Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 236 szám 1971. október 7., csütörtök Ara: 80 fillér Megkétszerezik a szegedi szalámitermejést 722 millió forintos beruházás — Új üzemrészek és érlelőtornyok épülnek a vágóhíd helyén A szegedi közvélemény hallomásból már értesült arról, hogy nagyarányú fejlesztési program készül a szegődi szalámigyárnak. A negyedik ötéves terv idejére szóló beruházást — a Gazdasági Bizottság előterjesztése alapján — a kormány a közelmúltban hagyta jóvá. Dr. Piros László, a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója tegnap, szerdán délelőtt tájékoztatóban ismertette a nagyszabású programot. Meghívta a tájékoztatóra a Csongrád megyei és a Szeged városi pártbizottság, a tanácsok, a tervező és az építő vállalatok vezető képviselőit is. Ott volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Dezső, a Szeged városi pártbizottság titkára, Kovács Imre, a megyei tanács elnökhelyettese és Takács János, Szeged megyei város tanácsának elnökhelyettese is. A szegedi szalámigyár rekonstrukciójára és bővítésére a következő öt esztendőben 722 millió forintot költ az állam. Az e pénzből épülő új üzemrészekkel és a bennük elhelyezett modern gépekkel a szegedi szalámitermelést a jelenleginek kétszeresére növelhetik. Évi 400—450 ezer sertés és 30 ezer szarvasmarha vágására alkalmas vágóhidakat építenek, olyan hentesüzemet hoznak létre, amely egy-egy nyolcórás műszakban két vagon hentesárut tud termelni. Az új szalámigyár feldolgozó részlege látja el hússal a régi üzemet is, és új szárító tornyokat is építenek a jelenlegi vágóhíd helyén. Az új húsipari gyártelepen iparvágány és modern szállítóberendezések könnyítik a munkát, az anyagmozgatást. A gépesítettség olyan magas fokú lesz, hogy a megkétszerezett szalámitermelés ellenére is csak minimálisan kell növelni az üzem dolgozóinak létszámát: jelenleg mintegy 800-an dolgoznak a szegedi szalámigyárban, s a beruházás elkészülte után sem számolnak 950-nél több dolgozóval. A nagyarányú építkezések egyik, szenzációja a 60 méter magasra tervezett érlelőtorony lesz. Ez az építmény a jelenlegi Tisza-parti toronyépület mintájára készül, építészeti formájában azonban mutatósabb lesz, már csak azért is, mert 20 méterrel magasabbra építik. (A képünkön ábrázolt ipartelep a modern, új húsipari üzem, a beruházási programtól azonban némileg eltér a rajz: a tervezők a szárítótorony épületét a rajzon megduplázták, annak illusztrálására, hogy az esetleges további fejlesztéshez is meglesz a lehetőség és terület.) A beruházás építési költségei együttesen mintegy 340 millió forintot tesznek ki, gépbeszerzésekre pedig mintegy 220 millió forint jut. A külföldről beszerzett gépek értéke ebből az őszszegből mintegy 40 millió forintot képvisel. A húsipari vállalat új telephelyén, az üzemépületek mellett gondoskodnak a dolgozók ellátásáról is 860 személyes öltözőt és fürdőt, kétezer adagos konyhát, és 370 személyes éttermet építenek. Orvosi rendelőt is berendeznek az üzem területén, és — bár nem szerepel az eredeti programban — a vállalat egy 50 személyes óvodát is építtet az üzemépületek mellé. Három laboratórium szolgálja majd a termelés kémiai és bakteriológiai ellenőrzését. Az építkezések megvalósulása után a jelenlegi Maros utcai üzemben csak szalámigyártással foglalkoznak majd. az üzem egy eb részlegeit a vágóhíd területére, az új ü?emhelyre telepítik át Az építkezés generáltervezőjének. a Szegedi Tervező Vállalatot, generálkivitelezőjének a DELÉP-et jelölték ki. Óriási föladatokat ró ez a beruházás mindkét vállalatra, árért is, mert aránylag rövid idő alatt, IS72 és 1976 között kell elkészítem. A beruházás megvalósításának egyik fontos kritériuma, hogy közben a jelenlegi termelés zavaralanul folytatódjon. Az ütemezést oly módon határozták meg, hogy elsőként a hentesüzemet kell elkészíteni. 1973 első negyedévében ennek az új üzemrésznek már termelnie kell, hiszen Csongrád megye ellátása szempontjából elsőrendű a jelentősége. A Maros utcában működő hentesüzem kapacitása rendkívül szűk a szükségletekhez képest az új üzem azonban nemcsak elegendő mennyiséget, hanem teljes választékot is tud majd adni a lakosságnak. A sertésvágó üzemrészt 1974 első negyedében, a marhavágóhidat egy évvel később, a szalámifeldolgozó üzemet 1975 második negyedévében, az érlelőtornyckat pedig 1975 harmadik negyedévében kell munkába állítani. A húsipari vállalat vezetői évek óta dolgoznak e programon, így a beruházást sok mindenben előkészítették. Gondoskodtak az új, nagy húsüzem vízellátásáról, hiszen saját kutakat fúrattak; hamarosan befejeződik a hűtőház felújítása, aminek teljesítménye már az új követelményekhez igazodik; számos részletterv már a kivitelező rendelkezésére áll. A magyarországi nagy gépgyártó vállalatokkal ugyancsak eredményes tárgyalásokat folytattak a gépsorok és berendezések határidőre való szállításáért. A továbbiakban minden azon múlik, hogy a kivitelező vállalat tudja-e majd biztosítani a szükséges kapacitást. Előzetes információk szerint a 722 millió forintos beruházásból — melyből az építési költség 340 millió — 1972-ben a DÉLÉP mintegy 52 millió forint értékű munkát tud elvégezni. Ehhez a rendkívül nagy vállalkozáshoz a vállalat megnyerte a társadalmi és tömegszervezetek támogatását is, hiszen a Kommunista Ifjúsági Szövetség vállalati szervezete védnökséget kezdeményez a beruházás fölött Elutazott hazánkból a tanzániai alelnök Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán délelőtt az Országházban fogadta R. M. Kawawát, a Tanzániai Egyesült Köztársaság alelnökét. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a délelőtt folyamán szintén fogadta a tanzániai alelnököt. R. M. Kawawa és kísérete délben a Zrínyi Miklós katonai akadémiát kereste fel, ahol ünnepélyesen, katonai tiszteletadással fogadták. R. M. Kawawa és kísérete szerdán éjszaka Budapestről a Román Szocialista Köztársaságba utazott. Podgornij Haiphongban A haiphongi kikötőben szerdán nagygyűlést rendeztek a szovjet párt- és kormányküldöttség tiszteletére, amelyen Nyikolaj Podgornijnak, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának, a Legfelső Tanács Elnöksége elnökének vezetésével tartózkodik a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Nyikolaj Podgornij beszédében többek között hangsúlyozta: évről évre, hónapról hónapra erősödik és mélyül a barátság a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között, a testvéri szövetség a szovjet és a vietnami kommunisták között. A szovjet vendégek a vietnami vezetőkkel együtt szerdán visszaérkeztek Hanoiba. Visszatért a VDK fővárosába Vlagyimir Novikov, az SZKP KB tagja, a minisztertanács elnökhelyettese és Szemjon Szkacskov, az SZKP KB tagja, a külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottsága elnöke is. Tanácselnökök értekezlete a beruházások egyensúlyáról Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével szerdán a Parlament Gobelin-termében értekezletet tartottak a fővárosi, illetve a megyei és megyei városi tanácselnökök. Az ülésen arról tárgyaltak, hogy melyek a legfőbb teendők a beruházási egyensúly, az arányos fejlődés alapjainak megteremtése érdekében. Dreczin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartott vitaindító előadást. Egyebek között megállapította: A beruházási költségeket rendre az „alátervezés" jellemzi. Ez lehet jóindulatú tévedés, de sok esetben tudatos törekvés, amely mögött a későbbi „többletpénzek" megszerzésének reménye van. Ezért az árkalkulációk az esetek túlnyomó részében rosszak, eihibázottak. Két eluralkodott szemléletnek kell „hadat üzennünk". Egyik, amely az egész egyensúlyhiányt elbagatellizálja, a másik, amely a végletekig egyszerűsít, s a problémát csupán építőipari kapacitáshiányban látja. A helyzet súlyos: a beruházási pénzforrások és a kivitelezés anyagi-műszaki feltételei között olyan nagy a feszültség, hogy a legkedvezőbb népgazdasági arányokat elérve sem lehetne a kivitelerést néhány esztendő alatt vásárlóerő szintjére „felhozni". Meg kell érteni, hogy a népgazdasági szintű egyensúly biztosításához elsősorban a beruházási keresletet, a beruházási vásárlóerőt kell szabályozni. Szükséges nyomatékosan felhívni a vállalatok és a tanácsok figyelmét arra, hogy konkrét terveik elkészítésénél pénzügyi lehetőségeik legyenek a meghatározók. <• A referátumot követő vitában a tanácselnökök számos, figyelemre méltó javaslattal járultak hozzá a későbbiek során megszülető konkrét határozatok kialakításához. VILÁG PROLETÁRIAt, EGYESÜLJETEK! A rút* kis Izabella Hogy milyen felelősség a várost előre tervezni, mutatja az Izabella-híd esete is, melyen 36 évvel ezelőtt, 1935ben kezdődött meg a forgalom. A római hadiutak hellyelközzel még ma is használhatók, erre azonban nyugodtan rámondhatjuk, hogy használhatatlan. Kora reggel csúcsforgalom van már, a gyárakba nagyon sokan gyalogosan sietnek, s a keskeny járdán két ember éppen hogy elfér egymás mellett. Korlát nincs, egy rossz lépés és már csikorognak az autófékek... A villamos néha percekig ácsorog, hiszen előnyt kell adnia a gépjárműforgalomnak. A liidat vasúti felüljáróként építették valaha, de manapság a villamosvasút is szívesen bebújna alá, ha tehetné Somogyi Károlyné felvételei Olykor valami miatt meg kell állni a gépkocsisornak is, s itt a hamisítatlan közlekedési dugó. Ha cz Szeged kapuja — és az —, akkor igencsak meg kell szenvedni a bcbocsáttatásért. Az Izabclla-híd nem korát élte túl, hanem önmagát! Mert autóból aztán akad elegendő, sőt a hldacska átbocsátó képessegéhez képest sok is. Olykor végeláthatatlan az autófolyam, s persze két nyomsávú közlekedésről szó sem lehet