Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-12 / 240. szám

\ a 1971. OKTÓBER 12.. KEDD Városépítés Csongrád megyében I. Csongrád mm Csongrádra tervezett középmagas lakóházak (Szegedi Tervező Vállalat, Nagy János) Egv alföldi kisvárosról lévén szó, első pillantasra talán meglepő a modellíotója, mely középmagas lakóházakat mutat be, melyek Csongrádon, a Marx téren épülhetnek majd fel. Pedig nem kell meglepődni: ez a csendes kis Tisza-parti városka, melynek lakossága az elmúlt évszázad alatt alig 4 ezerrel növekedett (1970: 21 ezer), a harmadik ötéves terv idején gyors fejlődésnek Indult. Az átalakulás alapja egyrészt, hogy határában a kisüzemi mezőgazdasági termelést a nagyüzemi gazdálkodás váltotta fel, másrészt, hogy ipara ezalatt nőtt kl — némi túlzással — manufaktúrából gyáriparrá. A legnagyobb és legrégibb ilzem a csongrádi bútorgyárból alakult Tisza Bútoripari Vállalat (melyhez 1963 óta a szegedi bútorgyár is tartozik). A FÜTÖBER csongrádi gyáregységét Érdemes és szükséges ktizeJelitieöl szemügyre venni nekünk, szegedieknek ls a megye többi városa, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes fejlődésének ujabb eredményeit. Akik más tájon élnek, netán ulábecsüllietik az Alföld változásait, de nekünk illik pontosan számon tartani. Csongrád megye lakóinak száma az 1970. évi népszámlálás szerint 146 ezer. Az öt városban lakik a népesség 59 százaléka, s mivel az utánunk követkézé Baranyában 50—50 százalék a lakosság megoszlása a városok cs községek között, Csongrád megye az urbanizáció élén Jár. Nyilvánvaló, hogy ez elsősorban az itt levő városok gyors lejlödésének tudható be, ami egyben kitűnően példázza, hogy a helyi párt- és tanácsi vezetés akart és tudott ls élni a párt és a kormány vidéki iparfejlesztési politikája által nyújtott lehetőségekkel. rok homokfövenye, az üdülőtelep és a strand. 1970-ben nyitották meg a 300 személyes kempinget is. A negyedik ötéves tervben csaknem 600 állami, szövetkezeti és OTP-lakást a városközpont további rekonstrukciójára kívánják felhasználni. A Dózsa György tér, a református templom és az Erkel Ferenc utca közti területen tízszintes lakóházak épülnek. A lakások részére biztosított telkeket jórészt előkészítették, közművesítették. 1973-tól már évenként mintegy száz új lakás épül Csongrádon. Ezeket elsősorban a DÉLÉP emeli majd, többek között a szegedi házgyár termékeiből. Több éves vita után eldöntötték, hogy új rendelőintézet, nem pedig kórházi pavilon épül, s tervbe vették kenyérgyár építését is. Az országos településhálókoncepció A város fejlődése termé | szetesen leglátványosabban a zat-feilesztési lakásépítésben mutatkozik Csongrádot középfokú köz1960-ban meg. Ugyan nem sok ház pontnak jelöli ki. A megyei alapították, s rá tíz évre fel- épült állami beruházásból az tanács vb állásfoglalása szeelmúlt években, de a város ^nyX^ít^ő centruma máris kezd a mai tartozik. E területen kell elzet üzeme szintén az utóbbi kor igényeihez és ízléséhez látnia a gazdasági, igazga2—3 évben vált jelentős igazodni. A magánerőből ^si, oktatási, egészségügyi s épülő családi házak — kü újították, kibővítették. A bu dapesti MIRKÖZ szövetke Hamis pénzverde a barlangban A budai hegyvidéken nemrég egy eddig ismeretlen, zsombolyszerü barlangot fedeztek fel a Budapest Sport Egyesült fiatal barlangkutatói. Amikor megkezdték a viszonylag kicsi, körülbelül 10 méter hosszú és 2,5—3 méter széles barlang padozatán lerakódott törmelék eltávolítását, nem is remélt érdekes leletekre bukkantak, amelyeket azóta már — és még sokáig — a régészek, köztük a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai vizsgálnak. A kőkorból pattintott kőeszközök, obszidián nyílhegyek és egy női combcsont fosszilizálódott darabja, a réz-, illetve bronzkorból cserépedények töredékei, őrlőkő, faszénmaradványok és feketére égett állatcsontok kerültek elő. A legérdekesebb leletekkel azonban a középkor szolgált. Ebben a rétegben ugyanis késpengéken, különböző vas- és rézeszközökön, valamint cserépedény-töredékeken, köztük egy hazánkban mindeddig páratlan ló alakú edényen kívül, egy XIII. század elejéről való teljes pénzhamisító műhelyt is találtak. Ott voltak a szerszámok, az üllő, a simító alátét, a kész és félig nyomott pénzek, valamint az alapanyagul szolgáló ezüstlemezkék ls. A pénzdarabok II. Endre obulusainak olyan jól sikerült utánzatai, hogy akár igazi pénznek is lehetne nézni őket. Ennek csak a szokatlan „gyártástechnológia" mond ellent, s az a jogos feltételezés, hogy a legális pénzverdéket valószínűleg akkor sem barlangokban rendezték be. (MTI) Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Sebestyén Béla és ! Gél Julianna, Kiss Péter és Mér] kus Klára Raskó János és Hegyes! Zsuzsanna, Ruzséll Pál és Halász Zsuzsanna, Kiss József és Berki Eva. Csehó János és Szegedi Erzsébet, Oárdlán latipari objektummá. A háziipari szövetkezet és a HÖDI- lönösen a Bökény nevű váKÖT telepe sok asszonynak rosrészben — szintén hozzáad munkát járultak Csongrád új arcáA mezőgazdaság és az ipar nak kialakulásához. A közerőteljes kibontakozása ter- épületek száma szintén gyamészetszerüleg magával hoz- rupodott: a város egyik legta a városiasodás fokozot- szebb épülete a mezőgazdatabb igényét és egyben meg- sági szakmunkásképző iskoteremtette alapját is. Első- la ötszintes diákotthona; mosorban a kommunális ellá- dern székházba költözött a tásról kellett gondoskodni. Tisza Bútoripari Vállalat; 450 f^srté3l _BiZottság vizsgá Elkezdték tehát a központi személyes mozi épült; városvízvezetékrendszer, s a csa- képi jelentőségű a szép ívelésű vasbeton víztorony is. Tavaly alakult meg a Tintás szervező-irányító, szolgáltató funkciókat Ahhoz, hogy az új szerepkörben vállalt feladatoknak eleget tudjon tenni a város, máris jó adottságai vannak, s a további fejlődés nyilvánvalóan megteremti hozzá az összes feltételt. S ehhez egy pillantás a jövőbe: az Országos Műszaki tornahálózat kiépítését. A vezetékes földgázszolgáltatás is csupán két latai szerint a népgazdaság vízigénye 1970—1985 között gyorsabban növekszik majd, mint villamosenergia-szükés fél éves sza-Körös Vidéki Területi séglete' Ezért azutan nagy a valószínűsége, hogy a kiskoréit követően 1985-ig a múltra tekint vissza, a mar Intéző Bizottság, mely felműködő mintegy 10 kilómé- adatul tűzte ki a város és zsanna. Farkas Bélának és Szűcs Piroskának Anikó, FUlóp Jánosnak es Nagy Teréziának János, Juhász Istvánnak és Csiszár Zsuzsannu Rozsának Zsuzsanna, Kecskeméti Józsefnek és Fazekas Margitnak Tímea Katalin, Szécsényi Jánosnak és Tamási van és Hajnal Zsuzsanna. Bozó Teréziának Andrea. Bodó Ferenc Mihálynak és Szántai-Kis Ilonának Zsolt Ferenc Nagy Zoltán Jánosnak és Tóth Erzsébet Máriának Aranka, Seres Sándornak és Elek Emíliának Klára, Bal Lászlónak és Biró Irmanak Krisztina Timea, Kardos Lászlónak és Berta Ibolya Évának Brigitta, Marschallk Tamásnak és Szeljak Katalinnak Tamás, Kolompár Józsefnek és Kolompár Arankának István Zoltán nevű gyermekük született. Halálozás: Majer Istvánné vi* Mária, Kálmán Ilona, Kószó Zsuzsanna, Ábrahám Beatrix Katalin. Oláh Mihály, Sípos Arpádné Prónai Piros. Molnár Jo_ _. . * A /s,,..i„ Tiiu'il int Kiss Gergely. Rácz Antalné Mészáros Valéria, Bozóki András meghalt. teres csővezetékre eddig környékének mindössze 350 fogyasztót az idegenforgalomba. Ennek bekapcsolását csongr;idi ví/léptső megépí" tése is napirendre kerül. kapcsollak. reális alapot ad a Körös-toF. K. — Bácsi, 15 év múlva Szegedre jövünk nászútra, s már most lefoglalok egy kétagyas szobát!... Lajos és V'lrág Klára, Kiss János és Blacsy Julianna, Vasas Ernő és Lajtár Mária, Sahin Károly és Ortutay Julianna. Prágai György és Apró-Juhász Ilona. Nagy László és Szőke Zsuzsanna, Horváth János és Petronyák Judit, Pusztay Mihály és Abos Mária Módra György és Molnár Ilona házasságot kötöttek. Születés: Szelle Sándornak és Gannl Rozáliának Sándor Csaba, Csanádi Istvánnak és Süli Margitnak Gábor István. Süli Lajosnak és Bakos Zsuzsannának Zsolt. Kucsora Jánosnak és Krizsán Gizellának Gyöngyi Má- „ ml— rla, Popov Péternek és Szekeres zsef. Bús Lajosné Csala^ Jusztina Ilonának Gyöngyi Aranka. Márt Sándornak és Ábrahám Eszternek Judit, Schrott Józsefnek és Ludvig Klárának Gábor Attila, Vincze Sándornak és Terhes Rozáliának Sándor, Lakos Pálnak és Benyák Ágnesnek Zsuzsanna, Puha Lászlónak és Sémán Erzsébetnek Rita, Kurucsal Jánosnak és Bogel Annánnk Zsolt, Oláh Sándornak és Fekete Ibolyának Zoltán, Mészáros Istvánnak és Papdl Irénnek Hajnalka Mária, Sándor Péternek és Bamal Margitnak László Páter, Lékó Imrének és Kószór Rozáliának Edit. Kiss Ferencnek és Balogh Margitnak Attila Ferenc. Nagy Ferencnek és Balog Erzsébetnek László, Papp Lászlónak és Györgyi Ilonának Csaba, Bubrják Lászlónak ós Ormándl Erzsébetnek Péter. Kostyál Károlynak és Zentai Juliannának Károly Csaba. Herédl Istvánnak és Bernáth Annának Edit Csilla. Hoff Péternek és Kiss Annának Attila, Móra Istvánnak és Szilágyi Erzsébetnek Sándor Zoltán, Vass Lajosnak és Tóth Irénnek Laura, Mulatt Jenőnek és Bóka Piroskának Zoltán. Kocsispéter Károlynak és Dudás Évának Attila Kővári Zoltánnak és Cseke Ágnesnek Zoltán, Cserép Imrének és Péntek Katalinnak Imre, Matuszka Sándornak és Magony Irénnek Sándor, Korponai Zoltánnak és Becker Máriának Edit Mária. Laltár Györgynek és dr Miklóst Mariannának Erika, Lakatos Kálmánnak és Török Irénnek Gábor Miklós, Korom Dezsőnek és Molnár Magdolnának Ildikó. Szabó Mihálynak és Horváth Rozáliának Ildikó Barbara, Márkó Vilmosnak és Németh Erzsébetnek Zoltán Zsolt. Solymosi Lászlónak és Szanyi Máriának Tamás György Négyókrú Imrének és JóJárt Máriának Krisztina, Farkas Antalnak és Kovács Gizellának Antal Tamás. Simon Miklósnak és Gárdlán Máriának Edit. Juhász Józsefnek és Zs'kat Klárának Anett Edit nevű gyermekük született. Halálozás: Kónya Józsefné Tóth Mária, Perecz Sándor. Boros Györgyné Fodor Ilona. Magyar László, Fodor Jánosné Telmel Etelka, dr. Ertsey Péter. Kardos Sándor, Taraszovlcs Ödönné Simon Sarolta, Uhr István Mátvás Albertné Somogyi Terézia Nagyi István, dr Erdélyi Jenő. Szögi János György, Berkó István, Katona Jánoa, Fodor István. Hodi Ferenc. Palkó Jánosné Nagy Terézia. Berkes Kálmánné Bódi Mária. Brachna Györgyné Uhljár Márta. Daróezi Istvánné Sánta Rozália. Till Erzsébet. Bán László meghalt. II. KERÜLET Házasság: Soós László és Papp Gizella Mária, Répási János Albert és Muhari Mária Nagy Jenő Antal és Zavaezki Ilona, Aradi Sándor és Rlcze Etelka házasságot kötöttek. Halálozás: Kakuszi István, Kovács Józsefné Nagy Ida. Dekuny Jánosné Kondász Etelka meghalt. III. KERÜLET Házasság: Farkas István és Eszéki Zsuzsanna, Polák József László és Dékány Zsuzsanna, Tanács György József és Ottroba Katalin Márta. Lengyel Károly és Kirt Gizella házasságot kötöttek. Születés; Kószó Jánosnak és Sánta Mária Etelkának ZsuEmléküket őrzik az utcák út. A Víz után Budapesti sugárút lett, Kossuth Lajos sugarút. 1892-től főutcát Kossuthról. Ennek eleget téve Polczner Jenő és Szivessy László indítványozta a szegedi Legrégibb nevét iránya adta: erre vitt ki a közgyűlésben 1892. szept. 2l-én ezt a névváltozvárosból Budára. Pestre az út, erre jött és ment tatast, s a közgyűlés egyhangúan elfogadta a jaa postakocsi. A rókusi állomás megépültéig (1864) a főváros vas latot. A táblák 1893, április 14-én kerültek föl a há30. KORDA UTCA Szép múltú utcanév: 1850-től 1041-ig Korda sor. 1942-től 1958-ig mar Korda utca. utána 1958-tól 1963-ig ismét Korda sor. 1964-től Korda utca neven szerepel a térképeken. felé irányuló forgalom a mai Tavasz utca sar- zak sarkára, kától a Szatymazi utca elejéig átlósan húzódó Kossuthról először 1848-ban neveztek el utEpres sor. vagy pedig a mai Damjanich utca cát, a mai Oskola utcát. Ezt az önkényuralom vonalát követő Epres Kert utca közbeiktatásával idején eltörölték, mindenütt visszaállították a a Juhász (ma Szatymazi) utcán, s ennek folyta- régi utcaneveket. A száműzött és cmigrációjátásc.n, a Pesti Posta és Ország Ütőn bonyolódott ban is veszélyt jelentő kormányzó elnökről a le. Öt-halomtól északra vezetett tovább, és Ket- Bach-korszak elmúltával sem lehetett utcát eltőshatér tájékán torkollott nagyjából a mai E— nevezni, ahogyan Széchenyiről, Kazinczyról 5-os nemzetközi útba. Ez volt tehát a Pesti út, utóbb lehetett, s ahogyan vissza lehetett adni Nagypostaút, Budai postaút. Egyik ága, a Kis- Dugonicsnak, Teleki Lászlónak az utcáját. Csak Az 1920-as évekig, az Ottovay-telep létrejöt- postaút. Öt-halómtói északnyugatra torkollott a a víz után merészelt az elnevező bizottság egy téig, ez volt Móraváros nyugati szélső házsora: a Nagypostaútba. Ennek emléke a mai Régi pos- csöndes kis fölsővárosi utcát, az addigi Sóház ut. ezért sor. A nevét adó Korda család legnevesebb ta utca. cát. Kossuth nevével díszíteni. így a kecske is képviselője Korda János (?—1857), jómódú birto- Amikor a rókusi állomás a Pesti Posta és Or- jóllakott, a káposzta is megmaradt: a függetkos. a reformkor és a szabadságharc Szeged )é- szagos lital megszakította, a forgalom a Budai lenségi érzelműeknek is eleget tettek, s a hatanck demokratikus közéleti szereplője, a szabad- kapun (a mai gazgyár és ruhagyár sarkán) túl lommal sem húztak túlságosan ujjat. Ugyanígy elvű párt elnöke, a szabadságharcban nemze'ór egyenesen folytatódó útra, a Dorozsmai útra, jártak el Petőfivel is: ekkor még ő sem kapha ezredes. Vedres István veje. Háza. amelyet tőle későbbi Dorozsmai orszagútra terelődött, az ő veje. Dám Ferenc örökölt, a ma is álló Da- A múlt század hatvanas éveiben a Budai or ni-ház. Szeged koraklasszikus mu-miéke (Dánt szágút mar a mai Kossuth Lajos sugárúttal azo János u. 5.), valószínű'eg Vedres alkotása. nos. A Korda sorra nyíló utcák kinyitására a szá- Minthogy Kossuth Lajos (1802—1894) alföldi zad első évtizedében került csak sor. KOSSUTH LAJOS SUGARÚT szágúton érkezett Szegedre, a turini remete 90. Nyomvonala már látható az 1777. évi térké- születésnapja alkalmából rendezett országos ünpen, 1814-ben pedig elsó neve: Budai Ország Üt. nepségek keretében kapta ez az utca a nevét. A hát egy Kossuth Lajos sugárut. és megmaradt 1842-ben még egy változata is: Nagy Posta út. Kossuth-ünnep országos budapesti intéző bizolt- a kicsiny Kossuth utca is. lR44-ben Budai utca. később ismét Budai or- snga fölhívást intézett a városokhoz és községekszágut, illetve mai vége mar Dorozsn.ai ország- hez, hogy mindenütt nevezzenek el főteret vagy tolt sugárutat, meg kellett elégednie egy olyan kis belvárosi utcácskával, mint a mai Dózsa György utca. A baj akkor kezdődött, amikor — mint láttuk — Kossuth 90. születésnapján már olyanok voltoborzóúija során J848." okt. 4-én a Budai or- tak a viszonyok, hogy országos ünneplés keretében a város egyik legnagyobb utvonalat, a Budapesti sugárutat róla nevezhették el Voíf teiPolytatjuk.) Péter László NAPI KISLEXIKON a porcelánról Mindennapi használati cikk manapság, múzeumok legértékesebb darabjai közt gyönyörködhetünk benne. Nagy a híre a kínai porcelánnak, a meisseninek, s hazánkban a herendinek. Ennél többet azonban alig tudunk róla. O Eredete? Kínából származott Európába. Először 1508 körül portugál hajósok hozták magukkal és a 16—17. században a legkeresettebb, legnagyobb értékű kincsek közé tartozott. Akkoriban az európai fajanszgyárak is kísérleteztek a porcelán előállításával. Hollandiában sikerült is hasonló fajanszokat előállítani, porcelánt azonban nem. # Előállítása? Kínában feltehetően mór jóval időszámításunk előtt gyártottak porcelánt. A kaolin, földpát és kvarc keverékéből készül, szárítják, majd alacsony hőfokon izzítják. Ezután viszik rá a mázat és egetik ki magas hőfokon. Fajtájától függően 1180 —1500 fok közti hőmérsékletű égetés után válik áttetszővé az anyag. A porcelán égetés után fehér, áttetsző, kagylós törésű lesz, és ütésre csengő hangot ad. Másmás módon festhetik, például kézzel, esetleg olcsó cikkek esetében matrica segítségével. A máz alatti festés például mélytüzű, nemes színeket ad. A színezés fontos a porcelán korénak megállapításánál is. Hiszen például Kínában minden uralkodó másmás színű porcelánt használt. ^ Felfedezése? Európában Böttger, egy német alkimista fedezte fel. Drezda környékén találta meg a szükséges alapanyagot és hosszú kísérletezés után 1709-ben sikerült rájönnie a porcelángyártás titkára. Ezután indult meg Meissenben a porcelán gyártása. Az innen szökött munkások alapították meg Bécsben 1718-ban a porcelángyárat. Ezután már — hogy Böttger és Meissen titka nyilvánosságra került — Európa-szerte alapítottak gyárakat. A leghíresebbek: Sevres (Franciaország) és Szentpétervár, ahol Vinogradov orosz tudós vezette a gyártást. A cseh gyárak is világhírűek.