Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-23 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 61. évfolyam, 250. szám 1971. október 23., szombat Ara: 80 fillér MAGYAR S Z O Cl ALI S T A M U N K Á S P Á R T LAPJA Gazdasági aktívaértekezlel a Parlamentben Pénteken a Parlament kongresszusi termében gazdasági aktívaértekezle tet tartottak, amelyet a kormány hívott össze a gazdasági élet időszerű kérdéseinek megvitatására. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, a kormány elnöke, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai; dr. Ajtai Mik. lós, dr. Timár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Ott volt a kormány több tagja és az MSZMP Központi Bizottságának több osztályvezetője, továbbá az államtitkárok, az országos hatáskörű szervek vezetői, a megyei és a budapesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökei, a SZOT, a KISZ a TOT, a SZÖVOSZ és az OKISZ vezetői, a KNEB elnöke, a miniszterek első helyettesei, a minisztériumok pártbizottságainak titkárai, az iparági szakszervezetek vezetői, nagyvállalatok igazgatói, párt- és szakszervezeti titkárai, a központi lapok főszerkesztői, gazdasági életünk számos ismert személyisége. A tanácskozáson Fock Jenő íartott beszámolót. Fock Jenő beszámolója után dr. Aitai Miklósnak, a kormány elnökhelyettesének elnökletévei megkezdődött a vita gazdasági életünk időszerű kérdéseiről. A vitában 22-en — vállalati igazgatók, tsz-elnökök, pártás szakszervezeti vezetők, valamint gazdasági szakemberek — szólaltak fel. A vitát követően Fock Jenő. a kormány elnöke válaszolt a felvetett kérdésekre, és összefoglalta az aktíva munkájának tanulságait. Fock Jenő beszámolója időszerű gazdasági kérdésekről Tisztelt Aktívaértekezlet! Kedves Elvtársak! Régóta nem tartottunk gazdasági kérdésekről aktívaértekezletet. Időnként szükséges és hasznos, ha ilyen körben is áttekintjük a népgazdaság helyzetét, megvizsgáljuk, hol mutatkoznak akadályok terveink végrehajtásának útjában, mit kell tennünk azok elhárításáért, illetve a kedvező tendenciák erősítéséért. Az őszinte helyzetfelméréssel, a tennivalók tisztázásával, a gazdasági folyamatok reális értelmezésével azt akarjuk elérni, hogy egységes szemléletet. alakítsunk ki. Fock Jenő hangsúlyozta: az ilyen tanácskozásra — amikor a kormány noyében a gazdasági élet valamennyi területéről összehívják a szakembereket -»- azért is ezükség van, hogy az ágazatok egymás közötti kapcsolatában is egységes gondolkodásmód, egységes cselekvés alakuljon ki. Szükséges ez azért is, hogy időről időre feltárjuk, elemezzük az adott Időszak pozitív és negatív vonásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozata átfogó képet nyújtott népgazdaságunk helyzetéről, és megjelölte munkálkodásunk további fő irányait. Ezekre az alapelvekre és gyakorlati útmutatásokra épült az országgyűlés által ez évben jóváhagyott kormányprogram. Mai tanácskozásunkon szükségtelen lenne ismétlésekbe bocsátkozni, célravezetőbb, ha most gazdasági életünknek csupán néhány fontosabb kérdésére fordítjuk figyelmünWét. Erősítsük a kedvező folyamatok kibontakozását A gazdasági irányítás jelenlegi rendszerének bevezetését megelőzően mintegy két és fél éves közös munka során alakítottuk ki az egységes álláspontot. Ez hozzásegített ahhoz, hogy az áttérés az új irányítási rendszerre ne csak zökkenőmentes legyen, hanem biztosítsa az eredményes gazdálkodást az áttérés időszakában is. Az utolsó három esztendőben a népgazdaság alapjaiban egészségesen fejlődött. Számos gazdasági folyamat kedvezően alakult. Javultak a tervek megvalósításának feltételei, kedvező irányúak a strukturális változások, a gazdálkodás egészét mindinkább az jellemzi, hogy a vállalatok és az Irányító szervek döntéseiben a gazdaságosság, a jövedelmezőség a korábbinál jóval nagyobb szerepet tölt be. Üzemeink, vállalataink többsége jól gazdálkodik. Emelkedett a termelékenység, megszilárdultak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, jelentősen emelkedett a termékek egy részének hozama. A lakosság áruellátása, mind mennyiségét, mind minőségét tekintve, gyors ütemben javult. Az életszínvonal emelésére vonatkozó terveinket túlteljesítettük. E kedvező folyamatok ellenére a népgazdaság fejlődése néhány területen jelentős problémákat vet fel, melyek leküzdéséhez ugyanolyan egységes szemlélet és tettrekészség szükséges, mint ami az új gazdaságirányítási rendszer kidolgozását és bevezetését jellemezte. Az elmúlt években is minden időszak gazdálkodásának megvoltak a pozitív és negatív jellemzői. 1968—1969-ben például jól alakult külkereskedelmi mérlegünk, de problémák voltak a termelékenységgel. 1970—71-ben külkereskedelmi mérlegünk alakulása különböző okok folytán kevésbé pozitív, viszont a termelékenység alakul jól. További fejlődésünk feltétele, hogy erősítsük a kedvező folyamatok kibontakozását, a néhány ponton tapasztalható feszültségeket pedig közös összefogással mielőbb megszüntessük. Feladataink nagyok, teljesítésük az erők szorosabb összefogását igényli. A mai tanácskozástól azt várjuk, hogy helyzetünk és tennivalóink megtárgyalása nyomán kialakítsuk a további egységes cselekvéshez szükséges azonos szemléletet. Az utóbbi bárom évben közgazdászok, gazdasági vezetők, párt- és tömegszervezeti tisztségviselők önállóan és bátran, alkotó módon foglalkoztak gazdaságpolitikai problémákkal, a fejlődés meggyorsításával, a gazdasági munka hatásfokának megjavításával. Gazdaságirányítási rendszerünk reformjának teljes kibontakoztatása hosszabb folyamat, amelynek még egyáltalán nem vagyunk a végén. A gazdasági életben időről időre jelentkező problémák részben függetlenek a kibontakozás folyamatától, de a felszínen azzal összefüggésben jelentkeznek. S ez a táptalaja számos téves nézetnek. Népgazdasági problémáink jó része a gazdaságpolitika végrehajtása, az irányítás gyengéiből és hibáiból, különféle következetlenségekből és emberi gyarlóságokból fakad. Ezért kijavításuk útját is csak sokoldalú, a népgazdaság egészét szem előtt tartó elemzés segítségével kereshetjük. Fock Jenő ezután arról szólt, hogy az utóbbi időben az egységes értelmezésekben bizonyos bizonytalankodás, és az azonos elveken alapuló cselekvésekben megtorpanás tapasztalható. Egyesek azt mondják, hogy a reform elvei nagyon helyesek, elérkezett az Ideje, hogy még gyorsabban és következetesebben érvényesítsük azokat, feloldva a tudatosan beépített korlátokat. Ez a nézet jóindulatú türelmetlenséget tükröz, de gyakran nem veszi kellően figyelembe a reális helyzetet^, lehetőségeinket. Hamis nézetek alakultak ki a gazdasági szabályozók mindenhatóságáról. Mintha a szabályozókkal, mint valami varázspálcával, mindent meg lehetne oldani. Ez naivitás, de néha ennél is roszszabb a gazdasági élet bonyolult folyamatainak fel nem ismerése. A problémákat nem lehet csak a szabályozókkal megoldani. Nem lehet minden nehézséget, az emberi tehetetlenséget a szabályozók rovására írni. A lelkiismeretes, gondos munka, a felelősségtudat, a népgazdasági érdekek szem előtt tartása, a célratörő, ugyanakkor rugalmas vezetés minden kötelező előírásnál fontosabb. Célszerű, szocialista elveinken alapuló intézkedésekre van szükség, amelyek a kollektívák erejére, összefogására, véleményére épülnek. Ezért mind jobban érvényesíteni kell a demokratizmust, fejleszteni az üzemi demokráciát, s ugyanakkor erősíteni kell a kollektív bölcsességen alapuló egyszemélyi vezetést. Fokozott felelősséggel és önállósággal A továbbiakban Fock Jenő hangsúlyozta, hogy az ország gazdasági erőivel sáfárkodó, felelős emberek ne csak azt nézzék, károsodik-e, és milyen mértékben ágazatuk, vállalatuk az irányítás hibái miatt, hanem azt is, mit veszít mulasztásaik következtében az egész népgazdaság. A miniszterelnök aláhúzta, hogy a hatáskörök leadásával, a vállalati önállóság növekedésével nem szűnt meg, inkább fokozódott a vezető szervek felelőssége, mert a munka, a vezetés minden szinten bonyolultabb lett. Nem ritkán találkozunk azzal a felfogással is, hogy még mindig sok a központi intézkedés, a megszorítás, a vállalati önállóság kibontakozását túl sok szabályozás gátolja. Ebben van igazság, hiszen a reform kibontakozása még tart. Valljuk, hogy az anyagi lehetőségek határain belül, a vezetés minden síkján még több önállóságra van szükség. A központi irányító szerveknek azonban biztosítaniok kell a népgazdasági érdekek, a tervszerűség, az arányok érvényesítését, a társadalmi szükségletek kielégítését minden esetben és a kellő időben. Vannak, akik úgy vélik, hogy a hatáskörök bővítése fellazuláshoz vezetett, tág teret nyitva a felelőtlenségnek, hanyagságnak, fegyelmezetlenségnek, kalandorságnak. Ide sorolhatnám a gazdasági bűnözés fokozódásáról elterjedt túlzásokat, irányítási rendszerünk reformjának számlájára írt mendemondákat. Az tény, hogy a gazdasági életben rendellenességekkel, az előírások, rendelkezések kijátszásával is találkozunk. Vannak, akik vétenek törvényeink ellen, bűnöket követnek el a gazdasági életben, s azon kívül is. Gazdasági bűncselekmények elkövetésére az emberi gyarlóságon túl gyakran lehetőséget adnak rendelkezéseink hiányosságai, gazdasági szerveink, intézményeink munkájának gyengéi is. Következésképpen e jelenségek ellen részíFolytatás a 2. oldalon.) Koszigin kanadai körúton Koszigin -szovjet miniszterelnök, aki Trudeau miniszterelnök vendégeként Kanadában tartózkodik, s csütörtökön országjáró körútra indult — mint lapunk tegnapi számában közöltük — Ottawából Monerealba érkezett. Drapeau, Montreal polgármestere az egykori kanadai világkiállítás, az Expo '67 egyik reprezentatív éttermében adott ebédet a szovjet kormányfő tiszteletére. Koszigin pohárköszöntőjében elmondta: ő és Trudeau „hasznos tárgyalásokat'' tartottak a legkülönfélébb kérdésekről. Az ebéd után Koszigin, aki egykor Leningrád polgármestere volt; hivatalos meghívást nyújtott át Drapeau-nak; tegyen látogatást a két szovjet metropolisban, Moszkvában és Leningrádban. A szowjet vendég fölkereste a monereali konténerkikötőt, a világ első ilyen létesítményét. Este Koszigin Bourassa, quebeci miniszterelnök vendégeként vacsorán vett részt a Ritz Garlton Szállóban, s ezzel montreali látogatásának első napja véget ért. Koszigin pénteken megtekintette a Montreal környékén fevő Atco Ltd. ház-] építő kombinátot. : A szovjet kormányfő még a nap folyamán tovább utazott Vancouverbe. Hazánkba érkezik a finn külügyminiszter Vainö Leskinen, a Finn Köztársaság külügyminisztere a közeljövőben Csehszlovákiába, majd Ausztriába utazik és onnan Magyarországra látogat. Pullai flrpád látogatása Csongrádon Pénteken, tegnap Csongrádra, a Mirköz Szövetkezet üzemébe látogatott Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A vendégeket az üzem bejáratánál Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára, Góg Mihály, a csongrádi városi pártbizottság titkára, dr. Varga József a városi tanács elnöke, valamint a ktsz vezetői fogadták. A Mirköz csongrádi üzemének fejlődéséről Deák János üzemvezető adott tájékoztatót. Ezután a vendégek megtekintették az üzemet, s beszélgettek a munkásokkal. Az üzemlátogatás után Pullai Árpád a városi tanács nagytermében aktívaülésen találkozott Csongrád város párt-, társadalmi és közéletének képviselőivel, s időszerű kérdésekről tájékoztatott. A KISZ járási küldöttértekezlete Takáts László felvétele Tegnap, pénteken a Tisza Szálló nagytermében ülésezett a KISZ szegedi járási küldöttértekezlete. Képünkön: részlet a tanácskozásról. A járás KISZ-istáinak fontos eseményéről lapunk 5. oldalán számolunk be.