Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-29 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam. 255. szám 1971. október 29., péntek Ára: 80 fillér A negyedik ötéves tervben: A városok és a községek tovább fejlödnek A területi célokról tárgyalt a Csongrád megyei tanács Tegnap, csütörtökön délelőtt a megyei tanácsháza nagytermében összeült Csongrád megye tanácsa, hogy két, a lakosságot közvetlenül is érintő, negyedik ötéves terv időszakának szinte minden ágazatát felölelő programról tárgyaljon, többek között. Dr. Komócsin Mihály tanácselnök nyitotta meg az ülést, amélynek elnökségében helyet foglalt dr. Kovács Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a tanács és a vb tisztségviselői. A megyei tanács elnöke üdvözölte a megjelent országgyűlési képviselőket: dr. Biczó Györgyöt, a szegedi városi tanács elnökét, az 1. számú országgyűlési választókerület; Tóth Szilveszternét, a 6. számú országgyűlési választókerület; Rév Istvánt, a 9. számú országgyűlési választókerület és Kertész Sándornét, a 12. számú országgyűlési választókerület képviselőjét. Mivel a tanácsülés az interpellációkra az elmúlt ülés óta válaszul adott intézkedéseket elfogadta, megindult a vita az első napirendről: a Csongrád megyei tanács IV. ötéves tervre szóló területi tervéről. A napirend előadója, Kovács Imre tanácselnök-helyettes, dr. ördögh Piroska (Tápé), dr. Bacskay Jenő (Szentes) tanácstagok kérdéseire adott választ, majd Nagy István (Szeged) tanácstag hozzászólásához fűzött észrevételt. Dr. Komócsin Mihály kiegészítő szavai után a tanácsülés a területi tervet egyhangúlag elfogadta. Ezután — ugyancsak Kovács Imre elnökhelyettes előterjesztésében — Csongrád megye lakás- és kommunális ellátottsága került napirendre. Ennek tárgyalásához megjelent s hozzászólt Molnár János, a KPM tanácsi főosztályának vezetője. A tanácstagok közül Kardos János (Szeged), Martonosi Andrásné (Hódmezővásárhely) intézett kérdéseket az előadóhoz, a vitában Balogh László (Csongrád), Diószegi János (FábiánsebestyéB —Eperjes), Juhász József (Szeged), dr. Katona Zoltán (Sövényháza—Baks—Pusztaszer), Hunyadkürti Lajos (Csanytelek—Bokros) szólalt fel. Kovács Imre válaszai után dr. Komócsin Mihály terjesztette elő a határozati javaslatokat, amelyeket az ülés egyhangúlag elfogadott. A harmadik napirendet, Csongrád megye tanácsának és szerveinek szervezeti és működési szabályzatát az ügy-, rendi bizottság elnöke, dr. Kemenes Béla terjesztette á tanácsülés elé. A hozzászólások — Kardos János, dr. Máthé Ferenc (Csongrád), dr. Katona Zoltán tanácstagok és Forgó László bizottsági tag — után az előadó válaszait tudomásul véve a tanácsülés egyhangúlag szavazott a szabályzat elfogadása mellett. Majd három tanácstag — Martonosi Andrásné, Kiss Dezsőné (Csanádpalota—Kövegy), Batka Julianna (Makó) — interpellációja után dr. Komócsin Mihály zárszavával ért véget a Csongrád megyei tanács tegnapi ülése. Kulcsszerepben az építőipar fölött. A legnagyobb ipari bázis Szeged — az iparban dolgozók 53,2 százalékát adják a megye összességének —, mellette 15,8 százalékkal Hódmezővásárhelyre kell felfigyelni. A területi terv céljai közé tartozik, hogy az iparilag fejlett területen most már az extenzív helyett az intenzív fejlesztést kell támogatni, az egészséges ipari szerkezet kialakítása érdekében tovább kell csökkenteni a munkaerőforrások és az ipari munkahelyek elkülönültségét, hatékonyan kell fejleszteni az iparilag elmaradt területeket. Bár a megyében továbbra is a könnyűipar játssza a legjelentősebb szerepet, dinamikusan fejlődik a nehézipar, s ezen belül az olajbányászat: ebben az ötéves tervben a tervezett beruházások 47 százalékát e területen tervezik. Az egész megyére vonatkozó ipari fejlesztések összege 9 milliárd 606 millió. Szegeden továbbra is számolni kell az ipar növekedésével, de ez a népesség szaporodásának ütemétől elmarad. Az építőipar termelése az elmúlt terv időszakában megkétszereződött, s még így sincs lehetőség az igények teljes kielégítésére. A megye építőiparának kapacitása a IV. ötéves tervben 15,9 milliárd forintra tehető, az igény ezzel szemben 17,6 milliárdnyi. Éppen ezért arra kell Jörekedni — határozza meg a terv —, hogy a megye építőipari vállalatai, szervezetei egymással kooperálva, a felkészülésüknek megfelelő nagyságrendű munkákat vállalják. A középtávú területi terv a megye élelmiszergazdaságának szerkezetváltozásaira is szolgál prognózissal, s a közlekedés, kereskedelem, idegenforgalom várható fejlesztésének elemzése mellett figyelmet fordít azoknak a tényzőknek várható alakulására, amelyek a lakosság életkörülményeit befolyásolják: a lakás-, közmű-, villamosenergia, gaz-, egészségügyi, oktatási-, közművelődési ellátásra. Panelházak a városokban Prognózisok a népesség alakulására, az iparban foglalkoztatottak számának növekedésére, jelentősebb ipari beruházások, a mezőgazdasági struktúra változásai, a kereskedelmi hálózat várható fejlődése, a településhálózat jövője — először született olyan középtávú terv, amely mindezt a megye területére vonatkoztatva magába foglalja. Eddig nem készültek speciális tervek egy-egy földrajzi, közigazgatási egység fejlesztésének koordinálására. S bár — a megyei tanács elnökének véleményét idézve — a mostaniban bizonyos okok miatt még nem érvényesülhetett a tanács aktív szerepe, a következő öszszeállításában már nemcsak tudomásul veszi az egyes ágazatok közléseit, hanem a terület lakosságának ellátása, a termelőerők elhelyezése, a fejlesztések összehangolása szempontjából várhatóan hatást is gyakorol a megye vállalatainak, intézményeinek tervező munkájára. A III. ötéves terv időszakában a megye fejlődése dinamikus volt, amelyet elősegített a kőolaj és szénhidrogén feltárása, a nehézipari, a mező-, erdő- és vízgazdálkodás előrelépése; több mint húsz százalékkal nőtt az ipari foglalkoztatottak száma, javultak a lakosság életkörülményei. A mostani ötéves tervben az a cél, hogy javuljon az ipar szerkezeti öszszetétele és területi elhelyezkedése, fejlődjön a lakossági szolgáltatás, növekedjen a kulcshelyzetben levő építőipar teljesítő képessége. Mindez kihat majd a településhálózat kedvező fejlődésére is. A népesség számának alakulása az utóbbi években pozitívvá vált: a tervidőszak végére várhatóan 452 100 lakosa lesz a megyének. Ezen belül a városi népesség aránya a jelenlegi 57.6 százalékról 59 százalékra nő, a belterületi lakosságé pedig 79,4 százalékról 82,4 százalékra. Különösen Szegeden számítanak intenzív fejlődésre. A munkaerőhelyzet is összefügg ezzel. A megyében dolgozó aktív keresők száma ebben az öt évben 2,9 százalékkal emelkedik. A mezőgazdaság kivételével mindenhol növekszik a foglalkoztatottak száma — az utóbbiakban a számítások szerint 11 500 fővel csökken —, s mivel a nem termelő ágazatok színvonalát is emelni kell, a kulturális, egészségügyi, szolgáltató stb. tevékenység sok munkaerőt fog lekötni. A tervidőszak végéig mintegy 18 ezer új munkaerő iránti igényt kell kielégíteni. Ezek az utóbbiak szervesen összefüggnek a megye lakás- és kommunális ellátottságát tárgyaló jelentéssel, amely jelentős dokumentuma egyben a településfejlesztésnek is. Csongrád megye településhálózatának fejlesztési tervét most készíti a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet. Problémát jelentenek bizonyos kedvezőtlen adottságok: különösen a külterületi tanyai lakosság magas aránya. Csongrád megye lakosságának 1960-ban 27,9, 1970-ben 20,6 százaléka lakott tanyán. Ezek a tanyai lakások funkciójukban, felszereltségükben sem egyenértékűek a belterületiekkel, számuk kedvezőtlenül befolyásolja a rózsásnak amúgy sem nevezhető lakásállomány helyzetét. A megyében nagyon sok az olyan épület, amely alapozás nélkül, vályogból, és vertfallal készült. Ezen túl: még mindig sok az egyszobás lakás: az országos 47 százalékkal szemben ilyen a lakásállomány 64,1 százaléka, Szegeddel együtt 55,8 százaléka. A száz lakásra jutó személyek száma 1960-ban 327, 1970-ben 304 volt, Szegeden 321, illetve 328. A lakásigénylők száma összesen 8 ezer, Szegeden ebből majd 6 ezer. Éppen ezért a IV. ötéves tervben még több lakást kell építeni, mint az előzőben. Akkor 13 643 ezer épült fel — ebből Szegeden 5144 —, most összesen 19 050 — Szegeden 9050 — lakás építését tűzik ki célul. Míg országos átlagban 33 százalékos a növekedés, Csongrád megyében 41 százalékos. Az építkezések nagy része — ebben a házgyár is szerepet játszik — már a korszerű építési technikának megfelelő lesz. A tervezett állami lakások átlagos nagysága a III. ötéves tervi 47,5 négyzetméteressel szemben eléri az 53,4 négyzetméteres alapterületet. Emelkedik azoknak a lakásoknak a száma is, amelyek már eleve központi vagy gázfűtéssel lesznek ellátva. Mivel a házgyári termékeket a megye területért a legcélszerűbb elhelyezni, valószínűleg minden városunkban építenek panelházakat: a tervezett lakások 66 százaléka többszintes épületben lesz, 34 százalékuk pedig földszintes családi házban. Víz és gáz Az átlag fölött A tervek realitását alátá- ötéves tervben tovább növemasztja — többek között —, kedett, évi nyolc százalékkal, hogy a megye szocialista amely több mint két százaiparának termelése az elmúlt lékkai jár az országos átlag A megye lakossága életkörülményeinek javulásával az igények is és a gondok is szaporodtak. A települések belterületi lakosságának mintegy hetven százaléka van ellátva megfelelően vízzel: házi bekötés útján. A tervek szerint 1975-re három település kivételével valamennyi községben lesz olyan vízmű, amely biztosítja a gépi víztermelést. Ennél is súlyosabb probléma a csatornázás: még Szegeden is sok vele a gond. Egyre sürgetőbb feladat a megyeszékhelyen a szennyvíztisztító telep létrehozása. A közvilágítás korszerűsítése az 1960-as évek elején kezdődött meg a városokban, öt évvel később pedig a községekben. Az elmúlt öt évben mintegy harminc százalékkal emelkedett a közvilágítást szolgáló lámpák száma. A megye villamosenergia iránti igénye ebben az ötéves tervben megkétszereződik. s ez szükségessé teszi az alaphálózat, valamint az alállomások fejlesztését. Hasonlóan intenzív fejlődés tapasztalható a gázszolgáltatásban : Szegeden mindenki tanúja lehet a mostani rekonstrukciónak, az Üllés— Szeged, Szeged—Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely—Kardoskút közötti távvezetékek kiépítése után pedig megkezdődött Hódmezővásárhelyen, Csongrádon Szentesen, Algyőn, Tápén és Üllésen a földgázvezeték hálózat kiépítése. Felavatták hazánk első polietiléngyárát Csütörtökön felavatták a Tiszai Vegyikombinát ötödik nagy termelő üzemét: a polietiléngyárat. A Tisza-parti nagyüzemben a festék-, a nitrogénműtrágya készítés, továbbá a vegyipari gépgyártás és a műanyagfeldolgozás mellett már olyan műanyagot is készítenek, amelyet hazánkban eddig még nem állítottak elő. A mintegy 2,5 millárd forint felhasználásával épült új gyár két nagy egységből áll. Az etilén üzem, amelynek a terveit és berendezéseit a Szovjetunióból kapták, a másik a polimér üzemcsoport, amelynek technológiáját és receptúráját az angol Icicégtől vásárolták. A két üzem berendezéseinek, készülékeinek és műszereinek szerelését szovjet és angol szakértők irányították. Az új gyárban — gépkocsik és motorok hajtására alkalmatlan benzinből — évente 24 500 tonna nagynyomású polietilén granulátumot állítanak elő. Ennek jelentős részét a kombinátban dolgozzák fel. Különböző fóliatípusokat, korszerű műanyag zsákokat, tejcsomagoláshoz szükséges polipackokat, fröccsöntött termékeket, háztartási és műszak ki cikkeket készítenek belőle. Hazánk első polietilén^ gyárának avatásán megjelent dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Szekér Gyula, nehézipari miniszter. Ott voltak az ünnepségen a budapesti szovjet nagykövetség képviselői. Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepi beszédében megállapította: a Tiszai Vegyikom. binátban szinte már hagyomány. hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóihoz jelentós gazdasági események is kapcsolódnak. Részletesen szólt agyár fejlődésének történetéről, majd a negyedik ötéves terv új, nagy beruházásáról, az olefinprogramról beszélt. A magyar—szovjet olefinegyezmény a gazdasági célok mellett a Szovjetunió és Magyarország egyre mélyülő, igaz, testvéri barátságát is jelképezi — mondotta. Az ünnepi beszéd után kitüntetéseket adtak át a polietilén gyár építésében és szerelésében kitűnteknek, majd a vendégek megtekintették a termelőüzemet. Loscrczi Pál, Fock Jenő és Nemes Dezső látogatása Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Somogy megye országgyűlési képviselője kétnapos látogatást tett Somogyban. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi MunkásParaszt kormány elnöke szerdán és csütörtökön látogatást tett Szabolcs-Szatmár megyében. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtökön Székesfehérvárra látogatott. (MTI) Ottó Winzer Székesfehérváron Ottó Winzer, az NDK kül- megyei vezetők fogadták, ügyminisztere feleségével és ma-id Székesfehérváron megkíséretével teenaD reeeel Fe- tekintette a Könnyűfémmükiseretévei tegnap reggelre- ve, g ezután délután Mórra jér megyébe érkezett. Itt a utazott. A Sión árvízkapu" 99* MTI-fotó, Bajkor Jteaet (elvétele A Sió gemenci szakaszán mény biztosítja a csatorna 350 millió forintos beruha- állandó hajózhatóságát és önzással épül és 1973-ban elké- tözéses mezőgazdasági terü_ letek knerjeszteset, azonkiszul a' Sio torkolati mu — .., , ., ... , . , ' ... vul kikotot biztosit telen a az árvízkapu. Az új létesít- jégtörő hajóknak.