Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

VASARNAP. 1971. OKTÖBER 17. 7 HALLÓ, SEGÉLYSZOLGÁLAT? — Halló 31-32-21? — Igen, itt a segélyszolgálat. — Kérem, jöjjenek olyan gyorsan. ahogy csak lehet. A cím X falu. jobbra az első ház, az országúinál, mindjárt a kanyar után! Nem, nem történt szerencsétlenség, sót, nem súlyosan megbetegedett emberről volt szó, még csak nem is gázrobbanásról és a víz sem öntötte el a pincét. A telefonáló paraszt egy különös formájú agyagedényt szántott ekéjével a földből. Megtisztította a korsót, majd elment a tanácsházhoz és felhívta a fenti számot: jöjjenek ki, nézzék meg a leletet, talán valami igazán régi és értékes dolgot talált. . Az Archeológiai Segélyszolgálat a maga nemében egyedülálló intézmény az egész világon. Hivatalos neve: a Varsói Állami Archeológiai Múzeum ásatási segélyszolgálata. Hat évvel ezelőtt jött létre. De vajon tényleg olyan fontos-e, hogy néhány özönvíz előtti csont, vagy agyagkorsó pár cserépdarabjáért szirénázva a színhelyre rohanjanak? Mit jelent annyi ezer év után egy kis késedelem? Valójában a siker sokszor pillanatokon múlik. Néha ugyanis egyetlen perc elég ahhoz. hogy eldöntsék, felbecsülhetetlen értékű leletet menthetnek meg a tudomány számára, vagy sem. Előfordulhat, hogy ha késlekednek, valaki gondatlanságból tönkreteszi, esetleg elviszi „emlékbe" a talált régiséget. Az archeológiában döntő szerepet játszik a véletlen, amelynek sok jelentős tudományos siker köszönhető ... Az ötven jávorszarvas-, őstulok- és szarvasfogból készült nyakláncot például egv építésnél felfedezett sírban találták meg. A különös ékszer valamikor egv 30 éves őserdei asszony nyakát díszítette, akit kedvenc nyakláncával együtt, körülbelül 3700 évvel időszámításunk előtt temettek ide. A lócsontból faragott korcsoIvákat a 0. század kezdetén készítették s a 10 éves Krzysio fedezte fel őket a Narwia folyó mentén, amikor apjával együtt gombát gyűjtött. Gondosan, rongyokba csavarva és agyagréteggel beborítva 2,71 kilogrammos mammutfogat hozlak be az intézetbe. Az értékes leletet a Bialistoki Vajdaságban találták. Legutóbb például a következő levél érkezett: „Egy kőoszlon megtalálását jelentem, amely hasonlít az athéni Akropolis oszlopaihoz". A levélhez mellékelték a lelet rajzát és egy térképet, amelyen látható volt a lelőhely, valamint az, hogyan lehet a legjobban megközelíteni. Az első szemrevétel után — amennyiben kiderül, hogy a leletet nem lehet elvinni, vagy esetleg remény van a területen még más leletekre is — követi a szolgálatot egy minibusz a megfelelő eszközökkel és a fotósból és rajzolóból álló ásatási csoporttal. A segélyszolgálathoz évente több mint száz jelentés érkezik. Speciális kartoték tartalmazza az összes információkat, neveket és címeket. És kik azok. akik az archeológusok segítségére sietnek? Az első helyen a tanárok és iskolások állanak, azután az állami gazdaságok dolgozói és a parasztok, mérnökök, technikusok. katonák, de van közöttük kilencéves kislány, vagy hetvenéves nyugdíjas is. Foglalkozásuk és koruk nem fontos. Sokkal fontosabb az önzetlen szenvedély. az előzménvek iránti érdeklődés és a múlt titkainak a kutatása. A

képzőművészetnek, a művészi gyakorlatnak két szélsőséges alapállása van. Az egyik az intellektuális élmények fontosságát hangsúlyozza, kiállítások eredményeiből, folyóiratok cikkeiből, viták, beszélgetések, szellemi csatározásaiból okulva alakítja világát. A másik véglet a spontán anyagalakítási ösztönöknek enged nagyobb teret, az anyagba torkollik, annak törvényeit tiszteli, ahhoz alkalmazkodik, abból építi művészetét. Én az utóbbival köteleztem el magam. Ez a hitvallás, ars poetica állandó valóságközelséget, és folyamatos munkatevékenységet tételez fel és kíván meg. Így tudok eljutni művészetem céljához és egyben eredményéhez, az anyagban rejlő stabil emberlényeghez. Műterme egyszerre műhely és templom. Szent műhely és profán templom. Körben szobrok, gipszből, kőből, fából, fémből. Rég elkészültek és most születők. Munkapadok száz és száz szerszámmal. És a kalapács, a hatkilós. Melegítőben, svájcisapkában fogad. Hetvenévesen is keményen dolgozik. Tudatosan fejlesztett izmai régi rugalmasságúak, művészete kiapadhatatlan. Fejét is, mintha kemény fémből kalapálták volna. Az évek, a munka, az élet kalapácsütései. — A portrészobrásznak rutinra van szüksége. Ennek megszerzése hosszú, tudatos munka eredménye. Először modellről mintáztam, aztán csak néha pillantottam rá, később az utcán megfigyelt arcokat formáltam szoborrá. Ma már évtizedekkel ezelőtti arcokra is úgy emlékszem, hogy szobor születik belőle. A fényképet is úgy megtanultam, mint a jó diák a verset. Az emberi fej a legizgalmasabb természeti forma. Egyszerre ányagi és szellemi, egyszerre anatómiai és művészi közeg, egyszerre tömör, emberi lényeg. A szobrászok legemberibb feladata a portré. Émberi fejet Kiss Dénes Fazekas Lajos ÚTI MOZAIK A nyár rózsáival messze szalad a szél utakon gurul tekinteted vonásod pördül át levelekével mosolyod fönnakad az út peremen Házak egykedvű szürkesége belchasad az őszi szélbe Nem táncoltatnak napot az elszabadult ablakok Este nem kelnek ki elvetett csillagaink felhők giz-gaza fedi az égi mezőt hajad függönye lóg az utca fölé lábad kopogását viszik magukkal gépkocsik villamosok nesztelen borzong kövek bőre Bennem futás irama ébred arcomból árad a szél süvítése nevetésed vérezve utánozzák elejtett üvegfigurák Utaztam városokba, országokon át, álltam pályaudvarok hűs csarnokában; amíg más vidáman öielle rokonát, a régen-távozót szerelemmel vártam. Jártam a tiszta Alpokban, ahol a felhők a hegyeket ölelik, s ahol a kis faluk odahúzódnak a hegyekhez, föl a fenyvesekig. Merengtem reklámok fényzuhalagában. mig dörgött mögöttem Milánó vas-szíve; Nápolyban szép Dél szegényeivel háltam, s néztem a szédítő terek fényeibe. Délen azúr tengerben fürödtem, számhoz csapta sós karaját a ha, S távol, mint egy szörny, csatahajó tűnt föl, messze-szigetnél hatalmasabb. Lenin Michelangelo TÁPAI ANTAL MŰHELY EBEN sokféle módon lehet mintázni. Meghatározza a modell és meghatározza a művész egyénisége is. Van olyan szobrász, aki a modell köré gyűlt jelképes mondanivalót formálja téri rendszerré és van olyan szobrász is, aki a valóság pontos visszaadását, a leghűbb tükrözést tartja fontosnak, azt, hogy a közönség ráismerjen. ismerősként üdvözölje a szoborrá formált alakot. Van olyan portrészobrász, aki modellről dolgozik, és olyan is van, aki emlékezetből. — Aki vörösrézből pléhidomot csinál, az bádogos. A vörösréz a legelaszti kusabb szobor anyag. Nagy a kohéziója és részecskéi nyújtás, elvékonyítás nélkül is eltolhatók az anyagban. Szobrász! alakításának korlátai szinte nincsenek. Egymás mellett sorakoznak rézből kalapált portréi. Családtagok, jó barátok, művészek. Édesapja és lánya, Juhász Gyula bús feje, Kodály lírai portréja, a nagy elődök, Dante és Michelangelo feje, József Attila portrévariációi, Lenin szigorú tekintete. Rézből kalapálva, az anyagot megszelídítve, az anyagnak parancsolva. A modell és az anyag ismerete, szeretete, e kettő egvbeszikráztatása teremtette meg ezeket a portrékat. A művesség, a felület szépsége, mozgalmassága, villódzása, a megdolgozott rézlemez szellemiséggé növekedése jellemzi. A külső és belső rend egységét teremtette meg, az anyag és az anyagalakító harmóniáját. együttlélegzésének eredményeit. Tápai Antalt erős szálak, eltéphetetlen és megtagadhatatlan gyökerek kötik a valósághoz, az anyaghoz és az emberhez. Tápai Antal folyton érintkezésben, korrespondenciában van az anyaggal. Ebből a permanens érintkezésből bensőséges kapcsolat születik. Igv tud mindig emberi tényeket közölni, így tudja művében a természeti és emberi egységet, a rendet megteremteni, mely a társadalmi és személyi egyezés kicsúcsosodása. Az anyag törvényeit keresi. Ezeket kívánja megismerni, ezeknek a folyamatába kíván alkotó módon beleszólni, ezt a belső rendet akarja magasabb szintű, új renddé kovácsolni, műalkotássá 'alakítani. Humanitását, szeretetét, és gyöngédségét is az anyagon keresztül, az anyagban valósítja meg. Lírai portrét kalapál lánya és Kodály arcából, expresszivet Dante fejéből anélkül. hogy valamely Izmushoz, irányzathoz kapcsolódna, vagy akarna kapcsolódni. — Egyre jobban és mélyebben erdekei maga a munka. Magáról a munka lényegéről, az emberi munkáról van mondanivalom. A munka útján, annak segítségével jutottam el a művészeihez. Egvüttjártam ki az élet és a munka iskoláit. Belém oltódott, meghatározóan az anyag iránti tisztelet, megbecsülés. Végig dolgoztam a munka összes szféráit, voltam csillés, üzemi munkás, géplakatos, kazánkovács, faszobrász, kirakatgrafikus, vándoroktató, szobrász. Tápai Antal alkotóművészSzobrász. A munka megszállottja. Szobrászata anyaghoz kötött, a forma feltételezi az anyagot, a formalakítás elválaszthatatlan a technikától. Szobrászata az alkotómunkához kötött. Portréin végigkísérhetek a munkafolyamat lépései, megtalálhatók a felületi struktúra jegyei. Szobrászi létének emocionális töltését híven tükrözik a felületen fellelhető kovácsolási struktúrák. Atélhetővé, leolvashatóvá és érthetővé akarja tenni a munkát, az érzelmi, etikai, ideológiai tartalmat Egy jó, pontos, produktív kalapácsütés emberséget visz az anyagba. Minden egyes kalapács, ütés változtatja a lemezt, új-és új szituációk keletkeznek és ezekre ismét új és új kalapácsütésekkel kell értelemesen, alkotóan reagálni. Tápai Antal portrékovács Egy lemezből térformát, emberi fejet kalapál. A legtiszteletreméltóbb művészek egyike. — Van munkám és van mondanivalóm. Ez megnyugtató dolog egy alkotóművész számára. Hetvenéves vagyok. Egyre gazdaságosabban, célszerűbben kell forgatnom a hatkilós kalapácsot. TAN ül LAJOS