Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. OKTÓBER 14. 7 Magyar városok 1971 A magyar vidék keresetarányai között ma még meglehetősen nagyok az eltérewk, az ipar és a mezőgazdaság szerkezete szerint, jóllehet az utóbbi években az egyenlítőd esi folyamat valamelyest gyorsult. A magyar városok lakosságának kereseti adatait is összehasonlítlu»tjuk a Helyzetkép az ország városairól című statisztikai kiadványok alapján. • Átlagkeresetek és jövedelmek Az 1969-es adatok szerint egy ipari foglalkoztatottra jutó havi átlagkereset a bányavárosokban volt a legmagasabb. Oroszlányban és Komlón a magyar városok átlagban kifejezve 140 százalék fölé ugrott a mutató, ami forintban 2071, Illetve 2612 volt. Kétezren felüli átlag jött még ki Ajkán. Ózdon, Várpalotán, Pécsett, Tatabányán, vagyis a klaszszikus értelemben vett nehézipari vidékeken. Pár forint híjával ide sorolható még Miskolc és Dunaújváros. Az országos átlag 1S48 forintot mutat, s ennél a vonalnál mindegyik Csongrád megyei város mélyebben ..fekszik". Az egy ipari foglalkoztatottra jutó átlagkereset sorrendje a megyében: Szeged 1681. Makó 1596, Hódmezővásárhely 1561, Szentes 1537, Csongrád 1503. Az egyes iparágak közötti különbségek tovább motiválják a számokat. Az országos átlag a nehéziparban 2016 forint, a könnyűiparban 1550, az élelmiszeriparban 1781. Ezekhez viszonyítva megyénk csak a nehézipari bérekkel van elmaradásban, amelyek itt 1856 forintot mutatnak; Hódmezővásárhelyen az élelmiszeripari keresetek magasabbak az országos átlagnál és a szegedinél is — a könnyűipari keresetek alacsonyabbak. A könnyűipar gyengébben „fizet" Makón. Szentesen és Csongrádon, míg az élelmiszeripar körülbelül „lépésben van". Az egy tagra Jutó, közösből származó mezőgazdasági évi jövedelem Csongrád megye városai mezőgazdaságának fejlettségéről tanúskodik. A megyei átlag százalékában véve Szentes mellett 143,6; Makónál 120,8; Hódmezővásárhelynél 111,1: Szegednél 94,2 százalék olvasható. Csak Csongrád került jóval a 100 alá, ahol 72,4 százalékot mutat a statisztika. Forintban kifejezve ugyanez a mutató országosan 27 428 volt — Szentesen 34 ezer. Makón 28 316; Hódmezővásárhelyen 26 328; Szegeden 22 316; Csongrádon 17 ezer 155 forint. A magas szentesi átlagot csak néhány város hajazza. — főleg a nagy iparvidékek mellett dolgozó városi szövetkezetek —•. mint Várpalota, Ajka, Ózd, és néhány speciális helyzetű város, mint Szombathely. Szentendre. Keszthely és Nyíregyháza. Ha az ipari foglalkoztatottak havi átlagkeresetét hasonlítjuk az egy téesztagra jutó. közösből származó évi jövedelmének hónapokra osztott összegével, 436 forint a különbség a téesztagok javára az országos számításban. A nehézipari átlagkeresetekhez képest is 268 forint a havi többlet. Azt viszont nem szabad kihagyni a számításból, hogy a mezőgazdasági jövedelmek stabilitása korántsem olyan, mint az ipariaké, s egy-egy esztendő hasonlítása önmagában torzító lehet. A csodabalzsamtól a sebragasztó anyagokig Egy évtizeddel ezelőtt lényegében még a mesék világába tartozott a „ragasztásos szövetegyesítés". A gyerekek ámulva hallgatták, amint nagyanyó elmesélte, hogy a csúf boszorka mérges füvek nedvéből főzött kenőccsel visszaragasztotta a tűzokádó sárkány mind a hét levágott fejét, vagy hogy a jóságos tündér csodabalzsam útján cselekedte ezt a legkisebb fiú ízekre tépett testével. A gondolat, hogy a sebek, csonttörések hegedését ragasztással elő lehetne segíteni az orvosi gyakorlatban is, először egy francia orvosi folyóiratban merült fel 1904ben. Ekkor azonban még ragtapasz felhasználására gondoltak. Nem sokkal később a magyar Hedri professzor kísérletezett — sajnos, eredménytelenül — a csontnak törésfelületet kitöltő anyagok útján való szegecselés nélküli összeillesztésével. (Érdekes megemlíteni: Hedri Endre elgondolását a legújabb hírek szerint szovjet tudósok megoldották: csontpornak ultrahang segítségével a tört csontrészek közé forrasztásával.) A régóta elképzelt új módszer gyakorlati megvalósítása sok más esethez hasonlóan, egy szerencsés véletlen segítségével vált lehetővé. 1959ben egy Coower nevű amerikai vegyész Alky-cyanoacriláttal kísérletezett. Az anyag két nagyítólencse közé cseppent, s összeragasztotta azokat. Coower így jött rá az acryl-vegyületek ragasztó hatására. Egy évvel később már két amerikai és egy japán tudományos munkacsoport is publikálta azt az ézsleletet, hogy polimerizálással előállíthatók olyan acrylát-típusú műanyagok, amelyek a hagyományos öltést, varrást, kapcsozást, sínbe rakást helyettesíthetik a minden sebészeti beavatkozás után szükséges eljárásnál; a szétválasztott szövetek művi egyesítésénél. Az ezzel kapcsolatos kísérletek ma már világszerte folynak; nálunk hat évvel ezelőtt szintén megindult egy ilyen irányú munka. Tucatnyi kórházban tanulmányozzák a módszer gyakorlati alkalmazását, a budapesti IV. számú sebészeti klinikán, és a debreceni Műtéttani Intézetben pedig tudományos igényű kísérletek folynak e témakörben. A debreceni intézet vezetője, Bornemissza György, az orvostudományok doktora és dr. Gyurkó György, az intézet tanársegédje több idevonatkozó tudományos megállapítást publikált, dr. Nemes Attila pedig a IV. számú klinikán folytatott kísérletei alapján szerzett tapasztalatait foglalta össze a ragasztásos szövetegyesítés sebészklinlkai felhasználásáról írott kandidátusi disszertációjában. Hat év óta tartó kísérleteinek néTextiljátékok exportra A JATEX — Textiljáték' készítő Háziipari Szövetkezet — évi 23 millió forint értékű játékot készít, amelynek 50 százalékát exportálják. Az exportra kerülő játékok alapanyagát a megrendelő tőkésorezágok adják, így a szövetkezet Import nélkül jelentős valutát biztosít a népgazdaságnak. Képünkön: Fifl, az életnagyságú kutya, egyik legkelendőbb terméke a HTSZ-nek. Király Krisztina felT. hány fontos tanulságát így foglalja össze: — A szövetegyesítés modern, új módszer a sebek ragasztásos zárása, amely nagyon sok területen alkalmazható a hagyományos módszerek kiegészítéseként, vagy azok helyett. A mi klinikánkon ezek közül a szívés tüdősebészet, a tápcsatorna sebészete és a csontsebészet terén végeztünk vizsgálatokat. Nemes kandidátus a továbbiakban elmondta, hogy az új eljárás gyorsasága révén különösen két területen alkalmazható nagy eredménynyel: a szervátültetéseknél, mert ott fontos a beültetendő vese, szív, tüdő rövid idő alatt károsodás nélkül kerüljön helyére, valamint tömeges sérülés esetén, amikor meghatározott számú orvosnak sok sebesültet kell szinte egyidejűleg ellátni. A klinikán folytatott vizsgálatok megállapították: pillanatnyilag a legfontosabb az. hogy a műanyagokkal kísérletező vegyészek még nagyobb szakítószilárdságú ragasztókat kísérletezzenek ki, s ezek mellékhatása a sérült szövetekre a lehető legkedvezőbb legyen. A nemrég lezajlott moszkvai nemzetközi sebészkongresszuson több ilyen anyaggal folytatott eredményes kísérletről számoltak be. A klinikák a kutatás mai szakaszában a kutyákon, patkányokon végzett nagyszámú kísérlet után egyre bátrabban alkalmazzák emberen is a ragasztásos szövetegyesítést olyan esetekben, amikor a hagyományos eljárás a szövetek gyengesége miatt eredménytelen, vagy csak ragasztóssal kombinálva kielégítő. Kamcsatka gyöngyei Kamcsatka partmenti vizeiben gyöngyöt tartalmazó gazdag kagylóréteget találtak. Az utóbbi három évben ezen a területen már másodszor bukkantak 11) en rétegekre. A második gyöngykagyló-réteg kiterjedése több mint 20 ezer négyzetméter. A próbagyűjtések kimutatták, hogy minden tizedik-tizenkettedik kagylóban van drágagyöngy. Emlékükéi őrzik az utcák 26. KÁRASZ UTCA Kárász Miklós halóla évét nem ismerjük, de arra adatunk van, hogy 1781-ben még ólt. Fia, Kárász István, Csongrád megye alispánja, az 1790—91. évi országgyűlésen a nemesi ellenzék egyik elszánt vezére. Horgoson, a falun kívül, nagy francia díszkert közepén, földszintes barokk kastélyt épített. Fia, ugyancsak Kárász István szintén megyei szolgálatban állott: 1840-ben mint Csongrád megye követe az országgyűlésen Deák Ferenccel együtt emelte íöl szavát az ősiség intézménye ellen, Az 6 fia, Kárász Miklós dédunokája. Kárász Benő (1792—1874) építtette 1845-ben — állítólag Ybl Miklóssal — a mai Kárász-házat. O a megyének a reformkorban alispánja, 1848-ban főispánja, tagja a szegedi hadi választmánynak, amiért Világos után az Űj-épület foglya volt, s kegyelem révén ugyan szabadult, de az önkényuralom alatt állandó rendőri fölügyelet alatt állott. Az alkotmány visszaállításáért folytatott küzdelemben, Szeged gazdasági fejlesztésében jelentős szerepet játszott, majd 1861-től 1868-ig ismét főispán lett. Az ő egyetlen fia Kárász Géza (1837—1905) volt, a család utolsó sarja, akinek a kezén a Kárász-vagyon elúszott. Eladta a birtokot, a házat, külföldre ment, pénzét — utóbb múzeumokba vándorolt — porcelán-gyűjteményébe ölte. Magának való agglegény volt, csak inasával, „titkárával", a Deszkás temető csőszének fiával, Fábián Pistával érintkezett, de ez gazdája halála előtt pár héttel öngyilkos lett. Az anekdota szerint, melyet Czímer Károly jegyzett föl, 1857-ben, amikor Ferenc József szállt meg a Kárász-házban, a 16 éves Kárász Géza olyan patáliát csapott, hogy apjának hajdúival a kocsiszínbe kellett záratnia, nehogy szitkozódása a császár fiilébe jusson. A svájci Luzernben halt meg. A horgosi Kárász-kastély értékes belső berendezését az oldalági örökös, Kárász Imre (7—1907) szállíttatta el füzesgyarmati kastélyába. Az utca öregek ajkán Kárász uccájja alakban is élt. KARIKÁS FRIGYES UTCA 1967-ben tűnik föl a térképen. Karikás Frigyes (1891—1938) író és forradalmár, a Tanácsköztársaság híres 39. dandárjának komiszárja, az illegális mozgalom harcosa, 1934. jan. 31-től 1935. aug. 14-ig volt a Csillagbörtön rabja. KAROLYI UTCA 1777-ben név nélkül, 1814-ben első nevével szerepel: egészen a Vízig Laudon utca. Ezt a nevét a szomszédságában állott kis- és nagykaszárnya révén kapta Gideon Ernst Laudon báró (1717 —1790) táborszernagyról, II. József hadvezéréről, 1789-től a török elleni háború fővezéréről, Belgrád visszafoglalójáról. Egyike az első három olyan szegedi személyneves utcanévnek, amely a névadó tiszteletéből fakadt. (A másik kettő: a Mérey utca és az Eugén utca, a mai Püspök utca.) Ezek voltak tehát az első hivatalos elnevezések. A Víz után a kiskörút kettészelte a régi Laudon utcát. Nyugati szakasza még egy ideig Nagyszabású öntözési terv Az északi folyók vizének egy részét a Szovjetunió déli területeire akarják vezetni, növelve ezzel a Volga, az Amu-Darja, a Szir-Darja, a Kaspl- és az Azovi-tenger, valamint az Aral-tó vízkészletét A terv hatalmas területeket ölel fel — NyugatSzibériát, az Altájt, az Ural keleti részét, majdnem az egész Kazahsztánt és a közép-ázsiai köztársaságokat. A szibériai folyók vize majdnem négymillió hektár földet tesz újra termővé az Amu-Darja és a Szir-Darja hajdan öntözött alsó folyásvidékén. Türkménia délnyugati részén kétmillió hektár sivatagot vesznek művelés alá, Kazahsztánban pedig új legelőket létesítenek. Az ércekben, kőolajban és földgázban gazdag sivatagokat öntözőcsatornák szelik majd át, partjaik mentén új városokkal és iparvallalatokkaL Javul majd a Volga, a Don, az Oka és más folyók hajózhatósága is. A grandiózus elképzelés megvalósítását 3— 4 részletben, néhány évtized alatt tervezik. maradt Laudon utca (ez ma a Mikszáth Kálmán utca), a kisebb, keleti darabja lett a Károlyi utca. Névadója, amint a Városhoz küldött köszönőleveléből kitűnik, gróf Károlyi István <1845— 1907) derekegyházi földesúr volt. öt meg Pallavicini Sándort és Csekonics Endrét azért tisztelte meg utcával a Város, mert a Vizkor a szegedi menekülteknek menedéket adtak birtokukon. Károlyi István különben nemzeti érzésű, osztrákellenes főúr volt, az olasz—magyar légióban Klapka segédtisztje. Kortársai „a legelső magyar gavallérnak" nevezték. Az utca történetéhez tartozik, hogy a fölszabadulás utón javasolták: a mártírhalált halt antifasiszta politikusról, az 1918—19. évi forradalmak helyi vezéralkaljáról, Balázs Béla, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Szőri József barátjáról. Dettre János (1886—1944) ügyvédről nevezzék el. Dettre valóban érdemel szülővárosában utcát, de a Károlyi utcát aligha volna helyes erre föláldozni. Az utca maradhat Károlyi utca, de emléktáblán kellene itt megörökíteni Károlyi Lajos (1877—1927) szegedi festőművész emlékét. Tolsztoj jámbor követője, Juhász Gyula barátja, a szelíd és szegény szakállas művész, anynyi sok szép tájkép költői lelkű alkotója, enynylt megérdemel szülővárosától, ha már annak Idején Szeged „szegényjogú temetést" kért részére a fővárostól, ahol meghalt. Juhász Gyula emelte föl a Délmagyarország vezércikkében a szavát a művész iránt hálátlan városvezetéssel szemben. Jövendölése valóra vált: „Tekintetes tanács, hol lesznek önök már akkor, amikor Károlyi Lajos tiszta, nemes és egyedülálló művészetének áldoz az egész magyar kultúrvilág hálója és elismerése!" Péter László (FoiytaljukJ NAPI KISLEXIKON a közúti balesetekről Mindig tanulságosak a közúti balesetek statisztikai adatai és az azokból levont következtetések. A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányságon összeállított statisztika sem kevésbé érdekes. Az adatok 1971. első fél évéről szólnak. # A számok? Az első fél évben 484 baleset történt a megyében, majdnem 200-zal kevesebb, mint 1970 első fél évében. A csökkenés azonban nem jelent feltétlenül valóságos csökkenést, hiszen azóta megváltozott a bejelentési kötelezettség. A kisebb koccanásokat ha személyi sérülés nem történt, nem kell bejelenteni. A halálos balesetek száma 25 volt, súlyosan 148an. könnyebben 181-en sérültek meg. Sérüléssel vagy halálosan tehát 354 baleset végződött. szemben a tavalyi 379-cel. # Az okok? A balesetek előidéző okai mögött még mindig a gyorshajtás vezet. A második helyet a szabálytalan kanyarodás foglalja el, szinte minden esetben a kerékpárosok követték el és ők az áldozatok is. Ezután következik az elsőbbségi jog meg nem adása. A Veszélyek? Az adatok alapján a leginkább balesetveszélyes jármű a tehergépkocsi. A megye útjait járó 3384 teherautó 102 balesetet okozott, míg a háromszor annyi személygépkocsi „csak" 119 balesetben volt vétkes. Pedig a személyautók számát még növeli az idegenforgalom is. Röszkénél , például fél év alatt 106 ezer, Nagylaknál mintegy 8 ezer jármű lépte át a határt, A megyében a szegedi járás és főként Szeged a veszélyes hely. A városban és a járásban történt a balesetek 60,9 százaléka. Az utak között a Szeged—Algyő úton történt a legtöbb baleset, hasonlóképpen veszélyes az E—5-ös megyén átvezető szakasza is.