Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

SZOMBAT, 1911. SZEPTEMBER 4. 4 Jutalom 67,8 millió forint A Mecseki Szénbányáknál minden esztendőben tekintélyes összeggel jutalmazzák a kiváló dolgozókat. Az idén munkahelyükhöz ragaszkodó, feladatukat lelkiismeretesen ellátó dolgozók között 67,8 millió forintot osztanak ki a 21. bányásznap üzemi ünnepségein, s ez kétmillió forinttal több a tavaly ilyenkor fizetett Jutalomnál. Időjárási térképek 3 óránként Mindennap 43,5 millió hely küld minden három pillanatban befolyásolja az négyzetkilométeres terület- árában 16—16 adatot, egye- időjárás alakulását. SoKÍTLaoo2!> meg1 bek közt a leveg6 mozgásá- A mÍ meteoro1ógusaink azokat a prognózUokat, ame- ról, a felhőzet minőségéről, ennek az óriási adattömeglyek „A Meteorológiai Inté- mennyiségéről és mozgásá- nek a birtokában rajzolják zet jelenti..." szavakkal kez- ról, a látási viszonyokról, a me® 3 óránként Európa idődődnek. hőmérsékletről, a levegő íórási térképét, s azt még Erről az óriási területről, nedvességtartalmáról, a lég- két módszerrel ellenőrzik, amely magában foglalja nyomásról, stb. Ezek közül Az e®>'ik a radarozás. A feegész Európát, továbbá 200 állomás a magasabb rihegyi radar például 200 Grönland nagy részét, az légrétegek időjárási ténye- kilométer sugarú körben ad amerikai szárazföld észak- zőit is figyeli és jelenti ál- tálékoztatást a felhőzetről és keleti csücskét és egy-egy talában 20 kilométeres ma- tdJek0Ztatast a felhőzetről és kisebb területet Ázsiából és gasságig, mindig annyi ré- a csapadékviszonyokról. A Afrikából is, 1500 észlelő- tegről, amennyi az adott másik ellenőrző adatforrás a nMauBBBamHBanBHaBBBamanB műholdak képeinek sorozata Mennyibe kerül Dubrovnik? Mennyibe kerül Dubrov- kai növekedett a tavalyihoz Ennek eredménye például a nik? Értsd: nekünk, ha ott viszonyítva. januárban megrendezett nianyaralunk. Főidényben a Dubrovnikban természete- gyar vendéglátóipari napok, fizetővendég szolgalatban sen örülnek annak, hogy a amelyeknek egyébként nagy egy ágy naponta 30—35 di- hazai turisták ilyen nagy sikere volt. Jövőre vagy két nár. Egy közepesen drága számban latogatnak a vá- év műlva osztrák, olasz es vendéglőben ilyen árakat ta- rosba, fő gondjuk azonban esetleg angol vendéglátó nalálunk: egy bifsztek 21 di- mégis az, hogy minél több pokat szeretnének rendezni, nar, tíz csevapcsicsa 10, egy külföldit lássanak vendégül Az osztrákokkal fel is vették becsiszelet 16, a borjúkotlett Ehhez persze szállodákra már a kapcsolatot, s ősszel 16, az omlett 10, a spagetti van szükség. Szállodák azon- dubrovniki napokat rendezszlntén 10 dinárba kerül, ban pénz híján igen lassan nek Bécsben. Salátáért 4—5, levesért 3—1 épülnek. Dubrovnikban az Ezenkívül nemzetközi vendinart kell fizetni. Ilyen idén öt űj szállodával kellett déglőket is akarnak nyitni a vendéglők a városmag sikár- volna megkezdeni az idényt, városban. Igen érdekes ötlet toraiban vannak. Ezekben egyelőre azonban csak a 600 például egy német sörözőt azonban alig lehet helyet ágyas Plat szállót nyitották vagy egy eredeti angol pubot találni, s ha le is ül az em- meg nemrég, tehát a főidény (kocsma) berendezni. Ezek ber, a következő percben közepén, a másik négy 2—3 a vendéglátóhelyek igen jömár rohanna is ki az utcára, hónap műlva nyílik meg, az vedelmezőek volnának, mert olyan füllesztő meleg van idény végén. Ebben a négy a német és az angol turisták még este ls. szállodában összesen 3500 egy kicsit otthon éreznék Ha valamivel hűvösebb ágy lesz. magukat bennük, helyen akarunk vacsorázni, Hány ágyra volna még A szállodások azonban kénytelenek vagyunk kimen- szüksége Dubrovniknak, hogy egyelőre nem nagyon támoni a városkapun, és az úgy- mindazokat a turistákat ven- gatják a turistaszövetség nevezett Pilától nem messze dégül láthassa, akik ebben a kezdeményezését. Az ő vélefekvő Mimóza vendéglő kert- gyönyörű városban akarnak ményük szerint ezekre a dolhelyiségében vacsorázni, nyaralni? — tettük fel a kér- gokra nincs szükség, mert mert Itt esténként hűvös dést a turistaszövetségben. vendég anélkül is jön. Közsgellő fúj. Étkezés utón rá- Megtudtuk, hogy 1975-ig tudomásű ugyanis, hogy a jövünk azonban, hogy Dub- 31 000 fekhelyet akarnak el- dubrovniki szállodákat már rovnikban még a szellő is helyezni többek között az új hónapokkal a turistaidény pénzbe kerül, mert az árak szállodákban és bungalók- előtt lefoglalják. Ha azonitt 30—40 százalékkal maga- ban. Ennyi elég is volna, de ban a férőhelyek száma sabbak. A bifsztek például ezt a tervet aligha fogják 1975-ig 31 000 ággyal gyara30, tíz csevapcsicsa 15, a bé- valóra váltani. Reális szá- podna, akkor már nem volcsi szelet 25, az omlett 14— mítások szerint négy év műl16 dinárba kerül. va Dubrovnikban csak 15 000 Persze olcsóbban is ki le- új ágy várja majd a turishet jönni Dubrovnikban, ha tákat. saját magunk főzünk, mert A dubrovniki turistaszöa piacon aránylag olcsón le- vétség ugyanis már évek óta het mindent beszerezni. Va- arra törekszik, hogy a nyálószínűleg ez a magyarázata ri játékokon kívül más szóannak, hogy a hazai turisták rakozást is nyújtson a vászáma az idén 19 százalék- rosba látogató turistáknak. az Európa felett úszó felhőkről. A háromóránként készülő időjárási térképek vilá. gosan megmutatják a légköri képződmények változájanuárban megrendezett ma- | sait> amelyekből várható alakulásuk is kiolvasható. Persze a légkörben bármikor bekövetkezhetnek olyan váratlan események is, amelyekre előzetesen száinriítani nem lehet. Ekkor minden előrejelzés felborul. Ennek ellenére az Országos Meteorológiai Intézet prognózisainak „beválási valószínűsége" átlagosan 85 százalék körül mozog. Természetesen csak akkor, ha az egész országra vonatkozó előrejelzéseket nem csupán egyetlen szűk földrajzi egység időjárásának alakulása alapján ítéljük meg... na olyan könnyű vendégeket toborozni, a szállodások akkor valószínűleg örömmel üdvözölnének minden kezdeményezést. Igy azonban egyelőre minden marad a régiben. (A Magyar Szóból) A hagyományok szeMomóbon A MAY Nevelőotthon 75 éve A millennium. évében, arra az intézményre, mely 1896. szeptember 6-án, 13 új otthon helyett otthont, taszegedi közintézmény ava- nulási, pályaválasztási lehetását ünnepelte a város, tőséget biztosított számukKöztük kórházaknak és ra. Kiállítások mutatják be egészségügyi intézmények- a 75 éves intézmény múltnek, iskoláknak, tanácsi ját és jelenét, de ez alkaépületnek, a kultúrpalota- lommal nem mulaszthatjuk nak. és a „MÁV Szegedi el szólni a jövőről is. Már Nevelő- és Tápintézetének", készülnek a tervek, hogy űj Szeged-Alsóváros akkori épülettel, a régi korszerűsílegnagyobb épülettömbjének tésével. felújításával, és — avatását is. a haladó hagyományok ápoSzegeden 75 esztendeje lása mellett — korszerű, valósulhatott meg hazánk- szocialista nevelési koncepban először, hogy az isko- ció kialakításával a régi inIáktól távol levő kis vasúti tézmény új, minőségi válőrházakbój jött gyermekek tozást jelentő karszakába iskoláztatásáról gondosko- lépjen, dott a vasút — a Szegedi * Üzletvezetőség javaslatára, Az évforduló ünnepi előa város akkori tanácsának készületei időszakában a anyagi és erkölcsi támogató- nevelőotthon szeretettel forsaval. 75 év igen nagy idő dul volt növendékei felé. egy intézmény életében. A Kéri, jelentsék be címüket, szeptemberi ünnepségsoro- hogy a régi és jelenlegi nözatra megjelent emlékkönyv vendékek bensőséges talúl180 oldalon tárgyalja a MÁV kozását is megrendezhesse Nevelőotthon múltját és je- Dr. Szabó Tibor lenet. Szövegben, dokumen* . tumokban, egykarú újságcikkekben elevenednek fel a 200 növendékkel kezdő, ma már 320 növendéket számláló szociális és nevelő intézmény sok kedves emléke: harca, szokásai, hagyományai, eredményei és kudarcai. A jubileumi ünnepség alkalmával a 75 éve kezdő növendékek mellett az újabbak ezrei gondolnak majd szerte az országban Nehéz operáció Korszerűsödés, kérdőjelekkel Ember helyett gép 2. A nagyfokú gépesítés, a reszleges vagy teljes automatizalas — akár egy gépsorról, akár egy üzemről legyen szó — érdemessége az élő és a holt munka értékarányától, költ. ségeitől függ. Ha a kettő legalább kiegyenlíti egymást, akkor mér nem ráfizetés a korszerűsítés. torcsaládra több száz millió forintot költöttek, végül mégis csak a licencvásárlás oldotta meg a fejlesztés gondját... Idő és pénz veszett kárba, míg kiderült, hogy van, amit mások jobban tudnak. S ez nem szégyen. A fölös kiadás sokkal inkább az. Márpedig nemcsak ebben az egy esetben beszélhetünk idő- és pénzpocsékolásról... Jó, tehát vásároljon az ipar licenciákat. Tegye, de csak akkor, ha azok hatékony fölhasználásának — hazai adaptációjának — minden más föltétele is megvan. Képzett kezelőszemélyzet, megfelelő anyagellátás, alkatrészutánpótlás stb. Tegye, ha — teheti. Mert a jogos fékek mellett az elmúlt években sok volt az indokolatlan akadály is. A magas vám, a nagy összegű letét olyan esetekben ls nehezítette a korszerű berendezések, eljárások megvételét, amikor hozzájuk hasonlót nem találhattak a hazai piacon. Az érem másik oldala: 1959-ben vezették be a Ma még e feltétel sok helyen hiányzik. Ha meg- műszaki fejlesztési alap képzését, összege azszületett a döntés a gépesítés mellett, hátravan óta megháromszorozódott, az eredményekről a másik nagy dilemma: ml legyen a gépesítés ugyanez már aligha mondható el. Továbbá: a útja? Univerzális gépek, vagy célgépek? Nagy vállalatok tele voltak panasszal, hogy nincs szerszám- és készülékkészlet a sokféle átállás- pénzük korszerűsítésre, ugyanakkor a fejlesztéshoz, vagy számjegyvezérlésű forgácsológép, re fordítható alapokból kétmilliárd forint (!) amely az előkészítő időket — szerszámcsere stb. maradt meg 1969-ben. (A hatmilliárdra rúgó — rendkívüli módon lerövidíti? Mindezek he- összeg egyharmada.) A kiadott pénz is elsősorlyett — vagy mellett — választhatják ugyan- bpn a gyártmányfejlesztést szolgálta, s csak kis akkor az azonos elemekből összerakható több- hányada a technológiai korszerűsítést, ez utóbféle áru előállításának útját is... A gépeket fönnakadás nélkül kell kiszolgálni, tehát az anyagmozgatás korszerűsítése is elengedhetetlen. Vásárolnak öt elektromos targoncát Igeném. de a raktárból a targoncáig, a targoncától a gépig, s a fordított uton kézzel végzik az anyag és a félkész termék mozgatását, azaz ott bl a gépiparban például mindössze a teljes fejlesztési kiadásoknak 17,8 százaléka volt. Hol a pénz? Van pénz, nincs pénz. Van pénz. de nem arvannak, ahol a part szakad.,. Egyszer azért ra költik, amire nagyon kellene... Hogyan van állnak a gépek, mert nincs elég anyag, máskor ez? Ügy, hogy az érdekeltségi rendszerben nem volt jelentős különbség — az 1971. január 1-én életbe lépett űj szabályozók hatása még lemérhetetlen — a gyorsan és lassan elavuló technológiájú termelés, termék között. Ezért ott is jelentős pénzalapok jöttek létre, ahol azok a korszerűtlen megőrzését szolgálták. Azaz: úgy kellett — és kell továbbra is — tökéletesíteni a hitelrendszert és az állami elvonás mértékét, hogy a gyorsan fejlődő iparterületeken, a népgazdaságilag elsőrangú ágazatokban az ember helyére valóban a gép léphessen, azaz a technikai, technológiai haladás gyors legyen. Ez a saelektív iparfejlesztés. azért, mert már nincs hová tenni az elkészített alkatrészeket... A gépesítés komplex feladat, de ma még a legtöbb helyen a szemléletet, a probléma kezelését sem lehet annak nevezni, nemhogy a megoldást. Ezért, hogy a meglevő eszközök is elaprózódnak, működtetésük nem elég hatékony. Ellentmondásos haladás Fejleszteni, de ne mindenáron! A szállítás korszerűsítésének döntő láncszeme a vasút dieselcsítese. A mozdonyokba szeretendő moTegyük fel, hogy a vállalatnak van elég pénze. Mihez kezd vele, ha nincs kellő piaci információja, ha nem tudja, mit és hogyan érdemes fejleszteni? Milyen anyagok, gépek, technológiák kellenek a holnapi igények kielégítéséhez? S ha ez is megvan, vajon rendelkezésre áll-e a kellő szellemi háttér? A fejlesztés sokféle kockázatot hord magában, s csak hosszabb távon ígér gyümölcsöt. Ezért a vállalatok egy része — nem lebecsülhető része — a mára hagyatkozik, mert nyereségérdekeltsége megfelelő, az élő és a holt munka költségaránya viszont erősen eltérő, jobban jár tehát, ha az élőmunkát választja. Nem gépesít, hanem munkaerőt toboroz, csábit, édesget.,. Rövid távon boldogulhatnak így is. A gazdasági tevékenység azonban soha nem rövid távra szól Szükséges fokozatok A népgazdasági átlagot tekintve, vannak erősen eszközigényes ágazatok — Igy például a villamosenergia-ipar —, ahol az eszközigény az átlag kétszerese, háromszorosa, s vannak — például az építőipar, a könnyűipar —, ahol csak negyede, fele. Az ágazatok fejlesztését az országos döntesek hatarozzák meg, s a gazdasági szabályozók rendszere befolyásolja. A meglevő helyzet és a további teendőik megítélését tehát két csoportra kell osztani: a központi irányítással, valamint a vállalatokkal összefüggő részre. Ami közös: egyik szinten sem lehet átugrani a fokozatokat. Az adott helyzet körvonalazza a lehetséges teendőket is. A minisztériumi ipar munkásainak 40 százaléka dolgozik gépek, berendezések mellett. Ha tehát azonnal automatizálni lehetne, akkor sem sikerülne. Nincsenek meg hozzá a feltételek Az egy foglalkoztatottra jutó villamosenergia-felhasználás csak harmada, fele, a fejlett tőkés országokénak. Gépesíteni? Igen, de az energiabázis bővítésével, a termelőeszközök kínálatának növelésével kell kezdeni a folyamatot. A szállítás, a vízellátás stb. fejlesztéséről nem beszélve. Mert különben — s sajnos, sok példa van erre is — az itthon, vagy külföldön drágán vett gépek hónapokig állnak, míg a helyükre kerülnek, s utána is napi néhány órát dolgoznak csupán. Öncélú gépesítés nincsen. Ezt ma már „fönt" és „lent" egyre világosabban látják. Mészáros Ottó NAPI KISLEXIKON az operettről Színházak társulatai ülései, a próbák megkezdéséről szóló híradások jelzik: kezdődik a színházi évad. A Szegedi Nemzeti Színháznak erre az időszakra szóló műsortervében drámák és vígjátékok és operák mellett két magyar operett bemutatása is szerepel. # Hagyomány? Az operett születésének históriája a 18„ illetve a 19. századba nyúlik vissza: az elnevezés az előbbi óta használatos, a műfaj az utóbbiban jelent meg a színpadon. Francia klasszikusának, J. Offenbachnak műveit még egyaránt jellemezte a szatirikus szövegkönyv, a kor nagyoperáit zeneileg is gúnyoló hangvétel. Más irányból hatott fejlődésére a német daljáték hagyományain felnövő bécsi operett, amelynek képviselői közül ifjabb J. Strausst, F. Suppé-t, K. Millökkert és Zellert illik ismerni. # Másodvirágzás? Az operett szatirikus hangvétele a századforduló óta megszelídült, sémái megmerevültek: általában négy szereptípusra épül, a primadonna és bonviván, a szubrett és a táncoskomikus köré fonódó érzelmes, szerelmi cselekményre. Az operett másodvirágzása századunk húszas éveiben kezdődött, s magyar névhez: Lehár Ferencéhez fűződik. A híres magyar operettiskolát azonban olyan nevek is fémjelzik, mint Kálmán Imréé, Huszka Jenőé, Kacsóh Pongrácé, Jacobi Viktoré, Ábrahám Pálé. f) Jövője? Magyarországon 1903., a Király Színház megalapítása óta terjedt el, a Fővárosi Operettszínház 1922. óta ad otthont a műfaj legjobbjainak. Mivel az operett jellegzetességei közé tartozik, hogy az adott kor legnépszerűbb társastáncaira épült, a kánkánra, valcerre, majd a foxtrottra, illetve tangóra, sokan vélik, hogy előbb-utóbb elveszti közönségét, annál is inkább, mert komoly versenytársa akadt: a musical. Ennek egyelőre ellentmond az, hogy még nagyon sok rajongója van.