Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

SZERDA, 1971. OKTÚBER 20. 3 A gazdasági aktívaértekezlet visszhangja A realitás talaján gazdálkodni Az elmúlt hét második kisüzemi termelés körűimé- más. A fejlődést nem lehet leiében Budapesten rende- nyei ismert és egészségtelen megállítani. De sokkal gonzett gazdasági aktívaértekez- hullámzások, buktatók kö- dosabb, szervezettebb, felet egyik résztvevője és fel- vetkezményeivel terhelik a gyelmezettebb munkára szólaiója volt B e r t u s Pál, közellátást és az üzemeket van szükség, úgy, ahogyan a fábiánsebestyéni Kinizsi is. Egyenletes, biztos, folya- Fock elvtárs mondotta. Ez Tsz elnöke, aki a tanácsko- matos ellátást csak arra a KERTÖV építésében már záson általa elmondottakat a megfelelő, műszakilag kor- érvényesül. Ez a beruházási következőkben foglalta össze szerűen felszerelt és termé- program nem csúszhat ki a szetesen jól kihasznált üze- kezünkből, nem lépjük túl jelentőségű mek termelésével érhetünk a kereteket. Számomra eL Vállalkozásunk, a nagy beruházás ezt célozza, és a már elért eredmény alapján azt helyesnek ítélhetem. Sikeres a három tsz összefogása. Alapjában véve jó lapunk számára: Rendkívüli volt az aktíva, mindenekelőtt azt jelenti, hogy a gazdasági életben a realitások talaján kell maradni. Nyíltan, őszintén kimondta Fock Jenő elvtárs, hogy a pártot, a kormányt, a szakembereket, s a közvéleményt egyaránt foglalkoztató gazdasági kérdésekben egységes szemléletre, egységes gondolkodásra és határozott cselekvésre van szükSzóba került az aktíván a jövedelem is. Ez a köznapi beszédben még gyakoribb. Mi úgy ítéljük meg, hogy a keletkezett beruházási többlet nem a tsz-tagok jövedelúton haladunk ahhoz, hogy , . léséből e^m a kitűzött célokat elérjük. ^ Ismeretes, hogy a sertésüzem már felépült, csaknem teljesen kész. Amit tettünk, annak teljes eredményét még nem tudhatjuk, mert ség minden szinten. Igen tapasztalataink nem voltak, helyes, hogy nyílt, őszinte de az első hizlalási eredmévéleménymondásra szólította fel a résztvevőket is. Ügy vélem, ez semmi esetre sem nyek és tapasztalatok jók. Sok mendemondát hallani erről mindenfelől, ezek egy csak az országos aktívára része nem is jóindulatú. A vonatkozott, hanem nyíltan, valóságot a termelés adatai őszintén kell beszélni problémáinkról mindenütt és mindig. Én is szót kaptam az értekezleten, s amit ott elmutatják. Tavaly — vállalva az állategészségügyi kockázatot nenk- másként — nyáron, a még épülő lé- A nehézségek jelentős tesítménybe betelepítettük a a tagsággal, hogy vállaljuk a nagyobb terheket oly módon is, ha a jövedelem néhány évig nem emelkedik. Mindhárom tsz-ben az a helyzet, hogy a kereset stagnál, és nyíltan megmondjuk: egyelőre nem is emelhető. A való helyzet megítélésében ezt mind figyelembe kell venni. Ha most kezdecsináinánk. sokat hozzátenni. Szerintem a beruházás az egyik alapahogyan erről miniszterelnökünk beszélt. A jfivőt e téren biztatónak ítélhetjük a mezőgazdaságban is. Itt rerészét elkerülnénk. A beruházás egy-két év múlva így is igazol bennünket. Keressük a módját, hogy a reánk nehezedő terheket elviselhessük. Ehhez bizalmat és türelmet kérünk. Nem utolmondtam, ahhoz nem tudok sertéstörzsállományt. A telep ennek alapján 1971-ben hatezer kész hízót ad. A vető probléma valóban, úgy, bruttó bevétel 14 millió, ami elegendő az idei törlesztés fedezésére. E mellett év végére 13 ezer hízó alapanyaga áll az üzemben. Jönálunk, Fábiánsebestyénben vőre, a még szintén nem sósorban javasoljuk a hitelmi konkrét tapasztalatokat teljes kapacitású üzem leg- visszafizetési idő felülvizsgáberuházással alább 25 ezer hízó kibocsá- latát> mert mindent egybetására lesz képes. A KERTÖV — még szintén építés alatt — idén bruttó 6 millió értékű zöldséget termelt. Ez a valóság. De közben más is történt. Azok sorába léptünk, akik a tervezettnél többet ruháztak be. Jogos a bírálat, hiszen a mintegy 23 milliós túllépés nehézségeés ket jelent. De miből kéletzöldségprogramjának meg- kezett ez? Véleményem sze- programjának megvalósítávalósításához, és a lehető- rint a magyarázat a körülkihasz- ményekben rejlik, ahogyan szereztünk a kapcsolatos gondokat illetően. Ismeretes, hogy a szentesi Május 1., a nagymágocsi Sallai és a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz összefogásával sertéshizlaló üzemet és kertészeti objektumot építettünk. Azzal az elhatározással kezdtük, hogy hozzájárulunk a kormány húsvetve látható már, hogy ezt az időt irreálisan rövidre szabtuk• Érdemes ezen gondolkodni, mert ez a további műszaki fejlesztésre is kihat a mezőgazdaságban. Jó volt hallani az aktíván, hogy a kormány nem hagyja bajban azokat, akik ségeket ily módon nálva megteremtjük a biztosabb megélhetés, a boldogulás feltételeit a dolgozóknak mindhárom tsz-ben. Szorosan egybekapcsolódott az országos és a helyi szövetkezeti érdek. Nagy munkába kezdtünk, amelynek egyik jellemzője, hogy senki sem csinált hasonlót azelőtt. Szinte mindent elölről kellett kezdenünk, miközben az építkezéshez legfeljebb technikusokkal és résztervekkel rendelkeztünk. Tudtuk, hogy járatlan az út, de úgy döntöttünk — ehhez felsőbb biztatást is kaptunk az anyagi támogatás mellett —, hogy vállaljuk a kockázatot. Hiszen a a létesítményt felépíthettük. Egységes mezőgazdasági, beruházási programokat nem adtak ki. Jellemző, hogy a teljes terv még ma sincs készen. Elég primitív módon kezdtük a munkát, és közben emelkedtek az anyagárak. Nem titok, hogy a betonkavics mázsájáért kezdetben 50 kilónyi, később 110 kilogramm búza értékét kellett fizetni. Tény az is, hogy a tavalyi árvízvédelem miatt 70 napig állt a munka. Tanultunk ebből, de nem azt, amit egyesek gondolnak, hogy nem kellett volna vállalkozni a beruházásra. Akkor vállalkozott volna sában sok kockázatot vállalva mellé álltak. Tehát, amit mondhatok: az út csakis a további műszaki fejlesztés lehet a mezőgazdaságban. De sokkal gondosabban, fegyelmezettebben. Tudom, hogy ezért nekünk, helyi vezetőknek még több felelősséget kell vállalnunk, és még többet kell tennünk, mint eddig. pH. Olcsó szóvet Az eset nap mint nap megtörténik a méteráru szaküzletek pultjainál. A vevő, miután* feltérképezi a szövetválasztékot, rendszerint csüggedten kénytelen tudomásul venni, hogy amit igazán szívből megvásárolna, az a pénztárcájához drága. A címkéről ezután az is kiderül, hogy a szép anyag külhoni, Angliából, Franciaországból vagy éppenséggel Kínából származik. Az import tudvalevően drágább, mint a hazai — szól a respektálható magyarázat. De az emberben önkéntelenül felmerül a gondolat, miért törvényszerű, hogy a szép holmi (ami rendszerint drága) mindig külföldi? ORSZAGÖLTÖZTETÖ GYAR A kérdést legutóbb Magyarország egyik legnagyobb szövetgyára igazgatójának, Márton Miklósnak is feltehettem. Válasz helyett meghívott a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyárba. Mint megjegyezte: a tapasztalat többet ér a magyarázkodásnál. (Előrebocsátásként: velem együtt minden vásárló meglepődött volna a rögtönzött szövetbemutató vagy a fejlesztési laboratórium láttán. De nézzük a dolgokat sorjában.) A Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár négy gyáregységében 3200 munkás évente 8 millió négyzetméter szövetet készít, amelyből 18 százaléknyi az export. Más szóval: az egész országot „öltözteti" a gyár. E számok ismeretében tudjuk, hogy az üzem elsősorban a hazai vásárlóközönségnek dolgozik, közvetlenül a szaküzleteken vagy a konfekcióiparon keresztül. Művelődésügyi miniszterek megbeszélése Budapesten Október 26-án értekezlet Szocialista Köztársaság kulkezdődött Budapesten, aone- turális és nevelési tanacsályen részt vesz llku Pál, a nak elnöke és J. A. FurceMagyar Népköztársaság va, a Szovjetunió kulturaművelődésügyi minisztere, lisügyi minisztere. Pavel Matev. a Bolgár Nép- A résztvevők az országaköztársaság kulturális- és közötti kulturális együttművészeti állami bizottsága- működés néhány időszerű nak elnöke, Miroslav Vá- kérdését vitatják meg. lek, a Szlovák Szocialista Ezer vagon paprika a feldolgozóban A két hold híján nyolc- melók — ősi szokás szerint ezer holdas szegedi fűszer- — a termés nagy részét felpaprika termő tájkörzetben fűzték. véget ért a szedés. Már A b(,cslések szerint mint. csak az úgynevezett bonge- félmiüió paprikakoszoszo csapatok féstóik át az ™ d42Í£i m/r " Röszkén, UÜeuÍnyek<?' th0gy - ^ Gyálaréten, Mihálytetken, reteljefk azokat a csöveket zákányszéken és még a szegedi járás több más községében kívülről a Miután végignéztem a Soroksári úti központi gyár gépsorait és üzemrészeit, meggyőződtem, hogy az omlatag falú épületeken belül európai színvonalú technológiát hívtak életre. Működik a Schulzer-rendszerű üzem, ahol a szövőszékek automatikusan készítik a finom fésűs terlyster-típusú anyagokat; spanyol és szovjet gépek, NSZK hőkezelő automaták révén mind kevesebb „élő munkával" születik a termék. Természetesen betértünk a gyári laboratóriumba és mintaraktárába, ahol a függönyök mögötti polcokon zavarba ejtő szövetkollekció lapul. Azért zavarba ejtő, mert az avatatlan hirtelenjében aligha dönthetné el, hol készültek — a Themse vagy a Duna partján ... Kádár László tőosztályvezető segítségével közelről is szemügyre vehettem ezeket az anyagokat: rugalmasak, éltartóak, mintázatuk egyszerű, mégis divatosan élénk. Valóban versenytársaik a külföldi márkáknak. Íme a válasz első fele: a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárban a szorongató munkaerőhiány meg a megszokott apróbb nehézségek ballasztja mellett jó minőségű gazdag választékú szövetek készülnek. Csupán az a kérdés: a versenyképesség áll-e az árkategóriában? Kádár László: — A finomabb, fésűs szöveteink átlagosan 160—280, kártolt anyagaink 120—180 forintba (!) kerülnek. Kár, hogy a kereskedelem, főleg a vidéki kereskedelem nem vásárolja a teljes választékot, annak ellenére — s ezt igazolják a statisztikai adatok —. hogy a közönség mindinkább keresi a ruhaszövetet. Az utóbbi esztendőben (nemcsak a mi termékünkből) a boltokban kapható anyagból több fogyott el, mint annak előtte. Az árainkat tekintve és a bemutatott termékeket is figyelembe véve úgy érzem, hogy a felkínált új szövetmintáink is nagyobb rokonszenvet érdemelnének a kereskedelemtől. De ez régi ügy..." A válasz másik fele: „a magyar gyapjú" olcsón kínálja a szövetet. Most már nem boszorkányság a tanulságot ilyformán értékelni: a gyár kezdeményezése (olcsó, jó termék) nem jut el olyan mértékben a fogyasztóközönséghez, mint ahogyan az igényli, s a jövőben az életszínvonal-növekedésével — még jobban igényelni fogja. önkéntelenül is a Fékonpressz-ing jut az eszembe. A történet nagyon röviden: a Férfi Fehérneműgyár elkészített egy valóban kiváló terméket, a Fékompressz-inget, amely viszonylag hosszú ideig volt kénytelen a raktárakban pihenni. Miért? Mert az ipar és a kereskedelem — hogy úgy mondjam — nem intézte legmegfelelőbben a termék útját a vásárlókhoz. Az ing kitűnő — csak kevesen tudják, ráadásul a kereskedelemnek még hatalmas menynyiségű régi termék is a raktáraiban volt és van ... Hasonló talán még a Dunalrcipő esete, amelynek elterjedését célravezetőbb kereskedelmi módszerekkel kellett volna elősegíteni. A gyöngébb termékek rovására is. HÉTKÖZNAPI GOND rítási idényben zölden a bokrokon maradtak, de azóta beértek. Nagyon fontos most ez az utószedegetés, mert a szép időjárás ajándékaként szinte minden termés bepirosodott. A feldolgozó vállalathoz eddig valamivel több mint vagon termést szállítottak be a téeszek, a szakszövetkezetek, míg a háztáji terKöztársaság kulturálisügyi minisztere, a Csehszlovák Szocial'sta Köztársaság delegác'ó'ának vezetője. Czeslaw Wisniewski államtitkár, a Lenivel Népköztársaság kulturális- és művészetügyi minisztériumának vezetője, Klaus Gysi, a Német Demokratikus Köztársaság kulturális ügyi minisztere, Dumitru Fopcscu, a Román Otfo Winzer koszorúzott családi otthonokat. A helybeliek nem is tudják, észre sem veszik, mennyire érdekesek, látványosak ilyenkor községeik, a paprikadíszbe öltözött kis házak, amelyeken az őszi napfény most ?5f,r tovább érleli, színesíti a piros csöveket. Ilyenkor még javul a minőség, növekszik a festéktartalom. Nemcsak füzérek, hanem rengeteg „hálózott paprika" Ls ékesíti az épületeket. Terjed ugyanis az új tárolási módszer, amely sokkal jobb az egyre jobban kiszoruló ládás tárolásnál. Ahol nem győzték munkával a felfűzést, ott hosszúkás henNem lehet nem gon____________ dőlni az olcsó és jó szövet esélyeire az elmondottak nélkül. Van kitűnő anyag és sokszor még sincs, mert nem kapni az üzletekben. S mindezt már csak a jövőért is érdemes végiggondolni, hiszen a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárban — ne feledjük, évi 8 millió négyzetméter szövet sorsáról van szó! — sokmilliós beruházással most fejeztek be egy rekonstrukciót, elkészült a modern fonoda. új svájci gépeket vásároltak; felkészültek arra, hogy az elkövetkezendő esztendőkben olyan anyagokat — kötszövő technológiával készült hurkolt „lágy szövetet", végtelen treviraszálból szőtt fényes exluzívanyagot — gyártsanak nagy mennyiségben, amelyek manapság csak külföldről származnak, és drágán kaphatók. A bonyolult gazdasági tervezés itt, így találkozik az egyszerű hétköznapi gonddal azzal, hogy mennyiért, milyen ruhában járunk majd holnap, holnapután. Matkó István Propagandisták tanácskozása Szegeden Ottó Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere — aló hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — és a kíséretében levő személyiségek kedd délelőtt a Hősök terén megkoszorúzták a magyar ger alakú hálókba öntötték hősök emlékművét. I - t m-rt. s ezekben érleTegnrp Ottó Winzer és Péter János folytatta tárgya- : lőd'k az épületekre, a szá lásait a Külügyminisztériumban. irító ágasokra függesztve. Tegnap, kedden egésznapos program keretében továbbképzésen vettek részt az üzemek, intézmények és kerületi pártszervezetek propagandistái az MSZMP Szeged városi bizottságának, Kálvin téri szákházának nagytermében. Bevezetőt mondott Szabó G. László, a városi pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője, aki hangsúlyozta, hogy a szocializmus magasabb szintű épíléisével szorosan, összefügg az ideológiai, a politikai és a kulturális kérdések alaposabb megismerése. A délelőtti program keretében dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára tartott előadást népgazdaságunk helyzetéről, ezzel kapcsolatban a soros felnda tokról. Délután Hollai Imre küliigymí niszter-hel y e' 'es, időszerű nemzetközi k'-' \sekről tájékoz'itta a propagandistákat.