Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

VASÁRNAP, 1971. OKTORFR 24. 5 Új laboratórium az oktatás szolgálatában Fizikai laboratórium czaki átadására került a hét végén tegnap, a Rad­nóti gimnáziumban. Az új mű- úttal feszültségmentesít egy sor óramű szerkezet, a műszerek hibáit pedig egy vizsgáló rész mutatja ki. A világos létesítmény lehetővé teszi, színű, kényelmes laborató­hogy a fizika tagozatos osztá- riumi asztalokhoz víz- és Ívok tanulói a legmagasabb gázcsatlakozások, a tanulók szinten végezhessék el a kí- egyéni eszközeinek tárolásá­sérleteket A laboratórium ra alkalmas szekrénykék tar­toznak. A berendezésekbe összesen 5 ezer méter hosz­„lelke" a maximális bizton­sággal működő vezérlő be­rendezés. Segítségével a ta- szúságú huzalt építettek be. nár bemutaló kísérleteket végezhet, kapcsolatot létesít­het minden egyes tanulóval: A kivitelezők — a szőregi járási ktsz dolgozói — arra is ügyeltek, hogy esztétikai­adagolja a megfelelő feszült- lag is kifogástalan munkát séget. A kísérletek alatt elo- végezzenek. A bútorokat Rá­forduló hibákról jelzóberen- day Antal tervezte, a fizikai dezes segitségevel szerezhet tanári munkaközösség ter­tudomást, és egyetlen gomb- veinek Vidákovics József nyomással áramtalanítani tudja az összes berendezést. A kísérleti időt méri, lejár­takor hangjelzést ad ésegy­volt a műszaki kivitelezője. Az iskola tanulói már hol­nap, hétfőn birtokukba ve­szik az új létesítményt Olajkályhák tízezrei A Mechanikai Művek a kormány ipartelepítési po­litikájának megfelelően a Pest megyei Abony nagy­községben ez évben ipar­telepet létesített, amelynek feladata ez évre, 40 000 olajkályha gyártása. Az év elejétől kezdve egymás­után készültek el a modern berendezésű műhelyek, amelyekben már 350 em­ber dolgozik. Rövidesen azonban, 600—800 ember talál majd munkát a Me­chanikai Művek műhelyei­ben. A gyáregység ugyanis az idei 50 millió forintos termelési értékkel szemben 1972-re 184 milliós terme­lési értéket tervez, mert az idei 40 000 olajkályhával szemben 110 000 darab olaj­kályha építésére lesz szük­ség. Az olajkályhákon kí­vül mettalpapír konden­zátorokat is gyártanak. és a műsorszórása tévé megyénkben 1* L - ff ! . Z T 1 . 1 » t io' úc f '300 ' ' ioa' ' ' í *» fta m • •• v«rtf ttlgh Freyvancies Ioo Ultra W$h Pteyuéncies A Délmagyarország ha­sábjain a közelmúltban többször szó esett a rádió­és televízióvétel problémái­ról. Mint közismert, a ma­gyar radioadasok jelenleg IV. sáv: 21—37. csatorna V. sáv: 38—60. csatorna masak a 23., vagy a 60. csa­tornán üzemelő adók vételé­Az ábrán 23. jelöli a Szén. re. Közülük a korszerűbbe­tesen létesítendő második ket gyárilag előkészítették az adót, UHF-hangolóegység beépíté­A meglevő televíziós adó- sére. A kevésbé karszerű ké­esak a középhullámú sávban állomás a szabványoknak szülékeket az UE 100 típusú hozzáférhetők számunkra, megfelelően biztosítani tud- konverterrel alkalmassá te­Sajnos, ez a sáv túlzsúfolt, ná a zavarmentes vételt, hetjük majd a 23. csatorna amit főleg az esti órákban azonban az újvidéki adóál- vételére. Ez a konverter csak tapasztalhatunk. Ugrásszerű lomás közelsége miatt sok gyárilag módosított válto­minősegí javulást fog azon- helyen interferencia-csíkok zatban biztosíthatja a 60. ban hozni az az ultrarövid- jelentkeznek a vevőkészülé- csatorna vételét. Az utóbbi hullámú adó, amelyet a Ma. kek képernyőjén. években forgalomba hozott A televízió második műso- televíziós vevőkészülékek rának adását 1975-től kezd- legtöbbjébe beépítették az ve nézhetjük. Erre a célra UHF-hangolóegységet (eze­a Magyar Posta a 23. csa- ket a fekete-fehér vevőké­nappal a Petőfi rádió mű- tornán működő adót létesít szülékeket gyakran reklá­sorát, este fjedig az URH- és Szentesen, így hozzáférhetők mozzák úgy, hogy alkalma­satereoprogramot. A hagyó- lesznek számunkra a színes sak a színes adás vételére), mányos egycsatornás (ma- programok is (jelenleg csak Három-négy éven belül naurális) műsorhallga.tási- akkor láthatunk színes mű- tehát nálunk is megjelenik hoz Szegeden valószínűleg sort Szegeden, ha azt az el- a „sztereo" és a „színes", elegendő lesz a vevőkészü- só program is sugározza). A Ez azonban még nem jelen­lékbe épített antenna, a második műsor minőségi vé- ti a lehetőségek határát: tíz sztereo vevőkészülékek azon- teléhez 10—12 elemesi tető- év múlva a mesterséges hói­ban legalább négyelemes te- antennákat kell majd léte- dak már lehetővé fogjak tóantennát igényelnek majd. sítenünk, ezek azonban ol- tenni, hogy tíz-tizenöt kül­csóbbak lesznek, mint a je- földi televíziós műsor között lenleg használatos URH-an- válogathassunk, ahogyan ma tesszük ezt rádiókészülé­öféves terv vé- künkkel. Zana János gyar Posta 1974 őszén Szen­tesen fog üzembehelyezni. Ettől kezdve kiváló hang­minőséggel hallhatjuk majd A mellékeit ábrán a mű­sorszórásra használt nagy­frekvenciák két hullámtarto- tennák. mánya látható. A jelenlegi így a IV tv-adók a VHF-sávban mű- gére antennaerdők fognak ködnek. Ennek magyar ne- kinőni a szegedi házak tété­vé. ultrarövid hullámok, rö- jén. Ennek megelőzése cél­Helyet keresnek az erdők Csak térképen látszik soknak a zöld Felháborodással fogadtatik hogy még több legyen Szegeden, ha a városban zöld. bárhol — fákat vágnak ki, ha aszfalt és beton szürkéi- versengésében az utolsó előt­a gyezte — nem ismeretlen előttük sem, hogy az erdősí­Szeged a városok ilyesfajta tett területek továbbra is a tulajdonunkban maradhat­nak, s hogy kiemelt hitelt lik a szemet nyugtató zöld ti helyen álL Jelenleg 27 helyén. S mivel a körtölté- négyzetméternyi zöldterület lehet erre a célra kapni — de az ipar, a város terjesz­kedése miatt egyre több sen kívülre ritkán tekint az jut egy lakosára, míg Mis­ember, csak időnként veszi kolcon 57, Pécsett 40. Az or­tudomásul, hogy a város fej- szagos normatíváknak csak földet sajátítanak ki, s gon­lődése szempontjából feltét- mintegy 50 százalékáig jutott ' •-• *--" - —* " 1 " lenül szükség lenne'annak zöldnek a szaporítására is, ez idáig városunk. S ha az ál­talános rendezési terv tér­dolni kell a szövetkezet jö­vőjére is. Volt olyan aján­lat is, hogy esetleg egy-egy nak. ami a környékben sem je- képén szemet üdítően sok is meglevő s kitermelésre át­lentős. A kormány által is a zöld, a tervezett erdők adott erdő helyét viszonozr­elfogadott általános rendezé- még helyet keresnek maguk- nák a kért területekkel, si terv erre is figyelmeztet: „Szeged ártéri város, mely környezetében — az ártéri er­dők kivételével — nagyon kevés erdővel rendelkezik. Környezete kopasz, fátlan, a körtöltésen kívül csak ne­gyed, félhektárnyi kis par­cellákon találunk erdőket el­szórtan." Zöld pajzs Jelentősebb nagyságú er­dőket csak a várostól távo­labbra lehet találni. A Sán­A város főépítésze vitazá­ró szavaiban nagyon fino­man tett különbséget két mutatószó között: „mind­nyájan egyetértünk abban'* helyett (némi szünet után) „egyetértünk azzal" ... Mert , , , — így mutatta a megbeszé­A városi tanacs epitesi és lés is _ tagadhatatlan; mii>­özlekedesi osztalya az er- denki egyetért azzal, hogy a dekelteket — termeloszovet- varost védö erdősávokra nagy Szik és aranykorona A városi tanács építési közlekedési osztálya az ér­kezetek vezetőit, az érintett vállalatok szakembereit — azzal hívta tanácskozásra szükség van, arra is, hogy a minden segítséget felajánló erdőgazdaság telepíteni kezd­össze, hogy „a probléma hessen. De még nem tartunk megoldása óriási feladat elé állítja városunkat (kedve­dorfalva—sövényházi erdő 15, zőtlen talajadottságok, fede­az ásotthalmi 30 kilométerre zet- és területhiány, stb.) „ ,„,,„„­van Szegedtől. Nemcsak ar- ezért társadalmi összefogásra rőszövetkezetekkel való £ ra van tehát szükség, hogy a van szükség." ÍSTSS^táS^ ott, hogy a felek abban érte­nének egyet, abban egyezné­nek meg: megvan a helyük az erdőknek. Ehhez a terme­belső, a körtöltés körül ki A megbeszélésen hamaro- szükségeltetnek. - , , ixeii tciii „xcuvcwiucii w- j| r m. g • téíre- Mottságokon'' - mint- A VOrOS tUOe/C lelre hoev a .fedezet.hiánv" szot ' alakult, de még kiegészítésre san ^ is derült h mit szoruló erdősav vedje - keU érteni „kedvezőtlen ta­zold pajzskent — a varost, hanem arra is, hogy létre­jöjjön, s legkésőbb tíz-tizen­öt év múlva funkcionáljon a külső erdősáv is. A tervek szerint ez az Algyő-fehértói főcsatorna tiszai csatlakozá­sától indulna, — 150—200 mé­ter szélességijén — majd — különböző elágazásait nem is "gj számolva — az ut es vasút hogy a „fedezethiány" szót nem is kell magyarázni. Ar­ról van szó, hogy az általá­nos rendezési tervben megje­A termelőszövetkezetekben, a Szegeddel határos nagyköz­ségi tanácsok vezetőiben lölt területek - a termelő- szemmel láthatóan megvan a szövetkezetek kezeben van­nak, amelyek éppen ezekről, az „aranykoronás" földek­nehezen, hajlandóság, hogy segítsenek, a városi tanács illetékesei­ben, pedig a kitartás, hogy mindent megtegyenek a ter­mentén fogná körbe az ipari kodásra aikaimatian, szikes területeket, f végül a Maty- föWeket Ezeken viszont _ ajánlva helyettük a gazdái- vek valóra váltásara. való­színű, hogy mindkét félnek ér mentén, illetve a petrol­kémiai véderdőhöz kapcso lódva húzódna le a mihály teleki Holt-Tiszáig. Ez a fő a szakemberek véleménye szerint — a tervnek is meg­felelő, valóban védőerdőnek atáa nevezhető zöldsávokat nem vonal, nyúlványaival együtt lehet kialakftani legfeljebb a várost a Tjszától-Tjszaig ritkás ligeteket ' IrrewKrefrtiXre 1-11 I pó IfO/H AOTTAT körbefogó külső védősávot jelentené. Az ipar és közlekedés szempontjait figyelembe vé­Mindenképpen biztató volt azonban, hogy a termelőszö­vetkezetek nemcsak hogy a ve ennek megteremtése len- képviseltették magukat ne a legfontosabb, hiszen megbeszelesen. de mar Újszeged adottságai jóval kedvezőbbek. Egyelőre. A városi fejlődés hatalmas tem­pója azonban arra int: nem lehet eleget telepíteni az er­dőből. Más városok — ahogy ezt sok más esetben is pél­dává teszik Szegeden — nemcsak hogy kedvezőbb helyzetben vannak, de jóval többet tesznek az erdősíté­sért. Szolnokon például elha­tározták, hogy tíz év alatt ezer hektár erdőt telepítenek a város köré, azaz évente 100 hektárt. De az Alföldi Sopronának méltán nevezett, erdőben gazdag Gyulán is összefogtak az illetékesek, kezdet kezdetén — igaz, hogy óvatos — ajánlatokat is tettek. Mert — ahogy egyikük képviselője megje­kell engedményeket tenni, hiszen egy levegőt szívunk mindannyian, az erdősítések remélhetőleg jobbat, mint most. Nemrégiben egy éppen Szegeden lezajlott tudomá­nyos konferencia hívta fel új légzőszervi betegségre a figyelmet, olyanra, amely az. urbanizációs ártalmak leg­újabbika. Az erdő pedig — a város tüdeje. Veress Miklós viden URH. Ebben a tarto­mányban helyezkedik el a televíziós műsorszórásra ki­jelölt három sáv tizenkét csatornája, és a rádióműsor­szórásra kijelölt sáv: I. sáv: 1— 2. csatorna műsorszóró sáv II. sáv: 3— 5. csatorna ül. sáv: 6—12. csatorna Az ábrán R betű jelöli a jábój helyes lenne a most épülő házakat központi an­tennával felszerelni, vagy legalábbis a létesítés alatt álló berendezéseket előkészí­teni az URH- és a 23. csa­torna vételére. A vételi lehetőségek szem­pontjából számba kell ven­nünk azt a kisadót is, amely ,-.z V. ötéves tervben kezdi meg a műsor sugárzását Szegeden (valószínűleg a 60. létesítendő szentesi URH- csatornán). Az üzembehelye­adót. és 11.. a jelenleg üze- zés időpontját társadalmi meló televíziós adóállomást, összefogással jelentősen Az TJHF-sáv magyar ne- előbbre hozhatnánk, s ígv ve: deciméteres hullámok, megoldható lenne az első röviden DMH. Benne he­műsor zavarmentes vétele. Az 1970 előtt forgalomba lvezkedik el két televíziós került televíziós vevőkészü­sáv 40 csatornája: lékek általában nem alkal­ínyencek hónapja A Csongrád megyei Ven­déglátó Vállalat tizenegy év­vel ezelőtt rendezte meg elő­ször az őszi vendéglátó na­pokat. A Korzó cukrászdá­ban megtartott sajtótájékoz­tatón a vállalat igazgatója, Szabó József felhívta a fi­gyelmet arra: a megye négy városaban hatvan rendez­vény lesz ebben a hónapban, Szegeden 23 különböző be­mutató, verseny és vacsora lesz. Ezeknek egy része a he­lyi specialitásokat népszerű­síti. A vendéglátó napok kere­tében bonyolítják le a me­gye szakácsainak versenyét október 29-én Szegeden, Hódmezővásárhelyen pedig B ez az üzletek felét érinti, cukrászversenyt rendeznek. Képernyő A gyáva A Szépirodalmi Kiadó vá- erkölcsi normák lehetséges lógatott novelláival, kortár- tisztázódását, de ennek árát sak-pályatársak sűrű és lé- és értelmét is fölmutatja, nyegmondó visszapillantá- Az ellenmozgások összeszik­sokkal, a televízió utolsó ráznak: Éva, aki bátorságát kisregényének, A gyávának, bizonyítandó hernyót eszik megelvenítésével tisztelgett (a filmben megfogja a vi­Sarkadi Imre emlékének, pera fejét), és a férjével ötven éve született, és tíz történő szakítás útján él­évé halt meg, fiatalon, tra- megy a legvégsőkig — on­gikusan: önmagát pusztítót- nan gyáván visszafordult, ta. Elég régen már ahhoz, Bence, akinek műtermében hogy az emlékezet kifussa vonzó felesége még mezte­tiszteletköreit, és Sarkadi lenül sem több a modellnél Imrét igazi, méltó helyére — azért elhúzza a függönyt tegye. Ehhez persze az em- előlünk, az asszony az övé. lékezet önmagában kevés — Mihályfi Imre rendezése H televízió most egy tévé- ezeket a kettősségeket figye­film-adaptációval járult li, és meato'dja rövid „b°l­hozzá. ső monológokkal": Sarkadi­Hogy Sarkadi Imréről so- nál ugyanis a ki nem mon­kan leírták, leírják, életmű- dott szavaknak olykor na­ve torzóban maradt, az ol- gyobb súlyuk van a kimon­vasó hajlamos a torzókat dottakénál. Egészében vi­kiérezni több novellájából, szont jóval kevesebbet mond A gyávából ls. Pedig a kép- el a novellánál. A szereplők lete nagyon tiszta, világos, megválasztása pedig csak A művészházaspár társasá- Kállai Ferenc Bencéjénél gi és magánélete nemcsak maradéktalan. a konfliktusokba bonyolódó N. I. flicasso 90 éves Korunk egyik legnagyobb hatású és legtöbbet vitatott festőjének, Pablo Picassónak kilencvenedik születésnapját ünneplik világszerte október 25-én. Picassót az életből mindig az érdekelte, ami valódi — és ebben Hamingway-vel ro­kon — a cirkuszok világa, az arénák, a bikaviadalé és a politikáé is; mindaz, ahol a tét igazi, ahol a kockázat valóságos és ahol testvérien karöltve jár egymás mellett az élet és a halál. Picasso a valódit kereste, de a valódi mögött, az élet jelenségeinek esetlegessége mögött, mindig kitapintotta az igazit, a tör­vényszerűt, az állandót. Olasz zenei küldöttség Szegeden Tíztagú olasz zenei kül- kólában folyó zenei okta­tásról, majd a küldöttség a tanárképző főiskola ének tanszákének vendége volt M.a, vasárnap délelőtt fél 11 -kor az olasz zenei szak­emberek tiszteletére rendez­nek koncertet a Tömörkény gimnázium és művészeti rosi tanácsházán Papp Gyu- szakközépiskola Lenin kör­döttség tartózkodik Magyar­országon, a hazai zenei ok­tatás tanulmányozására. A küldöttség Aldone Zecchi­nek, a bolognai konzervató­rium igazgatójának vezeté­sével tegnap, szombaton Szegedre látogatott, s a vá­la elnökhelyettes Ezt követően gimnáziumba szakközépiskolába fogadta. úti hangversenytermében, a Tömörkény ahol a középfokú intéz­és művészeti mény, valamint a Zeneaka­némia szegedi tagozatának látogat­tak, ahol dr. Diós József hallgatói működnek közre. igazgató tájékoztatta a ven­dégeket a szegedi középis­A küldöttség délután zik vissza Budapestre. uta-

Next

/
Thumbnails
Contents