Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-16 / 244. szám

SZOMBAT, WTL OKTÓBER 16. Orvosi vándorgyűlés Győrött Magyarországon is bevezetik a kórházi újjáélesztést Az altatás, az érzéstelení­tés és az újraélesztés téma­körévél foglalkozó országos orvosvándorgyűlés kezdő­dött pénteken Győrött. A Magyar Anaesthesiológiai és Reanimátiós Társaság ál­tal rendezett vándorgyűlé­sen háromszáz magyar or­vos és szovjet, jugoszláv, valamint NSZK-beli pro­fesszor vesz részt. A tanácskozáson 75 elő­adás hangzik el, és több ke­rekasztal-megbeszélést tar­tanak a vándorgyűlés egyik fő témájáról: az emberi szervezetet ért sokk, a sú­lyos balesetek, vérzések, szívinfarktus, égési és mér­gezési esetek élettani hatá­sairól, továbbá a legered­ményesebb gyógyászati eljá­rásokról. Az orvosvóndor­gyűlésen több előadás hang­zik el a gépi altatásnál használatos izomlazító sze­rek alkalmazásáról, esetle­ges káros befolyásairól, il­letve ezek megelőzéséről, a e szereknek a sejtekre gya­korolt hatásáról is. A klinikai halál utáni új­raélesztés, az intenzív terá­pia ugyancsak fontos témá­ja a győri orvosvándorgyü­lésnek. A tanácskozáson be­számolnak azokról az ered­ményekről, amelyeket kór­házaink különlegesen felsze­relt osztályai az intenzívte­rápiás kezelésben eddig el­értek. A koncentrált műsze­rezettséget és speciális szak­tudást igénylő gyógyászati beavatkozást, az újraélesz­tést 1975-ig hazánk vala­mennyi központi kórházá­ban alkalmazni fogják. NEB-vizsgálat a tápéi házak ügyében Szeged és a szegedi járás időben, a költségvetési kl- semmiképpen ne járuljon közös népi ellenőrzési bizott- írásnak megfelelően sága vizsgálatot Indított Tá- ték. pé ár- és belvíz sújtotta há­zai újjáépítésének ügyében. A vizsgálat eredményeit ösz­szeíoglaló jelentés megálla­végez­A ktsz vezetői mindössze kétszer vették észre, hogy dolgozóik a lakóktól többlet­pénzt kapnak. Néhány eset­pítja, hogy az építkezés elő- ben azt ls tapasztalták, hogy készítése során minden ille- a hivatalos munkaidő lejár­hozzá. Feltétlenül gyökeres változás, azonnali hatékony intézkedés szükséges a mun­kahelyi lazaságok, szervezet­lenségek megszüntetésére. A munkahelyi vezetők felelnek azért, hogy az Italozások, a külön jutalmazásokra végzett tékes szerv gyorsított eljárás- ta előtt hagyták abba a mun- maszek munkák megszünje­sal igyekezett megoldani a reá háruló feladatokat. Vo­natkozik ez elsősorban a nagyközség tanácsára. Alig vonult le a tiszai áradat, Tá­pén azonnal szervezni kezd­ték, hogy a megrongálódott házak helyett biztonságos helyen újak épülhessenek. A típustervet menet köz­ben módosította az építte­tést magára vállaló OTP költségkímélés címén, el­kát és elmentek maszekolni. Azt viszont gyakran észre­vették, hogy a munkahelyen rendszeresen italoznak az emberek. A vezetés erólyte­lensége nagyban hozzájárult olyan közhangulat kialakítá­sához, amelyet lapunk hasáb­jain következetesen többször is szóvátettünk már. Az 1970. év lendületes munkája — szögezi le a je­lentés — sajnálatos módon hagyva belőle a beépített törést szenvedett és ellaposo szekrényeket, a fürdőszoba dott berendezését, a padlás salak- Külön kell említést ten­betonozását, és alacsonyabb- nünk a magánépítkeaés gond­ra szabta a lábazat magassá- jairól. A népi ellenőrzési bi­gét is. | ötvenhat lakóház felépíté­sét a Szegedi Építő Ktsz szer zottsóg megállapította, hogy ki vannak szolgáltatva a ma­szek fuvarosoknak. Sok visz­5&ben^na^ Sz^őTés ^Sl^St^ szerint az építkezést 49 lakó- a ház esetében 1971. augusztus «g»J*y. A "^ijUj­1-ig, a Dobó utcai hét háznál az okok és az müm pedig szeptember l-ig be kel- ^zotff TOZÉP-teleol e lett volna fejezniök. Anyag- Ssi nrob^ál ^ a hoz­hlányra hivatkozva befejezé- osztas.1 pro 5* a si határidőt az eredeti Jár- ^SS^&m'íSSSt kftS* ars 1S& küli* célvizsgálatot ren­október 31-re módosították. A jelentés lapjaiból az tűnik deltek el. nek. Régi, vitatott téma Tá pén is, Algyőn is: beszámít' ják-e a lakóházak végső árá­nak megállapításánál a tár­sadalmi munkák ellenérté­két. A vizsgálati jelentés ki­tér erre a problémára, és felszólítja az OTP megyei igazgatóságát az elvégzett társadalmi munkák mara­déktalan és helyes elszámo­lását'ci A Szegedi Építő Ktsz elnö­kének helyzetjelentése sze­rint a vállalt 56 lakóházból tízet határidő előtt átadtak már. (A módosított határidő lejárta előtt természetesen.) A CSOMIÉP-től és a DE­FAG-tól sikerült elegendő parkettaanyagot kapnlok, így megvan a lehetőség arra, hogy a hátralevő 30 ház padlójának burkolását ls be­fejezzék. (Vissza kell lapoz­nunk a népi ellenőrzés vizs­gálati jelentésének ahhoz a bekezdéséhez, mely szarint a TÜZÉP számlákkal igazolja, hogy a szükséges parketta­mennyiséget folyamatosan a szövetkezet rendelkezésére A népi ellenőrzési bizott- bocsátotta, de annak egy ré­-1. _ , , . _ _ ság felszólította az építő ki, hogy az építkezest nem k« t ü csop^tosítsa a csupán anyaghiány hátráltat- "-""-T. 1 ta, súlyos szervezési gondok is közrejátszottak abban, hogy a vállalt határidőket nem tudták tartani. A téli építési szünet például má­jusig húzódott Idén Tápén. A késedelmes kezdés sajnos egyéb kellemetlen mellékkö­rülményeknek is kiinduló­pontja lett. Óvatosan fogal­maznak a jelentés szövege­zői, amikor azt írják: a meg­határozott építési sorrendet feltételezhetően a lakóktól kapott anyagi juttatások alapján változtatták meg. Jegyzőkönyvileg húszan Is­merték el, hogy a külső hom­lokzat építési munkálataiért az építőket anyagilag külön dotálták. A dolgozók részéről — olvassuk tovább a jelen­tésben — a pénz elfogadása erkölcstelen, hiszen a külön jutalmazott munkát munka­rendelkezésére álló munka­erőt és munkaeszközöket, hogy október 31-ig minden munkát fejezzenek be. Az OTP megyei igazgatóságát pedig figyelmeztette, hogy to­vábbi határidő-módosításhoz szét — ismét egy óvatos fo­galmazás: feltehetően —más építkezéseken használták fel.) A ktsz vezetői úgy lát­ják, a módosított határidőt tartani tudják, és október 31­ig befejezik a szerződésben vállalt lakóházak építését. Horváth Dezső Nyugat-emlék- Holnap nyílik Czóbel Béla kiállítás A néprajzi pályázat eredményhirdetése Húsz pályamunka érkezett zeum igazgatója köszöntötte idén az évek óta hagyó- a gyűjtőpélyázat résztvevő­mányos felnőtt tagozatú It, és átadta a pályadíja­megyei néprajzi és nyelvjá- kat. Zöldy Pál (Szeged) Pa­rási gyűjtőpályázatra. A raszli életrajz, Néprajzi ap­Harminc évvel ezelőtt halt meg Babits Mihály, s halálá­val megszűnt a 20. század legjelentősebb magyar iro­dalmi folyóirata, a Nyugat. A lap emlékezetét, az Iro­dalmi közgondolkodás és ál­talában a magyar irodalom fejlődésére gyakorolt hatását mutatja be az a kiállítás, amely pénteken nyílt meg ünnepélyes keretek között a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az emlékkiállítás ünnepé­lyes megnyitóján részt vett politikai és kulturális éle­tünk számos kiválósága és ott volt a 96 esztendős Fe­nyő Miska, a folyóirat egyik alapítója ós mecénása, aki a kiállítás alkalmából láto­gatott haza. Keresztúry Dezső iroda­lomtörténész méltatta a Nyugat szerepét a magyar irodalomban. Az emlékkiállítás első ter­mében Beck ö. Fülöp, Czi­gány Dezső, Fémes Beck Vil­mos, Rippl-Rónai ós Tiha­nyi Lajos alkotásai ismerte­tik meg a látogatót a Nyu­gat nagy íróival. A követ­kező termet arcképek, köny­vek, és számos eredeti kéz­irat tölti meg. Ebben a te­remben állították ki Ady Endre íróasztalát ós néhány emléktárgyát, s a követke­ző termekben kronológikus sorrendben veheti szemügyre az érdeklődő a folyóirat éle­tének további szakaszát, s bemutatja az első nemzedé­ket követő két újabb nem­zedék jelentkezését. A ki­állítást a Nyugat nyomába lépett Magyar Csillagra va­ló emlékezés zárja. tárlata Czóbel Béla festőművész és grafikusnak, Kossuth-dí­jas kiváló művésznek, a mai magyar piktúra nagy öreg­jének festményeiből és a nagyközönség számára még ismeretlen rajzaiból nyílik kiállítás holnap, vasárnap déli 12 órakor a Móra Fe­renc Múzeum Horváth Mi­hály utcai képtárában. Czóbel a Fauves-csoport tán utolsó élő mestere, aki tagja volt MIÉNK és a Nyolcak csoportnak. Jelen­tős kiállításai voltak Amsz­terdamban. Berlinben, New Yorkban, Párizsban és Bu­dapesten. Festészetének jellegzetes vonása az erős kontúrozás és a szándékos deformálás. Vásznain görcsben vonagló városképek, szegényes szo­babelsők, deformált portrék jelennek meg mély tüzű szí­nekkel megfestve. Czóbel tiszta szívből fogant művel inkább sejtetnek, mint sem ábrázolnak. A kékek, zöldek, vérző pirosak tropikus buja­sága jellemzi vásznait. Ké­pein a fény színné válik, s e többközpontú szín-fény egy­ségből alkot szintézist. Any­nyira messze jár a valóság­tól, a helyhez ós tárgyhoz rögzítettsógtől, hogy egyete­mes célzatúvá, jelképes ér­telművé nő. Lomha, sajátsá­gosan fülledt koloritú vász­naival, elragadó színeivel, magas rendű művészetével a mai magyar piktúra „great old man''-je. A kiállítást, melyen részt vesz a 88 éves mester is, Kratochwill Mimi művészet­történész nyitja meg. T. L. Könnyű a maszeknek — Sokba kerül, de csúcsforgalom idején így a leg­könnyebb Újszegedre átjutni ... Heghívót mindenki kap TIT szegedi klubjában teg­nap délután dr. Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Mú­A utósok, motorosok, figyelem! Gépkoesik, motorkerékpárok szervizét — javítását — fényezését magánosok részére OTP-re is végzik a Szegedi Gépjárműjavító Ksz Cserzy és Cserzy M. u. 4. alatti részlegei. M. u. 18. róságok, Hiedelmek és ba­bonák címet viselő három, részletesen földolgozott gyűjtéséért a pályázat első díját nverle el. Másodig díjban lfj. Zele József (Tá­pé) és Vűszelkáné Gémes Eszter (Balústya) részesült, a harmadik díjat Papp Im­re (Szentes) és Szigeti György, a negyediket Aszta­los P. Kálmán (Csanádpa­lota) kapta, az ötödik díjon pedig Budai Sándor (Sén­dorfalva) és Komoly Pál (Szeged) osztozott. A díjak ünnepélyes át­adása után Zöldy Pál olva­sott föl Paraszti életrajz cí­mű munkájából, érdeklődés­sel kísért részleteket. Az előtérben egymásra ál­lított bútorok, szőnyegek, a nagyterem kong az üresség­től. A köszönést visszhan­gozzák a hatalmas, csupasz falak. A November 7. Mű­velődési Központ valameny­nyi dolgozója az egyik csöppnyi irodába szorult. Kezünkben székeinkkel át­vonulunk beszélgetni Halmai Béláné Igazgató szobájába. Itt már szőnyeg fedi a par­kettet, jelezve, hogy az au­gusztus 19-től tartó felújítá­si munka a befejezéséhez közeledik. Tavaly a tetőt javították. Mi történt most? A felújítás — Korszerűsítettük a vilá­gítást. Régi bánatom volt, hogy az egyes rendezvények, főleg a képzőművészeti ki­állítások idején nem tud­tuk kellően megvilágítani a termet. Kellett már a festés, parketteslszolás ls. A Mo­zíüzemt Vállalat új vetítő­vásznat szereltetett fél — vezet körbe az Igazgatónő a megújult tereimben. A felújításra 200 ezer fo­rintot kapott az Intézmény. A világítás korszerűsítése 195 ezerbe került, a festést, csiszolást már saját bevéte­lükből fedezik. A gondokat azonban nem oldja meg a felújítás. A nagytermen kívül az előtér használható. Két éve, mióta gázfűtés van, a kisebb baráti csoportok, szakköri tagok „foglalkozásainak" he­lye. Van még két „mirelit­szoba", megfagyni azonban nem akar senki. Szükség szülte az ötletet: használják ki az előteret. Meg is van a rossz oldala. Az ide ki­szorított szakkörök nem en­gedik be a nagyterem kö­zönségét, és fordítva, a ben­ti rendezvények idején le­hetetlen a kiscsoportok ösz­saej övet/ele. Lehet, hogy A pénz mégsem olyan korszerű err. séghez mindazt, amit a heti a szép küllemű művelődési lapban már esetleg olvasott ház? vagy a tévében látott? 498 ezer forintot kifizet­nek bérre. Saját bevételük­ből kell fedezni a központ­hoz tartozó művelődési ott­honok összes költségeit; te­rembért, takarítást világí­tást, fűtést, a városban szét­szórtan működő, szervezeti­leg idetartozó kulturális csoportok (képzőművészeti kör, városi balettiskola, báb­színház) után. Elképesztő összegeket emészt fel a pro­paganda: hogy egyetlen pla­kát felragasztva hirdesse az aktuális programot, az 3—4 forintba kerül. Ezzel mé* közel sincs biztosítva a kö­zönség, főleg nem a bevé­tel. Mert mi törtenne, ha az álom valóra válna: a leg­modernebb felszerelésű, han­gulatos kisszobákban ki-ki megtalálná mindazt, ami iránt érdeklődik? A ház em­beri kapcsolatok kialakításá­nak, az emberi értékek megismerésének legjobb le­hetőségeit tudná felkínálni Újszeged lakóinak? Élnének a lehetőséggel? Tájékozatlan érdeklődőként tettem fel a kérdést, csupán a következőket végiggondol­va: az itteni lakosság több­sége a híd másik oldalán, Szegeden dolgozik, a mun­kahely sajátos vonzásának bűvkörében szabad idejének egy részét is ott tölti. Az új lakónegyed sok fiatal házas­nak ad otthont. Az ő vállu­kat nyomja a pályakezdés, az új lakás, a születendő vagy meglevő gyerekek gond­ja. A kertészeket a tavasz­tól őszig tartó kemény mun­ka köti. a kollégistákat — ki tudja elsorolni, mi min­den. És mindenkit: a tévé, a rádió, az újság. Nincs szándékomban illetéktelenül beleszólni a „konkurrencla­vitába", de meggyőződésem: az embereket nem elégíti kl a passzív részvétel, a tévé előtti fotel kényelme és nyu­galma. Az aktív szereplés, a személyes részvétel vará­zsa kimozdító erő. De évente hány alkalom­mal vállalkozhat arra ez a — szegedi viszonyokat te­kintve — jól működő műve­lődési intézmény, hogy 524 ezer forintos állami támo­gatásból meghívja a Ma­gyarország szerkesztőségét Újszegedre, hogy személyes jelenlétükkel, oldottabb be­szélgetésükkel elmélyítsék és közelebb hozzák a közön­A közönség Tavaly összesen huszon­hatezer-nyolcvanhárom em­ber volt 171 rendezvényen. — Nagyon jó a kapcsola­tunk az iskolákkal, kollé­giumokkal, szinte vala­mennyi új szegedi intésanény­nyel. Bejelenthetik igényei­ket, igyekszünk kielégíteni, Mindenki kap meghívót akiről húsz év tapasztalata alapján tudom, hogy érdek­lődik és talán eljön ­mondja az Igazgatónő. Sok kiváló rendezvény volt már Újszegeden. Eze­ken — magam tapasztaltam — nemegyszer a hídon tú­liak voltak többen. A szá­mok alapján: volt amikor kétszázan, kétszázötvenen, de volt amikor csak 16—20­an érdeklőtök a színvonalas műsorok iránt. Az igazgató­nő és munkatársai napokig izgulnak és éjszakákat nem alszanak egy-egy rendezvény előtt, és ha tényleg nincs közönség, utána is. Mindebben, úgy hiszem már régen nem, vagy nem­csak a November 7.-ről van szó. Sulyok Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents