Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

VASÁRNAP, 13TI, OKTÓBER 1 s A szevillai borbély Operabemutató a színházban '-.'Jó évtizede merít utoljára A szevillai borbély Szegeden. Az-idő használt: több szerep­lóié kicserélődött, az előadás fölfrissült, fiatalosabb, szel­lemesebb lett És Angyal Mária személyében akadt rendezője, akire a zene el­várásai nem kényszerzub­bonyt erőltetnek, hanem kö­rülvonalazzák, kijelölik, meg­határozzák a darabcsinálas sarkpontjait, a szereplők mozgatását, gesztusait, a len­dület intenzitását a meditá­ció, a visszafogottság mérté­két stb. Egyszóval: aki el­hiszi, hogy a karmester nem­e&ak a zenészeknek, de neki is vezényel. A pénteki ope­rapremier egyik legkelle­mesebb meglepetése a felsza­badult játékon, jókedvű ko­médiázáson átsütő színpadi rend volt A ma embere is kétkedő csodálattal áll A szevillai borbély kjét borotválkozás lűözótt komponáló Rossini ördöngös munkatempója ejótt Bó hónappal a bemu­tató előtt kész a szereposz­tás, csak éppen darab nincs még, a szövegkönyvet igen megkésve kapja kézhez, rá­adásul nem minden bonyo­dalom nélkül. De hát ez már munkamódszer jellembéiye­gfe,-Rossini nem atallotta né­mi öniróniával följegyezni if­jonti éveiről: „a nagy siet­ségben alig jutott időm az úgynevezett szövegkönyv el­olvasására". Persze azokról az- évekről van szó, amikor duzzad az invencióktól, majd szétfeszítik a zsongó dalla­mok. s ha kell „a mosoda­sZémlát is megzenésíti", az ominózus számla egyébként fölbukkan a darabban, Ro­sina blöfföli. A tény viszont, hogy a sürgető idő és a sok­féle szempont, mellyel mit­sem dacolhatott a komponis­ta, végeredményben remek­műhöz asszisztált — egy­szersmind eligazít a mai ze­nei-színpadi értelmezéshez. Mi következik a fentiek­ből? Mivel az előadásnak úgy kell igazodni a darab faktúrájához, miként a szer­ző figyelt a bemutató sze­replőinek adottságaira — vígoperanól lévén szó, az egyes figurák. karakterek, szellemes megjelenítésével, a muzsikából fakadó, s a já­tékban realizált, kiegészített szisipadi jellemzéssel csatát lehét nyerni. Ha máskor tá­lán'a cselekmény folyamatát, mozgási irányát tartják szem előtt — itt a végeredmény kevésbé erdekes, inkább a komikus helyzetek kerek, frappans megfogalmazása, poentirozása dominál. „A képzett közönség se felejtse el — írja egy leveleben Ros­sini —, hogy a művészet alapja és célja a gyönyör­ködtetés." A szegedi premier úgy gyönyörködtet ebben a háromórás mélödiazuhatag­ban, hogy a színpadi látni­valóval fölerősítve többet ad a legkitűnőbb lemezfelvétel­nél. Végső fokon (ismerve a szegedi tarsulat erényeit, hi­biát) ez a legnagyobb dicsé­rete a pénteki bemutatónak. Pedig a figurák egyike­masika szakit a hagyomá­nyokkal. Gregor József Ba­sitiója például kifejezetten komikus ellenkepe az intri­küs zenemestemek, aki nem várja be, hogy vereséget szenvedjen, maga mond íté­letet magáról. (Remekül si­került foghíjas maszkja, megjelenése pillanatától tá­jékoztatja a nézőt ebbeli szándékáról.) Rosina eredeti­leg mezzo-szerep, az utókor azonban szívesebben bízza szólamát kolöratúr szoprán­ra, tiiszén mézzo már van áz együttesben: Berta, Rosi­liá nevélőnője. A két szerep­osztásra tervezett szegedi előadás mindkét változatra jó,' a premieren eredetiben ment. Lengyel Ildikóval, aki korábbi drámai feladatai után látható jókedvvel fo­gadta ezt a humorkirándu­Ust Hernádi Oszkár felvétele Egy, a parádés alakitások közül: Gyimesi Kálmán és Juhász Józs ef pénzkettőse A szegedi „borbély", Gyi- S ha az egyéni teljesft­mesi Kálmán, operai pálya- menyek értékelésénél sor­futásának pillanatnyi felső- rendet választottunk, ezűttal fokát produkálja. Persze valóban nem értékrendet Ki még nem tudni, a későbbiek vitathatja ugyanis, hogy a során mire lesz képes, any- Gyimesi—Juhász kettősnek nyi viszont bizonyos. két méltó ellentábora a Sinkó— testhez álló figura, a Va- Gregor duó. Sinkó György rázsfuvola Papagenója és a nagy basszusszerepei közben Don Jüan irtán temperamen- Barto lóval üde kitérőt tart tumos, rendkívül színes ská- egy érett művész ontja bő­lájú énekes-színészi adottsá- kezűen az opera bufía aján­gai mo6t oly bőségben ka- dékait Mellette mint zsák a matoznak, hogy Figaróját foltját találja el Berta há­nagyon sók operaház szíve- zsártos figuráját Turján Vil­sen elfogadná. (Belépőjéhez A kisebb szépekben is , Z,- • Vfá-K-M.. tvv. tetszett Borcsok István, Far­Angyal Maria kitalálta, bo- ^ ^^ Mihály> rotválkozzék meg a nyílt szí- Malinovszki László. Ezúttal nen; aki ismeri a nyelvper- a kórusra sem lehet panasz gető szöveget becsüli igazán Ckarigazgató Szalag Miklós) a bravúrt) Gyimesi Kálmán, — a díszleteket és jelmeze­a színpadi mérték — s nem- ket tervezö Gergely István csak őt, az előadást dicséri, hangulatilag készseggel álla hogy a szereplőgárda pom- muzsika es a játék szolgála­pás jelenetek egész soroza- tára. tával nő fel hozzá. Juhász Az előadás maradéktalan Józsefet (Almaviva) például zenei élményét a karmester látványosan inspirálja. A Szalatsy István garantálta, a fiatal tenorista élete első fő- kritikus pllanatokban is kon ­szerepének sikeréért partne- taktust találva zenekar és rének is hálás lehet: pénz- színpad között Vezetésével A kettősük zeneileg-színészileg szevillai borbély az utóbbi tökéletes. A premier másik évek legjobb szegedi opera­kellemes meglepetése Juhász előadása. József fölfedezése volt. Nikolényi István Margittay Ági előadóestje Az előadóestet a budapes- tiválnak és mintegy előlegez­ti Egyetemi Szinpad rendez- ve a továbbiak hangulatát te. Nem is akármilyen al- . , . . , , , ,, kálómból: a szegedi színész- A bemutatkozo riportokból nő önálló estjével kezdődött ugyanis kiderült, hogy az el­pénteken a fiatal előadomü- sőhöz hasonlóan a többi est vészek október 13-ig tartó js kifejezetten intellektuális fesztivalja. A sorozat estjein • „ ^ , kérdésfeltev6 12 fiatal fővárosi és vidéki ->eueSu lesz. Keraesteltevo, színész lép fel, közöttük vltatkozo' elemző, olyan ismert művészek, mint Illően a tartalomhoz, Mar­Bálint András, Büros Gyön- ^ Agi ffi legegyszerűbb gyí, a hajdan szegedi Mada- r . ^ , ... , ras József és még egy sze- színészt eszközökkel, szinte gedi, a nagyon sokfelé és puritán módon csak a lé­sokszor szereplő Újlaki Ká- nyegre, a mondanivalóra ügyelve mutatta be a verse­A fesztivál nyitányaként ket; előadása mindenféle kü­Kerényi Mária a rádió' ri- lönleges látványosságot nél­portere rövid beszelgetesben , . bemutatta a jórészt fiatal túlozott. „Jelmeze is — fe­közönségnek a 12 előadóest kete bársonynadrágban és szereplőit. Margittay Ági fekete blúzban, tehát „civil" estje ezután következett ruhában lépett a dobogóra ­A szegedi színésznő mai azt hangsúlyozta, hogy est­maf-Yfr.'r°k,,és költSk mü- jenek közönsége nem valami veiből allitotta össze muso- , ..,.. , , ...... .,, , „ rát. A prózát Örkény István különleges „koltoi vilagha néhány egyperces novellája, emelkedik, hanem a hétköz­a költészetet Weöres Sán­dor, Juhász Ferenc, Ladányi Mihály, Nagy László, Csoóri Sándor, Buda Ferenc, Bella István és Béres Attila mű­vei képviselték. Az összekö­tőszöveget Margittay Ági Lukács György műveiből vá­logatta össze, ezzel is hang­súlyozva és kiemelve, amit egyébként az összeállítás meggyőzően dokumentált, hogy az előadó elsősorban politikus, filozofikus, intel­lektuális tartalmak közlésére vállalkozott.. Állásfoglalásra, továbbgondolkodásra, vitára serkentő gondolatok hang­zottak el az esten, .nyitány­ként hangsúlyt adva a fesz­napokról hall. Ö. L. Kísérlet és tapasztalatok Az ifjúságpolitikai határozatok érvényesülése a Bebrits Lajos szakközépiskolában Iskolánk pártszervezetét régóta foglalkoztatta, hogy milyen formában lehetne mozgalmasabbá tenni a szer­vezett ifjúság életét Olyan vélemény alakult ki, hogy helyesebb lenne, ha a kö­zépiskolákban olyan KISZ­alapszervezeteket létesítené­nek, amelyekben — függet­lenül osztályaik, sőt évfolya­muk tagozódásától — ve­gyesen élnek, dolgoznak a diákok. Ugyanez a helyzet az üzemekben is, ahol 14 éves koruktól 26 éves koru­kig egy alápszervezethez tar­toznak a fiatalok, s ehhez a 12 évhez képest szinte el­enyésző az a négy, amit kö­zépiskolában töltenek a fia­talok. 1. Már régebben is tapasztal­tuk, hogy az esetlegesen ki­alakított és kötött osztály­keretek hátráltatói lehetnek az ifjúság öntevékenységé­nek. Egy-egy alapszervezet az iskolában négy évig élt, amíg a kollektíva be nem fejezte tanulmányait, utána automatikusan elhalt. Az el­sősök nem tudták átvenni a felsőbb évesek munkastílu­sát sem, hiszen az Osztály­ban kialakult vezetőség tag­jai maguk is az ifjúsági munkában járatlan elsősök voltak. Amikor tehát megjelent az ifjúságpolitikai határozat, ké­sedelem nélkül munkához láttunk, magunkénak érez­vén az új lehetőségeket: az iskolai KISZ-szervezetek át­építését, amelyhez most már intézményesen kaptunk se­gítséget. Számunkra legjobb­kor érkezett a Központi Bi­zottság határozata, a két­éves KISZ-kísérletrőL S munkánk még izgalmasabbá vált azáltal, hogy egyike let­tünk az 53 kísérleti iskolá­nak. A pártalapszervezetben újra megvitattuk, milyen le­hetőségeink és tennivalóink vannak, s mindegyik peda­gógus párttag vállalkozott egy-egy KISZ-alapszervezet patronálására. Az új alapszervezetekben együtt dolgoznak mind a négy évfolyam tanulói, és általában a gyakorlottabb felsősök a vezetők, akiktől a fiatalok közvetlenül vehe­tik át a tapasztalatokat: az alapszervezetek élete így fo­lyamatos lesz. A szembetű­nő formai változás mögött tehát lényegesen több a tar­talmi változás. Az iskola ifjúsági szerve­zete — előzetes tájékozódás alapján — érdeklődési kö­rüknek megfelelő csoporto­kat is hozott létre a tanu­lókból. A múlt tanévben 10, életkorát tekintve vegyes alapszervezet és 10 ilyen ér­deklődési kör működött Élénk politikai vitát ho­zott az alapszervezetek név­választása, amely végül így alakult: Asztalos János, Da­ni János, Derkovits Gyula. Hámán Kató, Kilián György, Kun Béla, Radnóti Miklós, Szamuely Tibor, Zalka Máté. Klara Zetkin. Az alapszervezetek között egészséges verseny is fo­lyik, hiszen amelyiknek munkája jobb, megnyeröbb, az vonzza jobban az új ta­gokat, abba kérik felvételü­ket. A már ismertetett for­mák mellett, szükséges azon­ban egy olyan közösség fenntartása is, amely az osz­tály keretében dolgozik, ma­gában foglalja a KISZ-tago­kat és szervezeten kívülieket egyaránt. Ezek az osztály­diákbizottságok. Elvi irányí­tásukat az iskolai KlSZ-ve­zetőség látja el a diákbizott­sági felelősök által. Ezek a diákbizottságok végzik az osztály kollektíva életével kapcsolatos szervezési, ne­velési munkákat. Intézik az osztályok gazdasági ügyeit, ellenőrzik a szakköröket, elő­készítik a tanulmányi ver­senyeket, faliújságokat csi­nálnak, mozilátogatásokat szerveznek, ellenőrzik a he­tesek és folyosóügyeletesek tevékenységét, biztosítják, hogy rend és tisztaság le­gyen. Így, a terhek egy ré­szének vállalásával lehető­séget adnak arra, hogy a KISZ-szervezetek tevékeny­sége jobban koncentrálódhas­son a politikai munkára. Az új szervezettség rövid idő alatt alakult ki, de jól átgondolt, szívós szervező munka készítette elő, ame­lyet a KISZ pártösszekötő tanára irányított. A párt­taggyűlés határozatai után a tantestület egésze is meg­vitatta a munka menetét 1970 nyarán Kőszegen egy­hetes vezetőképző KlSZ-tá­borban készítettük elő az is­kolai KISZ-bizottság korábbi és leendő vezetőivel együtt ezt a nagy változást. A tá­borozáson tantestületünk jó néhány tagja is részt vett A jó előkészítés biztosította, hogy zökkenőmentes legyen az átszervezés. Azóta elmúlt egy teljes tanév, melynek eredményei sok vonatkozásban megha­ladtak előzetes, optimista el­képzeléseinket Tanulóink po­litikai aktivitása megélén­kült Gyűléseikre sokszor kérnek fel iskolán kívüli elő­adókat, akik részben szakte­rületükön való nagyfokú jár­tasságukkal, részben pedig imponáló egyéniségükkel to­vább fokozzák az ifjúság po­litikai, szakmai, irodalmi, művészeti érdeklődését. Az új szervezeti formák megsokszorozták az ifjűság tisztségviselőinek számát. Az iskola tanulóinak közel egy­harmada jutott funkcióhoz, hogy gyakorolhassa a köz­életi szereplést és vezetést. Az, hogy a formális helyett tényleges munkával lehet el­látni őket, olyan előny, amelyre előzőleg nem is gon­doltunk. Nagyon kedvezőek tanári vonatkozásban is a kísérlet első évének tapasztalatai. Eddig az osztályfőnökök hi­vatalból voltak patronálói saját osztályuk alapszerve­zetének, most pedig önkén­tesen vállalják egy-egy alap­szervezet segítését. Márpe­dig mindnyájan ismerjük a hivatalból kiosztott és ön­ként vállalt munka közötti különbséget. Bizonyos hely­zeti előnyt jelentett iskolánk­ban az is, hogy a tantestü­letben magas a párttagok aránya, s lelkesedésük sem hiányzik. A KISZ KB augusztusi országos értekezlete megerő­sített bennünket abban, hogy jó úton haladunk, s így idén szeptemberben bizakodva kezdtük meg kísérleti mun­kánk második tanévét, ame­lyet nyáron a Répceszent­györgyön tartott, az előző évihez hasonló, egyhetes ve­zetőképző táborban készítet­tünk elő. A kísérleti munkában még szorosabbá vált ifjúságunk és nevelőink együttműködé­se: egyik eredménye a kí­sérletnek a tanár-diák kap­csolat fejlődése. Az iskola vezetősége évről évre jobb tárgyi feltételeket igyekszik biztosítani a tanulmányi munkához és a szabad idő felhasználásához. Legköze­lebbi céljaink között szere­pel egy új KISZ-klub lét­rehozása. Segítjük az érdek­védelmi tevékenység ellátá­sát is. Az ifjúság egészét vagy egyes diákokat érintő kérdések tárgyalásába be­vonjuk az iskola KISZ-tit­kárát, esetenként meghívjuk a tantestületi értekezletekre, az iskolatanács üléseire, fe­gyelmi tárgyalásokra, na­gyobb jutalmak odaítélése­kor stb. Az osztályfőnökök figyelembe veszik az osztá­lyok diákbizottságainak ja­vaslatát, amikor a magatar­tás- és szorgalomjegyeket megállapítják. Mi így hajtjuk végre az ifjúságpolitikai határozatot S eddigi munkánk is igazol­ta, hogy az új szervezeti for­ma jobb, az új tartalom pe­dig több a réginéL Dr. Tihanyi Nándor igazgató A csanádi püspök látogatása a megyei tanács elnökéné! Tegnap, szombaton dél- kérdésekről, melyek az egy­előit Szegeden dr. Komócsin házmegye és a tanács veze­Mihálynál, a megyei tanács tőit egyaránt foglalkoztat­elnökénél tisztelgő látogatást ják. A megbeszélésen részt tett dr. Udvardy József, Csa- vett Hantos Mihály, a me­nád egyházmegye püspöke. gyei tanács elnökhelyettese Az eszmecsere során szó és dr. Rátkai János egyház­esett azokról az időszerű ügyi tanácsos. Befejeződött a kísérletező sebészek vándorgyűlése tatok ezen az új és nehéa területen is egyre számotte­vőbben dolgoznak. Igencsak biztatóak a szervátültetéssel kapcsolatos elméleti vizsgála­tok is. Remélhető, hogy a kísérletező sebészeknek ez a szegedi seregszemléje a ku­tatás további fellendülését eredményezi, s kiszélesíti, megszilárdítja a gyakorlati sebészeti munka tudományos alapjait. A külföldi vendé­gek részvétele ugyanakkora nemzetközi együttműködés további lehetőségeit is meg­nyitotta-. A szervátültetésekkel fog­lalkozó szimpozionnal tegnap a déli órákban fejeződött be Szegeden, a Szemészeti Kli­nikán, a Magyar Sebésztár­saság kísérletes sebészeti szakosztályának harmadik vándorgyűlése. A tanácsko­zás eredményeit, a konferen­cia tanulságait dr. Petiri Gá­bor egyetemi tanár, a Ma­gyar Sebésztársaság elnöke foglalta össze: — A tervezett teljes prog­ramot lebonyolítottuk, több mint nyolcvan előadás hang­zott el, a szegedi kongresszus szép sikerrel zárult. Kitűnt, hogy az orvostudománynak ezen a viszonylag új terüle­tén mennyi hazai kutató dol­gozik. Sok eredeti munká­ról számoltak be, melyek azt mutatják, hogy a- hazai- ko­A Magyar Sebésztársaság kísérletes sebészeti szakosz­tálya legközelebb két. év múlva a Budapesti Orvostu­dományi Egyetemen tartja soros vándorgyűlését. I. N. j

Next

/
Thumbnails
Contents