Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-09 / 212. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1971. SZEPTEMBER ». Zavartalan az áruszállítás! Az építkező Salgótarján Ülésezett a megyei szállítási bízottság Egy évvel ezelőtt vala­mennyi iparág közül a szál­Utasra hallhattunk leggyak­rabban panaszt. Szamos vállalat, még több mezőgaz­dasági üzem sokszor gzért küzdött pénzügyi nehézség­gel. mert Vésztermékeik je­lentós hányadát csak több napos, néha több hetes ké­séssel tudták eljuttatni a vevőhöz. Mint tegnap a megyei szállítási bizottság ülésén kiderült, az öszi forgalom várhatóan nyugodt lesz. Na­gyobb szállítási igényt csu­pán a makói járásból jelez­tek. A legfőbb gondot a sze­mélyszállítás területén ta­pasztalták a megyében, mindenekelőtt Szegeden. Az autóbuszpark ugyan gyara­podott, ezzel azonban nem tartott lépést a szakember­utánpótlás. Annak ellenére, hogy a VOLÁN rendszere­sen képez saját költségén gépkocsivezetőket, gyakran előfordul, hogy számo6 kocsi tétlenül vesztegel, mert nincs hozzá sofőr. Gepkocsivezető-hiány. mi­att nem tudják megoldani Szeged nyugati iparvidéké­rek személyszállítását sem. A házépítő kombinát próba­üzemelésének megkezdésével pedig újabb ötszáz munkás kenyszerúl gyaloglásra a nagyforgalmú E—5-ös úton. A VOLÁN vállalat vezetői most ismét azon gondolkod­nak, hogy lehetőségeikkel arányosan felemelik az au­tóbuszvezetők bérét, hátha a magasabb kereset vonzób­bá teszi ezt a nagy felelős­séggel járó foglalkozást. Helyes döntésnek bizo­nyult, hogy a szállítási bi­zottság ülésére meghívták a legtöbb vasúti kocsit igény­be vevő vállalatok vezetőit, így a bizottság tagjai, vala­mint a fuvarozást végző MÁV és VOLÁN vezetői közvetlenül is megismerked­hettek az őszi csúcsforga­lomban maid jelentkező s állítási igényekkel. Ezek közül csak néhány szám: a Szegedi Konzervgyár az év hátralevő idejében több mint tizenhétezer tonna árut küld exportra, ugyan­akkor mintegy nyolcezer vagonnal belföldi igényeket igyekszik kielégíteni. Rendkívül nagy mennyisé­gű áru mozgatását jelezte a DÉLÉP is a következő hó­napokra. A házgyár megin­dulásával csupán kavicsból kétszer annyit használnak fel mint korábban. Ennek biztosításához ugyancsak va­gonok kellenek. Az ülésen elhangzottakat Kovács Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese, a szál­lítási bizottság elnöke fog­lalta össze, majd dr. Csóltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára hívta fel a vállalatok figyelmét néhány, a fuvarozási helyzet javítá­sa érdekében hozott rendel­kezésre. Igy többek között arra, hogy a központi rako­dásgépesítési alapból nem­csak a fuvarozó, haném a termelő vállalatok is része­sedhetnek. Példa erre a Sze­gedi TÜZÉP, amely több mint egymillió forintot ka­pott ebben az évben rako­dógép vásárlására. Elmond­ta azonban azt is, hogy Csongrád megyéből mind­máig nagyon kevés vállalat igényelte a központi segítsé­get. Ez pedig azt bizonyítja, hogy üzemeink még mindig nem hajlandók áldozatokat hozni a rakodás gépesítésé­ért, pedig ma n\ár szinte le­hetetlen erre a feladatra munkaerőt kapni. Bedő Nándor Befejezőin a nemzetközi matematikaoktatási konferencia Végei- ért a Szegedi Ta­nárképző Főiskolán rende­zett háromnapos nemzetközi matematikaoktatási konfe­rencia, amelyen nyolcvan külföldi — csehszlovák, ju­goszláv, NDK-beli, lengyel — és hazai egyetemi és fő­iskolai oktató, tudományos kutató vett reszt. Több mint húsz előadás hangzott el a matematikaoktatás kor­szerűsítésével kapcsolatos nemzetközi törekvésekről, azok eredményeiről. Az előadók hangoztatták, hazánkban a korszerűsítést elsősorban az indokolta, hogy a tananyag szinte a két évszázaddal ezelőtti ma­tematikát tükrözte. Kévéssé szerepeltek benne a tudo­mányág új hajtásai, mint a matematikai logika, az absztrakt algebra, a geomet­ria új eredményei, valamint a számítástechnikával, az elektronikus számitógépek­kel kapcsolatos új ismeretek. Nemcsak tartalmi, hanem módszertani szempontból is sok a tennivaló, különösen a tanulók önálló tevékenyseg­re nevelésében, az absztra­háló képesség növelésében, általában a matematikata­nulás megkedveltetésében. Ez utóbbira szakköri mun­kával, s egyebek között új típusú szemléltető eszközök, logikai készletek és egyebek alkalmazásával is töreksze­nek az oktatók. Hazánkban jelenleg mintegy száz okta­tási intézményben — így számos szegedi iskolában is — folytatnak a matematika­oktatás korszerűsítésével kapcsolatos kísérleteket. En­nek eredményei alapján dol­gozzák majd ki a távlati ok­tatási tervet. Amint a konferencia ren­dezői elmondották, hasznos­nak bizonyult az ülésszak nemzetközivé szélesítése, mert a szomszédos országok­ban is hasonlóak a problé­mák, s most kölcsönösen sok hasznos tapasztalatot szerez­tek. Egyebek között az is hasonló vonás, hogy egy­részt, társadalmilag növek­szik a követelmény termé­szettudományos felkészültsé­gű, s számítástechnikában, elektronikus szánntógep-ke­seiesben- jártas iránt, ugyanakkor az isko­lákban bizonyos ellenszenv nyilvánul meg a matemati­katanulással szemben. A le­endő pedagógusokra nem kisebb feladat vár, mint en­nek áthidalása, s egyben fel kell készúlniök a legkorsze­rűbb Számítástechnikai esz­közök. elektronikus számi­tógépek kezelésére is. Ez utóbbival kapcsolatban a Szegedi Tanárképző Főis­kola vezetői elmondották, hogy intézményük rövidesen 10 millió forinttal járul hoz­zá egy, a szegedi egyetem­mel közös IBM elektronikus számítógép megvásárlásá­hoz. A terv szerint a gépet már jövőre felszerelik, s en­nek segítségével képezik a legkorszerűbb követelmé­nyeknek megfelelő rriatema­tikatanárokat. Egyébként már az idei tanévtől kezdve a matematikával kapcsolatos — vagyis matematikai—mű­szaki, matematika—kémia és matematika—fizika szakos hallgatók számát is jelen­tősen — csaknem félszázzal — növelik, hogy mielőbb megszűnjék a matematiku­sokban országszerte mutat­kozó hiány. D. B. „Szegedről? Az alföldi vá­rosok közül nekem Szeged tetszik legjobban., oda min­dig szívesen utazom.'' Erre a nagyvonalúan szívélyes gesztusra, amely dr. Tóik Istvántól, a salgótarjáni ta­nácselnöktől származik, alig­ha lehetett más a válasz,: „Rendkívül megkapó a sal­gótarjániak építkező kedve és lendülete." Találkozások alkalmával kötelező az udvariaskodás. Mégsem ez a konvenció vál­totta ki az idézett két for­mulát, hanem a közvetlen tapasztalat. A másodikat, a Salgótarjánra vonatkozót, bi­zonyosan. A városi rang el­nyerésének 50. évfordulójá­hoz közelgő 21 éves megye­székhelyen nyomát sem ész­lelni valamiféle ünnepi ké­szülődésnek. A Salgótarján városi párt-végrehajtóbizott­ság szeptember R-i (tegnapi) ülésére olyan átfogó jelen­tést készítettek a városi ta­nács és a Nógrád megyei Beruházási Vállalat vezetői, amely szűkszavúan rögzíti a befejezett munkát, ám ken­dőzetlenül föltárja a gondo­kat, érzékelteti a sok-sok tennivalót. Ha valaki netán kételkedne a jelentésben foglaltak realitásában, an­nak szívesen megmutatják a látható-fogható valóságot is. fl szén és a város Az egykori szaionnasütö dombról belátni az egész te­lepülést, amely Y alakban kígyózik a szúk völgyekben. Ez a beszorultság meghatá­rozza az egész építkezést, a közlekedés jellegét. A bu­dapestin kívül más fontos útvonalak nem vezetnek ide, excentrikus elhelyezkedése miatt a város még a megye nyugati területeivel is ne­hezen tud kapcsolatot te­remteni. Kedvező viszont, hogy ezen a környéken nincs Salgótarjánhoz hasonló je­lentőségű város, s az utób­bi 10—12 esztendőben rend­kívül gyorsan növekedett. Mondhatnánk: egeszen át­alakult. Miután dr. Berkes József, a városi tanács titkára a lelkesedéstől fölhevülten ma­gyarázta. hogyan telepitik be magasházakkal a Pécskő­dombot. miként építik majd újjá nemcsak a központot, hanem az acélgyár környé­két meg a többi, laposabb részeket is. megkérdeztük: igaz-e, hogy Salgótarján a szénnek köszönheti létezé­sét? Lényegében igaz. De az már hamis ítélet, hogy a szén eltűnésével a város lét­rm BlillPlIililílj BlillPlIililílj 5®sS!W& Ilyen magasházak épülnek a Pécskn-domhon Makembeeek' kosegeseo-. Csongrád megye biztosítási helyzete _ Tanácskozást tartottak Szegeden Az Állami Biztosító Fő­igazgatóságának ügyvezető­sége tegnap, szerdán Szege­den értékelte az ÁB Csong­rád megyei Igazgatóságának tevékenységét. A fontos ta­nácskozáson részt vett és véleményt mondott Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tagja. a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára is. Fodor András, az Állami Biztosító vezérigazgatójának első helyettese jónak, ered­ményesnek ítélte azt a tevé­kenységet, amelyet az ÁB Csongrád megyei Igazgatósá­ga a lakosság, valamint az állami vállalatok és szövet­kezetek anyagi biztonságá­nak szélesítéséért végzett. Az 1970. évi árvízveszélyből adódó helyzet sok és külö­nösen felelősségteljes fel­adatot rótt a megyei igaz­gatóságra. Ezeket megfe­szített munkával elvégezték. A kárrendezések alkalmával 183 millió forintot fizettek ki kártérítés cimév. s ez lé­meghaiacf.a a ma­gyei igazgatóság bevételeit. A vezérigazgató-helyettes vázolta a távlatokat, melyek az Állami Biztosító előtt áll­nak. Ennek kapcsán szólt a további, s újabb biztosítási konstrukciók tervezetéről, a már meglevő módozatok koc­kázatainak bővítéséről mind a lakosság, mind a vállala­tok, s a szövetkezetek vo­natkozásában. A biztosítási igények még tökéletesebb, sokrétűbb kielégítésére már készülnek, az új konstruk­ciók egy részét jövőre már bevezetik. Győri Imre hozzászólásá­ban rámutatott a biztosítá­si munka fontosságára, s egyúttal további tökéletesí­tésére hívta fel a figyelmet. Hasznosnak ítélte azt az együttműködést, ami a tava­lyi árvízveszély idején a megye vezetői és az igazga­tóság vezetői között kiala­kult. Dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács el­nökhelyettese hozzászólásá­ban a mezőgazdaság biztosí­tási szükségletei szélesebb körű kielégítésének fontos­ságáról beszélt. A szegedi városi pártbizottság képvise­letében Veres Ferenc, a KPVDSZ Csongrád megyei bizottsága képviseletében pe­dig Kopasz Istvánné mon­dott véleményt a biztosítás kérdéseiről. Az Állami Biztosító me­gyei igazgatósaga részéről Zimonyi Róbert megyei igazgató kiemelte az érté­kelő tanácskozás hasznossá­gát. Hangoztatta, hogy a megye párt- és állami szer­vei mindig hasznos útmu­tatásokat adnak a biztosítási tevékenység fejlesztéséhez, az igazgatóság munkájának tökéletesítéséhez. Ezután szólt az igazgatóság előtt álló feladatokról a negye­dik ötéves tervben. Az igaz­gatóság célja, hogy bővítse a lakosság soraiban a biztosí­tottak számát, a lehető leg­jobban és a leggyorsabban végezzék a kárrendezéseket, s fokozzák a vállalatok, szö­vetkezetek anyagi biztonsá­gi »-biztosítás eszkoassnek alapja is megszűnik. Meg­felel a valóságnak, hogy ré­gen az ország szénigényé­nek mintegy 25 százalékát ez a medence elégítette ki. Er­re az alapra azonban olyan jelentős ipari üzemek tele­pültek, mint az acélgyár, az öblösüveggyár, a síküveg­gyár. a tűzhelygyár, majd később a vasötvözetgyár. Amikor 1960-ban döntés született, mely szerint a szénbányászatot — mivel nem gazdaságos — vissza kell fejleszteni, tovább ipa­rosodott ez a környék. Újabb gyárak települtek ide, mint például a Nógrád megyei Textilipari Vállalat, a meg­levők pedig korszerűbb, ke­lendőbb cikkek gyártására váltottak át. Ez a magyará­zata annak, hogy jelenleg több mint 3 ezer ipari dol­gozó esik 10 ezer lakosra, tehát a megélhetésről már nem a bányászat, hanem az ipar gondoskodik. Annak el­lenére. hogy itt már csak a Margit-táró és a Salgó-bá­nya működik, egyetlen volt bányász sem marad kenyér nélkül. Ezer meg ezer baj Egyébként ezer meg ezer bajjal küszködik a város ve­zetősége. A közel 40 ezer la­kónak most sincs elég vize. de két-három év múlva, a lakásépítés csúcspontján ez még súlyosabb gondot okoz majd. A csatornázás, a csa­padékeivezetés problémájál egy pillanatra sem vehetik le napirendről. Áldatlan ál­lapot, hogy egy-egy Zápor után a városközpontban mindent elönt a viz. Halaszt­1 hatatlanná vált a Pécskö­patak vízrendezése, a Tar­ján-patak medrének kiköve­I zése és több más, költséges munka. Kevés a bölcsődei férőhely, még a negyedik öt­éves terv távlatában is nö­vekszik az iskolai zsúfoltság, átmeneti feszültségek várha­tók a szolgáltatasban, az egészségügyi ellátottságban. . Mert — hangzik az indo­kolás — most elsősorban la­kást kell építenünk." Lakást és lakást. A vá­rosközpont mint egy súrú erdő. Házakból. A tízemele­tes, főleg egyedi tervezésű épületek olyan hatást kel­tenek, mintha egymásra csúsztak volna a hegyolda­lakról, s a bányászkolóniák lakója emiatt úgy érzi, vi­lágvárosba csöppent. Üj há­zak sorakoznak az egykori cigánysoron, a patkányfész­kek helyén, a régi vásárté­ren, amelyek már elegán­sa bbak, mint az ötvenes években született „szocreál" stílusúak, ugyancsak a vá­ros szívében. A vasútállomás szomszédságában dán rend­szerű csúszózsaluzassal most húznak fölfelé két 18—20 emeletes házat, amelyek ha­jazzák majd az eddig legma­gasabb Karancs Szállót, s amelyekben garzoniakásokat alakítanak ki. Általában azonban keretvázas rend­szerrel építkeznek:, elkészítik az emeletek vázát, aztán a közöket helyben gyártott sa­lakblokkal kitöltik. Állító­lag így olcsóbb. Egy kétszo­bás lakás kijön 240 ezer fo­rintból. míg a miskolci ház­gyár termékeiből ugyanez 320 ezerbe kerülne. A nagy­arányú építkezés szépséghi­bája. hogy a lakások 52 százaléka egyszobás. Igen magas a szanálási költség, mert 1975-ig 3 ezer lakást készítenek ugyan, 500-at azonban területnyerés vé­gett, 500-at pedig nyomor­telep megszüntetése miatt le kell bontani. Közben foly­nak a lakásfölmérések és a cserék, amelynek révén 600 —700 család jut emberibb körülmények közé. 20 ezer nap Talán érdekes, hogy a me­gyéi tanacs mennyivel járul hozzá a megyeszékhely fej­lesztéséhez a negyedik öt­éves terv ide.ién. A válasz imponáló: fejlesztési alap­iéinak 52 százalékával. Egyébként a tervezett beru­házásoknak csak 17 százalé­kát kötötte le szerződésileg az építőipar, a többire csak „kivitelezői nyilatkozatot adott", amelynek megmásí­tása nem iár jogi következ­ményekkel. Természetesen a lakosságra is számítanak. A „Húszezer munkanapot Sal­gótarjánért'' mozgalom élő valóság, nagyon sokat segít elsősorban a parkosításban, az utcák és a terek csino­sításában. Másutt az országban olyan szóbeszéd járja, hogy Salgó­tarjánban kár építkezni, itt összevissza turkálták már a földet, belesüppednek a há­zak. Nincs semmi veszély. A városnak csak a távolab­bi, délnyugati kerületét, a kopasz dombot bányásztak alá, a központ talaja ke­mény, mint a szikla, ide és a keleti hegyoldalakra korlát­lanul lehet építkezni. S er­re nem kell biztatni a sal­gótarjániakat. F. Nagy iStván Készen hazánk legmagasabb lakóháza Gyöngyös város új nevezetességgel gazdagodott. A déli városrészen felépült az ország legmagasabb lakóháza. A 70 méternél magasabb, 22 szintes toronyépületben — három­négyszobás összkomfortos lakásokban — összesen 157 csa­lád kapott otthont A lakások töhbsegebe a Gagarin Hő­Perómú dolgozói költöztek.

Next

/
Thumbnails
Contents