Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

4 CSÜTÖRTÖK. 1971. OKTÖBER tl. A marketing időszerűsége Marketing: ez az új foga- ting azonban többet jelent, lom nálunk ls kezd polgár- az igények mérlegelését és a jogot nyerni. De mi is ez a piaci gondolkodás egész (ize­sokak által csodabogárnak mi, vállalati életre való vo­tartott fogalom? A markét — magyarul a piac szóból képezve: módszer a piac­csinálásra. Piacot de hogyan? Ezt a tudja a marketing. natkozását is magában fog­tartott nemzetközi marke­tingkonferencia a szocialista termelési mód viszonyai kö­zött vizsgálta ezt a kérdést, és megállapította, hogy tu­lalja. A marketing tehát a lajdonképpen emberközpon­piacra vonatkozó vezetési csinálni, stílus rendszerezése, annak hogyant belátása, hogy a vállalatok léte és fejlődése csak akkor Az élelmiszer-gazdaság ba «L3ftlJ2L sokoldalú kapcsolata a fo­gyasztókkal indokolttá te szl a termelésnek olyan vizs lalat a piaci körülmények által hagyja magát vezetni, ezeket a követelményeket jól gálatát, amely csak a mar- J™"1. ,es, "gondoltán be­keting módszerei között ta- K ,, , Hogyan tud látható meg. A marketing "inde"nfk eleget, tenn,,? A mZrs=» o piackutatas, a piácmegisme­lehetőségeinek felmérése, a vállalati életbe való' szerves beépítése ma már nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. A többcsatornás értékesí­tési rendszer bevezetésével rés, a piaci analízis, a piac befolyásolása, a termékku­tatás, a reklám, a public re­lations (én úgy fordítanám: a vállalatról képzett társa­dalmi kép), az eladási köve­telmények, az eladás korsze­nálunk is jelentkező kon- rűsített szervezetének mód­kurrencia ugyancsak megkö- szereivel veteli a marketing lehetsé­ges előnyeinek élelmiszer­gazdasági felhasználását. Ezzel kapcsolatban számí­tásba kell vennünk: a cso­magolási formák ízléseseb­bé és változatosabbá tételét; a reklámozási tevékenység fokozását; a gyártmányfej­lesztés intenzitásának növe­lését; új profilok megterem­tését: a fogyasztási lánc ja­vítását — a hálózati munka kiszélesítésével — és az ex­porttevékenység javítását. Mint vezetési stílus Az élelmiszer-gazdasággal tú vállalati taktikáról és stratégiáról van szó, amikor a marketing módszereit gya­korlatban alkalmazzuk. Alkotó légkörben Napjaink élelmiszer-gaz­daságában a vállalati veze­tőknek alkotókészségről, problémaérzékenységről és bátorsággal fűszerezett koc­kázatvállalásról is tanúbi­zonyságot kell adniuk. Ma már egyes nagyvállalatok felismerték, hogy a marke­tingtevékenység a megválto­zott gazdasági életben nél­külözhetetlen. A hogyanra receptet adni nem lehet, ugyanis ennek meghatározását több tényező együttes hatása dönti el. Elég gyakori az a megoldás, amikor a marketing közvet­len a kereskedelmi igazgató­hoz tartozik. Ennek számos kapcsolatban többször talál- előnye van, többek között az, kozlk az ember olyan néze­tekkel, hogy e területen a marketingmunka nem idő­szerű, a rossz emlékű „eszi, nem eszi, nem kap mást" szólásmondás még fel-felütl a fejét. A piaccal való fog­lalkozás bizony igen fárad­Egy fontos fogalom A marketing fogalma alatt éielmiszer-gazdas^égl szakem­hogy a vállalati üzletpoliti­kát ez a vállalati szektor realizálja. Más vállalatoknál a mar­ketingfeladatokat a termelé­si főmérnök látja el. Ezt az­ságos munkát jelent, sokszor zal indokolják, hogy a mar­a magától értetődő dolgokra ketingtevékenységnek a kül­földön végbemenő műszaki nagyon sokféle és egymástól eltérő értelmezését, hatás­spektrumát használjuk. Álta­lában azonban, mint a piac­ra vonatkozó gondolkodási és a vevőre vonatkozó vál­lalkozói stílust értjük. Ma­gyarra lefordítva, talán azt sMbadjón mondhatnánk, hogy a jó marketingszakember nem­csak eladó vagy propagan­dista az adott vállalatnál, hanem legalább annyira mű­szaki szakember, aki ért a műszaki fejlesztéshez, a fej­lesztési részlegek gondjainak megoldásahoz, sőt még az ipari termeléshez is. Minden Iparágban, de az élelmiszer-gazdaságban is létezik egy felvevői piac, amelyet a vevőkör nagysá­ga határoz meg, és nem az eladó, azaz a gyártó techni­kája és a termelő kapacitá­sa. Ez azt jelenti, hogy az összes üzemi cselekvésnek az eladásra, a forgalomra, a piacra orientáltan kell tör­ténnie. A piaccentrikus gazdasági gondolkodás fogalma már régóta ismeretes. A piaci struktúrára, az árpolitikára vonatkozó meggondolások szintén nem újak. A marke­is egészen más választ ka­punk. mint annak előtte. So- . •• ^^ kan úgy tartják, hogy az fejlődésről, a nyersanyagok, a félkész- és késztermékek piacán tapasztalható válto­berek ésszerű megfontoló­?°kbó1, és, tapasztalatokból zásáró, enntk a szektornak kiindulva is tudják, hogy mi is az adott esetben a he­lyes lépés, mit kell tenniük, milyen gazdaságpolitikát kell folytatniuk. kell elsősorban tájékozódnia. Ezen túlmenőleg a gyártás­és gyártmányfejlesztés mar­nélkül el Ellenérvként ketingbehatások szauuujuu megjegyeznem, hogy az ésszerű termelőima- ^ WPMlheW. 1,yen igé' gatartás nem feltétlenül, sőt nyek mellett ez a megoldás nagyon ritkán azonos a ve- igen indokolt, vői magatartással A közgazdasági csak egy a sok akik naponta hoznak dönté­seket, azok tudják, milyen sok a gyakorlati hibalehető­ség. A hiba adódhat abból is, hogy a piaci viszonyokat nem vizsgáljuk meg megfe­lelően, mielőtt a piacra lé­pünk. A tapasztalat és a megérzés igen fontos, de nem Találhatók olyan vállala­nföPont tok iSj amelyeknél a mar­' ketingtevékenységet a terv­és statisztikai osztály látja el. Negyedik megoldás, hogy önálló marketingosztály működik, a vezérigazgató, illetve a vállalat vezetője hatáskörébe rendelve. Bármely formulát is al­garancia arra nézve, hogy a kalmazza a vállalat, a mar­ketinggel foglalkozónak olyan hatáskörrel kell ren­delkeznie, amely lehetővé te­szi számára az értékesítési piacon a legjobb eredmé­nyeket érjük el. A piaci gondolkodás, a marketing, mint vezetési stílus az egész vállalat szamára előfeltétele politikában, a termelésben és a beszerzésben az általa szükségesnek tartott változ­tatások kezdeményezését. annak, hogy a hazai és a nemzetközi piacon jó ered­ményeket érhessen el. Az Idén nyáron Prágában Dr. Bátyai Jenő Döntőit a Legfelsőbb Bíróság Büntetés vízszennyezésért — A kilépő jussa Drága orvvadászat Most, amikor a vizek szeny­nyeződése elleni küzdelem kezet azonban a 300 ezer fo­rintot nem volt hajlandó ki­napirenden szerepel, érdek- fizetni, mire az elsőként ki­lődésre tarthat számot az lépett tsz a közös vállalko­ügy, amelyben Bíróság ezzel fejtette ki álláspontját. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár a múlt év a Legfelsőbb zás, illetve az abban bent­kapcsolatban maradt két tsz ellen a 360 ezer forintért pert indított A Legfelsőbb Bíróság a kö­zös vállalkozásban maradt májusában háromezer köb- két szövetkezetet a peresített méter tömény szennyvizet összeg fele-fele arányú meg­bocsátott a Hortobágy folyó- fizetésére kötelezte, ba, aminek következtében a Az ítélet indokolása hajdúszoboszlói Bocskai Tsz mutat, 58,6 mázsa hala elpusztult A történtek miatt a szövet­kezet a gyár ellen kártérí­tési pert indított. Az Orszá­hogy a visszafizetés­re vonatkozó igazgató taná­csi döntés megfelel a jogsza­bályi rendelkezéseknek, ame­lyek szerint a vállalkozás a gos Halászati Felügyelőség résztvevők közös tulajdona, szakvéleménye szerint a szö- a tulajdoni arányt pedig a vetkezetet 562 ezer forint kár vagyoni hozzájárulás ható­érte. A pusztulás 90 száza­lékban a gyár kifogásolható magatartása, míg 10 száza­lékban a vízügyi hatóság ál­tal a folyón leengedett, illet­ve abba beemelt talaj- és belvízben levő oldott vegy­szerek károsító hatásának rozza meg. Kilépés és azon­Helytelen a megyei bíró­ság álláspontja, amely sze­rint a megsebzett állatot el­ejtett vadnak kell tekinteni és így a kárösszeg kiszámí­tásánál a MAVAD felvásár­lási ára Irányadó, amely az orvvadászat idején kilónként 16 forint volt. Az orvvadá­szat esetén keletkező kár megtérítéséről külön jogsza­bály Intézkedik. Ennek az a jogpolitikai célja, hogy a népgazdasági szempontból je­lentős vadgazdálkodást meg­felelő polgári jogi eszközök­kel ls védje az orvvadászat ellen. Ha vadászatra nem jo­gosított személy olyan nagy­vadat lő le, amelyet koráb­ban megsebeztek, de erről a vadásztársaságnak nem tesz nali hatályú felmondás ese- jelentést, tette orvvadászat­tén az igazgató tanács dönt nak minősül. Az erdészeti al­arról, hogy a tagként belé- kalmazottak nem voltak va­pett tsz járandóságát mennyi idő alatt és milyen részle­tekben fizetik ki. Az adott esetben az érdekelt tsz-ek következménye. Végső fokon főkönyvelői által felvett jegy­a Legfelsőbb Bíróság a gyá­dászatra jogosult személyek, tehát kártérítéssel tartoznak, mégpedig — az orvvadászat­ról szóló rendelet értelmé­ben — az elejtett állat élő rat, a szakvélemények alap­ján, 506 ezer forint megfi­zetésére kötelezte. * zőkönyvben foglaltak az állapotbani súlyának minden lrSdo^tSató tanácsa grammja után 80 forin­egyhangúlag elfogadta és tot kotelesek fizetni, aszerint döntött. Ez annál is Nyolc évvel ezelőtt hat tsz inkább helyénvaló, mert az közös építési vállalatot léte- igazgató tanács határozatát a sített. A múlt év tavaszán bentmaradt két szövetkezet az alapítók egyike bejelen- képviselője is megszavazta. Hajdú Endre tette kilépési szándékát. A vállalkozás tagszövetkezetei­nek főkönyvelői mególlapí- zetendó tották. hogy a közös vagyon zott el Az orvvadászat esetén fi­kórtéritésről hang­irányelvül szolgáló 2 millió 960 ezer forintot állásfoglalás a Legfelső Bíró­tesz ki, amelyből egy szö­vetkezetre 494 ezer forint jut. Ez utóbbi összeg magába foglalja az egyes tsz-ek ál­tal alapításkor befizetett 134 ezer forintot is. A szövetke­zettel együtt még három má­sik is kilépett, amit a vállal­kozás Igazgató tanácsa tudo­másul vett és úgy határozott: a kilépőknek a közös va­ságon. Az ügy előzménye az, hogy a vadásztársaság által bérelt nagyvadas erdőben két erdészeti alkalmazott lelőtt egy 110 kilós, már korábban megsebzett vaddisznót, amelynek húsán egy harma­dik társukkal együtt meg­osztoztak. A vadásztársaság a három ember ellen kárté­rítési pert indított. A kár­gyonból őket megillető részt összeg megállapításánál ajá­a bentmaradó két tagszövet­kezet köteles megfizetni, mégpedig a 134 ezer forintot rásbíróság, valamint a me­gyei bíróság között véle­ményeltérés volt Törvényes­azonnal, a még fennmaradó ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­360 ezer forintot pedig fél évvel később. A két szövet­róság a döntött: következőképpen Restaurálják a bahcsiszaráji várat A Krím félszigeten fekvő várfalakon belül már íeltár­Bahcsiszaraj középkori vá- ták egy kis keresztény temp­rát múzeummá építik át. A' lom maradványait. VI. századból származó épít- A bahcsiszaráji vár rend­mény rekonstrukciója már behozatala szerves része a megkezdődött. A restauráció- Krím-félsziget száz műemlé­irányuló val egyidejűleg régészeti ásatások is megindultak. A ke restaurálására programnak. Emléküket őrzik az utcák 44. TÜMÜRKENY UTCA Már Kaltschmidt 1747. évi térképén látszik a nyomvonala. Első neve 1814-ben: Oroszlány ut­ca, 1842-től a Vízig Oroszlán utca. A Víz után, még mielőtt a Tömörkény utca lett volna, az Oroszlán utca nevét kiterjesztet­ték a korábbi öt pacsirta, majd Pacsirta utcára. Minthogy a Tömörkény utca a korábbt Oroszlán utca helyére lépett, a mai Oroszlán utca előd­je nem a régi Oroszlán utca, hanem a régi Pa­csirta utca. (Ez az öt pacsirta vendéglőről kap­ta nevét: ott állt az utca és a mai Klauzál tér sarkán.) A Város törvényhatósági bizottság kevéssel Tömörkény halála után, 1917 máj 16-án. ta­nácsi előterjesztés nyomán, határozatot hozott az író emlékének megörökítéséről. Elsőként: „Az Oroszlán utcának az Iskola utcától a Tiszáig terjedő részét, ahol évek hosszú során át lakott, nevéről Tömörkény István utcának nevezi el." Kosztolányi Dezső Tömörkény utca címmel a Pesti Napló maj. 19-i számában méltatta a név­adást; A nagy íróknak haláluk vtán kijár kommen­dóképpen egy utca. Nevüket felírják egy pi­rosszegélyes fehér táblácskára, hogy megtanul­ják azok is, kik sohasem olvasták őket, az állo­mási kocsisok, a hordárok, az ügyes-bajos nyárs, polgárok, kik késő ejjel valamelyik lakáscímet keresnek, és izgatottan kérdezik: Hol az Arany János utca? Hol a Kazinczy utca? Hol a Tö­mörkény utca? Az író népszerűsége — szomorú, de így van — tulajdonképpen itt kezdődik. Akkor, mikor ne­ve elválik az alkotásától, és az olvasóknak már csak az író nevét kell olvasniuk, nem a mun­káit. Mégis az utcatábláknak van a legnagyobb olvasóközönsége. Mert ez rövid olvasmány, és semmi fejtörést se követel. Akik az írókat nép­szerűnek tartják, nagyon tévednek. A legolva­sottabb író is koldusa a népszerűségnek egy haj­vizárus, egy pomádégyáros, egy kávéház-tulaj­donos, egy kenőcsfeltaláló, egy budapesti ven­déglős mellett, kiknek nevét vem milliméteres könyv- és újságbetuk hirdetik, néha-néha, de méteres címtáblák, melyek éjjel-nappal viríta­nak a reklámtüzck piros és sárga koszorújában... Olyan korban élünk — folytatja —, mely­ben a halhatatlanság is másoké... A modern barbarizmus az író halála után kibiggyeszti a nevét az utcára is, és kivételképpen. nagyon kegyesen abban az előnyben részesíti, melyben a tőkéseknek már életükbei], is volt részük. Cserzy Mihály is külön cikket írt a Dél­magyarország 1917. júl. 15-i számában Tömör­kény lakóházáról, utcájáról. Juhász Gyula kifogásolta, amikor Tömörkény István utcának akarták elnevezni: legyen csak, írta, egyszerűen Tömörkény utca. „Öt nem té­vesztjük össze senki mással, ö mindig Tömör­kény marad, örökre az egyetlen." UDVARDl JÁNOS UTCA Az 1963. évi várostérképen szerepel neve elő­ször. Udvardi János (1890—1943) üveges, a Kommunisták Magyarországi Pártja első szege­di szervezetének titkára, a szegedi direktórium tagja volt. A Horthy-rendszer börtönéből sike­rült megszöknie, a Szovjetunióba emigrált, to­vább képezte magát, és különféle gazdasági posztokat töltött be. VADAS MARTON UTCA 1928-tól Somogyi-, majd Petőfi-telep 7. utcája. Az 1963. évi térképen szerepel a mai név. Vadas Márton 11900—1920) kolozsvári születé­sű ifjúmunkás, a munkásmozgalom vértanúja volt. öccsével együtt Kelenföldön a fehérterro­risták gyilkolták meg. VADÁSZ UTCA Korábban emiitettem már, hogy a Víz előtt a Török fej, Törökfő utca (a mai Török utca) túl­nyúlt a mai Kossuth Lajos sugárúton, s magá­ban foglalta a mai Vadász utcát ls. De közvet­lenül a Víz előtt, az 1878. évi térkép szerint viszont észak felől a Szép utca (nagyjából a mai Füredi és Ösz utca) terjeszkedett ki rá. Mai nevét a Víz után kapta Vadász Manó (1805—1883) 48-as polgármesterről. Szegednek 1861-ben, majd 1865-től 1868-lg országgyűlési képviselőjéről, maid 1876-tól haláláig kerületi tanfelügyelőjéről. Ö is a helyi reformnemzedék jeles helyi vezetője volt. Klauzál, Osztrovszky, Rengcy, Korda méltó társa. Kortársai a pre­ceptor Szegediensis (Szeged tanítója) címmel ru­házták föl. Péter László (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a szupra­vezetésről A nagyvárosok építése során vagy az iparban másutt egyre szűkösebb hely áll rendelkezésre az elektromos vezetékek számára. A tudósok szá­mítása szerint az áram­fogyasztás a világon tíz­évenként megkétszerező­dik. A villamosság elve­zetésére, illetve fogyasz­tókhoz való eljuttatásá­ra a jövőben egyetlen útként a szupravezetés kínálkozik. C A jelenség? Kammerling Onnes holland fizikus 1911-ben fedezte fel, hogy a hi­gany: az abszolút nulla pont — 273 Celsius-fok közelében elveszti az elektromos árammal szemben mutatott ellen­állását. A tudós ezzel el­nyerte a Nobel-díjat, ám e jelenség előnyei­nek kiaknázásával ak­kor nem foglalkoztak. A fejlesztés, az alkalmazás tulajdonképpen a közel­múltban kezdődött meg, amikor megfelelő hűtő­berendezéseket alakítot­tak ki. Ma már olyan kísérletek folynak, ame­lyek azt ígérik, hogy a közeljövőben transzfor­mátorokat, elektromos motorokat készíthetnek szupravezetőkkel. # Előnyei? A szupravezető alkal­mazásának legnagyobb előnye, hogy az elektro­mossággal szemben nem fejtenek ki ellenállást, a velük készített villamos eszközök. berendezések rendkívül kisméretűek lehetnek nagy teljesítő­képességükhöz képest. Például a rendkívül nagy méretű, városré­szek ellátására alkal­mas transzformátorokat, szupravezetőkkel olcsób­ban is el lehet majd ké­szíteni. # Alkalmazása? Az alkalmazásról ed­dig is szó volt, ám fi­gyelmet érdemel az el­képzelés: az országokat átívelő szabadvezetékek helyett a jövőben földbe fektetett szupravezető­ket alkalmaznak.

Next

/
Thumbnails
Contents