Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

c VASÁRNAP, 1971. OKTÓBER 17. 5 ... m ' Juhász Gyula Kodály Zoltán Magyar László TEMETETLENÜL Balástyán holtan találtak tanyájaban. egy embert. A hivatalos, megállapítás szerint július és szeptember között halt meg. Ennél pontosabban nem tudni, mitor. Hónapok múlva vették észre. az biztos. Júliusban vitte a postás az adóívet. Bemenni nem tudott, a rostélyba fűzte. Szeptemberben a fölszólítást vitte, hogy Ideje lenne már az adót befizetni. Azt is belűzte a lécajtó hasítékjába. A halott ember erre se fizetett. A tanya ötven méterre ha van az aszfaltos úttól. Százak járnak el mellette naponta Szomszédja az új temető. Senki nem vette észre, hogy itt is temetni kéne. Másik oldalról éppen a temető csősze lakik, ö sem tudta, hogy ez az ember a fönnhatósága alá költözne, ha lenne, aki kiviszi oda. Júliusban, augusztusban és szeptemberben, bomlasztó kánikulában temetetlenül feküdt tanyáján a balástyai ember. Ruhástól a földön. Legalább két hónap. — Nem olyan biztos az. Lehetett négy hónap is. Ki tudja megmondani? Ezt már a mindig okos utca *mbere teszi hozzá. Kinek hiányzott először a tanya lakója? A kéményseprőnek. Kotorta volna a kéményt, de nem juthatott be a házba. Látta kívül a lakatot, gondolta, elment valahová. Befűzött ő is egy papírt, hogy majd jön máskor. Neki tűnt föl először, hogy a papiros hetek múlva is ott maradt, a lakat is ugyanúgy állt, és az állatok mind elpusztultak. Nézte a lakatot, észrevette, hogy azt belülről is ki lehet dugni. A tanács emberei akkor törették be az aitót. Aki látta: — En ilyet még nem láttam. Nem merem elmondani, milyen volt. Aki nem látta; — Ilyen még nem fordult elő. És erre nincs magyarázat. tt Milyen volt a balástyai ember? Akit értem, megkérdeztem. — Zárkózott volt. Azt mondják, se a lányával, se vejével, se fiával nem fért meg egy födél alatt. A feleségét se tűrte. — Nem ismertem Iszákosnak. — Elnagyott ember volt. Legelőször a családja hagyta el. — Egyszerű - ember volt. Végtelenül egyszerű. Azt tudom róla. mert velem egykorú. hogy amig szülei éltek, ök tartottak a gyeplőt. Régen nagykorú volt már, elmúlt harmincéves is, de pénze még mindig csak akkor volt, ha kapott. O is ilyen, maradt. Élt 61 évet. — Előtte minden bajra panaszkodott. Azt mondják, beteglapot is kért. — Nem igaz. hogy rigolyás volt Zárkózott, semmi más. Egyszerű. zárkózott ember. Mégis érthetetlen. Két hónapig senkinek nem tűnt föl, hogy orra bukott, és nem kelt föl többet? A lánya ezt mondja: — Kicsi korunktól kezdve nem törődött velünk. Anyánkat ütötte-verte. Inni nem ivott, talán idegi alapon volt összeférhetetlen. Nem jártunk hozzá, leginkább a bátyám felesége szokta meglátogatni Ütőn. ha találkoztunk. köszöntünk egymásnak, más nem volt köztünk, ö se látogatott meg minket. Közel a szomszédok, észre kellett volna venniök! — Jó szomszédja soha nem volt. Senkivel nem járt össze. Mindig bezárkózott, mintha félne. Azért hagyhatta kívül a lakatot, ne tudják, hogy otthon van. Hatvanegy éves. téesztag. Tehát nem nyugdíjas. Innen se hiányzott? óvatosságból először egy másik téesz elnökét kérdezem az utcán, mennyi idő alatt tudja ő meg. hogy valaki elmarad a munkából. — Egy hét múlva tudnom kell. — És a brigádvezető? — Három napon belül észreveszi. Fölteszem ugyanezt a kérdést az illetékes szövetkezet elnökének is. Ez nagyobb gazdaság, másképpen jön a válasz. — Mikor tudom meg? Talán csak az év végén. Amikor nézem a kimutatásokat. Ha nagyon utána akarok járni, lehet, hogy namarabb is. Ágaskodott bennem a kérdés, de nem mondtam ki. Pedig jó lett volna megtudni, ha egy tenyészbika eltűnik, azt is csak év végén veszik észre? Kérdezek inkább tovább. — A brigádvezető mikor tudja meg? — Ha szerencséje van. egy hónap múlva megtudja. De ha átmegy valaki a szántóföldről a szőlőbe. 6 se észleli az elmaradást. Most mondom csak meg. miért kérdezem. Itt se érez felelősséget senki. — A családja tehetett volna érte valamit. A brigád ve aetó többször is járt nála, hogy gazos a föld a tanya mellett, föl kellene szántani. Látta, hogy kívül a lakat, eljött. Az iroda ablakából mutatják meg, melyik az a tanya. Három perc nincsen gyalog. — Értse meg, magányos volt. Olyan bozótos az udvara. ha ott matat, azt se látja meg senki. Hat még ha nem matat! — Van még ilyen magányos emberük? — Van. Egy. — Vele is megeshet ugyanez? — Meg. A téesz termel. A mostani öregeik közös földjén termel. Azért, hogy a paraszt emberibb ember legyen. Megemészthetetlen nekem, hogy a másikkal is megeshet ugyanez. — A család tehetett volna érte valamit. Koros ember a falu plébánosa, ö mit mond? — Régóta temetek, de ilyen esetem még nem volt. Kegyetlenül megrázott. Hozzátartozói vannak, a tyúkok megdöglenek, mégsem veszik észre. Egy vallásos ember: — Más itt a hiba, kérem. Anyagiasak a balástyaiak. Csak a pénz, a pénz, a pénz! Pénz az istenük. Egy nem vallásos ember: — A pénz a mindenük. Nagyobb isten az istennél. Ismerősöm, jó barátom mondja: — A magam faluját kötelességem szeretni. De szidni is! A fajtámat szidom, ha szidom. Aki itt tisztességgel körülnéz, hamar elszédül. Soroljam az eseteket? Olyan kamrában tartotta valaki öreg édesanyját, ahová a kutyát nem lökné be. Mert azt tudja, hogy a kutyának levegő kell, mozgás kell, élet kell. Az öreg szülének semmi sem kell. Mars a kamrába! Menj körül a faluban, érdeklődj! Hallani fogod, hogy valaki évekig kötélen tartotta tulajdon öccsét, mert elmebeteg volt. Csöndes, ártatlan beteg. Volgán hetvenkedő emberről azt is megtudod, hogy istállóba tette ki meghalni édesapját, mert ugye, a nagy házba, a szép, új házba mégse vihette be. Ez is Balástya. Az újgazdag Balástya. Mondjak m^g példát? — Inkább magyarázatot! — Mondok. Ezeket az embereket a hirtelen jött jómód ütötte el. Az önzés. Őfelsége, a forint. Ha megmaradnak a maguk szegénységében, ha leélik életüket Volga nélkül, palotányi nagy ház nélkül, flanc, törtetés, nagyzolás nélkül, akkor imádságos könyvbe való szép példákat írhatnál, mennyire becsülik öregjeiket. — Most kit okolsz? — A családot A gyerekeit. — Kegyetlen volt hozzájuk. — Apjuk volt! — Mindegy, hogy milyen? — Mindegy. Aki poklot látott már családi közelségben, az nem tud ennyire sarkosan fogalmazni. Hány lapátra való senkiházi rongyember takarózhatna ezzel a fölmentessel. Aki szétszórja gyerekeit, mint a vakon született kőlökmacskákat, az a vér szerinti apaság jogán ne mondja ki, hogy jussom van a család szeretetére, mert megöregedtem. Akinek álmokat reszkető rossz emlékei vannak apjáról, nem mindig tud megbocsátani Nem tudom eldönteni, a balástyai emberre melyik ítélet illik. Ha jól tájékozódunk, régen nem a temetővel szomszédos tanyánál járunk már, hanem úgy általában Balástyán. Mert mindenki ezt mondja: — Véletlen lehet, hogy két hónap múlva találták meg, de az is lehet véletlen, hogy két hónap múlva egyáltalán megtalálták. És sorolják: öregek élnek a tanyákon, sok köztük a magányos, magatehetetlen öreg, Akad gyerek, aki nem szeret visszanézni oda, ahonnan kikecmergett. Néha az öregek te mentőn — Jaj, lelkem, áldott jó gyerek az én fiam, de annyi a dolga, hogy nem jöhet minket ajnározni. Megértheti. Vagy a másik: — Ha itt fordulok föl, ha • kutyák kaparnak el, akkor se megyek be. Én itt születtem, apám is, nagyapám te, itt is haltak meg, itt kell meghalnom nekem is. Ez a törvény. Balástyáról átléptünk az egész tanyavilágba. De ha visszakanyarodunk, józan ésszel nem tudunk magyarázatot adni. Ez as ember köztünk élt, körülötte emberek laktak, jöttek-mentek. A halotti bizonyítványon ez áll: A halál oka: szívelégtelenség. Akárhogyan csűrjük, csavarjuk, a temetetlenségé te az. De orvosilag nem mutatható ki. HORVÁTH DEZSŐ EZ MEG AZ Litván diáklány operája A litván televízió bemutatta Yurate Baltramevunaite, 17 éves diáklány gyermekoperáját, melyet Antanas Baranauskas. 19. századi litván költő „A kismedve betegsége" című műve alapján írt. Yurate Kaunasban végzi iskoláját. majd megpályázza a konzervatóriumot. Kedvenc időtöltései közé tartozik a zongora, a nyelvtanulás, a rajz és a versírás. A litván pedagógusok voltak az elsők a Szovjetunióban, akik a középiskolai oktatást zene-, tánc- és festő-tanfolyamokkal bővítették ki. Ezredik születésnap üzbekisztán a jövő esztendőben megünnepli Kelet nagy tudósa, Abu Reikhan Birunj születésének ezeréves évfordulóját. A matematikával, fizikával, ásványtannal, történelemmel és filozófiával foglalkozó Biruni jelentősen hozzájárult a világcivilizáció fejlődéséhez: ő volt az első, aki megszerkesztette a Föld modelljét és kiszámította nagyságát Az asztronómia és geodézia területén kifejtett munkássága elismeréseiképpen róla nevezték el az egyik Hold-krátert. Készül a Mars-járó ? Szakemberek véleménye szerint hamarosan lehetségessé válik egy „önmozgó apparátus" létrehozása, amely a Lunohod 1hez hasonlóan, ezúttal a Mars titkait kutatná. Ez a készülék természetesen sokkal bonyolultabb. mint az automata holdjáró. Egyrészt nagyobb mozgási szabadsággal rendelkezik, majd. másrészt pedig képes lesz biztonságos utak kiválasztására. Felruházzák továbbá önálló kutatói képességekkel is. Mindezek következtében lerövidül majd az adatgyűjtéshez szükséges idő. A Mars-kutatás programjának kővetkező fázisa a Mars—2 és a Mars—3 űrállomás lesz. Rezervátum a Bajkál-tó környékén Szibéria látványossága, a Bajkál-tó, Eurázia legnagyobb és a világ legmélyebb friss vizű tava. A tó környékét most állami rezervátummá alakítják át. Különleges védelem alá helyezik a 35 millió kat. hold nagyságú tajgát. melyen keresztülfolyik a Sajkáiba torkolló 336 folyó. Betiltották ezen a területen a favágást is Az erdőn keresztül körülbelül 2500 mérföld hosszúságú utat és moteleket építenek az idelátógató turisták részére. Flamand festmények A flamand és a holland iskola 16—17. századi mestereinek festményeit állították ki a litvániai Kaunas város képtárában — többek között Rubens és Francia Snyders alkotásait. A gyűjteménynek érdekes története van. A festményeket litván és lengyel mágnások vásárolták Nyugat-Európában, majd később a kaunasi képtár tulajdonába kerültek. A nácj megszállás alatt a képtár egyik alkalmazottja egy katolikus templom falába rejtette az értékes műveket. A megmentő sorsa ismeretlen, s a gyűjteményt is elveszettnek hitték, egészen addig, míg sor nem karúit a templom restaurálására.