Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

SZERDA, 1971. SZEPTEMBER 8. 3 Cél: a személyszállítás további tökéletesítése Munkaértekezlet a MÁV Szegedi Igazgatóságán Alig néhány héttel ezelőtt vették át a MÁV Szegedi Igazgatóság dolgozói jó mun­kájukért a vándorzászlót, mint jelentettük. A szegedi igazgatóságon tegnap meg­tartott munkaértekezleten azonban arról győződtünk meg, hogy a Csongrád, Bé­kés és Bács-Kiskun megye közlekedését irányító vas­utasok korántsem elégedet­tek önmagukkal, és keresik a lehetőségeket, hogy még kulturáltabbá tegyék a sze­mélyszállítást. Az értekezleten — ame­lyen részt vettek az igazga­tóság valamennyi munkahe­lyének társadalmi és gaz­dasagi vezetői, valamint Ku­rv.cz Károly, a MÁV Vezér­igazgatóság személyforgal­mi szakosztályvezető-helyet­tese is — Elek György, a szegedi igazgatóság helyet­tes vezetője tartott bevezető előadást a személyszállítás, területén megoldásra váró legfontosabb feladatokról. Mint elmondotta — a vi­lágítatlan, piszkos kocsikban utazóknak semmit sem je­lent az elegytonna-kilomé­terben kifejezhető ered­ményjavulás. Ök ettől füg­getlenül azt mondják, hogy a MÁV rosszul szolgálta ki, rosszul dolgozott. És teljes mértékben igaza is van az utasoknak, hiszen a vasút mindenütt a világon szol­gáltató vállalat, melynek alapvető feladata a társa­dalmi igény kielégítése. Szakmai körökben ismert tény, hogy a MÁV bevéte­leinek mindössze 32,8 száza­léka származik a személyi közlekedésből. Az sem ti­tok, hogy beruházási lehető­ségekből mind nagyobb há­nyadot igényel a személy­szállítás korszerűsítése. A különbséget a vasút csakis az árufuvarozás bevételei­nek növelése révén teremt­heti elő, vagy ahogy mon­dani szokták: abból kell „kigazdálkodnia". Elek György ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt évek­ben sikerült elérni. Kiemel­te többek között, hogy a fő­vonalakon jelentős mérték­ben gyorsultak a vonatok, a menetrendben szereplő uta­zási időt éves átlagban közel 90 százalékban betartják, az öt év alatt bekövetkezett 8 százalékos utasszámcsökke­nés nem járt együtt ha­sonló nagyságrendű vonat­számcsökkenéssel. A jövőben a menetrend­szerűség további javítása, a tisztaság fokozása, az utazó­sebesség növelése, a kényel­mesebb személykocsik forga­lombaállítása, a személy­szállításból eredő bevételek növelése a cél. A bevétel növelését a jegy nélkül uta­zók számának jelentős csök­kentése révén képzeli el a MÁV Szegedi Igazgatósága. Bedn Nándor A SZŰYOSZ és a KPVDSZ vezetőinek megbeszélése A KPVDSZ és a SZÖVOSZ vezetői dr. Molnár Frigyes­nek, a SZÖVOSZ elnökének és Ligeti Lászlónak, a KPVDSZ főtitkárának veze­tésével kedden az általános fogyasztási szövetkezetek, a takarék- és a lakásszövetke­zetek dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről tár­gyaltak. A szakszervezet kezdemé­nyezésére létrejött találkozó­val segíteni kívánják a fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek közeljövőben sor­ra kerülő 7. kongresszusának előkészítését. Ligeti László főtitkár tájékoztatta a SZÖ­VOSZ vezetőit, hogy a KPVDSZ elnöksége feihívta középszerveit és a szövetke­zeteknél működő szakszerve­zeti alapszerveket: a szövet­Gyorsmérleg a nyári ifjúsági épitőtáborozásról Elkészült az első összesí­tés a nyári ifjúsági építőtá­borok munkájáról, a 39 köz­ponti tábor több mint 30 000 önkéntesének tevékenységé­ről. Az első turnus június 13-án kezdett dolgozni, az utolsó turnus önkéntes mun­kásai augusztus 21-én tet­ték le a szerszámot. A lányok 26 mezőgazdasá­gi táborban dolgoztak, az „erősebb" nemre nagyobb fizikai igénybevételt jelentő feladatokat bíztak, útépítést, csatornaépítést, vasúti re­konstrukciót. A táborozók az idén is napi hat órát dolgoztak, cso­portjaik kéthetenként váltot­ták egymást. Az első összeg­zések szerint a különböző talajmunkák során 213 000 köbméternél több földet mozgattak meg, s elvégez­tek 388 000 négyzetméternyi talajrendezést. Leszedtek 3,5 millió kilogramm gyümöl­csöt és egymillió 340 000 ki­logramm zöldséget. Több mint hétmillió szőlőtőkén végezték el az időszerű mun­kákat, megkapáltak 614 000 kataszteri holdnyi növényt, s 160 kataszteri holdon vé­geztek kukoricacímerezést. Csaknem félszázán vettek részt a római kor emlékei­nek feltárásában — híven a hagyományokhoz — a ma­gyar diákok mellett a var­sói műszaki egyetem, a karlsruhei egyetem, a tallin­rti művészeti egyetem hall­gatói is segédkeztek. A száz­halombattai ifjúsági tábor­ban turnusonként 200 ma­gyar fiatalt foglalkoztattak, az erőműépítkezést segítők kö­zött azonban szép számmal akadt a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Lengyelor­szágból. az NDK-ból és Ju­goszláviából érkezett, ven­deg te. A Kecskemét melr letti Lakitelken is több or­szág fiataljai dolgoztak, s a különböző szegedi építkezé­seken a helybeli egyetemi hallgatók mellett Odesszából és Lvovból érkezett kom­szomolisták is tevékenyked­tek. A táborozók szabad idejé­nek programja is színes, vál­tozatos volt. A táborparancsnokság tag­jai az ifjúsági munkában jártas, tapasztalt pedagógu­sok, tanár szakos egyetemi hallgatók voltak. Segédle­tükkel alakult meg minde­nütt a tábori önkormányzat. A fiatalok közül választott tábortanács döntött a tábor­élet kisebb-nagyobb dolgai­ban és ez a testület érté­kelte a munkaversenyeket is. A legjobban dolgozó is­kolák elnyerték a KISZ KB emlékzászlaját, oklevelét, a brigádversenyben legjobb eredményt elértek pénzjuta­lomban részesültek. kezeti akcióprogramok, az éves tervek teljesítésével se­gítsék a kongresszus céljai­nak megvalósítását, a fo­gyasztói érdekek fokozottabb szolgálatára ösztönözzék a szövetkezeti dolgozókat. A megbeszélésen egyebek között foglalkoztak a két szerv együttműködésének, szorosabb munkakapcsolatá­nak kérdéseivel, annál is in­kább, mert a dolgozók érde­keinek védelmében sok a kö­zös feladat. Szóba került a közgazdasági szabályozók várható hatása a szövetke­zeti kereskedelemben dolgo­zók jövedelmének alakulásá­ra. Ebben a kérdésben a Bel­kereskedelmi Minisztérium­mal együttes vizsgálatot tar­tanak szükségesnek. Erőteljes hangsúlyt kapott a megbeszélésen a munkavé­delem helyzete. Megállapí­tották, egyebek között, hogy a munkavédelmi előírások betartásaban sok hiányosság tapasztalható, főleg azért, mert mind több áfész fog­lalkozik ipari tevékenység­gel, nemegyszer a szükséges alapfeltételek nélkül. A két szerv vezetői egyetértettek abban, hogy a helyzet lé­nyeges javítása érdekében közösen lépnek fel az illeté­kes szerveknél. Elhatározták azt is. hogy közösen meg­vizsgálják a szövetkezeti dol­gozók művelődési helyzetét, s a tennivalókat együttes ál­lásfoglalásban rögzítik. Szabványosítás ötven évvel ezelőtt, 1921­ben kezdődött meg hazánk­ban a szervezett szabványo­sítás. Ebből az alkalomból október 19. és 22. között a Magyar Szabványügyi Hi­vatal és az MTESZ nemzet­közi szabványügyi konferen­ciát rendez „Szabványosítás és gazdasági élet" címmel — jelentette be keddi sajtótá­jékoztatóján dr. Olajos Jó­zsef, az MSZH elnöke. TRÓFEÁK ÖZÖNE Hithű hazai és külföldi va­dászok ne lőjenek belém sóspuskával, ha a világkiállí­tásról szóló beszélgetés köz­ben fölteszem a sapkámat. Tiszteletlenül ugyan nem mondanék ki egy mukkot se. mert láttam, hogy amit a világon le lehet lőni, an­nak a javát mind idehozták. Aki a fejébe veszi, hogy megnéz mindent éber figye­lemmel, számítson rá, hogy igazi vadászaton ennyire nem lehet elfáradni. Ha nem lenne en­nek a mondás­nak a hétköznapi használat­ban csúfondáros értelme, azt mondanám, íölszarvazták a világkiállítást becsületesen. Van itt annyi agancs meg agancs, az elején még csak megnézi az ember, hogy a muflon szarva erre kanya­rodik, a kőszáli kecskéé meg arra, de amikor a kismillió­módiknál jár — így hallot­tam, leírom —, úgy érzi, hogy a hátára is szarvak nőttek. De szép agancsok vannak a világon, az biztos. Számolgatjuk a szarvaskoro­nák ágait: ennek tizenőt. annak tizennyolc, csodálko­zunk, hogy amannak húsz is van, és a végén — emberi gyöngeség — oda se fütyü­lünk, amikor a világcsodá­nak számító ötvenágút lát­juk. Már nem számolunk utána. Legyen ötven! Azon kezd el inkább rágódni a vadul ugráló gondolat, hogy vagy a vadászok, vagv a preparátorok mind egyfor­mák. Ugandában lőtték az állatot, vagy Indiában, egy­forma szalonmosollyal néz rank a falról. Mintha örülne is neki. hogy a nyaka csak a paravánig tart, utána nin­csen semmi. A ragadozók meg olyan mű-vicsorgást, mutatnak, mintha egy stú­dióban szinkronizálták volna a haragjukat. Mégegyszer: nagyon szé­pek a termek, a pavilonok és a sátrak, de sokunkban vadászó és halászó őseink vére annyira keveredett a komfortos századokkal, hogy odamennek inkább. ahol eleven állatot is lehet látni. Rendőr bácsi, segítsen! Villanyrendőr. így keresztelte el a köz­nyelv egyszerűen a forgalomirányító jel­zőlámpákat. Jó dolog az automata, hiszen az ember helyett áll a kereszteződésben, s kánikulában, hó­ban, és irányítja a forgalmat. Rendes körülmények között jól ellátja feladatát, csakhát, mint min­den gépnek, neki is van egy nagy baja. Nincs lelke. Vagyis ,..adott esetben kép­telen igazodni a változásokhoz. Ilyesmi történt a Lenin körút és a Kossuth Lajos su­gárút kereszteződé­sében is. A posta építkezik, a körút egyik oldalán lezár­ták a járdát. Az automata így is dol­gozik, szorgosan és jól. Ám a gyerekek, akik a Zrínyi általá­nos iskolába igyekez­nek reggelenként, már nem tudnak a sugárul, sarkán át­jut ni a túloldalra. A Mérey' utca keresz­teződésében pedig njncs lámpa, autó viszont annál több. Az automata pedig — lévén mindenféle önálló kezdeménye­zésre képtelen — nem képes ott is irá­nyítani a forgalmat. így aztán a gyere­kek félnek átkelni a körút autófolyamán. Az iskola egyik ta­nulója. a kis Len­gyel Jóska — lát­véta a- többiek fétet mét —, önállóan fel­hívta telefonon a rendőrséget. — Rendőr bácsi, segítsen! — kérte. És a rendőr bácsi — segített is. Mert egy napig rendőr irányította reggel és délben a Mérey ut­ca és a Lenin kör­út kereszteződésében a forgalmat. De csak egy napig. Most már az aggódó szülők is kérik: rendőr bácsi, segítsen. Es mi is. t.Sz, Amikor körbejárom szem­mel azt a területet, amit ne­kik szántak, hallom magam mögött a csalódott beszédet: — Csak ennyi? — Azt hitted tán, idehoz­zák neked kerekeken az egész őserdőt? Tehát azt mondja a nyá­jas látogató, hogy több va­dat szeretne látni elevenen. Hogy mit tud kezdeni azzal, ami van? Hallgassuk csak! A képen átható gímszarvas­nál így sajnálkozik két me­nyecske: — Jaj, szegény! Hogy bírja el azt a rettenetes nagy agancsot? Amikor Kiss Gyuláné kis­teleki születésű ápoló el­kezdi mondani, hogy már­ciusban még akkora szarva sem volt, mint egy csene­vész sárgarépa, nagyobb közönsége támad, mintha pénzt osztanának. Hallgat­ják. hogy burokban születik a szarvasasancs. és a végén úgy viszket, hogy talán a világot is szétszedné szegény Samu, hogy kedvére való vakaródzót találjon. Pedig ez hazai állat. Veszprémből hozták a vadaskertből, és minden reggel megmossák a fülét. Ha sorrendet tartunk, az indiai fehér tigris következik népszerűségben. Négy lépés jobbra, négy balra, tenyeres­talpas lábaival mire nekiló­dul, fordulhat is vissza. Hogv milyen másfajta tigri­sek vannak még a világon, el is felejtjük, és válogatás nélkül rávoksolunk, hog/ ennél szebb tigris nincs is. Ceruzával irott anyakönyvi kivonatát mindenki olvassa: Neve: Dilip, kora: 5 év, súlya: 194 kiló — nem lenne jó birkózni vele —, születési helye: Delhi, állatkert. Az kimaradt, hogy fiú-e vagy lány, de az itt van, hogy nagyhírű családból való. Apja: Rádzsa. anyja: Ráni. napi kosztja pedig 6 kiló marhahús. Töméntelen sok ember sürög körülötte. Ha a tig­ris értené a majmok nyelvét, biztosan átkot szórna a szomszédba. Térdigérő kis gibbon lakik ott, annak ta­lán még nagyobb a sikere. Pedig most éppen nem látni semmit, mert a majom al­szik. Előtolakodik valaki a nép közt. ígéri, hogy ő majd kihívja. Tegnap is itt járt, megfigyelte a hangját. Fi­gyeljük most őt, mindjárt lesz mit látni! Lett is. Alig vakkantotta el magát vala­milyen álmajomi dialektus­ban az idegen, kiugrott az apró állat akkora haraggal, fcfeogy azon valóban- neMetrö kellett. Most látszott csak igazán, mit jelent ekkora nagv kiállításon csak néhány állat is. Pól.yásbabának szoktak úgv gügyögni a nagynénik és idősebb szom­szédok, ahogy itt szólítgat­ták: — Mi van veled, kis csil­lagom? Álmos vagy? Ejnve­ejnye, eszem a szívedet, lá­tod, nem hagynak aludni a csúnya emberek. Elzsibbadt a lábacskád? Másszál egv kicsit a fára, majd kiáll belőle. Nézzék csak! Mon­dani akar valamit. Hát nem' édes? Ennyi anyáskodás az ál­mot is, a mérget is kiverte a szeméből, mert hivatalos képpel érdeklődni kezdett mindenfelé. Előjött az ápoló, mindjárt hozzá ugrott. Meg is tapsolták. Az ápoló meg­vakarta egy kicsit, erre ki­nyúlt a drótkerítés szeme között, és viszonozta a va­karást. Judynak nem volt ekkora sikere a tévében. írnám tovább, mit néztek még az emberek és mit mondtak, de hamar tele lenne az újság. A vörös pan­dák előtt sokkal vörösebb hajú nő időzik sokáig. La­tolgatja melviKük színe szebb, mert megszólal a vé­gén­— Isteni szép gallér lenne belőle. Éppen illik a hajam­hoz. Pedig a panda nem volt szeplős. A rókáknál is gü­gyög a közönség: — Igazi rókák! Valóságos kis ró­kucik. TÖBB VADAT Nem cso­dálkozom, Az ele­fántagya­raknál is hallottam, hogy azok igazán eredeti eleíánt­csotból valók. Mindig tanul az ember. A papucscsőrű gólyáknál azt mondja az okos ember: — Azt szeretném hallani, hogyan kelepel. Akad nála okosabb is: — Sehogy. Csak klattyog. Azért papucscsőrű. Amikor megszólal, leválik a talpa. Azt mondhatja erre bárki, hogy ne keverjük össze a műfajokat. Más az állatkert, és más a Vadászati Világ­kiállítás. így is van. Csak azt. mondja meg valaki, hogy lehet akkora sikere a lovas­bemutatóknak. Szelíd lovak pedig, és egyiket se lőtték még le. Ha lenne akkora szerencsénk, hogy a legkö­zelebbi ötven esztendőben újra mi rendezünk világki­állítást, majd én résen le­szek, hogy hozzanak be több vadat élve. Az sem baj, ha szelídek! Horváth Desaö

Next

/
Thumbnails
Contents