Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

S/ERDA, 1911. SZEPTEMBER 8. Koszigin válasza Brandt levelére [Tour de France L 0 Moszkva (MTI) Alekszej Koszigin, a szov­jet minisztertanács elnöke válaszolt arra a levélre, amelyet Wllly Brandt bonni szövetségi kancellár intézett hozzá a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyoldalú egyezmény aláírásával kap­csolatban. — A szovjet kormány ma­radéktalanul osztja Willy Brandt véleményét. amely szerint a Nyugat-Berlinnel kapcsolatban szeptember 3­án aláírt négyhatalmi egyez­mény fontos lépés az euró­pai feszültség enyhüléséhez vezető úton — írja levelé­ben Koszigín. A Szovjet­unió minden lehetőt megtett a megállapodás érdekében, amelynek célja egészséges helyzetet teremteni Nyugat­Berlinben és kizárni bonyo­dalmak keletkezését e tér­ségben. A szovjet kormányfő a továbbiakban kifejti: a szovjet kormány örömmel látja a bonni kormány azon törekvését, hogy sikeresen fejeződjenek be a tárgyalá­sok a Német Demokratikus Köztársaság kormányával. Koszigin kifejezi remé­nyét, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztár­saság közötti kapcsolatok ja­vulásának nagy ügye, amely az 1970. augusztus 12-i szer­ződés aláírásával megkezdő­dött, folytatódni fog mind­két ország népei javára, az európai béke megszilárdítása érdekében. A nyugatnémet kancellár a Szovjetunióba látogat 0 Bonn (DPA, TJPI, AFP) Wílly Brandt nyugatnémet kancellár „belátható időn belül" a Szovjetunióba lá­togat — közölte kedden a bonnt külügyminisztérium szóvivője. A legfrissebb hírügynökségi jelentések sze­rint a látogatásra már szep­tember hónapban sor kerül. A szovjet kormány meghí­vását Valentyin Falln, a Szovjetunió bonni nagyköve­te adta át a nyugatnémet kormánynak. Brandt kancellár kedd délutáni sajtóértekezletén korábban bejelentett szov­jetunióbeli utazásával fog­lalkozott. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szov­jet vezetőkkel már tavaly megállapodott a párbeszéd folytatáséban, amelynek most érkezett el az ideje. Tárgyalásainak várható témájául a kancellár há­rom kérdést jelölt meg: 1. Az európai biztonsági rendszer előkészítésével kap­csolatos problémakör. 2. A NATO és a Varsói Szerződés csapatai létszá­mának kölcsönös csökkenté­sére vonatkozó elképzelések. 3. A nyugatnémet—szov­jet kapcsolatok fejlesztése. Conrad Ahlers, a nyugat­német kormány szóvivője kedd esti rádiónyilatkoza­tában elmondotta azt ls, hogy a szovjet vezetők nyu­gat-németországi látogatása ls esedékes, de nyilvánvaló, hogy erre csak a moszkvai szerződés ratifikálása után kerül majd sor. Dr. Rainer Barzel, a CDU—CSU nyugatnémet el­lenzék parlamenti csoport­jának elnöke szintén a Szovjetunióba látogat. „Szép ámalások szent városa" Azoknak is írom, akik nem szeretik az útleírásokat. Nem viszem végig az uj' jam az Európa térképén pi' ros vonallal jelzett utakon, ahol jártam. Nem az útról hanem a megérkezésekről, ai ámulásokról szeretnék szól • ni. Mentegetőzés: nem aka­rok leltározni, képtelen len­nék rangsorolni, nem kelek versenyre útikönyvek adat­halmaival. Aki megbocsátja nekem a szubjektivitást, jöj­jön velem „világot látni", kör­utazásra Franciaországba. Párizs. Egy hétfői hajna­lon gördült be velem a vo­nat Gare de l'Estre, a pári­zsi „Keletire", Ady pályaud­varára. Adyval, Illyés Gyu­lával és francia irodalommal készültem Párizsra, álmod tam a Notre Dáméról, s „ott voltam" már az Eiffel-to­ronynál. Ezért fogott el a félsz: mit ad majd a város, ha annyi álmot kérek szá­mon tőle? Párás hőséggel fogad —- a Szent Mihály útján nyoma sincs a beszökő ősznek. A pályaudvar környéke mint a kőszentek háta — elnagyolt, nem mutogatnivaló, akárha valaki Kőbányán akarná fel­fedezni Pestet. A taxi lassan vergődött a szúk kis utcák­ban, zsonglőrmozdulatokkal Brezsnyev és Szuszlov találkozott Longóval 0 Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és Mihail Szuszlov, az SZKP Politi­kai Bizottságának tagja, Központi Bizottságának tit­kára kedden találkozott Luigi Longóval, az Olasz Kommunista Párt főtitkárá­val, aki szabadságát töltöt­te a Szovjetunióban. lüdira Gandhi európai úlja ® Párizs (AFP, AP) A francia külügyminiszté­rium kedden közleményben jelentette be, hogy Indira Gandhi miniszterelnök-asz­szony a francia kormány meghívásának eleget téve, november 7-től 9-ig hivata­los látogatást tesz Francia­országban. • ÜJ-Delhl (Reuter, DPA) November 10 és 12. között kétnapos hivatalos látogatást tesz az NSZK-ban Indira Gandhi miniszterelnök. Indi­ra Gandhit Brandt kancellár hívta meg. Izraeli haladó személyiségek tapasztalatai a Szovjetunióban # Moszkva (TASZSZ) Izraeli haladó közéleti sze­mélyiségek egy csoportja a szovjet békebizottság meghí­vására majdnem két hétig tar­tózkodott a Szovjetunióban és tanulmányozta az ország életét. A csoport tagjai ked­den számoltak be tapaszta­lataikról a szovjet újság­íróknak. Elmondták, hogy elutasít­ják az izraeli kormánykörök szovjetellenes kijelentéseit, szükségesnek tartják a kap­csolatokat a Szovjetunióval, fellépnek az izraeli szélső­ségesek ellen, akiknek az el­foglalt területek megtartása fontosabb a békénél. A küldöttség tagjai eluta­sítóan nyilatkoztak a szov­jetellenes cionista összejöve­telekről. Kijelentették, hogy a Szovjetunióban élő zsidók állítólagos „megvédése" cél­jából tartott efféle összejö­vetelek a hidegháború útján tett lépések. A küldöttség tagjai a Szovjetunióban tett látoga­tásuk során találkoztak kü­lönböző nemzetiségekkel, köztük zsidókkal is. Meg­győződtek arról, hogy a Szovjetunióban nincs „zsidó­kérdés". Voltak zsinagógák­ban, megállapították, hogy a Szovjetunióban tiszteletben tartanak minden vallást. Szerdán a csoport tagjai hazautaznak. Az északi országok Kína ENSZ-tagságáról 0 Koppenhága (TJPI) Az északi országok — Dá­nia, Svédország, Norvégia, Izland és Finnország kül­ügyminisztereinek kétnapos értekezlete után, amely ked­den fejeződött be Koppen­hágában, Poul Hartling, a vendéglátó Dánia külügymi­nisztere sajtóértekezleten bejelentette, hogy az északi országok az ENSZ-ben Kína tagságáról rendezendő sza­vazáson közösen Kína mel­lett fognak szavazni. Mint a miniszter mondotta, Izland csatlakozott a többi északi ország évek óta vallott „egy Kína" politikájához. A kí­na mandátum az ENSZ-ben Pekingé és nem Tajvané — mondotta Hartling. SALT-iilés 0 Helsinki (AP) A stratégiai fegyverrend­szerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalá­sok helsinki fordulójának 18. ülését kedden délelőtt tartották az amerikai nagy­követségen. A két küldött­ség legközelebb pénteken ta­lálkozik a Szovjetunió hel­sinki nagykövetségén. Könyvkötő munkák készítése HANN KANDOK könyvkötő­mesternél. Hunyadi Jénos sgt. 22: szám. Washington és Peking párbeszédje Kőolaj- és repülőgépgyár — Mór októberben? — „Forró drót' Autókarosszéria javítását és festését rövid határlőre vállalom. Tápét n. M. 0 Tokió (TASZSZ) A Tokio Simbun című ja­pán lap szerkesztősége bir­tokába jutott egy anyagnak, amely Kissingernek, Nixon elnök különmegbízottjának Csou En-laj kínai minisz­terelnökkel Pekingben foly­tatott beszélgetését tartal­mazza. A japán lap rámutat arra, hogy a megbeszélés során Kissinger közölte: amerikai kutatások adatai szerint Kí­na északkeleti részének egyik öblében igen gazdag kőolaj tartalékok rejtőznek a víz alatt, tízszer akkorák, mint a közel-keleti kőolaj­tartalékok, és ha az egész világ e kínai tartalékokból fedezné szükségleteit, akkor is elegendő lenne 50—60 év­re. Kissinger közölte, hogy az Egyesült Államok hajlan­dó együttműködni e kőolaj­lelőhelyek kiaknázásában. Csou Én-laj — állítja a ja­pán lap — elvben hozzájá­rult ehhez. Kissinger kijelentette, hogy az Egyesült Államok korszerű utas- és szállító-re­pülőgépeket ajánlhat, rámu­tatott az Egyesült Államok­nak arra az óhajára, hogy a közeljövőben Kínában repü­lőgépgyárat szeretne építeni. Csou En-laj elvben ehhez is hozzájárult. A legbonyolultabb kérdés Tajvan volt — folytatja a Tokio Simbun. Csou En-laj — Kissinger ENSZ-t.agsagra vonatkozó megjegyzésére válaszolva — amellett foglalt állást, hogy csak egy Kína van, és rá­mutatott arra — írja a to­kiói lap —, hogy CsangKaj­sek szintén ellenzi a két Kína elméletet. Szerinte is csak egy Kína van. Kissinger kijelentette, hogyha Kína helyet kap a Biztonsági Tanácsban, akkor Nixon elnök már október­ben szeretne Kínába láto­gatni. Erre válaszolva Csou En-laj közölte, hogy Kína szívesen fogja látni Nixon elnök látogatását bármely időpontban, és amikor meg­érkezik, maga Mao elnök fogja fogadni a pekingi re­pülőtéren. A találkozón megállapodás jött létre arról is, hogy „forró drótot" létesítenek Washington és Peking kö­zött. Ezenkívül a tárgyalásokon abban is megállapodtak, hogy az Egyesült Államok és Kína diplomáciai kap­csolatainak megteremtése előtt fokozni kell a kölcsö­nös kereskedelmet, tudósí­tók, tudósak, diákok, kul­turális dolgozók cseréjét. Csou En-laj megígérte, hogy az októberben megnyíló kantom vásárra meghív is­mert amerikai üzletembere­ket Azt is hangsúlyozta, hogy szívesen látja amerikai szenátorok és kongresszusi képviselők kínai látogatását, függetlenül attól, hogy a „galambok" vagy a „héják" csoportjához tartoznak-e — írja a Tokio Simbun. A szovjet kormányfő Kanadába utazik 0 Moszkva (TASZSZ) Alekszej Koszigín, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke Pierre Elliot Tru­deau kanadai miniszterelnök meghívására október máso­dik felében Kanadába uta­zik hivatalos látogatásra. A Notre Dainc esti világításba* kerülgetve az üzletek előtt álló, áruszállító teherautókat. Aztán hirtelen egy széles ut­ca, majd a tér: a Vendome tér! Aztán a Concorde tér, s percek alatt a Champs Elysée! — Üres Párizs! Nézze, mennyi parkolóhely 1 — éb­reszt a hétköznapra a taxi­sofőr. Én alig 3—4 szabad helyet láttam. Július elejé­től megkezdik a „vacance", az egyhónapos szabadság ide­je, kihal a város. Képzelem, milyen lehet nem kihaltan! A franciák fővárosa éppúgy túlnépesedett, mint a mi Bu­dapestünk: minden ötödik francia a fővárosban dolgo­zik, a több megyényi „Nagy Párizs" 9 és fél millió lakost számlál, a tulajdonképpeni Párizsnak 3 millió felé kö­zelít a lélekszáma. Ugyan most „üres" Párizs ..., a taxisofőr fütyörészve lavíro­zik a reggeli csúcsforgalom­ban, de azért a hátrapillantó tükörből oda-oda les: na, tet­szik? — Szegény párizsiak!Meg­szokják, hogy itt élnek, nem bámulják a Notre Dame tor­nyát, nem érnek rá leülni a parkokban. Száguldanak a kocsival, vagy elbújnak a földalattiba! — ezt egy roueni családfő fogalmazta meg, akinek hároméves kis­lánya „lerohant" engem egy rágógiumiért, a csodás szé­kesegyház, a „megmosdatott" Notre Dame kertjében. Be­szédbe elegyedtünk. Nem, ő nem költözik Párizsba, de azért messzebbre sem tudna élni tőle. Kell, hogy néha eljusson ide. Beülteti a há­rom gyereket a kocsiba és vagy 200 kilométert autózik. „Csak más, ha a gyerekek itt hancúroznak a játszóté­ren!" Bizony, más. Megtanítani a gyerekeket arra, hogy lássák a szépet — akár a Notre Dame az, akár egy szál vi­rág. Van abban valami megha­tó, ahogy szégyellős-szeretet­teí imádják városukat a pá­rizsiak. Igen, kicsit szégyel­lősen, mert miatta megáll­nak, szót váltanak az ide­gennel — akivel különben aligha törődnek, kiváltképp, ha a „tapintatlan" külhoni nem tudja egyeztetni fran­ciául az alanyt az állítmány­nyal. ök ugyanis leginkább franciául tudják ezt, esetleg angolul. De ha valaki önfe­ledten bámulja a Sainte-Cha­pelle-t, vagy a Place de la Concorde arányaiban gyö­nyörködik, még a sietős já­rókelő is megáll egy sokat jelentő „nos?!" erejéig. Mint­ha az övé, csakis az övé len­ne, s már magyarázza is sza­pora szóval, a számokat akár le is írja, hogy a tér min­. den oldala .259 méter — hohó, milyen fizika ez, kérem! — és a luxori obeliszk Moham­med Ali egyiptomi khediv ajándéka Lajos Fülöpnek, még 1836-ból. Hát igen, vé­gül is francia tudós, Cham­pollion fejtette meg a hie­roglif írást. No, és — jöjje­nek csak! —, ha megállunk a Louvre kertjében, a kis­diadalív közepén látjuk az obeliszket, s a távolban, pon­tosan egy vonalban a nagy­diadalívet. És láttam esti kivilágítás­ban is. Leírhatatlan! Es a Champs Elysée este! Éppen, ahol a völgybe ereszkedik a sugárút, pirosra váltott a villanyrendőr, s ott állt a taxi: szemben a fehéres reflektorerdő, előttünk a tá­volodó autók piros fénysora, s amint messzebb járnak már, feltűnik felettünk a diadalív. Gyerekes kívánság: csak ne, még ne kapjunk „zöldet!" Jobbról-balról az óriás fasor, szélről-szélről pe­dig az elegáns sugárút sétá­nya, hatalmas kirakatai, elő­kelően fehér világítása. (Ti­los itt a színes, „vásári" fényreklám.) Aztán megmoz­dul a négy-négysávos útun a gépkocsifolyam, s pillana­tok alatt a Napóleon dicső­ségét hirdetni hivatott ko­losszus, az Arc de Triomphe körüli körforgalomban va­gyunk. Öh, persze, a dicső­séget kikezdi az idő, de a korzikai hódító diadalíve okosan amortizálódik: jó pénzért mehet a turista a te­tejére szédülni. Lehet is — bámulatos a csillag alakban szétágazó sugárutak látvá­nya. Még pompásabb a fe­lülnézet a Notre Dame tete­jéről — lent a Szajna sze­rényke csíkja, előttünk egy szépen rendezett, mégis mű­vészien rendetlen rajzú vá­ros, amibe beleülik az áhí­tatos Szent Jakab-torony csakúgy, mint a méltatlanul jelképpé vált Eiffel, vagy a meghökkentő Sacre-Coeur, amint pöffeszkedik a dom­bon. Nem kell látcső a Montparnasse intim hangu­latú utcáihoz és széles su­górutaihoz, a zöldellő hatal­mas kertekhez — a Tuille­rie-hez, a Luxembourg kert­hez, a Mars mező zöld folt­jához —. kiterített csodás szőnyeg, s ki keresné azon a minta hibáit? Nem is lehet. Nem lehet Párizsról elfogulatlanul, hi­deg fejjel beszélni. Kevés le­het ahhoz egy élet is, hogy megszokja valaki, ámulások nélkül nézhesse csodáit. Ha nem is a „világ közepe" ma már, de olyan nagyváros, ahol nem bontanak-rontanak ész nélkül — rohanó mohó­sággal szerezve telkeket —, hanem őrzik és szeretik la­kói fényes múltjukat. P. Szőke Mária

Next

/
Thumbnails
Contents