Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

VASÁRNAP, 1971. OKTÖBER 24. ma gaz mX KÉPEK — TÉLIRE Zöld lázcsillapító füzek S pipacspiros és kalászsárga Virághab Gyümölcsszédülel Lengés a tavaszból a nyárba Átforrósodó ég-üveg Fehérben forrongó akácfa Sziromszikrák Kökény tüzek Mályvák első fellángolása Zöld-zöld pagodák susogó tornyok Csönd amit énekelni kell A tányérarcú napraforgók vakációs gyerekek boldog sugárzással forognak el NOSZTALGIA a cölöplábú madár a tolgy-agancsú gím fák gyűrűje nagyvadak vonulása csillag a varászlókunyhó fölött ahol a lábad forrást fakasztott ahonnét lépteid kiszorítja a víz NÉGYSOROS hová futsz lángpillés mező gyerekkor zöldben rebbend hová sárgulnak mind a fák mivé fehéredsz Ifjúság? TÁJ Bekerítettél kitörtem gyalog biciklin lovas kocsin motorvonaton hagytalak el repülővel szálltam a lúdbörzó dúlok a fölborzolt mező felett kitörtem bekerítettelek gyűrűt törtünk gyűrűt cseréltünk egymás ellen is hűségesek futók fehérrel integetők ti láttatok öt érzékkel és száz emlékkel és tízezer elóérzettel sejtelemmel ág-bog reménnyel magasban mélyben körülvettük egymást mi elvált elválaszthatatlanok C songrád megye szépen fejlődő váro­sainak új arculatából mutat be egy-egy villanásnyit mostani kép­sorunk. Teljességre törekedni lehetetlen volt, arra csak egy ilyen célból készült újabb képeskönyv vállalkozhatna. Ez a nyolc felvétel csupán Illusztrálni szeretné azt a fejlődést, melyet Csongrád, Hódme­zővásárhely, Makó és Szentes az utóbbi né­hány évben elért — s a következő néhány évre, sőt évtizedre célul tűzött kl. Erről szólt a Városépítés Csongrád megyében cí­mű közelmúltban megjelent cikksoroza­tunk is. Ezért azután már felépült házak­ról készült fényképek, s még csak a ter­vekben élő létesítmények modcUfotói kö­zül választottunk néhányat — de ezek is jól bizonyítják, hogy érdemes újra meg újra felfedező útra indulni Csongrád me­gyébe, a megye városaiba, hiszen gyor­san változó, egyre szépülő szűkebb hazán­kat kötelességünk és érdemes Is alaposan megismerni. A bemutatott létesítmények tervezői többnyire a Csongrád megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat épftészel, csupán a szentesi kertészeti kutatóintézet tervei készültek a Szegedi Tervező Vállalatnál. SZENTES, KOSSUTH UTCA MAAR MÁRTON UGYAN MEDDIG MÉG? A statisztikáit böngészem: a teljes kiskereskedelmi forgalom tavaly 14 százalékkal. a Szövet­kezeti szektorban 17 százalékkal növekedett. Az élelmiszer-ipar­cikk-forgalom 48:52 arányban alakult. A kereskedelmi dolgo­zók száma a forgalomnál jóval kisebb mértékben, csak hat szá­zalékkal gyarapodott. Ez utolsó adatot azért citáltam, hogy lás­suk, nem könnyű a pult másik oldalán sem. De. ne sértődjék meg egyetlen becsületes keres­kedő sem, ha most a felsorolást egy most. elkészült tanulmány né­hány számával megtoldom. Az Országos Kereskedelmi Fel­ügyelőség az elmúlt esztendő so­rán több mint huszonnégyezer vizsgálatot végzett az ország te­rületén. Ennek az eredménye, hogy száz esetből átlagban ti­zenhét helyen tártak fel sza­bálytalanságot; összesen 4153 esetben. Milyen okokra vezethető visz­sza? ... A „dobogó" legfelső csúcsán a „saját zsebre" elköve­tett árdrágítás kerül, több mint 23 százalékkal; ezt követi a ha­mis mérés, mintegy húsz száza­lékkal, és „bronzérmes" a minő­ségrontók igen tekintélyes tábo­ra. maid 19 százalékkal. Ne fe­ledjük ki a felsorolásból a hami­san számolókat sem, ugyanis minden nyolcadik vizsgálatra ju­tott belőlük is egy!... A fogyasztók megkárosítása — bűntett! Ezért nagyon lényeges a felelősségrevonás is. Ahol az el­lenőrzések során hiányosságot ta­pasztaltak, mindenütt megtették a kellő lépéseket. Több mint két­ezer-ötszáz esetben vetettek ki pénzbüntetést, együttes össze­gük meghaladja az 1,4 millió fo­rintot. A vállalat felelősségrevo­nását 500 alkalommal javasolta a főfelügyelőség. Természetesen a vizsgálat alapján az árdrágí­tásból, illetve a minőségrontás­ból származó többletbevételt el­vonták, ez több mint négymillió forint. Mindezek mellett elgon­dolkodtató, hogy csak 45 eset­ben történt büntetőfeljelentés. Hiszen a fogyasztók megkárosí­tói ellen nem csupán az anyagi fegyelmezés módszereivel kellene' éini. Ide kívánkozik viszont az a tény, hogy a megkárosított ve­vőknek — ahol vissza lehetett keresni, hogy kl vásárolta az árut — az ellenőrök kezdemé­nyezésére 840 ezer forintot visz­szalérítettek, a kereskedelmi vál­lalatok. A tanulmánykötet, külön fe­jezetben. beszámol a panasziro­dához érkezett bejelentésekről is. 1970-ben 3770 (háromezer-hét­százhetven) panasz érkezett. Fel. tűnő. hogy minden második ész­revétel iparcikkel kapcsolatos, az élelmiszerek húsz százalékkal szerepelnek, a vendéglátás és a ruházat „holtversenyben" 15—15 százalékkal képviselteti magát. A számszerúségnél azonban sokkal több tanulságot rejtenek az indokok, és ebből nem csak a kereskedelmi vállalatok okul­hatnának, hanem a gyártó cégek is. Tennivalóra sürgető ugyanis, hogy milyen sok a panasz a tar­tós fogyasztási cikkek minősé­gére és a garanciára. A háztar­tási gépek sokasodása auttomati. kusan megköveteli, hogy ezzel párhuzamosan fejlődjön a szol­gáltatás is. Sajnos, gyakori je­lenség. hogy a meglevő rendele­teket sem tartják be sokhelyütt, és nem tudnak cserekészüléket sem adni a szervizekben. Fi­gyelemébresztő az is, amit az élelmiszer-vizsgálatok mutatnak: 2000 laboratóriumi elemzés 300 minőségi kifogást fedezett fel. Országos jelenség az óvatos meg­rendelés következménye: az áru­hiány is. Akár az üvegvisszavál­tás, amely mindenütt szócsaták­kial és idegeskedéssel párosul. A vendéglátóiparban a megkárosítás „hármas fogata": az adagok, az árképzés és a számolás. De, med­dig?... Hiszen évek óta vissza­térő gondok ezek, és úgy tetszik, csak a törvény szigorának min­dennapi érvényesítése hozhat gyökeres változást. Ennek, gon­dolom, a becsületesen dolgozó kereskedelmi és vendéglátóipari alkalmazottak örülnének a leg­jobban, mert így bizony ártat­lanul is a gyanakvás légkörében kénytelenek élni. A közgondolkodásunk sokszor el is fogadja, hogy az élelmiszer­boltban egyes eiadók keveseb­bet mérnek és többet számolnak, úgy veszik meg a készüléket, hogy már ott sejtik a hibát, nem szólnak az indokolatlan áreme­lések ellen. Nekünk, vásárlóknak is többet kellene tenni — és jobban élni a jogainkkal. Mert nem lehet mindenki mögött egy ellenőr és egy vizsgálatot végző ember. Egyrészt nem szabad a közvé­leménynek elfogadni a vásárlói jogok megsértését, másrészt, ha a tanulmányban felsorolt okokat nézzük, arra is rá kell jönnünk, hogy az elemzés a megoldás kul­csát is adja 3770 panasz tanulsága szerint: 33 százaléknál az ok visszavezet­hető minőségi reklamációra (ez egyaránt asztala az iparnak és a kereskedelemnek) (!), 23—25 szá­zaléka a fogyasztói megkárosí­tás (ez az üzletek „házatáját" érinti) és 20—22 százaléka áru­ellátási panasz (erre a kis- és nagykereskedelemnek együttesen kell válaszolnia.) E három fő indok megoldása, valljuk: nem pénz kérdése. Csak egy kicsit jobban oda kellene fi­gyelni a munkánkra; hol az üzemben, hol az íróasztal mellett, hol az eladópultnál. A fogyasz­tókat tudatosan megkárosítókról nem beszélek most már, hiszen ez már a bíróságok dolga, de, ami a miénk, abban nem ártana keresni a magunk szerepét... BAN JÁNOS MAKÓ, LENIN TÉR NOVAK ISTVÁN, RÁTKY GYÖRGY :' NÓVÁK ISTVÁN, NÓVÁK ISTVÁNNÉ SZENTES, KOSSUTH TÉR,

Next

/
Thumbnails
Contents