Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

SZOMBAT, 1911. SZEPTEMBER 4. 3 Szegedi és szovjet tudósok együttműködése a lézerkutatásban Korunk nagy tudományos felfedezése a lézer. Alig egy évtizedes múltra tekint vissza, de alkalmazásának máris rendkívül nagy a perspektívája a biológiában, az orvostudományban, ezen belül a sebészetben, vala­mint a híradástechnikában, a vezeték nélküli energiaát­vitelben és számtalan más területen. Az ezzel kapcsolatos el­méleti kérdések megoldásá­ban fontos szerepet vállal­tak a szegedi József Attila Tudományegyetem Kísérle­ti Fizikai Intézetének kuta­tói. Ezt a tevékenységüket nagy helyi hagyományokra alapozzák. A szegedi egyete­men ugyanis csaknem öt évtizede folytatnak lumi­neszcencia-kutatásokat, amelynek tudományos alap­ja azonos a lézerkutatás­sal: a különféle anyagok ál­tal kibocsátott úgynevezett hidegfény tulajdonságainak vizsgálata. A lézersugár — mint ismeretes — nem más, mint valamilyen anyag ál­tal kibocsátott, azonos hul­lámhosszúságú, párhuzamo­san haladó, rendkívül nagv energiát képviselő fénysu­garak nyalábja. A tanszék ilyen irányú kutatásait a Magyar Tudo­mányos Akadémia is inten­zíven támogatja, s külön „akadémiai lumineszcencia­és félvezető tanszéki kuta­tócsoportot" is létrehoztak. Eredményeikkel már nagy nemzetközi elismerést vív­tak ki. Ennek egyik meg­nyilvánulása, hogy nemrégi­ben együttműködési megál­lapodást kötöttek a Bjelo­rusz Tudományos Akadémia Fizikai Intézetével. Az együttműködés különö­sen a folyadéklézerek kuta­tásával kapcsolatos. Erre azért fordítanak különösen nagy figyelmet, mivel ezek a fajta lézerek — az úgyne­vezett szilárdtest-, vagy a gázlézerekkel szemben — „hangolhatnak", vagyis tet­szés szerinti hullámhosszú­ságú sugarak előállítására alkalmasak, attól függően, hogy a lézert milyen célra használják. A többi fajta lézerrel szemben viszont az a hátrányuk, hogy vi­szonylag gyenge energiájú sugarakat keltenek. A sze­gedi tudósok egyebek kö­zött azt a célt tűzték ki, hogy — az előnyök egyesí­tésével — hangolható, ugyanakkor nagy energiájú lézersugarakat állítsanak elő. Ehhez különleges berende­zéseket kívánnak készíteni, amit azonban szovjet segít­ség nélkül nem oldhatnának meg. Hazánkban ugyanis je­lenleg egyetlen üzem tech­nikai felkészültsége sem ele­gendő olyan precíz anyag­megmunkálásra — például üvegfelület-kidolgozásra — amilyent például lézertükrök és más, ezzel kapcsolatos készülékek igényelnek. Az ilyen tökéletes anyagmeg­munkálásra jellemző, hogy például az így összedolgo­zott üvegalkatrészek, egy­másra illesztve, minden ra­gasztóanyag nélkül, szinte elválaszthatatlanul összeta­padnak. Ilyen készülékekhez kapnak megfelelő alkatré­szeket, eszközöket a minsz­ki kutatóintézettől. Az együttműködés ezen­kívül kiterjed sok egyébre, így a tudományos munka­társak cseréjére, a tudomá­nyos vizsgálatok, eredmé­nyeinek, a publikációknak a cseréjére, hogy minél ered­ményesebben gazdagíthassák az egyetemes tudományt. D. B. A magyar békemozgalom sokrétű akcióprogramja mmmmmm. m \ '.SU­Verseny a barázdában Óriási szenzáció lett vol­tra, ha a dorozsmai szántó­versenyen két kerékre ágas­kodó. habzó szájú traktorok húzták volna a harmas ekét, és első fordulóra föl­írták volna ekevassal a zsűri nevét a tarlóba — zsi­nórírással. Azért mentem el a barázdáikban zajló ver­senyre is, mert észbontó kunsztok helyett itt csupán jól. szépen, pontosan kellett dolgozni. Benevezhetett az is, aki legalább 120 kilót nyom a traktor ülésében, meg az is. akinek erösebb szélben jobban kell kapasz­kodnia. A BEKEZDÉS SZÉPSÉGE — Megnövelte a magyar békemozgalom nemzetközi és hazai tekintélyéi* s idehaza és külföldön jelentós béke­mozgalmi kezdeményezések serkentője lett a budapesti kiáltvány, amelyet a Béke­világtanács fővárosunkban tartott májusi közgyűlése fogadott el — mutatott rá Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács titkára nyilatkozataban. A magyar békemozgalom sokrétű mun­kájáról, az őszi-téli hóna­pokra válható akcióprog­ramról egyebek között meg­állapította: — A magyar békemozga­lom sikerrel teljesítette a nemzetközi békemozga­lom világeseményének házi­gazdái szerepét. A közgyű­lés, a találkozások az öt kontinensről Budapestre egybesereglett mintegy 800 békeharcossal nagymér­tékben szélesítették, erősí­tették a magyar békemoz­galom nemzetközi kapcsola­tait. Az elmúlt hónapokban egész sor ország békemoz­galmától és különféle szer­vezeteitől érkezett hozzánk indítvány, hogy küldjünk munkadelegációkat, rend­szeresítsük az információ­cserét. Munkánk, agitációnk lé­nyege: igyekszünk újból és újból választ adni arra a sokat vitatott kérdésre: mit tehet az egves ember az egész világ jövőjét megha­tározó problémák — az em­beriség sorsproblémái — rendezéséért, a béke védel­méért. — Békemozgalmunk ered­ményességének fő forrása, egyben záloga: a Hazafias Népfronttal, a társadalmi szervekkel és más mozgal­makkal, tömegszervezetek­kel kialakított cselekvő együttműködés. A katolikus papi békemozgalom és a magyarországi egyházak bé­kemozgalmi tevékenysége is jelentős segítség szolidaritá­si akcióinkhoz, feladataink megoldásához. — A következő hónapok­ra szóló program mindenek­előtt annak jegyében formá­lódik, hogy a béke és há­ború erőinek világméretű küzdelme fokozott aktivitást követel a nemzeti békemoz­galmaktól is. Munkánk kö­zéppontjába állítjuk az eu­rópai biztonság kérdéskörét. Mozgalmunk változatlanul részt vesz, előrelendítőleg közreműködik minden olyan kezdeményezésben. amely arra hivatott, hogy szorgal­mazza az európai biztonsági konferencia létrejöttét. Né­pünk képviselői is ott lesz­nek októberben Brüsszel­ben. ahol nemzetközi ta­nácskozáson az európai né­pek nagy jelentőségű fóru­mának összehívását készítik elő. Időben közelebbi ese­ménv. szeptember 11—12-én esedékes a BVT-hez tartozó és a Világtanáccsal együtt­működésre kész mozgalmak találkozója Saarbrückenben az európai biztonságért in­dítandó tömegakciók meg­szervezésére. A nürnbergi per 25. év­fordulója alkalmából, októ­ber 1—15 között gyűléseket, filmbemutatókat rendezünk országszerte az európai biz­tonság témájáról. Novem­berben és decemberben tu­dományos konferenciákat hívunk össze, amelynek té­mája az európai biztonság egy-egy fő kérdése lesz, s e tanácskozásokra számos külföldi vendéget, békehar­cost várunk kontinensünk­ről. Az előtérben álló teen­dők közé sorolta az Orszá­gos Béketanács titkára az amerikai imperialisták indo­kínai háborúja elleni tilta­kozás erősítését. Az eddi- j giekhez hasonlóan a jövő­ben is fogadurk magyaror­szági gyógykezelésre csopor­tosan vietnami sebesülteket. — Fontos eseménysorozat­nak ígérkezik a „Latin­amerikai barátsági hét", amely október 18-tól kezdő­dően szerepel a békemozga­lom programiában: delegá­ciókat várunk Kubából, Chi­léből. Kolumbiából, Uru­guayból. A szép zsinór­íráshoz azért volt J valami köze ennek a ver­senynek. Fölsorakoztak a traktorok korán reggel. Föl­lobogózott pótkocsiiéi szí­l ves szóval köszöntötték a j masinisztákat; elmondták még egyszer, hogy éppen most mivégre vagyunk a világon. Vérpezsdítő szónok­latok helyett inkább a lel­kére kötötték mindenkinek, hogy a világért se siessen. Idő van mindenre. Csak lassan, okosan, és mindig jól! Rajtszámot osztottak, mint szédítő nagy versenye­ken, és bocsánatot kértek, hogy nem tudnak rakétával indítani, mert nincsen raké­ta. Ennek ellenére szemlá­tomást nőtt a versenyzők izgalma. Parcellát is sorsol­tak, ne mondhassa senki, hogy a másik a bírák ked­vence. Ott toporgok az indulók között, nézem, hogyan verik le a felezökarót, hogyan húznak nagykalapáccsal egyenes vonalat keresztben, ahol majd az ekét le kell ereszteni és a forduló vé­gén hirtelen kiemelni, ami­kor hallom, hogy az egyik versenyző elégedetlen a sorssal. Mert neki, éppen a parcella elején, becsúszik egy vakbarázda. Kérdezem, hogy az miért baj? Ekkora gép úgy átmegy rajta, hogy észre se veszi. Szemüveg mögül is látszik a ki nem mondott kérdés: Ki lehet ez az isten borja, ha még ezt se tudja? Csön­des szóval mondja mégis, hogy ettől függ 3 bekezdés szépsége. Ha ott a barázda, gödrös az eleje, ha pedig gödrös az eleje, azonnal fordítja majd arrébb a fe.iét a zsűri. Mert miféle szántás az, aminek mar a kezdete se jó? Megvigasztalják illetékes emberek, hogy ezt az előre látható szépséghibát. most nem veszik figyelembe. GYALOGOL A ZSŰRI Elalazetl a VDP tanulmányi küldöttsége Kezdődik a pártiskolai év Hétfőn lesz az ünnepélyes megnyíló Újszegeden Pénteken elutazott, ha­zánkból a Vietnami Dolgo­zók Pártja tanulmányi kül­döttsége, amely Dang Viet Chau pénzügyminiszter ve­zetésével az MSZMP KB vendégeként tartózkodott Magyarországon. A küldött­ség megbeszéléseket folyta­tott központi, gazdasági irá­nyítószervek vezetőivel. Lá­togatást tett több megyei pártbizottságon, tanácsoknál, •-alamint vállalatoknál és termelőszövetkezetekben. A küldöttséget fogadta Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára, és Faluvégi Lajos pénzügy­miniszter. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Andrikó Miklós, a KB osztályvezető-helyet­tese és Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első he­lyettese búcsúztatta. Jelen volt Hoang Cuong, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövete, valamint Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Tegnap adtunk hírt ar­ról, hogy megkezdődött az új tanév a Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egyetemen. Csongrád megyében ebben az évben 1214 hallgató vá­lasztól la a továbbképzésnek ezt a módját. A pártoktatá­si igazgatóság újszeged! épü­letében pedig már a pártok­tatási év héttői megnyitójá­ra készülődnek. Az egyéves pórtiskolára az idén 47 hall­gatót vettek fel, az ugyan­csak hétfőn kezdődő propa­gandistatanfolyamok mint­egy hatvan hallgatóval in­dulnak. A mostani tanévben 63 függetlenített, illetve tiszte­letdíjas oktató vesz részt a továbbképzésben. A pártis­kola tanárai tegnap, pénte­ken délután tanévnyitó ér­tekezleten ismerkedtek meg az új feladatokkal. Ezen •neszt veti áe. -Ágoston Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára is. Eitlerné dr. Szi­lágyi Júlia, az oktatási igaz­gatóság vezetője felhívta a figyelmet a propagandista­munka fontosságára, arra, hogy az új tanév központ­jóban a X. pártkongresz­szus határozatainak, a XXIV. kongresszus anyagá­nak elméleti igényű ismer­tetése és magyarázata áll Dr. Ágoston József hozzá­szólásában beszélt a megnö­vekedett követelményekről, arról az igényről, hogy az oktatási igazgatóság, mint in­tézmény az eszmei-ideológiai munka centruma legyen a megyében. Az új tanévben kölönös fi­gyelmet fordítanak a pártis­kolán a párt- és politikai ve­zetési ismeretek elsajátítá­sára, az oktató-nevelő mun­kában nagyobb szerepet biz­tosítanak a szemééftElésaek. Zászló­lengetés­re min­.' den trak­tor föllöki a rendszámtábla kellős közepével az irány­jelző cöveket, imbolygó gép­pel olyan nyílegyenesen húzzák meg a nyitóbarázdát, mintha vonalzó mellett mennének. Most indul a zsűri, de hamarabb a ki­bicek. Minden traktorral jött valaki. Kivel az elnök, kivel a föagronómus, de egviket-mártkat egész kis csoport kísérte. Hangos szavú drukkolás helyett — ekkora zajban úgyse hallaná senki — fürge járásukról lehet megismerni őket.. Azt nézik először, mire ment a szom­széd, meg a tizedik szom­széd a barázdájával. Amikor visszatér Négyökrű Antal rúzsai elnök házanépével a maga traktorosához, csak mosolyog. Ügy látja, a töb­bieké nincsen olyan szép, mint az övék. Széjjelvetés után állítólag fogadások is születnek, ki lesz az első. A zsűri mindenesetre pártatlanul gyalogol. Min­den barázdát megnéz, szem­mel megmér, a partját, meg­rugdossa, az ormát, megta­I possa. és fölír valamit a pa­pirosára. Dr. Antal József I a főbíró, ő külön utakon (jár, be-bemegy a közepére I is, hogy jobban lásson. 1 Nyaktörő mutatványok eztán se következnek, ösz­szevettetés után jön a sima | szántás. Nem ormos, csak | eg.vsz jrű asztal-szántás. Szemmel látható, hogy tel­jesen fölösleges figyelmez­tetés volt a nyugodt lassú­ságra intés. Ügy mennek a traktorok, mintha kergetnék őket. Futva irjá<k a soro­kat egymás mellé, hogy porzik utánuk a föld. Dol­gozik a versenyláz? így jobban borit az eke. KOMFORTOS 1 TRAKTOR Szánta­nak, még mindig csak szantanak — mondhatnám, üa nancten lgpestjfrrril fje akarnék számolni. Azt írom le inkább, hogy megkerdez­tem a végén majdnem min­denkit, hogy megy sora a traktorosnak. Mi a jó. mi a rossz ebben a szakmaban? Talán a legfiatalabb, aki először mondja: — Az a rossz benne, hogy átkozottul sokat éjszaká­zunk, es rettenetesen pisz­kos munka. De van benne jó is. — Mi a jó? — Az, hogy én ezt szere­tem. Aki végzett, körénk áll. Mezei ankétot kanyarítunk a szaikma titkairól. írom, ahogy mondják: — Aki erre a mesterségre adja a fejét, mondjon le minden jóról. Sokszor össze­kapcsolunk két műszakot. — Kevés ember bírja nyugdíjig. Tarisznyából élnük. rossz az ülés, a lel­kei. kirázza belőlünk. Tönk­remegy a gyomor. Itt azért gondolnunk kel­lene egy nagyot. Majdnem ezer holdat szánt meg even­ként egy traktoros. Ekkora terület termése legelőször az ő munkáján múlik. Ha 'ól doi"ozik. jobb a ter­més. Óriási munka ez, de nenvsak a szántás az S dolea. Az a kisautó, ame­lyik legtöbbször csak presz­szóba viszi a gazdáját, föl van szerelve minden ké­nyelemmel. Nem ezt iri­"vel.iük. hanem azt sajnál­juk. Rég eldőlt, hogy a me­zőgazdaság egyetemes mun­ka gépe a traktor, és vezető nélkül nem képes járni, és még mindig probléma, hány rugót szereljenek az ülésbe. Van finomabb is. de azt ál­lítólag nem veszik meg a gazdaságok, mert drágább. Az már kimondottan para­riiesomi állapot lenne, ha a fülkébe beszerelnének egy ventillátort. Ha ezen múlik, én azt mondom olcsó a pa­radicsom. Régen föltalálták már. de úgy látszik, soká jut el eddig. Csak akkora kellene, amelyik a port ki­nyomja a vezető mellől. — Nyelünk mi annyit, hogy másnap is vályogot köpünk — mondja az egyik. — Lassan készül a komfor­tos traktor. Valamirevaló autót el nem lehetne adni rossz fű­téssel. Tejen a traktorosnak keze, lába, majdnem lefagy. Nagyon földszintes igé­nyek ezek. Hát ennyit nem tudnánk mi megtenni a gé­pen zötyögő emberért? A verseny ezzel a szép mondattal zárul: — Az egész magyar me­zőgazdaság látja hasznát a traktorosok jó munkáljanak, Hervarlh Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents