Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

"VASASWAy. T9TL OKTÖBER 10. Ilku Pál a főiskolán Az effi/etem jubileumi ün- A főiskolán Hegedűs AndBepsége: alkalmából Szege- rás főigazgatóval a szegedi den tartózkodó Ilku Pál mú- intézményről és a tanárképvelődésügyi miniszter tegnp, szombat délelőtt dr. Ágoston Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának és dr. Márta Ferenczés időszerű kérdéseiről tárgyaltak. A művelődésügyi miniszter ezt követően ellátogatott a főiskola magyar— nek. a József Attila Tudo- irodalmi tanszékére, az I. mányegyetem rektorának sz. gyakorló általános iskotarsaságában a tanárképző lába, valamint a Teleki főiskolára látogatott. Blanka lánykollégiumba. Küldöttségünk Bukarestben Szombaton délelőtt Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével küldöttség utazott Bukarestbe, a magyar—román belkereskedelmi munkacsoport soron következő V. ülésére. A megbeszélésen megvizsgálják a két ország belkereskedelmi szervei közötti együttműködés továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit. Megkezdődtek a Vásárhelyi Hetek A kultúra és a tudomány ápolása jegyében szombaton megkezdődött Hódmezővásárhely felszabadulásának évfordulója alkalmából rendezett Vásárhelyi Hetek '71 gazdag eseménysorozata. Szombaton délelőtt Sajti Imre, a városi tanács elnöke fogadást adott Hódmezővásárhely testvérvárosa, Vallauris küldöttségének tiszteletére. A francia delegáció vezetője A. Tourtand polgármester-helyettes. A fogadás után a város francia vendégei részt vettek a város vezetőinek társaságában a vásárhelyi állami gazdasag központjában rendezett' ünnepségen, amelyen Szabó Iván kiváló művész, szobrászművész „Játszó csikók" rlmű alkotását avatták fel. Avató beszédet dr. Dömötör János múzeumigazgató, a város országgyűlési képviselője mondott. Ezt követően Ambrus Éva és Németh Olga fiatal keramikusok kiállítását N. Dworszky Hedvig művészettörténész nyitotta meg. A Vásárhelyi Hetek hivatalos megnyitására délután a Bethlen Gábor Gimnáziumban Imre Sándor emlékére rendezett ünnepségen került sor," amikor is leleplezték Szederkényi Attila szobrászművész domborművét. Megnyitó beszédet Sajti Imre mondott, majd dr. Hegedűs András, a Szegedi Tanárképző Főiskola főigazgatója méltatta az intézmény egykori diákjának, Imre Sándornak érdemeit. Jutalom Szegeden, a járási és vá- úttal Szeged és a szegedi járási rendőrkapitányságon ^ mÍTlden lakójának segíttegnap barati, bensőséges . ... , , , .. , , ünnepségen megjutalmazták ^ » k*rte a ko2^nd 65 azokat a szegedieket, akik a közrend és közbiztonság éra közbiztonság védelmében, a rendőrség munkájának dekében hosszabb időn át támogatásában, eredményes munkát végez- Jól megérdemelt jutalmatek, segítették munkájában kat vettek át a meghívota rendőrséget. A kapitány- tak, hiszen vállalva a kócsag vezetője, dr. Kovács kázatot is, segítettek példáLajos alezredes köszönetét ul a rendőrnek megfékezni fejezte ki a maga és a kapi- a garázdálkodó, verekedő tányság dolgozóinak névé- huligánokat. Megjutalmazben az eredményes és ön- tak olyan lakónyilvántartóként vállalt közreműködé- könyv-vezetőket, akik hoszsért. Dicsérő oklevelet adott szú időn át lelkiismeretesen át a megjelenteknek és ju- végezték munkájukat, és talmakat nyújtott át. Kérte, olyan embereket, akik rendhogy a továbbiakban is szeresen segítséget nyújtotnyújtsanak segítséget a tak a fiatalkorúak nevelésérendőrség munkájához, egy- ben. A legfentebb, - de jó,.. A mintegy 100 négyzetkilométer kiterjedésű szegedi szénhidrogén medence kiakirányitott ferdefurasokkal hatolnak a mélybe. Az algyői 400-as fúráspon"f^83...^^."6"..^^ ton elkészítették az ország eddigi „legferdébb" kútját ki a számításból a különböző olajipari objektumok, továbbá a folyók alatti, többtízezer négyzetméteres területet sem. Ezekből a rétegekből is kitermelik az olajat és a földgázt. Az ilyen helyekre természetesen nem állíthatnak fúrótornyokat, A mintegy 2000 méter mélységű kútnál a fúrás mélypontja több mint 700 méter távolságra tér el oldalirányban a felszíni, kiinduló fúrásponttól. hanem az objektumok, vagy £zt a kutat a Tisza medre folyók széléről, HÉTKÖZNAPOK Tényleg vegyes Bevallom, hogy gyerek- meke. Mégsem eszem meg koromban nem zavartak ezt az egyveleget. Felbonaz asztal körül, hogy tottam a? üveget, belekukgomb, madzag és szén- kantottam. Répa, paprika, darab nélkül egyem a sa- káposzta, hagyma az„alapvanyúságot Gondolom, ez anyag", ehhez jön az „ízea nevelési elv eléggé ro- sítő": egy kabátgomb (négy konszenves, nem? likkal), egy kb 10 centis A felnőtté válás zegzu- madzag és két széndarab gos útvesztőjében azonban (olyan cseresznye nagysáolvan rossz tulajdonságra gú). tettem szert, hogy nem Egyébként nem lepődkedvelem a savanyúságot tem meg túlságosan az gombbal, madzaggal, szén- üveg tartalmán, hisz a nel. Nem! Én ilyen válogatós vagyok! Pedig a Nagykőrösi Konzervgyár ilyen néven hozza forganapköziben, később amen- lomba: vágott vegyes sazán nem voltam a gasztro- vanyúság. nótnia elkényeztetett gyer- No, ez tényleg vegyes ... Mindennapi szemetünk örül az ember szíve, ha szeméthordó autó munkáazt látja, hogy a villa- sai is! Hogy miért emiimos jegyek, a kifli végek, a tem őket? Azért, mert pélcigarettacsikkek nem a dául a Bem tábornok utszegedi flaszter ékesítőjé- cában és a Hattyas soron vé válnak, hanem a meg- a vödröket, szeméttárolófelelő helyre — a szemét- kat olyan játszi nemtörőtartóba vándorolnak. dömséggel dobálják viszA tiszta Szegedért indí- sza — néha félig kiürítve tott mozgalom bizonyára —, hogy az úttest és a minden városlakó tetszé- járdaszegély még szemetesét megnyerte. Az utóbbi sebb lesz. időben felszerelt sok hul- Éppen ők nem vigyázladékgyűjtő ládikó mint- nak 4 tisztaságára, egv figyelmezteti az ucca . emberét: mindenki tehet akiknek munkakori kotevalamit a város tisztasá- lességük? gáért! Igen, mindenki, még a Poiitzer Tamás alá fúrták. A magasszínvonalú műszaki, felkészültséget igénylő munkához különleges műszereket, illetve új, szovjet gyártmányú, hidraulikus meghajtású úgynevezett ferdítő-turbinát használnak. (MTI) Hz iffuság nevelése; társadalmi (eladat Fontos momentum a felnőttek példamutatása Hazai irodalmunknak jelentős, helyi literatúránknak pedig vezető személyisége a Szegeden élő Mocsár Gábor József Attiladíjas író, aki közéleti megnyilatkozásaiban . csakúgy, mint irodalmi munkásságában többször tanújelét adta annak, hogy a népért felelősséget érző művész szenvedélyességével érdeklődik az ifjúság élete, problémái, eredményei, örömei iránt is. Interjúsorozatunkban ezért a kérdéskör kapcsán • hozzá is intéztünk kérdéseket. — A magyar írókat mindig foglalkoztatták az ifjúság problémái. Ügy tűnik, ma ez a téma ritkán kapja meg íróink alkotó, munkájában a szükséges cs kívánatos figyelmet. Vajon az lenne ennek az oka, hogy ma kevesebb volna felnövekvő új generációval kapcsolatos probléma, avagy valami más? — Valóban így volna? Én nem állítom, még kérdés formájában sem. A problé- £iatal fUmesek fiatalokrói rjZH1^rVnneluSOkkal szó,ó filmjeivel kapcsolatösszetettebb. Ha csak arra hao • i . gondolok, hogy irodalmunk g1 » * akkor a történetének aligha volt Sd^ jelzett pro°bléma olyan periódusa, amelyben annyi fiatal irodalmártehetség lépett volna színre, — hogy az ifjúság nincs jelen méltóképpen az irodalomban — már nem irodaitárgya. Sokakat foglalkoztat A föltett kérdésnek azonban van egy másik oldala is: miért nem íródnak ma jelentós művek magáról a mai ifjúságról? (Nyilván nem az ifjúsági irodalomra gondol a kérdés, hanem a „felnőtt" irodalomra.) Nehezen hihető, hogy az éppen színen levő — bármikori! — ifjúságról az éppea színen levő irodaiam alkotja meg, szinte „naprakészen*1 a nagy művet. Nemigen emlékszem ilyen példákra. Viszont az az érzésem, hogy minden, a máról íródott jó műben — mert azért vannak ilyenek — benne van az ifjúság, mint téma és problematika, minthogy az ifjúság sem nem önmagában él. hanem a társadalomban. Szerintem nincs külön ifjúsági probléma, vagy ha van. az az adott társadalom problémája. Együtt kezelendő. Az irodalomban is. — Véleménye szerint hogyan, mi módon lehetne küzdeni az ifjúság magatartását olykor meghatározó negatív jelenségek ellen — illetve: miképpen lehetne erősíteni azokat a megnyilvánulásokat, amelyek követésre méltók? — A tennivalók annyira mint az elmúlj: — mondjuk mi) hanem Uírsadalmi jel- szétágazók, hogy röviden összefoglalhatatlanok, ám az előző fejtegetés segít a lényeg megfogalmazásában. Méri, ha az ifjúság problematikája társadalmi jellegű, akkor a negatív tulajdonságok leküzdését, a pozitív tulajdonságok erősítését a társadalomnál kell kezdeni. Vegyünk egy pél— tíz esztendőben, maris kiviláglik, hogy az ifjúság, úgy is, mint téma, úgy is, mint problematika, irodalmunkban nagyon is jelen van. Elsődlegesen általuk van jelen, mert témájuk maga az ifjúság, önmagukról írnak, az ifjúság állapotának és közérzetének ők az elsődleges kifejezői, tolmáKépernyő l4 j&ana/da Szabó Magda azonos cí- hetetlen kockáján. Megmumű regényéből készült tévé- tatta, mennyire maibb léfilm, A Danaida méltán ka- hetett volna Danaidája, ha pott helyet a Budapesti alkalma van a regényben Művészeti Hetek rendezvé- rejlő drámai lehetőségeket nyeinek sorában. egy másik művészet, a film Csándy Katalin, a mai eszközeivel realizálni. De Danaida drámája szépen, Danaos királynak ez a leálogikusan egymást követő nya nem vált szellemi izeseményekben bontakozik galmat kiváltó alakká. Élete ki. A Danaida gazdag kis „tiszta sor", a regény Kalényéből nem jut másnak, talinjának izgalmat-érdeklőcsak az arra érdemtelenek- dést keltő vonásait nélkünek. Boldog-engedelmesen lözni kénytelen, hagyja, hogy az önzők, gyá- Pedig ő is kimondja: vák „kiszívják a vérét" és „Kimaradtam a történelemmert úgy látja: még mindig t^j » Ez a film az0nban nem elég jó nekik, habozás nem tudja elmondani, mi nélkül új áldozatot nyújt; minden lehet e mondatban, rájuk tékozolja életét. A rendező, Zsurzs Éva, az Hogy értelmetlen a víz- operatőr, Czabarka György, hordás: későn veszi észre, a szereplőgárda: Bulla ElEz a drámája? Is. Mert új ma, Tolnay Klári, Sinkó életformája sem megoldás, György és a többiek a tócsák fogódzó a fennmara- lük megszokott módon mindáshoz. Ezt a drámát, benne dent megtettek a sikerért, mindent, amit ki sem fejez- Törőcsik Mari a legtöbbet, hető szavakkal, a Csándy Talán Sír Kati nem tudott Katalint alakító Törőcsik néha olyan lenni, mint a Mari arca tárta elénk a regénybeli Melinda volt. film utolsó, egyetlen felejt- S. E. legű. Mi az oka a valóságtól való elfordulásnak, miért az „antihősök" felbukkanása, miért úsznak egykedvűen a semmiben — éppen fiatal írók fiatal hősei, éppen ma? Irodalmi kordivatról volna szó? Vagy inkább arról, hogy ennek a „társadalmi immobilitásnak _ __ ..... ... ... a kialakulásában — megint dát — a lázadás köréből. A csolói Az igazi probléma itt egyiküket idézem — valósá- mieink, ha lazadnak, mi elkezdődik; hogyan megy ez társadalmi probléma, len lázadnak? (A legjobbakvegbe? Ne en, az egy gene- kór_ és kortünet játszott s ra gondolok, nem a lármás, racioval idősebb, a tarsa- iátszik közre„, Én elég túl sok figyelmet lekötő dalmi-tortenelmi valosag- fiata]_ induió tehetséget is- linkekre, állázadokra és gahoz erősen kotodo prózaíró mereki s merem állitani: in_ rázdákra.) Az elv és a gyamondjak velemenyt róluk. — tenzíverii türelmetlenül szén- korlat szakadása, a mellcbeílletektelen es elfogult itel- Vedélyesen, olykor lázongóan szélés, az álszenteskedes. a kezonek is tarthatnanak. Ök fllk át valóság jelen tár_ hazug moralizálás ellen, az maguk, fiatal irodalmarok ^^ és intellektuális iz- üresfejű fontoskodók es jellemzik így ezt a proble- galmaiti konfliktusait — írá- mégis érvényesülök, a vizet maiikat: „Fiatal írómkegy saikból ezek az indulatok prédikálok — bort ivók elresze a mozgó valóságtól mjért nem izzanak e]ő? Hol_ len> és ismét & ismét az eW menekülve a nem történik oU az ifjúság egvik tulaj- és a valóság szakadása elsemmi elefántcsonttornyaba donsá 4 szenvedélyes tü- len. Ha a társadalmunkat vonul. Hőseik (antihoseik!) relmetlenség. a lázongásra épp ezektől a „felnőtt" tunagy_ tetlensegukben egy- va]ó ha11am és készenlét lajdonságoktól meg tudjuk kedvuen úsznak a semmi- LáSadniú Ez mai különösen szabadítani, ha — merjen ben' Vagy máshol egy pro- nvugaton mintha vüágje- így mondani _ jobb és „ í^^i1;?1 lenség lenne, de mi ellen iá- őszintébb szocializmust csizadianak a mieink? Tekin- nálunk, ifjúságunk erkölcsi télyes és kitűnő irodalomkri- és tudati színvonala is hoztikusunk. Tamás Attila ki- zá emelkedik. Ha nem, hát lene elsőkötetes költőt mér- ne csodálkozzunk, ha azt a , , legelve („nem az új idők- szocializmust élik és építik: enseggel vádolták a szerző- n<fk üj daIaival való betörés tovább, amit mi hagyunk rákét — tobbe-kevesbe jogo- igénye fűtj 6ket elsősorban" juk. Gondoljunk magunkra: mondta róluk) pontosan rólunk, mostani ötvenesekfogalmaz. . amikor épp erre ről akkoriban, ifjúkorunkcéloz: „Mikor a lázongás mö- ban. arról a militáns szelgötf nincs többé-kevésbé lemben eltorzított, vak és egyértelmű s a műben ér- vad jelszavakkal elbódított zékeltetni tudott társadalmi ifjúságról ki merte volna bázis, akkor azt, aki íté- feltételezni, hogy félig felletét döntő módon külvilága nőtten vagy felnőtté válva ellen irányítja, az a veszély képes lesz a magyar törtéfenyegeti, hogy a mizantróp nelem legforradalmibb forvisszásan tragikomikus sze- duiatát végrehajtani? A szorepét éoíti ki magának". No cializmus a legjobb pillanaigen. az életélmények hiá- taiban még ebből a félrenenya. a pokoljárás — ami veit generációból is kihozmég hátra van? Ez is lehet ta eltemetett jó tulajdonsámasvarázat. de mindez gait. De ha a szocializmus egvütt is annak bizonyítéka, jó pillanatait korszakokra hogy nem az ifjúság jelen- hosszabbítjuk, mi mindent létének hiánya az igazi prob- tud „kihozni" gyermekeinkléma. hanem az. hogv ez a bői! Épp azért, mert a mi ioleníét maga problematikus, gyerekeink: ránk hasonlítaÜgy tetszhet, túl sokat idéz- nak. És akkor méltóképoen tem ennek bizonyítására, de lesz jelen az ifjúság — viszcsak azért, hogy így is je- szatérve az első kérdésre — lezzem: az ifjúságnak az iro- az irodalomban is — mondalomban való jelenléte dotta végezetül az író. igenis sokoldalú figyelem Köszönjük a válaszokat zaantológia szólva: „Tematikai beszűküléssel, a társadalmi kérdésektől való elfordulással, programnélküliséggel, s az ebből fakadó szenvedélytesan." De ha jól enilékszem. Szeged a hazai lapokban 1971/40 TÓTH János: Intervjuo kun munka esztétikai kategóriálhoa. proíesoro F Bruno Straub cef- 4. (ré3Z.J Fiatal szobrásztanítdlrektoro de le Biologia Centro ványaimnak és kalapácslorgato en Szeged. Hungara Vivo, 3. sz. öreg mestereimnek. Művészei* [I ényképpel.) szeptember. [Fényképekkel.] A XXVI. Szegedi Ipari Vásár 3. A.: Kincskereső. Szolnok Élelmezési noleozó. szeptember, megyei Néplap, szept. 26. [A NAGY Pál—ELEK József: Ta- Szegeden kiadott folyóiratról.] pasztalatok a fizikai dolgozók Urbanizáció és etológia. — gyermekeinek felvételéről és Biológus napok Szegeden. DeU tanulmányairól. Felsőoktatási Hírlap (Miskole), szept. 28. Szemle, szeptember. (A tanár- Megkezdődött a paprikaldény. képző főiskolán-] Magyar Hírlap, okt. 5. (A papé TAFAI Antal: Adalékok a nkaíeldolgozoban-l