Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. OKTÓBER 14. 7 Ünnepség az emlékmécsesnél Az aradi vértanúkra és a Ságvóri Endre szervezte há­borúellenes tüntetésre emlé­keztek szerdán a Batthyány­örökmécsesnél a budapesti fiatalok. Az ünnepségen meg­jelent dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a művelődés­ügyi miniszter első helyette­se és dr. Gombár József, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára is. Az aradi vértanúk — köz­tük az első felelős magyar kormány elnöke — a magyar nép szabadságtörekvésének, függetlenségi harcának, erő­szakkal legázolt forradalmi tetteinek jelképei előttünk — mondotta beszédében dr. Alföldy Árpád, a budapesti KISZ-bizottság titkára. A továbbiakban méltatta az 1941. október 6-i megmoz­dulás történelmi jelentősé­gét, s azoknak a fiataloknak a hősiességét, akik tettek­kel szálltak szembe a fasiz­mussal, az elnyomással. * Szerdán országszerte meg­emlékeztek az iskolákban az 1848-as szabadságharc már­tírjairól, az Aradon kivég­zett 13 tábornokról. K6ST­megbeszélés Pécsett szerdán megkez­dődött a KGST földtani ál­landó bizottságának 21. ülé­se. A tanácskozáson részt vesznek a Bolgár Népköztár­saság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság és a Szovjetunió képvi­selői, továbbá a KGST-tit­kárság munkatársai. Az ülé­sen megfigyelőként részt vesz a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége is. R telek-, lakás­és üdülőtulajdonról Megjelentek a kormányrendeletek és végrehajtási utasítások Megjelent a kormány ren­delete az állampolgárok te­lektulajdonának egyes kér­déseiről. az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről, valamint e két kormányrendelet alapján az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter és az igazság­ügyi miniszter két végrehaj­tási rendelkezése. A végrehajtási intézkedé­sek nyomatékosan hangsú­lyozzák, hogy a két kormány­rendelet szoros összefüggés­ben áll, s nem arról van szó, hogy akinek felépített lakása és hétvégi háza van, azt még megillet egy lakó­telek és egy üdülőtelek is. A telek-, a lakó- és üdülő­tulajdon jogos mértéke min­denképpen egy lakás és egy üdülő vagy ennek valamilyen variációja, tehát nem négy ingatlanról, hanem végered­ményben lakás és üdülő vo­natkozásában is egy-egy in­gatlanról van szó. Beépítetlen lakóteleknek te­kintendő az építésügyi sza­bályok és a rendezési tervek szerint magánerőből lakó­házzal beépíthető minden belterületi földrészlet, még az is, amelyen csak szükség­lakás, vagy még a szükség­lakás követelményeinek sem megfelelő épület áll. A be­építetlen üdülőteleknél is lé­nyegében ezt a követelményt kell figyelembe venni. A város- vagy községrende­zési terv — s ha ez még nem készült el, az országos épí­tésügyi szabályzat — előírá­sai határozzák meg, hogy a beépítetlen földrészlet lakó­teleknek vagy üdülőteleknek minősül-e. Ezek az előírások mondják ki azt is, hogy mek­kora lehet abban a város­ban vagy községben egy telek. Rendkívül fontos ez a meg­határozás, mert ennek alap­ján kell figyelembe venni azokat a nagy telkeket, ame­lyeket fel lehet osztani ki­sebb telkekre. Ha a nagy telken már áll egy épület, akkor ez a földrészlet is fel­osztható több telekre, de eggyel kevesebbet kell szá­mításba venni, mint ameny­nyire a tényleges földrészlet lehetőséget nyújt Meglehetősen gyakori, hogy egy telek több tulajdonosé. A végrehajtási rendelet in­tézkedik a közös tulajdon­ban levő beépítetlen lakó- és üdülőtelkek tulajdoni hánya­dának számításáról. Ha a földrészlet a résztulajdono­sok számának megfelelő, a minimumot elérő telkekre osztható, akkor a tulajdoni hányadot a tulajdonostársnál egy lakó- vagy üdülőtelek­ként kell számításba venni. Azokban az esetekben, ami­kor a közös földrészleten a tulajdoni hányad nem éri el a rendezési tervben vagy az építésügyi szabályzatban meghatározott minimális te­leknagyságot, akkor ez a kis terület nem minősül telek­nek. Előfordul viszont, hogy egy személy vagy család több ilyen kicsi telekrészlet­tel rendelkezik, akkor ezeket a tulajdoni hányadokat össze kell adni, s így lakótelkek vonatkozásában minden 1000 négyzetméternyi részterület­összeg: lakóteleknek minő­sül, s az üdülőterületen min­den 300 négyzetméteres te­lekhányad összegét üdülőte­lekként kell számításba ven­ni. A családtagok tulajdoni hányadait együttesen kell be­számítani. A végrehajtási utasítás részletezi azokat az eseteket, amelyekben a tanács felmen­tést adhat a lakótelek tulaj­donszerzési korlátozása alól. Többek között ilyen enge­délyt, illetve felmentést kap­hat az, akinek a tulajdoná­ban álló lakását más sze­mély lakás céljára használ­ja; külterületi lakásából a kérelmező a belterületre kí­ván áttelepülni; esetleg a kérelmező magasabb kom­fort fokozatú lakáshoz kíván jutni; munkaviszonya, vagy egyéb körülmények miatt más városba vagy községbe kell költöznie és ezért új la­kást kíván építeni, és még több más esetben. A beépí­tetlen lakótelek elidegeníté­sére vonatkozó kötelezettség alól akkor adható felmen­tés, hogyha e rendelet ha­tályba lépésekor a telek már másnak a haszonélvezetében volt vagy elidegenítési tila­lom alatt áll. A beépítetlen lakótelek elidegenítésére elő­írt határidő legfeljebb két évvel hosszabbítható meg. A végrehajtási utasítás melléklete felsorolja az _or­szágos jelentőségű üdülőte­rülettel rendelkező községe­ket. Ebben a csaknem 100 községben és a városokban a megyei tanácsok nem adhat­nak mentesítést a telkek el­idegenítési kötelezettsége alól. A lakás- és üdülőtulaj­don kérdéseiről kiadott vég­rehajtási rendelet szerint la­kástulajdonnak minősül az egylakásos épület; az egy szövetkezeti, illetve társas­házi öröklakás; az egy sze­mély tulajdonában álló többlakásos épületben levő egy lakás, s a közös tulaj­donban álló többlakásos ház­ban az egy lakásnak megfe­lelő tulajdoni hányad. Ez a tulajdoni hányad akkor felel meg egy lakás- vagy üdülő­tulajdonnak, ha megegyezik az épület lakás-, illetve üdü­lőegységeinek hányadával, tehát négy lakás esetében a hánvad egy negyed. Ebben a végrehajtási ren­deletben határozták meg elő­ször az üdülőegység lénye­gét. Eszerint üdülőegységnek tekinthető az idényjellegű tartózkodás céljára szolgáló helyiség, vagy összefüggő he­lyiségcsoport, amely külön bejárattal rendelkezik és alaprajzi beosztásánál fogva önállóan alkalmas a rendel­tetésszerű használatra. A lakástulajdon megszer­zésére vonatkozó korlátozás alól azok kaphatnak felmen­tést. akik jogosultak a be­építetlen lakótelek megszer­zése alóli korlátozás felol­dására is. A lakás elidegení­tésének kötelezettsége alól akkor lehet felmentést adni, hogy ha a lakás bérlője (hasz­nálója) nyugdíjas, rendszeres ellátásban részesülő csök­kent munkaképességű, vagy keresőképtelen személy. A lakás e rendelet hatályba lépésekor már másnak a haszonélvezetében volt, vagy elidegenítési tilalom alatt áll. Felmentést kaphat a tulajdonos, ha a lakás bérlője, vagy az elővásár­lásra jogosult személy nem veszi meg ezt az ingatlant, s a tulajdonos egyébként sem tudta teljesíteni értéke­sítési kötelezettségét az elő­írt határidőre. Előfordulhat ugyanis, hogy a tanácsi in­gatlanközvetítő útján meg­hirdette a lakás eladását, de az nem vezetett eredményre. Az ingatlanok értékesíté­sének elrendelése előtt a helyi tanács végrehajtó bi­zottsága köteles felhívni a tulajdonost, hogy 30 napon belül válassza ki azt a telket, lakást vagy üdülőt, amelyet tulajdonában kíván tartani. Ha a tulajdonos nem vála­szolt, akkor a tanács végre­hajtó bizottsága választja ki az értékesítendő ingatlant, de nem jelölheti értékesí­tésre azt a lakást, amelyben a tulajdonos lakik. A végre­hajtási rendelet részletesen szabályozza az értékesítés ügymenetét, rendjét. A végrehajtási rendelet kimondja, hogy az engedély nélkül, a hatóság félreveze­tése útján, vagy egyéb meg nem engedett módon kül­földre távozott, végleg kül­földön maradt személyeit la­kásának, illetve üdülőiének kártalanítás nélküli állami tulajdonba vétele nem vo­natkozik azokra, akik a köz­kegyelmi rendelkezés hatá­lya alá esnek. A kormányrendeletek és a végrehajtási intézkedések a kihirdetéssel hatályba lép­tek. Hz ifjúság nevelése: társadalmi feladat Érteni és megérteni kell a fiatalokat Zsigulik — terven felül A togliattigrádi autógyár jelentése szerint a FIAT Művekkel közösen épített Zsiguli autótípus gyártása a termelési terveknek megfe­lelően halad. Arra számíta­nak, hogy az év végén az eredetileg tervezett 160 ezer személygépkocsi helyett 172 ezer Zsiguli hagyja el a gyár futószalagját November 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 54-ik évfordulójára, a togliattigrádi gyár első há­rom futószalagja eléri évi teljes kapacitását a 220 ezer személygépkocsit Amikor 1975-ben befeje­ződik a gyár építkezése, a három üzemrész évi kapa­citása 600 ezer Zsiguli lesz. Lapunk e fontos társadal­mi kérdés sokoldalú megvi­lágítása érdekében több hé­ten át interjúkat közöl a megye politikai és társadal­mi vezetőitől. A sort Sípos Géza elvtárs, a Szeged vá­rosi pártbizottság első titká­ra nyitja meg. KÉRDÉS: Az ifjúság megítélésében nem telje­sen egységes társadal­munk. Véleménye szerint kellő ütemben haladunk-e afelé, hogy a reális hely­zet alapján kialakított vé­leményt fogadja el a tár­sadalom ifjúságunkról? VALASZ: Minden korban és minden társadalomban ta­lálkozhatunk nézetkülönb­ségekkel az ifjúságot ille­tően. Minálunk is így van ez. Vannak, akik felszíni jelen­ségekből, pillanatnyi benyo­mások alapján mondanak ítéletet az ifjúságról és ál­talában nem a pozitív tulaj­donságok alapján. Ezek az elhamarkodott vélemények mindig gátolták az egészsé­ges szemlélet kialakulását. A párt ifjúságpolitikai határo­zata most segítséget nyújt ebben, számba veszi, meg­szervezi és mozgósítja azo­kat az erőket, amelyek al­kalmasak és képesek is az ifjúság ügyéért való mun­kálkodásra. Az ifjúságpoliti­kai határozat megjelenése, annak megvalósítása — ha még kezdeti stádiumban van is — nagyon jelentős dolog az ifjúság helyes megítélése szempontjából. Elmondhat­juk, hogy már vannak kez­deti sikerek. Az egységes szemlélet megteremtése nem megy máról holnapra, ezért e rövid idő alatt még nem is alakulhatott ki teljes egé­szében. így vagyunk mi sok fontos dologban. Az egysé­ges személet ' kialakításáért mindennap küzdeni kell, en­nek kialakulását az segíti majd hathatósan, ha nevelő munkánk eredményeként az ifjúság körében meglevő ne­gatív jelenségek csökkennek. Sokszor elhangzik az időseb­bek részéről, hogy mi má­sok voltunk, jobbak vol­tunk, tisztelettudóbbak vol­tunk — és lehetne még so­rolni a hasonló jelzőket. Ter­mészetesen az ifjúkori be­nyomások később megszé­pülnek, és sokan nem veszik figyelembe a kor szellemét, a társadalom által nyújtott lehetőségeket sem. Látni kell azt, hogy az ifjúság mindig magasabb szinten valósítja meg elképzeléseit. Különö­sen érvényes ez a mi szocia­lista társadalmunkban, ahol a fiatalkori szép tulajdonsá­gok kibontakozására sokkal nagyobb a lehetőség. A szo­cialista társadalom nyújtotta nagyobb anyagi biztonság, magasabb életszínvonal, a demokratizmus adta lehető­ségek felszínre hozzák eze­ket az ifjúkori jellemvoná­sokat. Az ifjúságra mindig jellemző volt a fejlett igaz­ságérzet. Ez a mi viszonya­ink között még hatványozot­tabb: véleményalkotásában bátrabb, lehetőségeinél fogva szókimondóbb. Természete­sen az élettapasztalat hiá­nya véleményükön néha ész­revehető. Szerintem nálunk a több­ség helyesen ítéli meg az if­júság helyzetét és szerepét a társadalomban. Mégis hal­lunk sok elmarasztaló véle­ményt a fiatalokról, és meg kell mondani, valóban elő­fordulnak még negatív je­lenségek. Ez azonban nem jogosít fel bennünket arra, hogv az egész ifjúságról el­marasztaló véleményt ala­kítsunk ki. Kérdezem: vajon a felnőttek körében nem ta­pasztalhatók-e negatív jelen­ségek? Tapasztalhatók, de ennek alapján mégsem ma­rasztaljuk el az egész fel­nőtt társadalmat. A fiatalok egy szűk rétegének kihívó öltözködése, viselkedése, élet­módja nem jellemző a ma­gyar ifjúságra. Azt is meg kell jegyezni, hogy a koráb­ban az ifjúság körében ta­pasztalt öltözködés és ma­gatartás ma megtalálható az idősebb korosztálynál is. Például a táskarádió ott van már a felnőttek kezében is az utcán — és sorolhatnák sok más dolgot is. Ha igazságo­sak akarunk lenni, meg kell mondanunk: az ifjúság túl­nyomó többsége rendesen ta­nul, becsülettel dolgozik, munkájának eredménye is benne van abban, amit el­értünk. Az ifjúság azonban számos problémával is küzd. A felgyorsult életritmus, a nagyobb követelmények, a szocializmust építő társadal­munk összes gondja,, problé­mája tükröződik szemléleté­ben, magatartásában. A fo­kozott követelmények az is­kolában, a munkahelyen megpróbáltatások elé állítják a fiatalokat, ennek ellenére túlnyomó többségük megfe­lel a várakozásnak. Az ifjúság jelentős helyet foglal el társadalmunkban létszámánál fogva is, hisz a lakosság 45 százaléka hu­szonkilenc éven aluli. Ez a szám önmagáért beszél és aláhúzza e kérdés jelentősé­gét. Az ifjúság a felnőtt nemzedék tükörképe, ami azt jelenti, hogy hasonlít hozzá, de nem pontosan azo­nos vele. Politikai, erkölcsi állapota, helyzete szorosan összefügg a társadalom poli­tikai, erkölcsi állapotával és helyzetével. Vagyis a fiata­lok éppúgy különbözők, mint a felnőttek. Az a fontos, hogy mindennapos tevékeny­ségük alapján ítéljük meg őket, ahogyan az a felnőt­teknél szokás. KÉRDÉS: Hogyan érti, hogv az ifjúsággal való tö­rődés társadalmi feladat? VÁLASZ: Az ifjúság neve­lésében minden párttagnak, vezetőnek, valamennyi szü­lőnek megvan a maga fel­adata. Nincs Magyarországon olyan intézmény vagy tár­sadalmi szervezet, amely ne tudna valamit tenni e fon­tos ügy érdekében. Itt csak tényleges, együttes ráhatás hozhat eredményt, annál is inkább, mert nagyon szép és hálás feladatra vállalkozik az, aki az ifjúsággal foglal­kozik, és fáradozása meg is térül. Természetesen — mint minden nevelő tevékenység — rövid távon ez sem hoz látványos eredményt. Akiben nincs kellő állhatatosság, az ne is vállalkozzék erre a munkára. Csak szeretettel, türelemmel és megértéssel lehet hatni a fiatalokra. Is­merni kell gondjaikat, érteni és megérteni kell őket. Nem arról van szó, hogy hibáikat tudomásul vegyük, vagy el­nézzük, hanem arról, hogy segítsük át őket az élet ne­hézségein, legyünk mellettük gondjaik megoldásában és segítsünk hibáik leküzdésé­ben. Szocialista társadal­munkban nagyon sokfajta — ideológiai, politikai, érzelmi — hatás éri a fiatalokat, me­lyekben nem könnyű eliga­zodniok még a felnőtteknek sem, s ezért szükséges, hogy mellettük legyünk, segítsük őket az eligazodásban. A párt ifjúságpolitikai határo­zata, a X. kongresszus vilá­gosan megszabta e téren is a feladatokat. Sokat várok attól a kongresszusi határo­zattól, amely lehetővé teszi, hogy 18 éves kortól lehet va­laki a párt tagja, ha arra al­kalmas. Ügy érzem, e kor­osztály fiatalos lendületére, szemléletére, gondolkodás­módjára nagy szükség van a pártban. E korosztály gazda­gítani fogja a párt életét és ügy gondolom, hogy e fiatal, jól felkészült, öntudatos ré­teg tevékenysége egészsége­sen fog visszahatni az ifjú­sági mozgalomra, az egész if­júságra. A kommunistáknak mindig jelentős szerepük volt az ifjúság nevelésében, a párt mindig kezdeménye­zően lépett fel az ifjúság ér­dekében. A pártnak, az ál­lami szerveknek, s a veze­tőknek a továbbiakban még többet kell tenniük az ifjú­ság neveléséért. A frázisok helyett tényleges tettekre van szükség. Nem elégsége­sek a kinyilatkoztatások, itt mindennap mindenkinek megvan a sajátos tenniva­lója. KÉRDÉS: Mit kell lenni az ifjúságpolitikai határo­zat végrehajtásáért? VÁLASZ: Mint mindenütt az országban a pártszerve­zetek, a társadalmi szerve­zetek. Szegeden is megtár­gyalták az ifjúságpolitikai határozatból eredő teendő­ket. Sok jó elgondolás szü­letett. A feladat most ezek­nek az elgondolásoknak a gyakorlati megvalósítása. He­lyes, ha a párt-, az állami és a társadalmi szervek az üze­mekben, intézményekben ösz­szehangolt intézkedési terve­ket készítenek és rögzítik a legfontosabb tennivalókat Ezek között első helyen áll, hogy a vezetők bensősége­sebb viszonyt alakítsanak ki az ifjúsággal. Itt nem gyám­kodásra gondolok, s nem na­pi kioktatásokra, hanem elv­társias, emberi kapcsolatok­ra. Ösztönöznünk és segíte­nünk kell a társadalmi és állami szerveket, hogy sok tennivalójuk melletí töre­kedjenek a fiatalság gond­jainak megoldására is. Job­ban meg kellene ismertetni az egész felnőtt nemzedék­kel a KISZ céljait, törekvé­seit, mert csak így tudunk segíteni, így tudunk progra­mot adni. És ne feledkezzünk meg a szórakozásról sem, mert a fiatalok ezt igényük. Jó lenne, ha minél több fia­tal párttag a KISZ-ben tevé­kenykedne. A szakszerveze­teknek, a nőtanácsoknak és — nem akarom felsorolni — minden társadalmi szervnek a jövőben többet kell a ma­ga módján foglalkozni c na­gyon fontos kérdéssel. A vá­rosi pártbizottságnak, a ta­nácsnak figyelemre méltó tervei vannak: ifjúsági liáz, több ifjúsági klub, szeszmen­tes szórakozóhely, játszóte­rek, sportpályák létrehozása, ahol kulturáltan töltheti sza­bad idejét a város ifjúsága. Mindezek megvalósításához természetesen számítunk az ifjúság segítségére. Meg kí­vánjuk hirdetni a „Szeged az ifiúságért, az ifjúság Szege­dért" mozgalmat, mely hoz­zásegít ahhoz, hogy e célok mielőbb valóra váljanak. Ügy hiszem, hogy ifjúságunk kész erejét, tehetségét a város és saját érdekében gyümölcsöz­tetni. Nagy segítséget jelent szá­munkra a parlament által elfogadott ifjúsági törvény, amely kötelező erejével is ösztönöz céljaink megvalósí­tására. Az ifjúsággal törőd­ni most már nem szívesség kérdése, hanem törvényben előírt kötelesség lesz mind­annyiunk számára.

Next

/
Thumbnails
Contents