Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

I TAiAlWAF, 1971. OKTÓBER 31. A Tisza megismerése A folyó kutatásának IS éves távlati terv a Tizennégy esztendővel ezelőtt alakult meg Szegeden a Tiszakutató Bizottság. Akkor született az azóta már egy kissé elavult kifejezés: az ismeretlen Tisza. Kiderült, hogy a folyóról, amely a táj és a körülötte élő emberek életében az egyik legfontosabb tényező, alig tudunk valamit. Bizonyos részletkutatási eredmények ugyan ismertek, de szükség van a Tisza átfogó tudományos vizsgálatára is. Ezt vállalta a Tiszakutató Bizottság, s fennállásának közel másfél évtizedé alatt jelentős munkát végzett. Az ismeretlen Tisza megismert Tiszává változott, s erre nemcsak a tudomány igényéi miatt volt szükség, hanem maga az élet is ezt követelte. A kutatás és az élet ténylegesen szoros kapcsolatának egyik legszemléletesebb példája, amit a tudomány — sokféle hasznosítható eredménye között — az árvízvédelemnek nyújtott. A szakemberek megállapították, hogy a töltéseket a legolcsóbban és a legjobban gyepszőnyeggel lehet védeni. Nem mindegy azonban, milyen füvekkel telepítik be a töltések oldalait. Egyes fajták nem bírják a víz ostromát, és az időjárási viszonyokat; a víz és a klíma halasára gyorsan kipusztulnak. A vízügyi igazgatóságok azért a Tisza kutatódhoz fordultak, állapítsák meg. milyen füvek a legellenállóbbak. Ez meg is történt. Háromesztendei kísérletezés után megszületett a javaslat, amelynek alapján erős gyepszonyeget kaphatnak a töltések. Közben létrejött az úgynevezett bioszféraprogram, a természetvédelmi tennivalókat összefoglaló — meghatározó terv. Ebben a programban a Tisza-kutatókra elsőrendű feladatok hárulnak. A folyó vizének szenynyeződése, továbbá az, hogy — mint kiderült — sok helyen a Tisza eredeti növényvilága majdnem teljesen kipusztult — az erdőgazdaságok kiirtották az öreg ártéri fákat és csemetekerteket létesítettek —, a tudomány munkáját-beavatkozását is megköveteli. A Tisza-kutatás új, 15 éves távlati terve éppen ezért szorosan összekapcsolódott a bioszféraprogrammal, ahogyan ezt pénteken a késő este az Akadémiai Bizottság szegedi székházában dr. Beretzk Péter c. egyetemi tanár bevezetője után a munka irányítói, dr. Horváth Imre egyetemi tanár, dr. Bodrogközy György egyetemi adjunktus és dr. Marián Miklós múzeumi csoportvezető ismertették. Az előadásokból kiderült, hogy a kutatások a Tisza három szakaszára koncentrálódnak. A legfontosabb munkák a kiskörei vízlépcső vidékén zajlanak. A vízlépcső építésének következményeként a Kis-Tisza és a Tisza által határolt. 20 ezer katasztrális holdnyi területen mesterséges tó keletkezik, amelynek mélysége a 20 métert is eléri 1986-ban, amikor a szakaszos elárasztás befejeződik. Ez a hatalmas víztömeg természetszerűleg fontos változásokat okoz a táj és az ember életében. A kutatás feladata ezeket a változásokat figyelemmel kísérni. A kutatások második központja a Mártély körüli tájvédelmi terület. Itt az a feladat, hogy visszaállítsák a Tisza régi környezetét. Ügynevezett rekonstruált táj alakul itt majd ki. A munka egy régi növényföldrajzi térképre épül elsősorban. A harmadik központ Csongrád környéke. Itt épül meg a Tisza harmadik vízlépcsője. A feladatok itt hasonlóak a kiskörei vízlépcsőnél végzett munkához. Gazdasági helyzetünk és a pártszervezetek feladatai balladája Vége felé járunk a televízió sok reménnyel kecsegtetett, de — sajnos — keveset beváltó sorozatfilmjének, a Rózsa Sándornak. Illik a mi vidékünkön legalább a végén nevén nevezni az egyik közreműködő csoportot Gyerekek utcán, udvar-ón, iskolákban játszótereken széltében-hosszában eneklik a Rózsa Sándor balladájának könnyen megtanulható néhány szakaszát, a felnőttek pedig találgatják, hogy a tápaiak játszszák-e citerán, vagy az egyetem zenekara, minden folytatás legvégén. Tetszik a dal! A sándorfalvi citerásoké most az érdem. A nagyhírű zenekar négy tagja, Budai Sándor, a népművészet mestere, Komlósi István, Bakonyi Péter és Lázár Kálmán muzsikáitalt maradandó emlékeztetőül, és énekelték is hozzá a szöveget. A sándorfalvi citerazenekar Waldmann József gyűjtéséből ismerte meg évekkel ezelőtt a balladát. Akik a televízió adásaiból tanulták a szöveget, elhallás következtében itt-ott másképpen éneklik. Közöljük a ballada szövegét a sándorfalviak előadása szerint: Esik eső. szép csöndesen csöpörög. Rúzsa Sándor a kocsmában feszelög. Kocsmárosné, bort hozzon az asztalra. Legszöbb lányát állíjja ki trázsába! Edösanyám. trázsakislány nem löszök, Amott gyünnek a fegyverös vitézök. Rúzsa Sándor sé vötte ezt tréfára. Fölkapott az almásderes lovára. Lova, lova, lova viszi messzire, Igenyöst a kerek erdő mélyibe. Lova lába mögbotlott égy gödörbe. Rúzsa Sándort ott fogták el örökre Rúzsa Sándort /öltötték a szekérre. Ügy vitték a városbíró elébe. Városbíró! Üzeni a kapitány: Rúzsa Sándor nem ül többet paripan. Rúzsa Sándor möghagyta ja levélbe, Két gyermekét neveljék föl helyötte. Sé csikósnak, sé bujtárnak né adják. Olt is csak a betyárságot tanulják. Edösanyám, csikós löszök, nem bujtat-, Bejáratom az alföldi nagy pusztát. Főnyergelöm almásderes lovamat, Lérugafom véle a csillagokat. A pártszervezetek iir2t repét jól mutatták a X. kongresszusra történő felkészülés időszakában lezajlott taggyűlések. E tanácskozások képesek voltak felszínre hozni szocializmust építő társadalmunk minden lényeges problémáját, és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a kongresszus válaszoljon az előrehaladás, a fejlődés szempontjából legfontosabb kérdésekre. A kongresszus a szocializmus építésének magasabb szinten történő folytatása helyes politikájában döntött és határozatot hozott a társadalom további építésének egy sor tennivalójában. Egy esztendő rövid idő ahhoz, hogy a X. kongresszuson elhatározottak mindenütt érvényre jussanak. Egy cikk kerete is kevés ahhoz, hogy a pártszervezetek minden oldalú tevékenységét elemezzük, értékeljük. Annak viszont megvan az aktualitása, hogy számot vessünk azzal, mit tettek és mit tesznek a pártszervezetek a maguk hatókörében a magyar népgazdasag egészséges fejlesztése érdekében, mennyire tették és teszik magukévá a X. kongresszusnak a párt gazdaságpolitikájával kapcsolatos állásfoglalásait, követelményeit. Mindjárt elöljáróban érdemes felfigyelnünk egy látszólagos ellentmondásra. amikor a párt gazdaságszervező, -irányító tevékenységének fontosságát hangsúlyozzuk. A párttagok, a pártszervezetek a kongresszus előtt — elismerve és egyetértve azzal a fejlődéssel, amely a IX. kongresszus után is bekövetkezett — elsősorban a társadalmi élet visszásságait, kedvezőtlen jelenségeit, a szocializmussal össze nem egyeztethető jegyeit tárták fel, és egészséges türelmetlenséggel követeltek változást. A javak elosztásának igazságtalanságait, a munka nélkül szerzett jövedelmek tűrhetetlenségét, a harácsolást, a kapzsiságot, az önzést, az emberi együttélés normáinak esetenként történő súlyos megsértését, a kulturális életben mutatkozó viszszásságokat tették szóvá, mint az előrehaladásunkat leginkább gátló tényezőket. Ezeket figyelembe vette a kongresszus, s határozott egy sor, szocialista életviszonyaink tökéletesítését; kedvezőbbé tételét szolgáló kérdésben. Az igények, a követelések, a társadalmi viszonyok jobbá, szebbé, szocialistábbá tétele érdekében fogalmazódtak és fogalmazódnak meg. Itt vár előrelépést, haladást a párttagok és pártonkívüliek nagy része, ugyanakkor • a párt Központi Bizottsága — amellett, hogy ilyen irányú határozatokat fogad el. és egy sor intézkedést is tesz — I minduntalan a jobb gazdálkodást, terI melést kéri számon a pártszervezetektől, a párttagoktól is. Természetesen ebben semmi ellentmondás nincs. FlfíC7fÍr ín ahhoz, hogy társaLlUoiUl dalmi viszonyainkat. I életünket tökéletesebben. szebben, j kellemesebben rendezzük be, ahhoz I mindenekelőtt még kell teremtenünk j létünk alapjait, az anyagi javakat, amelynek forrása csakis a munka, a termelés, a jobb gazdálkodás lehet. Másodszor: azt is látnunk kell, hogy a párt korántsem csak az alap, a gazdaság kérdéseit tartja napirenden, s nem voltak pusztába kiáltott szavak a kongresszus előtti jelzések. Gondoljunk csak azokra a kongreszszus óta született párt- és kormányhatározatokra, amelyek napirenden tartják a szocialista viszonyok tökéletesítését és a legégetőbb antiszociális jelenségek kiküszöbölését, a szocialista elosztás következetessé tételét, a szocialista kultúra gyarapítását, a szocialista erkölcsi normák térhódítását. Harmadszor: a Központi Bizottság a gazdaság, a termelés kérdéseivel való foglalkozás feladatát, mindennapos tennivalóit is új módon, másképp teszi a pártszervezetek feladatóvá, mint korábban — ezek társadalmi kihatását. az ezzel kapcsolatos szemléletformáló tevékenységet helyezi előtérbe. A pártalapszervezetek munkájában az előrehaladást, a színvonalemelkedést. a követelményeknek való megfelelést éppen azon keresztül kel) mérnünk, hogy helyesen látják-e ás értelmezik szerepüket a gazdasági tevékenységben. és mennyire felelnek meg a jelzett követelményeknek. A Központi Bizottság augusztus 4-i, a népgazdaság helyzetével kapcsolatos határozatainak végrehajtása a pártszervezetekben erőpróbája és mérlege, hogy mennyire értik és mennyire valósítják meg mind érdemibb módon a X. kongresszusnak a pártszervezetekkel szemben támasztott irányelveit Irta: Győri Imre lott országos gazdasági aktívaértekezlet is ebből indult ki —. hogy a magyar népgazdaság dinamikusan, alapjában egészségesen fejlődik. A fejlődés egyenletességét néhány feszültségi tenyező nehezíti. Így a beruházások területén mutatkozó egyensúlyi problémák, a költségvetés és a nemzetközi fizetési mérleg hiányai. Népgazdaságunk azonban elég szilárd ahhoz, hogy az előrehaladás menetében jelentkező nehézségeket leküzdje. Szükségesek ehhez kormányzati eszközök, intézkedések, és a kormány rendelkezik ezekkel az eszközökkel. Anyagi erő is nélkülözhetetlen, és a kormány összpontosítja a szükséges anyagi erőket a feszültség felszámolására. önmagukban azonban ezek még nem elegendők. Hogy úrrá legyünk gazdasági gondjainkon, ennek elengedhetetlen feltétele, hogy egységesen értelmezzük helyzetünket, lehetőségeinket és feladatainkat, és egységesen, határozottan cselekedjünk. Nincs szükség fordulatokra, drámai változtatásokra. A népgazdaság területén jelentkező feszültségeket, nehézségeket a X. kongresszuson megerősített, jelenlegi bevált gazdaságpolitikánk és gazdasági irányítási rendszerünk alapján lehet és kell megoldani. A pártszervezeteknek az ilyen szemlélet, formálásában van talán a legfelelősségteljesebb feladatuk ma. És hogy tudatában vannak ennek, azt sok tény bizonyítja. A pártszervezetek többsége mind nagyobb hozzáértéssel, a gazdaságirányítás reformja szellemében dolgozik üzemében, termelőszövetkezetében, intézményében a X. kongresszus gazdaságpolitikai feladatai megvalósításóért. Érezni lehetett munkájuk hatását a helyi üzemi, szövetkezeti negyedik ötéves tervek elkészítésénél, a kollektív szerződések kialakításánál. Tevékenységük is hozzájárult, hogy megyénkben mind kedvezőbben alakul a munka termelékenysége, erőteljesen fejlődik a termelés és mindinkább a szükségleteknek megfelelően, és még ezt is meghaladó mértékben haladt előre az export. javult.a munkaerő-gazdálkodás. Megfelelően halad a lakásépítés, és a kedvezőtlen időjárás ellenére, szép eredmények születtek a mezőgazdasági termelésben. De az Is igaz, hogy sok minden még csak program abból, amit a X. kongresszus feladatul tűzött ki. Maradéktalanul A Központi Bizottság es a kor; mány augusztusi együttes ülése meg1 állapította — a közelmúltban lezajmeg valósul-e vajon már mindannyiónk magatartasában az az elv, amit a kongresszusi határozatok úgy fogalmaznak meg, hogy a gazdasági vezetők politikai felelősséggel dolgozó specialisták legyenek, és hogy a politikai vezetők (a pártban, a tanácsban, a Hazafias Népfrontban, a szakszervezetekben, a KISZ-ben stb.) döntéseik gazdasági kihatását is mérlegeljék. Sok példát lehetne felhozni, hogy milyen nehéz az új követelmények szintjére emelkedni e tekintetben. Nemegyszer a gazdasági vezetők apolitikussága fékezi a dolgozók lendületét, kezdeményezését. Az is előfordult, hogy a helyi tanácsok fejlesztési terveik, elképzeléseik megfogalmazásánál messze elszakadnak a gazdasági realitásoktól. és tulajdonképpen légvárak építésébe lovalják magukat és a lakosságot is. Bármennyire is jó lenne mindenben a legszebbet, a legkorszerűbbet építeni, csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Senki sem tagadhatja annak jogosságát. hogy jó lenne, ha 2—3 szobás lakásoknál kisebbek nem épülnének a negyedik ötéves terv időszakában. Hiszen az egyszobás lakásokat kinövik a csalódok, és az új gondot szül a nem is nagyon távoli jövőben. De ha azt nézzük, hogy mennyi még a lakásokkal egyáltalán nem rendelkezők száma, nyilván az a célszerű, ha a rendelkezésre álló anyagi eszközöket úgy használjuk fel, hogy minél több lakás épüljön meg, vagyis még egy ideig szükséges egyszobás lakásokat is építeni. Az alapvető fontosságú szükségleteket kielégítjük a lakásépítésnél, de visszautasítjuk a pazarló, a luxus, a lehetőségeinket meghaladó kívánságokat Az is elengedhetetlen, hogy csak a pénzforrások megszerzésére fordítsunk figyelmet, a felhasználás hatékonyságára, a belső tartalékok feltárására már nem figyelünk oda. A jelenlegi helyzetben a pártbizottságok. a pártszervezetek kötelessége a népgazdasági egyensúlyt veszélyeztető, i korábban elhatározott tervekel meghaladó erőforrások szerzésére irányuló törekvésekkel szemben fellépni. Jelenlegi gondjaink fő forrása éppen az, hogy a beruházások területen (új létesítmények létrehozásában) a negyedik ötéves tervtől elrugaszkodtunk, messze előreszaladtunk. A jövőben szigorúan tartjuk magunkat a tervhez, a központi előírásokhoz, a centrális akarathoz. Jogosa kérdés: a jelenlegi helyzetben a partszervezetek, a pártbizottságok nem tehetnek mást, csak helyeselhetik a felső előírásokat és szemlélik az eseményeket? Természetesen nem erről van szó. Nemcsak joguk, de kötelességük felszínre hozni a meglevő ellentmondásokat, érdekellentéteket, és elősegíteni ezek feloldását. Feladatuk fellépni és intézkedést javasolni a népgazdasági érdek elsődlegességének vállalásával. Fellépni a megalapozatlan és rosszul értelmezett helyi érdekkel szemben, az indokolatlan árnövelésekkel, a megalapozatlan nyereségre törekvéssel szemben. Kötelességük helyben megoldást keresni, vagy ha ez nem lehetséges, az őket irányító pártszervekhez fordulni, jelzést adni és közbelépni. Pártszervezeteink kori még, hogy helyi kerdéseket az országos feladatoktól elszakítva, vagy az ágazat egészéből kiragadva vizsgálnak, nem ismerik az ország egészének helyzetét. Így is lehet foglalkozni gazdasági kérdésekkel, de természetesen igy nagyobb a tévedés lehetősége. Az is előfordul, hogy csak az országos helyzetet ismerik, és csak ezt elemzik. Állást foglalnak a jogosan tapasztalható visszásságokkal szemben, elítélik a kedvezőtlen jelenségeket, csak eppen helyben, saját házuk táján nem néznek szét. Nem ritka, hogy jobban ismerik az országos képet — hiszen a rádión, a televízión, az újságokon keresztül ez minduntalan elejük tárul —, mint saját területük fejlődését és gondjait. Vagy ha ismerik is a helyi gondokat, problémákat, nehezen tudják azokat összhangba hozni az országos törekvésekkel. Pedig a helyi vezetés felkészültségét éppen az mutat ja: hogyan találja meg egy adott kérdésben a Központi Bizottság vagy a kormányhatározat szellemében a helyileg legfontosabb tennivalókat. Ehhez valamiféle receptet adni természetesen nem lehet. Ez más és más lehet helyenként, területenként. Ami például a Központi Bizottság legutóbbi határozatából a társadalmi munka hatékonyságának emelését illeti, nem feltétlenül azonosak a tennivalók minden üzemben vagy termelőszövetkezetben. Ott. ahol az exportra termelés tervszerűen, rendben halad, ott a meglevő jó irány tartásóra kell törekedni. De lehet, hogy itt a termelékenység, a munkaszervezés, a technológia javítása terén akad tennivaló. Van, ahol a munkahelyi vezetőknek, művezetőknek szükséges politikai támogatást nyújtani a munkafegyelem megszilárdítására tett intézkedéseik végrehajtásához, a munkaidő jobb kihasználásához. A pártszervezetek feladata és felelőssége is arra irányítani a figyelmet, ami ott helyben akadályozza az eredményesebb, színvonalasabb munkát. Nagyon lényeges, hogy amikor a pártszervezetek a gazdaság, a termelés kérdéseivel foglalkoznak, ezt továbbra se szűken értelmezzék. Százszor bizonyított dolog, hogy az eredményes gazdálkodást nagymértékben elősegíti az üzemi demokrácia egészséges volta, a bérgazdálkodás elvszerű gyakorlata, a dolgozók — éj különösen a dolgozó nők — szociális és egészségügyi problémáival való törődés. a szocialista brigádmozgalom ténylegesen szocialista tartalmú tevékenysége. a határozott, elvszerű vezetés A

rpfnrm bevezetése idején vol1 Elül III tak viták arról, hogy az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között és általában a szocializmus teljes felépítése időszakában a párt szerepe csökken-e, vagy növekszik. Az élet bizonyítja: előrehaladásunk feltételezi a tudatos elem, a tudatosság növekvő szerepét társadalmi életünk minden szféráiéban. így van ez a gazdaság területén is. A gazdaságirányítás új szisztémája jobban szolgálja a szocializmus ügyét, mint a korábbi. Azonban az új mechanizmus bonyolult gépezet, olyan, mely nem automatikusan hozza az optimális eredményeket. A reformnak és szabályozóinak mindenhatóságot tulajdonítani illúzió lenne. A párt gazdaságpolitikáiét tói ismerő >s ahhoz következetesén ragaszkodó emberek léikül semmiféle mechanizmus nem hozhat eredményt. "Sz a politika a népjólét emelésének, a szocializmus felépítésének politikája. Ezt kell őriznünk, erősítenünk és megvalósítanunk.