Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

4 SZERDA, 1971, OKTÖBER 27. •mmmhmhmm és a lova Ujabb tények a híres betyár pályafutásáról Iskola ólatközelben A gondok gazdái A televízlóban heteken át íolyó filmvetítés felkeltette az érdeklődést a leghíresebb betyár. Rózsa Sándor személye és a vele kapcsolatos dolgok Iránt. A néző felteheti a kérdést, mindebből mennyi volt a valóság? Tudjuk, hogy Szinetár Miklós Móricz Zsigmond művének felhasználásával forgatta a filmet. Nem is várunk hiteles történeti adatokkal mindenben alátámasztott művet. Móricz azért szorgalmasan összegyűjtötte az adatokat, és azok egynémely! két fel is haználta, felfogásához alkalmazta, járt a szegedi tanyavilágban is, és megtudta, hogy milyen emléket hagytak maguk után a betyárok és Rózsa Sándor. A szegedi levéltárban úgy tudjuk, hogv Móricz Jó barátságban volt Sz. Szigethy Vilmos főlevéltárossal és járt is a levéltárban. Bizonyos azonban, hogy csak beszélgettek, de nem kapott olyan Iratokat, .amelyek megtalálásához mélyreható kutatásra lett volna szüksége. Mórlcznak Rózsa Sándorról regényt és nem történelmet kellett Írnia. Rózsa Sándor pályafutásának egyik legszomorúbb eseménye 1857. május 9-én este a rúzsai tanyák között zajlott le. Perpatvarkodásba került Katona Pál gazdával, akit a vita közben meglőtt, őt azonban az előfutó asszonyok baltával leütötték, majd Katona Pál rokonsága és a szomszédok megkötözték a betyárt, feltették egy szekérre és másnap reggel 8 órára beállítottuk vele Szegedre, Bonyhádi István mégyefflnökhöz. Az eseményt a hatóságok számos jelentésben, jegyzőkönyvben megörökítették. Kzek az iratok kerültek elő a Csongrád megyei megyehatóság Szegedre vonatkozó irataiból a szegedi levéltárban. Rózsa Sándor este fél 8 és 8 óra között megjelent a felsőcsorvai soron levő Katona-tanyán. Vele együtt a lovat ls elfogtók és átadták a városi tanácsnak. Mit tehetett a foglyot és lovat átvevő Szremátz tanácsnok? A foglyot börtönbe csukták és nyomban felvették a sérüléséről n látleletet. A lovat bekötötték a városi istállóba, és annak az átvételéről ls jegyzökönyvet vett fel a tanácsnok és a vele együttműködő bizottság. így örökítették meg az eseményt: „A fent érintett meghagyásra alól írott Schütz Ferenc és Hodács József helybeli kovácsmestert mint szakértő becsüsöket fnagam mellé vévén, velők a helyszínén megjelentem, hol is a kérdéses lovat elövezettem, melyet Schütz Ferenc és Hodács József kovácsmesterek megmérvén, nagyságát 14 és fél markosnak, idejét pedig 9 évesnek találták, szőrére nézve setétes pej paripa magyar hajú, lóblllege jobb rombján F. S., bal szája széle zabla vágásos, első bal lábán levő körmén forrásos hasadás látcik, becsértéke az alól irott becsüsök által pengői 100 forintban határoztatott..," Rózsa Sándor kézrekerítőjének a kormány 10 000 pengő forint jutalmat tűzött ki. A hirdetményt 1858. február 28-án megismételték, és mindenhol kihirdették. A lövés következtében Katona Pál május 27-én meghalt a szegedi kórházban. A jutalom kifizetése nagy gondot okozott a kormánynak. Katona Pál lett volna a legilletékesebb az átvételére. Neki azonban zavaros volt a szerepe. És ezt a 16 is okozhatta. Kitudódott, hogy Rózsa Sándor lova több hónapig az 6 istállójában volt, ő tartotta. Feltételezhetően orgazda ls volt. Erre is vonatkozhatott az elfogott és megkötözött Rózsa Sándor megjegyzése, amit a 22 éves Rieger János előtt tett: hogy már rég megérdemelte volna az agyonlövetést. Amikor Katona haldokolt, testvérének elmondotta, Ijogy az istállóban levő egyik hatéves tehén és egy hároméves üsző is Rózsa Sándoré. Katona Pál özvegyének, Masa Ágnesnek szerepe is gyanú alá esett. Erősen faggatták: kié volt a ló, mióta volt náluk? Az asszony azt vallotta, hogy Rózsa Sándoré, volt, de hogy melyik, azt nem tudja. A külső gazdasággal ő nem sokat törődött — jegyezte meg, ez az ura dolga volt. Gyanú alatt állott az özvegy is, ezért a jutalom egy részét, 3150 forintot a hat kiskorú árva részére a városi árvaszéknek utalta ki a kormány 1860-ban. Lassan Járt a hivatal szekere. Az összegen több mint harminc értékes lovat vásárolhattak volna. Ennyit ért akkor „a Sándor" feje. Rózsa Sándor akkor 38 éves volt, a jegyzőkönyvek szerint. A betyár sok borsot tört a hatóságok orra alá. Azonkívül köztudott volt 48-as szexeplése. A hatóságok kudarcában a nép elnyomóinak felsülését látta, és a betyárral érzett. Pedig ekkor a városi törvényszék rablógyilkosság vádjával szerette volna halálra ítélni, ám a nyomozás egyetlen esetben sem tudta bebizonyítani, hogy rablásban részt vett volna. 1857 júniusában Csongrád és a szomszédos megyék valamennyi községében a templom előtt hirdették kl, hogy akinek Rózsa Sándorra bármiféle panasza van, jelentse. Felső-Pusztaszerről így jelentett a jegyző: Tudtára adtam, hogy akinek Rózsa Sándor ellen rablás, vagy rablógyilkossag miatt panaszuk van, magukat lehető legrövidebb idő alatt a Szegedi cs. kir. Rögtönítélö Bíróságánál jelentést tegyenek, de ezen hirdetmény felolvasása után Rózsa Sándor rabló ellen Felsö-Pusztaszeri lakosok közül senki sem találkozik, aki csak legkisebb vádat tudna is ellenébe bebizonyítani." Miután a kísérlet nem sikerült, mást főztek ki ellene. Megvádolták a Makk József-féle összeesküvésben való részvétellel és forradalmi tevékenységgel. Makk József tüzérezredes tudvalevőleg a szabadságharc bukása után Erdélybe ment, ahol összeesküvés gyanúja miatt letartóztatták. 1851-ben kiszabadult, Törökországba menekült, és állítólag Kossuth megbízásából visszatért Erdélybe, hol összeesküvést szervezett. Amikor ezt felfedezték, még ideje korán az Észak-amerikai Egyesült Államokba szökött. Pere során számos személyt vád alá helyeztek és elitéltek. Rózsa Sándort rablógyilkossag miatt halálra ítélték, de kegyelmet kapott, Kufsteinben, majd Vácott raboskodott. 1867-ben amnesztiát kapott. Ezzel életének egy szakasza zárult le. Oltva! Ferenc A társadalmunkban végbement forradalmi változás nem hagyta érintetlenül a családot sem: átalakította a családon belüli ' kapcsolatokat, a családtagok életét, a szülők és a gyermekek viszonyát stb. Nemcsak az édesapák, hanem az édesanyák legtöbbje is dolgozik, s így természetesen kevesebb idő Jut a gyermekekkel való törődésre, elmélyültebb foglalkozásra. Különösen akkor nehéz a helyzet, ha a szülők még haza is viszik a munkahely idegesebb légkörét, feszültségét. Talán ez is a legfőbb oka annak, hogy újabban az iskolákban gyakran szól a telefon, s ilyen kérések hallatszanak belőle: — Kedves tanár úr! Űjabban elcsavarog, későn jár haza a fiam. Arra kérem, beszéljen vele. Magára hallgat, én már nehezen tudom őt meggyőzni... De ne tessék mondani, hogy én szóltam! ... De sokkal egyszerűbb ügyekben is segítséget kérnek a szülők. A napokban egy édesanya azt kérte, hogy gyermekének a haját az osztályfőnök vágattassa le, mert már olyan hosszú, hogy szégyell vele végigmenni az utcán. S a kérés egyre több és több. Gondozatlan a frizura, ízléstelenül j-övid a szoknya, sok a kimiradozás, rossz a baráti kör, gyenge a tanulmányi eredmény —, szóljon ezért csak maga a pedagógus. Több cigaretta fogy a kelleténél, sok idő megy el az udvarlásra —, segítsen rajta az osztályfőnök. Így kapja sorra a feladatokat gondos megfogalmazásban azzal a kikötéssel, hogy semmi kincsért fel ne fedje, az édesanya vagy az édesapa áll a panaszok mögött. Néha úgy fest a kép, mintha az iskola már véglegesen átvette volna a szülőtől a gyermeket. Nem véletlen, hogy némelyik gyermek már otthon így felesel: — Miért vágassam le a hajam, amikor még az iskolában nem szóltak érte!... De ilyen kifakadást is hallunk: — Mit okvetetlenkedtek folyton idehaza! Amíg az osztályfőnök nem balhézik, ti se szóljatok! Aemérce tehát sok helyen már a pedagógus szava és nem a szülői szó. Mintha a gyermekek elszoktak volna attól, hogy a szülő is irányítja őket. Vendégnek érzik magukat otthon, egyenlő jogú családtagnak, akinek szépet mondanak —, a roszszat, a kellemetlent majd elintézi a iskola. Elgondolkozom. Bizony, nem valami könnyű ma a pedagógus helyzete. Talán még soha nem kellett annyi mindent intéznie és akkora felelősséget vállalnia mint napjainkban. Rengeteget át kell vennie abból a funkcióból, amelyet a családnak kellene magára vállalnia. Nagy a lelkileg mostoha körülmények között élő gyermekek száma, gyakori a szülői felelőtlenség és nemtörődömség, a családi fészekben az ideges légkör, a feszültség, a szeretetnélküliség. Az Ilyen körülmények között élő gyerekekkel valóban foglalkozni kell és a szülői szeretet helyett a pedagógus szemének kell sugároznlu a mosolyt. Vannak nehéz, nagyon nehéz esetek is, amikor valóban tehetetlen a szülő, s a pedagógusnak valamilyen módon magának kell megkeresnie a kivezető utat. De ez természetes is. A nehézségek megoldása a pedagógus pálya egyik legszebb feladata, s ezeket a gondokat, problémákat a pedagógus vállalja is. De elítélem azt, ha a problémák elhárítása mögött a szülői kényelemszeretet húzódik meg." Nevelje meg a gyermekemet az iskola, azért van!" „Vágassa le az osztályfőnök a fiam haját, én nem idegesítem magam ilyen kérdésekkel." „Szóljon az iskola az elégtelenért, a rossz barátok miatt, mert így nem tűnök fel rossz színben gyermekem előtt." Hány és hány Ilyen állásponttal találkozunk! Sőt! Olyan ls előfordult, hogy amikor a pedagógus a szülő kérésére megdorgálta a fiút, otthon az édesanya úgy viselkedett, mint aki a történteken felháborodott. Elítélte a tanárt, így kijátszani a pedagógust — nagyon nagy vétek ... Ne értsen senki félre, mindezek leírásával nem az volt a szándékom, hogy elrettentsem a szülőket attól, hogy gondjaikkal, problémáikkal a pedagógushoz forduljanak, tanácsot és segítséget kérjenek. Hadd mondjam meg: a bizalomnak, a segítségkérésnek minden pedagógus örül. Megtisztelést lát benne. Hálás is érte, mert a szülőktől kapott őszinte Információ közelebb viszi a gyermeki lélek nyitjához, a gondok megoldásához. Bátran állítom: nagyon sok tanuló köszönheti emberré válását annak, hogy szülei őszinték voltak a pedagógushoz. Amit ml nevelők ebben a kérdésben szóvá teszünk, az az a mód, ahogyan a szülő kivonja magát gyermeke neveléséből. Amit tehetne vagy tudna tenni, még azt sem kísérli meg —, Emléküket őrzik az utcák 43. THÖKÖLY ŰT 1928 óta látszik a térképeken n vonala. 1939tól első neve: Dcvai utca. A Kőmíves Kelemenné balladájából ismert váráról nevezetes Déva városról. Az 1958. évi térképen látjuk először mai nevét. Thököly Imre (1657—1795) gróf. Erdély és Felső-Magyarország fejedelme, a Habsburg-ellenes függetlenségi harc vezetője, Rákóczi Ferenc nevelőapja volt. TISZA LAJOS UTCA Nyomvonala látható Balla 1777. évi térképén, az 1814. évi másolatból pedig már két neve is kitűnik. A mai utca ugyanis hajdanán három utca volt: legdélibb szakasza a Deszkás vagy Deszka utca, középső a Szarka, majd Pútyi utca, fölső pedig a Mátyás vagy Nagy Mátyás utca. A Deszka vagy Deszkás utca valami jellegzetes kerítésről, esetleg a sáros útra járdaként fektetett pallókról kaphatta nevét. A Szarka és a Mátyás vezetéknév, a Pútyi pedig a Császár család ragadványneve. (Talán a Lapútyi megkopott alakja. Ez a szegedi népnyelvben lapulóst, alattomos természetűt jelentett) A Mátyás utca úgynevezett gatyaszár utca volt, azaz ketagú. Y alakú. Alsó, kisebb aga később Mátyás köze, majd Kolompár utca néven önállósult, a fölső áigát, valamint a közös szakaszt magában foglaló utca kapta először a nagy Mátyás, majd a Nagy Mátyás utca nevet. A Nagy tehát nem veze léknév (mint a Víz előtti Nagy festő — ma Partizán —, vagy Nagy Péter — ma Földváry — utca nevében), hanem jelző. A Víz után a romantikus (Juhász Gyula szerint „igen hangulatos és magyar színű'") Délibáb utca nevet kapta, majd a fölszabadulás után, amikor a Tisza Lajos körutat Sztálinról nevezték el, 1950-ben, kárpótlásul ezt adták Tisza Lajosnak. Róla már a Lenin körút kapcsán röviden elmondtam a szóra érdemes tudnivalókat. TOLBUHIN SUGARÜT Nyomvonala az 1777. évi térképen látható, az 1814. évi másolaton a régi neve: Kálvária utca. Ez azonban akkor még csak a Kálvária ("ta Úttörő) térig tartott. Ahogy terjeszkedett a város, úgy nőtt az út. A tér mellett elhaladó folytatásának régen külön neve volt: Űj temető utca (ez vezetett az „új temető", az 1831-ben létesített Belvárosi temető felé) Később Kálvária sor lett. Innen tovább sokáig nem volt neve az útnak. majd különféle irányt ielölő nevei lettek (Belvárosi temetőbe vezető kövezett út, Alsóközponti műút), sőt néhány évig (az 1939. és 1941. évi térképek tanúsága szerint) viselte a Hősök útja nevet is. 1942-től egészen a körtöltésig Kálvária út, azon túl Bajai út lett, mígnem 1951-ben valamennyi eddigi szakasza a Dugonics tértől a körtöltésig együttesen kapta mai nevét. Voltaképpen tévedesből, mert Fjodor Ivanovics Tolbuhin (1894—1S49) marsall a Dunántúlt mert a pedagógusra bízni a dolgokat kényelmesebb. Mert ugyan kinek a kötelessége elsősorban, ha nem a szülőnek, például megnézni azt, miként indul el gyermeke az iskolába, tiszta-e, rendese? Elkészítette-e házi feladatát, magával viszi-e a szükséges tanszereket? Milyenek a könyvei, füzetei? Sőt ilyen dolgokat is, hogy mivel tólti el délután éa este az időt, mennyit tanul, hova jár szórakozni, kik a barátai stb. — ezeket csak a szülő ellenőrizheti igazában. Ezek mind-mind tipikus, másra át nem ruházható szülői feladatok. A családi nevelés társadalmi jelentősége tehát ma is rendkívül nagy. Sem az állam, sem a társadalom nem vállalhatja magára a gyermek nevelésének gondját és felelősségét. A szülői szeretet és melegség érlelő sugara, nevelőhatása nélkül korunkban sem nőhet fel érzelmekben gazdag, erkölcsi felfogásában nemes és egészséges nemzedék. , Bánfalvi József fölszabadító 3. Ukrán Hadseregcsoport (Front) parancsnoka volt, Szegedet pedig a Rogyion Jakovlevics Malinovszkij (1898—1867) marsall parancsnoksága alatt álló 2. Ukrán Hadseregcsoport katonái szabadították föl. Tolbuhinról tehát joggal lehet pl. Pécsett utcát elnevezni, de Szegeden Malinovszkijról illenék. TOLDY UTCA A Víz után jött létre az utca a régi Búza piac, Búza tér helyén. Térképeken sokáig rosszul volt, a táblákon ma is rosszul van írva. i-vel, pedig nem Toldi Miklósról neveztek el. hanem Toldy Ferenc (1805—1875) egyetemi tanár, irodalomtörténész és kritikus a névadója. Az önkényuralom korában mint a nemzeti hagyomány nagy ápolóját ünnepelték Szegeden is. ö maga is megfordult a Városbar. 1869. íebr. 17-én Horváth Mihály társaságában. TOMPA MIHÁLY UTCA 1850-től a Vízig Kovács utca, vezetéknévből. A Víztől a főiszabadulásig Tompa utca, a nyugati torkolatánál levő Tompái kapuról (A Tompái kapu pedig a Gyálai úttól nyugatra, a HoltTisza két ágától körülvett határrészről, a Tompái szigetről kapta nevét, minthogy az ott levő földjeikre igyekvő alsóvárosiak itt léptek ki a Város területéről. A Tompái sziget nevében levő Tompa viszont valószínűleg régi vezetéknév. Egyébként ma is van Tompái kapu út. amely ugyanezt örökíti meg.) A fölszabadulás utón kapta Tompa Mihály (1817—1868) költőnek, a népi-nemzeti Irány érdemes képviselőjének nevét. Szegeden nem járt, de munkatársa volt az induló Szegedi Híradónak, Péter László (Folytatjuk.) NDPI KISLEXIKON az anyatejről Első táplálékunk. Akármennyire természetes is azonban, hogy az újszülöttnek szüksége van az anyatejre, előfordul, hogy anyjától nem kaphatja meg. Ezért van szükség az anyatejgyűjtő állomásokra, amelyek elsősorban a kórházak, klinikák koraszülött osztályait látják el az anyatejjel bőségesen rendelkező anyáktól kapott létfontosságú itallal. a Három hónap? Egyhónapos korig az anyatej a fő tápláléka a gyereknek, háromhónapos koráig az az ideális, ha a táplálék fele ez. A szinte frázisként ismert tapasztalatok azt mutatják, hogy az anyatejjel táplált csecsemők bizonyos fertőző betegségeket nem, vagy csak lényegesen enyhébb formában kapnak meg, mint akiket anyjuk nem tud szoptatni. Ki-, mutatták azt is, hogy például a tehéntejben kevesebb a vitamin, s ennek egy része el is pusztul forralás közben. # Állomás? Szegeden 1953 óta van anyatejgyűjtő állomás, mely azóta ls elég szűkös körülmények között végzi létfontosságú munkáját. Az elmúlt évben 5116 liter anyatejet juttatott anyától anyához, donortól újszülötthöz, összesen 185 anya adott át tejet, hogy másokon segítsen, s így 187 olyan szegedi csecsemő jutott — a két újszülött osztály koraszülöttein kívül — anyatejhez, akiknek szülei palackban szállították haza az állomásról ezt a fontos táplálékot. a Ara? Többször annyiba kerül, lévén, hogy magát az állomást is fenn kell tartani, mint amennyit a donorok kapnak érte: 45 forintot literjéért. A tejadó anyáktól autó szállítja a tejet az állomásra. Azok a csecsemők, akiknek — orvosilag ls igazoltan — szükségük van erre — meghatározott ideig, s ingyen kapják az anyatejet