Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-15 / 243. szám

PffTVTFK, tf71. OKTÖBER 15. Ötvenéves az egyetem Amit kevesen ludnak Egy óra Szőkefalvi-Nagy Béla professzorral Miért, hogy annyi jeles természettudós élt és dolgo­zik ma is Szegeden, akiket ismer-becsül a szakma To­kiótól New Yorkig, mégis itt, szűkebb pátriájukban aránylag keveset tudunk munkásságukról? A válasz körülbelül így hangzott Szőkefalvi-Nagy Béla mate­matikus professzortól: — A természettudomá­nyokban, sót a matematiká­ban is előfordulnak témák, amelyek egy-egy időszakban kifelé is „népszerűek", a nem szakember számára is bizonyos fokig megfogható­nak tűnnek, a gyakorlatban gyorsan megmutatkoznak, azonnal értékelhetőek. Az esetek többségében azonban más a helyzet. Tanszékün­kön az egyetem analízis tanszékén például a mate­matikának egyik alapvető ágával foglalkozunk, ame­lyet a fizika és más termé­szettudományok, valamint a külföldi szerzőktől azokat, melyek tematikailag a mi­enkkel rokon témával fog­lalkoznak. Így is jelentős nemzetközi mezőny sorako­zik fel. A legfrissebb számban Tandori Károly és Leíndler László professzorok mellett a fiatal Szalag István és a moszkvai aspirantúrara ké­szülő Hatvani László — Szőkefalvi professzor mun­katársai — publikálnak amerikai, angol, magyar, ro­mán, japán és kanadai szer­zők mellett. Meg három szovjet matematikus Odesz­szából, akik Szőkefalvi pro­fesszor és a román Ciprian Foias most megjelent közös könyvének témájához ha­sonló területem dolgoznak. A könyvtárat szisztematiku­san építették ki. S amire külön büszke az intézet, föllelhetők benne a har­goztak itt a szegedi egyete- ^^XZt* K AlfiédRítóik^kymun- ESSi STUó­naar Aiirea, axiKneK mun- ;_„,.. . Ar__ „Auá_„ umvERsiTAs sm.nHMsis technika szükségletei te- ^ remtettek meg, és amelyek káss'áeát'mT'iB^kszünk"*>tö- lratok is" Amikor „An,,-ii „„ in. Kassagat mi ígjeaszunK xo­vábbvinni. Könyvek kerülnek az asz­talra, a szó legszorosabb ér­néhány éve Szegeden járt Keldis akadémikus, Szőkefalvi professzor kérésére kész­séggel ajánlotta föl, meg­küldi a hiányzó példányo­tatás jellegű eredmények fő- ^ciárTorS, °nSül kat" Néh^ny múlva nagy eredményei nélkül az álta Iános természettudományi és technikai haladás elképzel­hetetlen. Mégis - minthogy telmében súlyos bizonyíté­" anah,^?n kok. Magyarul, angolul, leg az egyéb tudományok­ban és a technikában való . felhasználásuk révén jut­nak a közvélemény tudomá­sára — nem meglepő, ha a közvélemény ezekből az alapkutatási eredményekből közvetlenül tud meg. Mi egyébként a matematikai analízisnek egy tíí^wttaíc modern ágával, a funk­cionálanalízissel ls behatóan foglalkozunk — ennek eredményeit például az atomfizika használja fel. — a nyelveket akár rokon­ságuk szerint csoportosít­hatnánk. 1952-ben készült, azóta több kiadást megért Riesz Frigyes—Szőkefalvi­Nagy Béla alapvető fontos­:reua«uy«LU0i gágú munk6,ja a funkclonál­csak keveset amüízisról melyet valn mennyi világnyelvre csomaggal postás. kopogtatott A matematikai tanszékek a József Attila Tudomány­egyetemen már régóta szo­ros, szerves egységben dol­goznak a Bolyai Intézet ke­lefór- retében. A természettudo­mányi kar valamennyi hall­gatójával több-kevesebb A két hatalmas szomszéd óraszámban kapcsolatba ke­könvv rülnek> a tanárszakosakkal óPPÚgy, mint a programter­vező matematikusokkal, fi­teremben roskatag folyóirat, publikáció sorako zik feszes rendben. Hori­irarea ichudcii. 7ik...f>k,k„i kémikusokkal nSSr^m^ma-1 fokkal. ^Si - ak™ inS f2 eze™öte?es Plofcsszor- akl a Bolyai In' jott J^2^,^_ tézet négy alaptanszéke Díszdoktorok avatásáról, a városi tanácsházáról .... , vissza a Bolyai Intézetbe. kö.nyYt4ra. ri.tka kl.n.cs> 2??: Míg tanszékére fölkísért a világhírű tudós, Szőkefalvi­meghatottsággal kereste a szavakat. Az egyetem jubi­ségességének sére. — Az analízis tehát (most alakulóban van újabb kettő) közül az Analízis tanszéket és az ezzel kap­féle folyóirat jár ide, 180 | cserealapon, az Acto Scien Nagy Béla, az ünnepség Mather^ti^rumM, Z'íaZTan ^4ödő~^ahzis friss élménye után némi az 1!^at kiadványá" Tanszéki Kutatócsoportot ^s Aazf0Smmet ^ő « -bb^onianyos fó­leuma és más hasonló alkal- Witete ^kfszSen H£ szegedi tematikus isko­mak jo lehetőséget kmalnak szerkeszteseoen iázz lát Volt ^ jelenbeli a város és az egyetem talál- ~^-ban jelent meg s ^ kutatóli tudományszer­kozására, a kölcsönösen maraKKoraKuixoim mte- vezfíl és társadalmi funk­igényelt kapcsolatok szük- szándekával, hogy jo ciólnftk fölsorolósa küiönkis föleleveníté- Partner, melto cseretars le­hessen a nemzetközi tudo­_ mányos életben. Ez aztán matematika egyik központi olyannyira sikerült, hogy a resze — tér azonnal a mostani szerkesztő, Szőke- utóbbi megtiszteltetes: iden falvi professzor, tetemes cikket kitenne. 1945 óta tagja a Magyar Tudomá­nyos Akadémiának, s a leg­tárgyra, kínál hellyel a a Szovjet Tudományos Aka­pxrofesszor —. Newton, Leib- kézirathaimazból szelektál, s démia is külföldi tagjai so^ nemcsak a jövő évi füzetek ösz­nitz óta rohamléptekkel fej­lődött, útját a fizika és a dolgozatai jöttek már technika különböző problé- de van anyag mái jelölték ki. Büszkék is­vagyunk rá, hogy a modern analízis olyan mesterei dol­— Elsősorban a jő ma­gyar munkákat közöljük, és réba választotta. Ilyen mi­1973-ra nőségében Szőkelfalvl pro­fesszor a harmadik magyar tudós. Nikolényi István Dimény Imre fogadta az angol Nyelvészeti mezőgazdasági küldöttséget Csütörtökön dr. Dimény sági kapcsolatok eddigi ala­Imre mezőgazdasági és élei- kuláséról, s nagy figyelmet mezésügyi miniszter fogadta fordítottak a mezőgazdasági az A. Stodart államtitkár termelési és műszaki fej­vezetésével hazánkban tar-1 lesztési kérdéseire. Az eddigi tózkodó angol mezőgazda- kölcsönös tapasztalatok alap­sági küldöttséget. Jelen volt ján megállapították, hogy D. S. L. Dodson, Anglia ma- sok lehetőség van a két or­gyarországl nagykövete is. szág mezőgazdasága közötti Megbeszélést folytattak a magyar—angol mezőgazda­kapcsolatok sére. (MTI) továbbfejleszté­konferencia Az MTA nyelvtudományi Intézete, a TIT idegennyelv­oktntási választmánya és a pécsi tanárképző főiskola rendezésében úgynevezett kontrasztív nyelvészeti kon­ferencia kezdődött csütörtö­kön Pécsett. A nemzetközi munkaértekezleten kilenc európai és tengerentúli or­szág csaknem kétszáz szak­embere vesz részt. (NTI) Jól halad a búza vetése ószi munkák a földeken Megkínozta a határt az idei szárazság. Van olyan területe a szegedi járásnak például, ahová július óta nem hullott számottevő csapadék. Négy hónap alatt jóformán a port sem ver­te el az eső. A meteoroló­giai intézet följegyzése sze­rint az utolsó kiadósabb eső Szegeden ls július 17-én hullott. Augusztusban ugyan mértek 29,2 millimétert, de az egyszeri alkalommal le­hullott legtöbb csapadék is csak 6,7 volt. A szeptemberi átlag még lejjebb jár, mindössze 16,6 milliméter, októberben pedig még fel­hőt se nagyon láttunk. A száraz októbernek Örülnek is 3 ^szdnsá^ok de bánkódnak ls miatta. Öröm lőle. Az összesítések szerint levélnek ártottak csak, a az, hogy az őszt munkákkal körülbelül a szüret közepén piros csöveken nem hagytak tartanak a gazdaságok, nyomot Kevesebb a termés, ^BKilSIi mmámsm m 3^1 mT- - JB1 mm jfilitr '' iJB mht , mi " M Kedvez az időjárás s szüretnek fejeini zavarok nélkül. lehetett, de a minőség Itt is ennyire előre talán még so' ha nem jártak. Tavalyi, ta- minden bizonnyal be tudják mint amennyire számítani valyelőtti példákhoz viszo­nyítva legalább félhónapos előnyünk van. A szüretnek kimondottan kedvez a jó Idő. Tavaly a sok csapadék miatt tönkre- becslés szerint a termés mentek a fürtök, most hí­re sincs romlásnak. Édes a szőlő, jó mustot szűrnek be­Tájunk fontos fűszernövé- kiváló. A kedvező időt ki­nye a paprika. Szedése használva érdemes harmad­ugyan még nem fejeződött szor is szedni értékes ex­be mindenütt, de hivatalos portcikkünket. Tovább halo­90 gatni a termés begyűjtését százaléka már biztonságban azon a bizonyos tíz száza­van. Ijesztőnek jöttek léknyi területen mindeneset­ugyan hajnali fagyok, de a A fűszerpaprika zöme már biztonságban van. Képün­kön: szállításra készítik elő az idei termést Berkó Ist­vánék Do maszéken Emléküket őrzik az utcák 33. LUMUMBA UTCA Nyomvonalát az 1777. évi térképen már lát­hatjuk, 1814-től kezdve pedig a nevét is tud­juk: Segítő Boldog Asszony utca. Segítő Mária utca. Ebben az időben ugyanis a mai Április 4. útjának a mai Batthyány utcáig tartó eleje és a mai Lumumba utca alkotott egy utcát, ez volt a Segítő Boldogasszony utca. (Az Április 4. útjá­nak egyenes folytatása volt a Kápolna utca, amint erről a Bem tábornok utca kapcsán be­széltem.) A Víz után lett a mai Április 4. út­ja Boldogasszony sugárút, a mai Lumumba utca pedig Apáca utca. A Víz előtt a Segítő Boldogasszony utca Al­sóvaros egyik főutcuja volt: összekötötte a Ro­zália teret (a mai Aradi vértanúk terét) a Ba­rátok ierével (a mai Mátyás térrel). Viz utáni nevét a végén álló zárdától (ma a Tanárképző Főiskola egyik épülete) kapta. Patrice Lumumba (1926—1961). a független Kongói Köztársaság első miniszterelnöke, már­tírhalóla utan, 1981 márciusában lett az utca névadója. MADÁCH UTCA A mai utca lényegében a Víz után jött létre. körűttói a Lechner térig, a Völgy utca a Lech­ner tértől a kiskörútig ért. (Volt a Víz előtt is Völgy utca, mégpedig ezen a tájon, párhuzamo­san a Viz utáni Völgy utcával, de tőle kissé dé­lebbre Ennek a nevét örökölte a Víz utáni.) 1912-ben látjuk először a térképen Madách Imre (1823—1864) nevét. A nagy drámaköltő ugyan nem járt Szegeden, de országos jelentő­ségén túl ma már szegedi kapcsolata is van: a Szegedi Szabadtéri Játékok reprezentáns müve Az ember tragédiája. MARKOVITS IVAN UTCA Viz után lett egy Osz utca is, és számos térké­pien fölcserélve írták a nevüket, vagy az ösz ut­cát is Oz utcának írták, s ez félreértésekre adott alkalmat. MARX KAROLY TÉR 1842-ben Mar® Tére, 1850-ben Mars Tere. 1868-tól Mars tér, néha Mars mező. Nevét on­nan kapta, hogy katonai gyakorlótér volt. A Víz után is Mars tér maradt, annál Inkább, mert itt, a sarkán épült föl a 46. gyalogezred laktanyája. (Ma lakóház.) Juhász Gyula 1918­ban azt írta, hogy a Mars tér „imperátori gőg­1850-ben Három Fejsze utca, a benne álló gel hangzik", s helyette az ellentétét javasolta: ilyen cégérű kocsmáról. Ekkor az utca nagyobb Béke tér legyen. volt, magában foglalta az azóta megszűnt Fenyő utcát is. (A Semmelweis-kollégium épült erre.) • A fölszabadulás után a Nemzeti Bizottság in­dítványára a hasonló hangzás miatt kapta Marx A Víz után Öz utcának nevezték. Először az Károlynak (1818—1883). a tudományos szocializ­1912. évi térképén látjuk mai nevét, de utána mus megalapítójának nevét. Csak hivatalosan ír­egészen 1963-ig ismét 02 utca olvasható s csak juk mind a két nevet, a közhasználatban min­ettől kezdve újították föl a már egyszer hasz- denki Marx teret mond. Érdemes és logikus nált személyneves utcanevet. Marlcovits Iván (1838—1893) a magyar gyors­lenne ezt a rövidebb alakot tenni hivatalossá is Dicséretes kivételként ennek a térnek a név­írás úttörője. a GabelsbergeH'éle gyorsírás- adójáról is van emléktábla, pontosabban dom­rendszer magyarra alülíetője (1863). Bronz mell- burmü, kissé ugyan eldugott helyen, a 19. sz szobra má a Közművelődési palota Tisza felőli oldalán áll (Horváth Géza alkotása, 1913). ház kapuive alatt. Ma itt van a piac. Sokaknak úgy tűnik, min­Szeged, amely Bödogh János, Jakab Lajos és dig is itt volt. Erdei Ferenc Város és vidéke cí­Katona Dávid révén a századfordulón a hazai gyorsírás központja volt, régen meg akarta örö­kíteni utcanévben a magyar gyorsírás atyjának emlékét. Az 1907 Péter-Pálján tartott gyorsíró­kongresszus előtt Dobay Gyula javasolta, hogy mű könyvében azt írta. a Víz után került ide a színes hetipiac. Holott jóval később, és micsoda küzdelmek arán! Csak 1931-ben kezdték a göd­rös, vízállásos teret föltölteni. 1932-ben helyezték ide az ún. kocsipiacot (melyen a gazdák koesi­Taschler Endre indítványára, hogy az Öz utcát a? ünnepi alkalommal Markovits Ivánról ne­1880-tól 1912-ig két utca volt: az egyik a Mély vezzék el. utca, másik a Völgy utca. A Mély utca a nagy- Az elnevezés azért is megokolt volt. mert a az Aradi vagy a Polgár utcát, utóbb pedig ról árultak), csak 1935-ben kövezték ki a tér egyik felét, s csak a fölszabadulás után, 1950-ben telepitették át a kiskörútról az iparospiacot meg a többit. Péter Lészló re felesleges kockázat. A várható őszi rosszabb idő­vel mindenképpen számol­nunk kell. A megyei tanács mező­gazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint a hét végére az étkezési búzának körülbelül 40 százaléka ke­rül jól megmunkált földbe, a rozsnak pedig fele. Szak­emberek vélekedése szerint a rozzsal elkéstünk egy ki­csit. Igazán jó termés akkor várható ebből a gabonából, ha szeptember végén, ok­tóber elején sikerül elvetni. Bármerre megyünk a határban, dolgoznak a gé­piek, sokkal nagyobb erőfe­szítéssel a megszokottnál. A talajelőkészítés mindenütt többletmunkát igényel. Kö­tött talajon azért, mert olyan kemény a föld, alig bírnak vele, homokon pe­dig azért, mert eső nélkül túlságosan laza a talaj. Szinte porba vetnek min­denütt. Az már majdnem hihetetlenül hangzik, hogy legtöbb helyen mégis kikel a gabona. A meleg októbernek mindnyájan örülünk, hiszen jólesik kabát nélkül járni. Szokatlan bár, de Itt-ott na­pozni is lehet egy kicsit. A gazdaságok mindenképpjen igyekeznek kihasználni ezt a jó időt, de annak is örül­nek már, ha legalább ígér egy kis esőt a meteorológiai intézet reggelenként. A kö­vetkező esztendő kenyere köszönné meg, ha valóban esne. H. D. Fakitermelés A szombathelyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kol­lektívája ez év minden hó­napjában túlteljesítette fa­kitermelési tervét, s az év végéig a tervezett 184 ezer köbméter helyett 191 ezer köbméter fát termelnek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents