Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

4 •HMMMMMMMMMM VASÁRNAP, 1971. OKTÓBER 1 Ha rátüsszentünk... Az influenzáról és a nátháról Rohanunk papirzsebkendőt biztos, hogy igazat adunk munissá, védetté a másik venni — még jó, ha kapunk, valakinek, de az valószínű, kettő ellen (a három fő infFűjjuk az orrunkat, köhö- hogy náthásak vagy influen- luenzatörzset A, B, C betűkgünk. Ha rá tüsszen tünk, nem zásak vagyunk. •A doktor gyógyított sok spanyol chlnával, Nem állított helyre inégls sok porával, De jó lettem élvén én magyar kúrával, Szöllőmnek tizenöt esztendős borával." kel jelölik a kutatók. Nem minden altípusát ismerik, jelenleg az A törzs a „legfelfedezettebb".) Kellemetlen betegség az Influenza. Egy-egy fajtájával Imígyen irta jó Gvadányl nűleg inkább a csalóka idő- magas láz és torokfájás gyanótárius — s amikor borzon- járás következménye. De kori, a másiknak kevésbé ingott, jót is tehetett neki a hogy beszélünk róla, elsősor- tenzívek a hatásai. S ugyan„kalapkúra", hiszen az al- ban azért van, mert igenis csak régóta gyötrik az emkohol tágítja az ereket, tehetünk ellene, megelőzhető, beriséget. Feljegyezték pélcsökkenti a láz kifejlődése- Elsősorban a hagyományos dául, hogy II. Rákóczi kor oly kellemetlen hidegrá- és tapasztalati gyógymóddal: György erdélyi fejedelem zást De amikor valaki már megfelelően és C-vitaminban múmiából készült port székét poharat lát egy helyett, gazdag ételekkel kell táplál- dett ellene, a palócok fokbizony az nem gyógyít. Sőt: kőznünk. Ez ugyan nem tart- hagymát ajánlottak köhögés ennyi alkohol csak gyengí- ja távol a vírusokat, de az ellen, Szeged vidékén pedig ti a megbetegített szerveze- egészséges, ellenálló szerve- így „olvastak rá" a betegtet zettel 'nehezebben bírnak, re: „Főd anyám, torkom fáj, Aki lázas beteg, hívasson "!szen m.a. teljesen ha- néköd panaszolom gyógyícsd orvost és hallgasson taná- tékony védekezést a kombi- mog, maj' nem fáj!" csaira. Hogy egy kis köhö- CÍ rnennrt k^lJ it fXw Persze az orvosság mégisgésért, tüsszögésért orvos- b®r"leJíL1\ *?]csak jobb. Hívjunk orvost, hoz menni? Igen, his?en el " ,ylrele a vlrus> 8 a Különösén gyerekekhez, örekell dönteni, hogy influen- pasztalat szerint az egyik ví- gekhez — a gyenge szerveza vagy nátha gyötri-e az rustól megbetegített, vagy zetet igen megviselheti a víembert. Az influenzát virus abból készült oltóanyaggal ruslnvázió. okozza, a náthával nem azo- .. „ , .... , rirtc IliCTAri U7l maohiíiúGGAi Oltott emDer nem vauk ímnos, hiszen azt meghűléssel szerzi az ember. Igaz, alig néhány évtizede tudja megkülönböztetni a kettőt az orvostudomány. Az orvostörténelem így is legsúlyosabb járványként jegyzi az 1918as, úgynevezett spanyolnáthát, amelynek 20 millió halottja volt, töhb mint az első világháborúnak! Magyarországon 53 ezer áldozatot szedett. Dehogyis akarjuk ezzel illusztrálni, hogy komoly betegség az influenza. Hiszen azóta azért sok mindent megtudtunk róla, kevésbé veszélyes. Az 1918-as katasztrófa megsokszorozta az utazók kíváncsiságát. A baktériumokat 1889-ben mór ismerték, a vírusokról 1892 óta szólnak a szakkönyvek Mór az első nagy járvány utón kiderült, hogy az influenzavírusok sokfélék és rendkívül szaporák. A megfertőzött ember egyetlen nab múlva már terjeszti is a betegséget Ma az influenzakutatás központja London, s ha valahol influenzagyanús megbetegedés vagy tömeges megbetegedés van, azonnal jelentik, esetleg a tenyészetet is — hűtött edényben, légipostán — továbbítják a központnak. Egy-egy nagyobb járvány — mint az utóbbi években a HongKong-i — elnevezése attól az intézettől származik, ahol a törzs izolálását jelentették. Nehogy valaki belebetegedjen a hírbe: most nincs Influenzajárvány. Hogy köhögünk, meghűlünk, valósziP. Sz. M. Csapatvezetőképző iskola Csillebércen Iskolapadba ültek a csapatvezetők: a Magyar Úttörők Szövetsége az idén először rendez a gyermekmozgalom helyi irányítói számára egyhónapos tanfolyamokat Az úttörővezető-képző Iskolát a csillebérci nagytábor egyik legújabb épületében, a „kollégiumban" rendezték be. Itt turnusonként 120, az ország valamennyi megyéjéből érkezett csapatvezető gazdagítja ismereteit. Mint az országos úttörő elnökségen elmondották: a tananyagban politikai, pedagógiai és úttörőmozgalmi ismeretek elsajátítása szerepel. A képzés célja az, hogy a gyerekmozgalom kisebb közösségeinek élete változatos programokkal, új színekkel gazdagodjék. (MTI) Házbontás a sugárúton Somogyi Károlyné felvétele Ha a szeged-tarjáni építkezés még nem is, a terület biztosításához szükséges házbontások már elérték a József Attila sugárutat. A fal helyett egy fán hirdeti a tábla az utcanevet Magyar varasok 1971 Legutóbb már adtunk bizonyos statisztikai ízelítőt a városok költségvetésének szerkezeti összetételéről. Ezzel a szemléltetéssel nehéz megközelíteni a gondoskodás, az ellátás színvonalát. Többet mond ennél az egy főre jutó számítás. Kiadások egy-egy lakosra A költségvetési kiadások között, meglepetésre, ennél egy lakosra jutó értéke sem szebb számok is adódnak, teljesen egyértelmű képet Balassagyarmat. Sopron, ad, azonban — hiszen ahol Gyula, Szigetvár a legnaelőbb állnak bizonyos dolgok- gyobb számokhoz nyomult ban. ahol már többet befek- fel a megyeszékhelyek „metettek — ma kevesebb költ- zőnyében" ls. ami azt igaség is jobb ellátást biztosít- zolja, hogy nyári kulturális hat. rendezvényeikre rendkívül Á Központi Statisztikai sokat áldozott a tanács. Hivatal kimutatja a gazda- Csongrád megye városaisági ágazat összes kiadásait ban elég szerények ezek a és a kulturális, a szociális és mutatók. A szociális és egészségügyi ágazatét. Csak egészségügyi ágazatban Szenaz utóbbit tekintsük át, tes 191, Csongrád 316. Makó minthogy ez közelebbről 868, Hódmezővásárhely 753 érinti a lakosságot. forintot biztosít egy-egy laSzociális és egészségügyi kosára a költségvetési kiadácélokra Szeged 1969-ben a sokból; a kulturális" ágazatmegyei átlag százalékában ban pedig Makót 654. Szen119,1-et ért eL Ennél többet test 745. Csongrádot 668. csak Miskolc produkált, ekö- Hódmezővásárhelyt 662 forül csak Békéscsaba, a töb- rinttal Jegyzik. Lehet azonbi megyeszékhely százalék- ban, hogy ez csak hélyi elémutatója messze elmarad gedetlenség, mert a magyar tőlük. A városok átlagában városok átlaga a szociális és számítva ugyanez a helyzet, egészségügyi átlagon 664 foAz abszolút számok össze- rint, a kulturális ágazatban vetéséből is kiderül, hogy pedig 716 forint Szegeden Igen nagy gondot fordított a tanács az egész-1 ségügyí és szociális ellátásra. Itt már sokkal szebb a járóbeteg-ellátás színvonalmutatója is, mert a 168 forintos évi összeg, amely egy lakosra jut, csak Békéscsabán, Miskolcon és Pécsett magasabb, egyéb megyeszékhelyeken csak fele, harmada vagy negyede. Kultúrájára régen és méltán büszke Szeged — s az érte hozott anyagi áldozatokkal most is a legelsők sorában áll. Az 1969-es számok összevetéséből kiderül, hogy egy főre csak három megyeszékhelyen esett magasabb abszolút összegű kulturális kiadás: Zalaegerszegen 109.6/. •forint,. Szekszárdon 998 forint, Egerben 942 forint, Szegeden 881 forint ez az öszszég, s évente emelkedő tendenciájú. Budapestet is megelőzzük, ahol 659 forintot tart számon a statisztika. Érdemes megismerni a többi megyeszékhely ilyen adatát is. Eszerint Békéscsabán 736, Debrecenben 784, Győrben 755, Kaposvárott 633, Kecskeméten 542, Miskolcon 824, Nyíregyházán 747, Pécsett 808, Salgótarjánban 800. Székesfehérváron 770, Szolnokon 858, Szombathelyen 754, Tatabányán 577, Veszprémben 862 forint a költségvetési szervek kulturális ágazaton biztosított „fejkvótája". Kisebb városok Emléküket őrzik az utcák vödött össze: délről indulva az Algyevi ország- Gyevl út pedig Vásárhelyi sugárút lett. (Ennek 23. JÓZSEF ATTILA RAKPART Említettem a bevezetőben, hogy a Víz után a belváros fontosabb utcáit a császári és királyi a Gyevi sortól, illetve a Tölgyes utcai elágazástól északra eső szakaszát néhány térkép Nagyváradi állami miiül, Nagyváradi út. Hm. Vásárhelyi út néven jelezte.) Így volt a fölszabaduláskor és utána is jó ideig. 1956-ban először a Sztálin (korábban Tisza Lajos) körút kapta József Attila nevét, de két nevét olvashatjuk: Ali Gyevi Ország út és miután 1957-ben ez Lenin_ körút lett, József AtGazdagék utcája. Az 1350. évi térképen látszik út, illetve utca a Szent György térig; onnan tovább kb. a mai nagykörútig a Gyevi utca, majd a Szent György (ma Dugonics) utca és a Gyevi utca egyesüléséből származó szélesebb utca, a Gazdagék utcája. Végül kb. a mai Retek utcától ismét Gyevi utca volt a neve. Nyomvonala már 1777-ben megvan, s 1814-ben legszebben a négyes tagolódás: Al Gyevi Űtca, Gyevi Ütca, Gazdagék Ütcája, Gyevi Utca. Mind vége: a kétszáz évvel ezelőtti négy. a kb _ lölő elnevezés: Algyő felé visz. Ezek a nyelvi család tagjairól nevezték el így lett ez Ferenc alakok a magyar nyelvtörténet szempontjából is József rakpart, mellette a Stefánia sétány. Ru- értékes formák: Algyevi, Gyevi a régi Gyö dolf tér lejjebb az Erzsébet rakpart. Gizella (Algyő) falunév v-és tövéből az i melléknévtér, Valéria tér, József főherceg tér. József Attila (1905—1937), a nagy magyar proletárköltő kapta a fölszabadulás után ezt a rakpartot. 1957-ben sugárutat neveztek el róla. tilának adták az addigi Szent György utcát és a Vásárhelyi sugárutat. Így a történeti folyamat az Algyevi utca, mind a Gyevi utca irányt je- évvel ezelőtti kél elem — eggyé olvadt. József Attila szegedi kapcsolatai részletes tárgyalás esetén külön könyvet tennének ki. Röviden csak annyit: 1922 nyarán Juhász Gyula látogatáséra járt itt először, karácsonyra itt jelent meg első verseskötete. Juhász Gyula prófétai előszavával, a Szépség koldusa. Szegedi barátainak nagy szerep jutott költői fejlődésében, későbbi útjának kijelölésében. 1924 őszén a szegedi egyetemre iratkozott, 1925 január végén itt jelent meg második verseskötete, a Nem én képzővel kialakult, algyői, gyöi, azaz Algyő, Gyö felé vivő jelentésű alakja. Még korábban nyilván a Gazdagék utcája is a Gyevi út vagy utca része volt. s csak egy ideig, éppen a 18 és 19. század fordulóján, a 19. Célszerű lenne ezt a partszakaszt Partiszkon sz. közepéig nevezhették el másként, az itt lakó rakpartnak elnevezni, s ezt a partfalra, a túlsó Gazdag családról. Néhány tagját a Balla-féle , , ... ,, . . , P^ „ ,TÓ. w MM - « „ ™h C>T Tamilt, o-. SZSttSZSfFSSrJZ a név, amelyet Ptolemaiosz az i. u. 150 körül Gergelyt, Gazdag Mihályt. Ennek az elnevezéshasznál Szeged antik neveként, amint Szádeczky nek időlegességére és részlegességére mutat, Kardcss Samu kimutatta, éppenséggel a Tisza hogy a városból kivezető út vége már ismét nevéből keletkezett, és Szeged honfoglalás előtti Gyevi út volt és maradt, és a Gazdagék utcája Görög írás- a Vízig el is enyészett. részére is a Vízkor ugyanis az addigi négy utcaelem múltjának értékes dokumentuma. módjával a legszélesebb közönség könnyen olvasható, kiejthető. Ház itt nincs, kéz- kettővé adódott össze: a korábbi Algyevi besítési stb. gondokat nem okoz, de a térképen utca és a Gyevi utca alsó darabja lett a Gyevi és a partfalon olvasható név, rövid magyarázattal, várostörténeti értékűvé teheti ezt a nevet. JÓZSEF ATTILA SUGARÚT utca, a Gazdagék utcája és a Gyevi utca fölső darabja a Gyevi út. urával", Horger Antallal. Szegedi barátja készítette elő útját ősszel Bécsbe is. Még harmadik verseskötete, a Nincsen apám. se anyám is Szegeden látott napvilágot, 1929-ben. Néhányszor még megfordult itt, Makón vagy Vásárhelyen járva, de Juhász Gyula magányba zárkózása után már nem sok keresnivalója volt Szegeden. 1625 tavaszán Szegeden kapcsolódott be, ugyancsak Juhász Gyula révén, a munkásmozGyörgy utcát 1860-ban Dugonics utcának kereszEgyike a legérdekesebb történetű utcanevünk- telték, a Víz után kárpótlásul a Gyevi utca nek. A mai sugárút kezdetbea négy elemből te- kapta Szent György nevét. A nagykörúton túli gálomba. Előadásokat tartott az alsóvárosi és Minthogy, mint láttuk, a középkori Szent fölsővárosi szocialista szervezetekben. Péter László (Folytatjuk.) KUPI KISLEXIKON a paprikáról A Szeged környéki táj egyik legszebb látványa ősszel a házak fehér falát elborító paprikafüzér. . Szép is, haszhos is, alkalmat ad arra, hogy játos termékeket állítson élő. A szegedi tej. itesmb.en .például nemrégröeif' késtült el kísérleti, példánya a pritaminnal ízesített krémtúrónak. .. 4 Török? Egy időben törökbórsnak is nevezték, mert a török hódoltság után kezdték termeszteni Magyarországon. őshazája azonban Közép-Amerika, annak felfedezése után került át Európába. A fűszerpaprikát a XVIII., a csemegepaprikát a XIX. században kezdték termeszteni. Azóta a magyar paprika számtalan formában vált világhírűvé: friss áruként, fűszerként, konzervként egyaránt. Magas színvonalú nemesítését a Kalocsán, majd Szegeden működő dr. Obermayer Jenő teremtette meg annak idején. 4 Gyógyszer? A magyar paprika világhírét növelte az is, hogy dr. Szent-Györgyi Albert, a szegedi tudományegyetem professzoraként Nobel-díjat kapott a paprikában levő nagy mennyiségű C-vitamin felfedezéséért. De nemcsak vitamán található a parikában, hanem kapszaicin is, amely a fűszerpaprika csípős ízét okozza. Ez a hatóanyag bonyolult eljárás során igen értékes gyógyszer-alapanyaggá válik. Reumakenőcsök készítésére, vérbőség előidézésére is felhasználják. A két legfontosabb fűszerpaprika-körzet a szegedi és a kalocsai : termőterületük több mint 16 ezer hold. Országosan mintegy 20 ezer hektáron termesztenek étkezési és fűszerpaprikát. 4 Lecsó? Noha a legismertebb az őrölt paprika, sok országban ismerik a szegedi konzervgyár lecsóját, zakuszkáját közkedvelt a savanyított is. A pritaminforma pedig egyre szélesebb körben teszi lehetővé, hogy az élelmiszeripar jellegzetes ízesítőül használhassa.