szakasits Árpád'' Művelődési Házában összeült az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa. A több mint 1100 szövetkezet csaknem 320 000 tagját 582 küldött képviseli a kongresszuson. A tanácskozáson részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szabó István, a TOT elnöke, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, a kormány több tagja, továbbá főhatóságok, a társadalmi és tömegszervezetek több vezetője. Jelen voltak a tanácskozáson a baráti országok szövetkezeti mozgalmának képviselői is. Ferenci Tibornak, az jnelése 77, az építőiparba soOKISZ elnökhelyettesének roltaké pedig 73 százalékkal megnyitó szavai után Rév volt nagyobb, mint öt évvel Lajos, az OKISZ elnöke szó- korábban. Az export 57, a beli referátummal egészítet- belkereskedelmi értékesítés te ki a választmány írásos 87 százalékkal nőtt, ezen bebeszámolóját. Az elmúlt öt lül a közvetlen kiskereskeév munkájáról megállapítot- delmi értékesítés több mint ta, hogy a magyar szövet- négyszeresére emelkedett. A kezeti mozgalom egészén be- legutóbbi években a szövetlül az ipari szövetkezetek kezetek egyre több, a nemjói teljesítették a társada- zetközi színvonalnak meglom által tőlük elvárt fel- felelő terméket állítottak adatokat. elő; csaknem 16 000 új terTermelésük a beszámolá- méket hoztak forgalomba, sí időszakban az országos át- A szövetkezetek választéklagnál gyorsabban emelked- bővítő tevékenységére utal. ve, 1970-ben meghaladta a hoRy például az elmúlt év27 milliárd forintot. Az ipar- ben belkereskedelmi forgaba sorolt szövetkezetek ter- lomba került bútoripart termékek 33 százaléka, a női és férfikonfekciónak mintegy 40 százaléka szövetkezetektől származott. A szövetkezeti ipar exportjának új vonása, hogy jelentősen megnőtt a bérmunka, 1968 és 1970 között mintegy megháromszorozódott. A szövetkezetek öt év alatt összesen 38 400 lakást építettek, 55 százalékkal többet, mint a második ötéves tervidőszakban. Az építőipari szövetkezetek termelésének értéke 1970-ben megközelítette az 5,5 milliárd forintot. A lakossági szolgáltatás értéke 11 százalékkal nőtt, a hálózati egységek száma 9 százalékkal növekedett; ma már csaknem 12 000 szövetkezeti szolgál tatóműhely, üzem működik az országban. A jövő feladatait az OKISZ elnöke az MSZMP X. kongresszusa, a negyedik ötéves terv, a párt szövetkezetpolitikai irányelvei és a most elfogadott szövetkezeti törvény tükrében, a szövetkezeti tagság gazdasági és mozgalmi érdekeinek szem előtt tartásával vázolta fel. A negyedik ötéves tervben előirányzott 400 000 lakásból a szövetkezetek 50 000 otthon felépítésére kaptak feladatot. Megértve a lakásépítés társadalompolitikai jelentőségét, az ipari szövetkezetek — kongresszusukra készülőben — további 10 000 lakás felépítését vállalták. Szólott Rév Lajos a választott testületek felelősségéről a szövetkezetek tevékenységének biztonságos viteléért. Beszélt az ipari szövetkezetek nemrég elkészült tízéves fejlesztési programjáról, amelynek keretében a szövetkezetek 1980-ra korszerű kis- és középüzemekké fejlődnek, felszámolva az elmaradottságot, megszüntetve a szocialista dolgozókhoz méltatlan munkakörülményeket. — A tényleges demokratizmus kialakítása során a mozgalmi munka sokrétűségében olyan közösséget kell formálnunk, amely méltó a szocialista jelzőre, hangsúlyozta befejezésül Rév Lajos. A kongresszus ma folytatódik.