Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

a VASÁRNAP. 1971, OKTÓBER 3. 10 Magyar városok 1971 Sorozatunk befejező közléseiben a magyar városok közlekedési, hírközlési adatait és szállodahelyzetét foglaljuk össze. Ezzel befejezzük a Helyzetikép a magyar városokról 1971. című statisztikai kiadvány ismertetését. Közlekedés, hírközlés, szálloda Budapest adatalt ritkán közöltük, ezúttal azonban előre vesszük, hiszen ml, vidékleik ls sokat utazunk a fővárosban. Budapesten 212 kilométer vlllamosvonalat, 34 kilométer trolibusz- és 565 kilométer autóbuszvonalat mértek 1969-ben. Vidéken a villamospálya Debrecenben a leghosszabb: 29 kilométer. Szegeden 27, Miskolcon 13, Szombathelyen 3 kilométer. Ehhez legtöbb koosija Miskolcnak van: az aránylag rövid pályára 96 darab jut; Debrecennek 80, Szegednek 64, Szombathelynek 13. E városokban a villamosok a statisztikai számbavétel évében Debrecenben 62 és fél millió, Miskolcon 59 és fél millió. Szegeden 44 millió 186 ezer, Szombathelyen 7 és fél millió utast szállítottak. Az autóbusz helyi járatokról szóló adatok a felsőfokú központokban csak ott vetekednek a villamos-forgaloméval, ahol a hálózatban ez a döntő. Az autóbuszon szállított utasok száma Debrecenben 11 millió, Győrben 16 millió, Miskolcon 68 millió, Pécsett 50 millió, Szegeden 15 millió 250 ezer volt. A hírközlés számai közül elégedjünk meg most csupán az ezer lakosra jutó távbeszélő állomások összevetésével: Budapesten 203, Győrben 130, Miskolcon 104, Szegeden 193, Pécsett 94, Szolnokon 90, Debrecenben 89. Ebből se hagyjuk ki Csongrád megyét: Hódmezővásárhelyen 43, Makón 39, Szentesen 49, Csongrádon 30 telefonkészülék jut ezer lakosra. Szállodával a vidéki nagyvárosok közül Szeged éli legrosszabbul. Miskolcon 973, Győrben 642, Pécsett 603, Debrecenben 497 volt a szállodai férőhely a felmérés évében — Szegeden csak 408. Ezzel a legkisebb számmal mégis nagyobb forgalmat bonyolított le, mint Debrecen. és megközelítette Pécs szállodai forgalmát. A külföldi vendégekkel pegig éppen az éllen áll! Hiszen a szállóvendégeknek közel fele volt külföldi, míg Győrben és Debrecenben alig egyharmada, Miskolcon és Pécsett még 20 százaléka sem. Az egyéb szálláshelyek külföldi forgalma la Szegeden a legnagyobb. Az összevetésből kiderül, hogy 52 ezer külföldi vendégnap Jut Szegednek a számbavétel évében, szemben a debreceni 42, a győri 37, a miskolci 27, a pécsi 16 ezerrel! Következtetéseket nem vontunk le sorozatunkban az egymás mellé állított számokiból ezek a tételek azonban mér harsognak. A szolgáltatás „hátországa" Kisfoltozók, kisműhelyek Egy cipész kisiparos mondta minap, hogy legtöob munkát neki a gyáripar szallítja. Na, nem „egy az egyben", hanem közvetett bedolgozás formájában: tavaly is kijött például egy hatalmas széria, több ezer darab nól csizma, s olyan rossz volt, hogy hamarosan a Javítóknál kötött kl legtöbbje. „Higgye el, egész specialista lettem a mübór csizmák miatt. De változatlanul a nagycsaládosok köréböl kerül ki megrendelőink zöme — ahol hagyományosan, egyik gyerek örökli a másiktól a lábbelit, s ha még nem focizták szét az orrát, hát érdemes rá féltalpat veretni. Aztán a nyugdíjasok Javíttatnak. Szegeden összesen 94 cipész és csizmadia magánkisiparos van, műhelye sincs mindnek, hiszen köztük öt másodállásban, tizennégy pedig nyugdíja megtartása mellett, esetleg a konyha sarkában talpal-sarkal. Tavaly egyetlen tanuló szabadult fel magánkisiparosnál, az idén meg nincs jelentkező. A hajdan oly híres magyar cipész- és csizmadiaipar csendesen halódik. Még az 1600-as években jegyezték fel a krónikák, hogy Bécsből, sőt Prágából is átjártak Budára csizmáért, sikk volt magyar csizmát hordani. Hol van az az Időt Manapság a gyáripar szinte kiszorította, legfeljebb ha a faluslak rendelnek igazi tükrös, ráncos csizmát, tyúlkszemkimélő kisipari cipőt, a városiak — ha kimegy a divatból a tüsarok — a még különben jó cipőre divatosabb sarkat rakatnak. Most éppen a trapézsarok után „talpalnak" a Ki lehet vadáss ? Sokan és joggal teszik fel a kérdést — nézzük hát a számokat. Magyarországon 23 ezer vadász van, tooo, mint azelőtt, s jóval kevesebb, mint másutt. (Olaszországban például egymillió vadászt tartanaik nyilván, amit sem az ország nagysága, sem vadgazdagsága nem indokol.) A vadászat nem olcsó mulatság, de nem ls elérhetetlenül drága. A vadásztársadalom összetétele tehát másról is beszél, nemcsak arról, kinek menynyi pénze van. A legfrissebb adatok szerint ma kilencezer falusi vadász van Magyarországon, tizennégyezer városi, közülük nyolcezer munkás, s hatezer alkalmazotti munkakörben dolgozó. A legdrágább — természetesen — a puska. A legolcsóbb sörétes fegyver ls 2000 forint körül van. A tízezer forintos fegyver nem ritkaság. A vadásztársaságok önálló gazdasági egységek, nagyfokú autonómiával. A társaság hatrozza meg ennek megfelelően azt is, mik a tagifelvétel anyagi előfeltételei. Az új tagnak belépéskor általában 500-1000 forintot kell fizetniük — természetesen az államilag meghatározott okmánybélyegeken túl. A havi tagdíj — a társasági gazdálkodás eredményeitől, illetve a folyamatban levő beruházásoktól függően — 20—30 forinttól 150 forintig terjed. A kezdő vadász hat hónapig nem kaphat fegyvert. Ez a tanulóidő. Ekkor kell elsajátítania a legalapvetőbb vadgazdálkodási, vadismereti, fegyverkezelési és fegyelmi ismeretekét. Az „inasidőt" állami bizottság előtt letett vizsga követi, majd a nagy esemény: a fegyvervásárlásJ engedély kézhezvétele. Az első vadászat felejthetetlen élmény, a Játékos avatási szertartás úgyszintén, az első hónapok évek azonban rendszerint kudarcban sem szegények. Nálunk nincsenek vadászlőtcreik, skeet-pályá/k megfelelő számban, így aztán a kezdő vadász minden gyakorlat, fegyver- és lőlsmeret nélkül kezdi meg vadászéletét. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyar vadászetika már-már drákóian szigorú, bizony érthető, hogy sokszor üresen marad a kezdők táskája. Ülő nyúlra, földön álló, vagy futó fácánra „felgalylyazott" (fán ülői kakasra, hasas kocára, gidával járó sutára nem lő becsületes vadász, mint ahogy különböző megtévesztő eszközöket sem használ. Amerikában például széles körben divat erős nőstényszagot árasztó folyadékkal operálni, ami 5—6 lépésre becsalja a bakot, a bikát Nálunk egyedül a hívósíp használata engedélyezett, a megfelelő hangok előesalogatása azonban oly nagy szakértelmet, szinte művészetét igényel, hogy csak nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. A törvény szerint a vadászat csak egészségileg tökéletes, biztosszemű emberek számára engedélyezhető ... Es ha valaki megöregszik? Az erdőiktől, mezőktől, vadásztársaktól nem könnyű a búcsú, azért is kellett a Vadész Szövetség legfelső vezetésének ezzel a kérdéssel foglalkoznia. S a döntés: nincs felső korhatár, egyedül az orvosi vizsgálatok eredménye döntse el. kl meddig viselhet puskát. És ha meggyengül a szem, a kar, ha bizonytalanná lesz a szív? A lőpor-szagtól sajnos, búcsúzni kell. az Idős vadász azonban tag maradhat — kedvezményes tagdíjjal, s naavnagy baráti gondoskodással övezve. Részt vehet a vadászatokon, tanácsaival, szaktudásával segítheti azt s természetesen a terítékből Is részesedhet.. S ml legven a puskával? A vadász számára a puska sosem egyszerű eszköz. a puska barát is. az emlékek, az Iflúság megtestesítője Is. Éopen ezért a Magva r Vadászok Országos Szövetsége azt tartla: magas kora miatt a fegyvert senkitől sem lehet elvenni. Ha már nem lehet a vállon. legyen a szeVrénvHen. vagv a falon a trófeáktól - képektől, emlékektől övezve... Békés Sándor cipészek, mert. az az Igény. Toldozás, foldozás, még Jó ldetg szükség lesz rá. Csak legyen, aki megcsinálja. A varrónők Jövője sokkal biztosabbnak látszik. Mindig lesznek, akik nem kedvelik a konfekciót, bár éppen a konfekcióruhák jobb minősége ritkította meg a női szabók táborát. Meg át is formálta munkájukat: ma már nagyobb szalonban is vállalnak alakítást, igazítást, nemcsak új ruhát varrnak. Persze ez nem a régen házhoz jéró varrónők apró javítgató munkája — de a divat szeszélyes cikcakkjait követve segítségükkel apróbb-nagyobb változásokat vészel át a nők ruhatára. A nagyipar nem követi elég jó ütemben a divatváltozást és különben is ml lenne a régi, megunt, de Jó anyagból készült ruhákkal, amikor olyan változás van, hogy mini helyett a midi törekszik uralomra, a párhuzamnadrág helyett a tölcsérnadrág? Csak az ügyes kezű női varrónő segíthet. Szegeden 110 női szabó van, köztük néhány szalont vezet, de van másodállásban dolgozó és nyugdíj mellett dolgozó is. Jelenleg 28 kislány tanulja magánkisiparosnál a szakmát. Van aztán egy „feketén" dolgozó réteg is, hiszen a ktsz-ben, ruhagyárban dolgozók sok esetben szalonminőségi munkát végeznek rokonnak, ismerősnek, viszonylag olcsón. Csak nagy a rizikó, elég egy haragos és megvan a kellemetlenség — amit persze teljesen felesleges kockáztatni, hiszen az állam támogatja a másodállásban végzett kisipari Javító-szolgáltató munkát. S nemcsak erkölcsileg, anyagilag is. Kölcsönt adnak gépvásárlásra ls. De az új lakbérdíjak bevezetésekor figyelembe vették például a műhelybéreket, azaz kedvezményt adtak, másrészt a városi tanács a műhelynek alkalmas helyiségekre felhívja a KIOSZ figyelmét, s ha valakinek szüksége van rá, kibérelhető helyiséget ajánlanak. Kisfoltozók nagy becsülettel. ök a szolgáltatóipar hátországa. Szükség van rájuk, ezért az állam támogatja a jövőben is azoknak a törekvését, akik Iparengedélyt kérnek, műhelyt akarnak berendezni, P. Szőke Mária Gepesítés Emléküket őrzik az utcák 29. KLAPKA TÉR Helye megvan már 1850-ben, neve 1883-tol a fölszabadulásig Űj tér. Klapka György (1820—1892) honvéd tábornok, Komárom hós védője, a szegedi kegye-soskola diákja volt, majd 1851-ben Szeged tiszteletbeli képviselője lett. 1868. marc. 3-i szegedi látogatása adott lökést a szegedi Szabadelvű Kör megalakításához. KLAUZÁL TÉR 1747-ben még nincs neve, 1777-ben latinul szerepel a térképén: Fórum publicum. 1814-ben csak Fórum. 1826-ban Fö Piartz, 1830-ban Feő Piartz, Nagy Piartz. Később F6 piac, F6 tér, nagytér, nagypiac. A Klauzál tér 1872-ig egy volt a Széchenyi térrel. Az akkor épült Kiss Dávid palota, új Zsótér-ház (ahol ma a Virág-cukrászda van), a Kereskedelmi és Iparbank épülete (menetjegviroda) választotta el a kettőt egymástól. 1860-ban született a Széchenyi tér, s a Klauzál tér még maradt tovább főtér, fő piac. Eddig 1874-bő! való az első adatom mai nevéről. Klauzál Gábor (1804—1866), a reformkor kiemelkedő közéleti szereplője, 1832-től Csongrád megye országgyűlési követe, 1848-ban a Batthyány-kormány minisztere, az 1861-1 és 1865-i országgyűlésen Szeged képviselője a Deák vezette Felirati Párt programjával. Apósáé, Prezetska Vencel gyógyszerészé volt a tér délkeleti sarkán álló háza. Juhász Gyula ugyan 1918-ban azt írta, hogy Klauzálnak van szobra a Közművelődési palota tövében, „elég az egy szegedi miniszternek", és a teret az 1918. okt. 31-i események emlékére nevezzék Köztársaság térnek, de ha akkor nem fogadták meg, javaslata mára már elavult. Klauzál szobrát (Vastagh György alkotása, 1905) a róla elnevezett' tér alkalmas szögletébe, emléktábláját a háza helyén álló Lengyelház Kelemen utcai oldaláról a tér felőlire kellene áthelyezni, hogy a Virág-cukrászcla teraszáról olvasható legyen. KOLOSZAR UDVAR Ságváritelep utcáit 1958-ban a helyi munkásmozgalom kimagasló harcosairól nevezték el. A határozat a térképeken csak 1963-ban tükröződött. Id. Koloszár Béla (1892—1937) szabómester a szegedi munkásság öntudatos és másokat is öntudatra ébresztő képviselője, a mozgalom fáradhatatlan agitátora volt. KORÁNYI SÁNDOR RAKPART A Vízig nem volt állandó, tartósan kialakult neve ennek a résznek. Eleinte egyszerűen csak Tisza Part (1830), alsó Tisza part (1844), Külső Tisza Part (1850), alsó Tisza szél (1860), Palánki Tisza sor (1869) a neve. Az 1879. évi térképen ls: Alsó-Tisza-part. A Víz után, ahogyan a hídtól északra cső szakasz Ferenc József rakpart lett, úgy ez a rész Erzsébet rakpart. Ferenc József felesége, Erzsébet Amália Eugénia (1837—1898) királynő 1857-ben a császárral járt Szegeden. Magyarbarátsága és mártírhalála ébresztett iránta rokonszenvet a magyar közvéleményben. Ennek volt egyik eredménye Ligeti Miklós sikerült szobra is (1907), mely ma a vármaradvány udvarán áll. A fölszabadulás után a Nemzeti Bizottság Javaslatára Móricz Zsigmond (1879—1942), a nagy magyar író lett egy ideig a névadó. A mai név az 1958. évi térképen tűnik föl először. Korányi Sándor (1866—1944) belgyógyásznak, egyetemi tanárnak és akadémikusnak, a legnagyobb magyar orvosok egyikének nevét o parton sorakozó klinikák miatt kapta a rakpart e szakasza. Stílusos, helyes elnevezés, de Ideje lenne a rakpart szót egyszerűen csak part alakban használni. Régóta nincs itt már hajóforgalom, rak ódás, tehát szükségtelen a nevet meghosszító névelem. Esztétikusabb ls lesz a Korányi Sándor part elnevezés. Móricz Zsigmonddal pedig nem történt semmi sérelem. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy Szeged egységes utcanévanyagába tartoznak Szentmihálytelek utcanevei ls. Márpedig ott — hogy mióta, térkép híján nem tudom megállapítani, de nyilván nem régóta — van Móricz Zsigmond utca. S úgy a helyénvaló, ha ott neveznek el valakiről utcát, ahová valamilyen kapcsolat fűzi a névadót Móricz Zsigmond ugyan egy kis kötetre valót írt Szegedről is, de legszebb riportjai közé az 1936 nyarán tett látogatásakor született Pa.prikaszagú levegőben című tartozik, melyben a röszkei és mihályteleki paprikások gondjairól adott hirt. Nagyon helyes tehát, hogy az ő nevét egy mihályteleki utca viseli. Legföljebb az a kár, hogy nem az az utca. amelyoen egyszersmind a róla elnevezett művelődési ház is álL (Folytatjuk) Pcter László NAPI KISLEXIKON a dohányról Hiába a propaganda, hiába van szinte mindenki tisztában a dohányzás ártalmaival, minden évben egyre több cigarettát szívunk. Évente sok tízezer tonna dohány terem az országban, melynek betakarítása éppen most folyik a dohánytermelő vidékeken. # A növény? A burgonyafélék családjába tartozik. Közép- és Dél-Amerikából származott Európába. Sokféle kereszteződése van, ezért fajtájának Jelölésére legtöbbször származási helyének nevét hasznélják (például Virginia, Havanna stb.). Magyarországon hét fajtót tartanak nyilván, melyek forgalomba hozatalát engedélyezték. Közülük a legfontosabbak a kerti, szabolcsi- és a hevesi (Virglna) dohányok, ugyanis, ezek adják a cigaretta gyártásában felhasználható finom, sárga leveleket. # Feldolgozása? Az érett levelek 80— 85 százalék vizet tartalmaznak. Letörik őket a tőről, fonnyasztják és szárítják. Ezután a fermentálás, vagyis az erjesztés következik. Közben a dohány melegszik, súlya csökken, különböző — enzimek és baktériumok okozta — elváltozások következnek be rajta. Szívásra alkalmas formába, tehát cigarettává, szivarrá vagy pipadohánnyá a fermentálás után gyárakban dolgozzák fei a leveleket. A bálákban érkező, többnyire kis nedvességtartalmú dohányt nedvesítik, a vastag levélbordákat (kocsányokat) •eltávolítják. Ezután az egyes gyártmányok receptje szerint keverik össze a különböző dohányféleségeket. A keveréket sokszor mézzel, cukorral, pácolják és illatosítják. 0 A dohányzás? A füst élvezeti értékét a benne található nikotin adja. Ám a nikotin méreg, éppen ezért a dohányzás mindenképpen káros. Nemcsak a nikotin, hanem a füstben található m^s anyagok (kátrány, szénmonoxid stb.) miatt ls. A dohányzás Dél- • és Kőzép-Amerikában már jóval a földrész felfedezése előtt is szokás volt Európai elterjesztése főként Jean Nicot lisszaboni francia követnek köszönhető. Elterjedésének kezdetét 1580-ra teszik. Angliából indult ki. Gyorsan terjedt, bár sokfelé nagyon szigorú törvények tiltotték. A cigarettázás minteay száz éve van szokásban. Magyarországon a dohány termesztése a török hódoltság Idején kezdődött.