Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

bZOMUAT, 1911, SZEPÍLMBLK 1. Aláírták a négyhatalmi egyezményt Nyugat-Berlinről (Folytutüs az J. oldalról.) majd Abruxzlmov német nyelven e/.uket mondta: „Minden jó, ha a vége jó." A Nyugat-Berlinre vonat­kozó, pénteken aláírt négy­oldalú egyezmény szövegét teljes egészében közzételték, A rendkívül terjedelmes, a megállapodást sokoldalúan részletező egyezménynek zá­rórendelkezése, számos füg­geléke, zárójegyzőkönyve, jegyzéke van. A négyoldalú egyezményen kívül egyidejűleg parafálták azt a négyoldalú zárójegyző­könyvet, amelynek aláírása után az egyes­meny hatályba lép, valamint a Berlin nyugati •szektorai állandó lakosainak Szovjetunióba utazását sza­bályozó jegyzőkönyvi mel­lékletel és a Szovjetunió fő­konzulátusának, a szovjet külkereskedelmi egyesülések és az Aeroflot Irodájának ezekben a szektorokban tör­ténő létesítéséről szóló Jegy­zőkönyvi mellékletet, továb­bá a Nyugat-Berlinben mű­ködő szovjet Intézmények te­vékenységével kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozó jegyzőkönyvi mellékletet. A nyugat-berlini megálla­podás egyik legjelentősebb eredménye, hogy megszün­teti a város körül kialakult, immár több mint negyed év­százados bizonytalanságot, Nyugut-Berltn történetében először rendezi nemzetközi szerződés a város helyzetét. A mostani szerződés egy­értelműleg kimondja, hogy Nyugat-Berlint a nyugati hatalmak sem tartják az NN/.K részének, a várost nem az NSZK-ból kormányozzák. Ugyanakkor — bizonyos kompromisszu­mos megoldásokat szem előtt tartva — lényegében leépíti az NSZK nyugat-berlini po­litikai jelenlétét. A szerződés szövege talán éppen ezen a ponlon megy bele a legrész­letesebb kérdésekbe, ponto­san meghatározva, milyen NSZK-beli szervek mikor és miről tanácskozhatnak a vá­rosban. Nyugat-Berlinben — a szerződéi erről a vonatko­zásról nem szól — továbbra is a nyugati márka murád uz érvényes fizetési eszköz. Nyilvánvaló tehát, hogy — mindent egybevetve — Nyu­get-Berlin (amint ezt az NDK részéről már többször is megfogalmazták) valóh-m különleges politikai stá­tussal rendelkező város, A .nyugat-berlini lakosság szempontjából tekintve a dolgot, a nyugat-berliniek helyzete kétségtelenül lénye­gesen előnyösebbé vélik. Egyrészt ezentúl ők is ellá­togathatnak a/. NDK fővá­rosába és a Német Demok­ratikus Köztársaság egyéb területeire. Másrészt a vá­rost uz NSZK-val összekötő útvonalakon a határátlépők­nél lényegesen egyszerűbbek lesznek a formalitások. A Német Demokratikus Köztársaság oldaláról telje­sen nyilvánvaló, hogy ez u szerződés egyértelmű az NDK minden irányú fel­értékelésével. Egyrészt: 11 szerződés szöve­gében, umelyet immár a há­rom nyugati nagykövet is parafált, azaz ellátott alá­írásával, idézőjel nélkül többször ls szerepel a Né­met Demokratikus Köztár­saság elnevezés; ez tehát egyenértékű azzal, hogy uz aláíró nyugati országok de facto elismerték a Né­met Demokratikus Köztár­saság létezését, Másrészt: szó volt már ar­ról, hogy az egyezmény bi­zonyul részletkérdéseket is pontosan szabályoz, ugyan­akkor más területeken meg­lehetősen tág teret ad „az illetékes német helyek" ta­nácskozásának, Sőt; az NDK és az NSZK korményu, il­letve az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus között kötendő egyezmények a mostani négyhatalmi meg­állapodás szerves részét al­kotják majd; ezeket hozzá­csatolják a most parafált szerződés és nyilatkozatok szövegéhez. Ez ismét azt je­lenti, hogy a nyugati tár­gyaló felek — a három nyu­gati hatalmat, az NSZK kor­mányát és a nyugat-berlini szenátust is beleértve — egy­öntetűen elismerték a Né­met Demokratikus Köztár­saság illetékességét. Mindezekből következik, hogy az egyezmény közelebb hozta azt az időt, amikor sor kerül a Német De­mokratikus Köztársaság általános diplomáciai el­ismerésére és mind a két német állam egyenjogú tagja lesz az ENSZ-nek és más nemzet­közi szervezeteknek. Okvetlenül szólni kell ar­ról is, hogy a szerződésmeg­kötése a Szovjetunió béke­politikájának nagy sikere. A négyhatalmi tárgyalások a Szovjetunió kezdeményezésé­re indultak meg, s mind­végig a szovjet fél kezében maradt a kezdeményezés. Nyilvánvaló, hogy a nyu­gat-berlini négyhatalmi egyezmény jelentősen hozzá­járul az egész nemzetközi légkör javulásóhoz, és megnyitja az utat újabb jelentős lépések felé. Ezek során a szovjet—nyu­gatnémet és a lengyel—nyu­gatnémet szerződés ratifiká­lása lehet a soron következő lépés, de előnyösebbek let­tek a feltételek ez európai biztonsági konferencia meg­tartására, továbbá az Euró­pában állomásozó haderők létszámának csökkentésére ls, Barangolás spanyol földön A Falange és az Opus Dei 7 A „Caudillo", Fran­• císeo Franco idős ko­rára való tekintettel az el­múlt esztendőkben felvető­dött az utódlás problemati­kája. Miután az ifjú Jüan Carlos herceget Franco „le­választotta" apja túl liberá­lisnak tartott politikai vona­láról, az elmúlt év óta ő a hivatalos utód. ö léhát Spa­nyolország jövendő királya, miután változatlanul érvény­ben van az a törvény, amely szentesíti Spanyolország mo­narchista államformáját. Szemmel látható a törekvés, a többi között a spanyol te­levízió programjából is, Jüan Carlos népszerűsítése. Nincs olyan nap, hogy a herceg — oldalán feleségé­vel — ne lenne látható va­lamilyen eseményen. Már tesz olyan külföldi utazáso­kat is, amelyeknek az acél­ja, hogy felvegye a nemzet­közi kapcsolatokat, Franco helyett például ő viszonozta Hailé Szelasszié spanyolor­szági látogatását. Bár az utódlás eldöntött kérdés, Jüan Carlos szemé­lyének támogatásában nem teljes az egység. Ezt bizo­nyítják, több más jel mel­lett, a Carlos személyét el­ítélő felíratok, amelyeket több helyen látni a madridi házak falán. Az agg diktátor, hírek sze­rint, még mindig maga dönt a legfontosabb kérdésekben. Mint ahogy azt korábban is tette, úgy most is felhasz­nálja a maga céljai érdeké­ben a személyéhez 'ojális különböző politikai áramla­tokat és árnyalatokat, nem kis rugalmasságot tanúsítva. Franco, a hitleri fasiz­mus felett aratott győzelem következtében feloszlatta a falangista milíclát. Később a Falange politikai végrehajtó szervét, a politikai juntát is. 1058-ban a Falange nevét ls A madridi híres Gran Via NDK—szovjet új konzuli egyezmény O Berlin (MTI) Berlinben, az NDK fővá­rosában folytatott tárgyalá­sok eredményeképpen pén­teken uz NDK ós a Szov. jetunió új konzuli egyez­ményt írt alá. Az új egyezmény az 1057, évi szerződést váltja fel, amely annak idején alapul szolgált a két állam közöt­ti konzuli kapcsolatok ki­építésére és továbbfejlesztő­Koszigin Dániába és Norvégiába utazik # Koppenhága (DI'A, AFP, tásra Dániába és Norvégiá­bu utazik. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök december el- A látogatás pontos datu­ső felében hivatalos látoga- mát később határozzák meg. A Lima—18 megfigyelése % Moszkva (MTI) értük szerint varlmto, hogy A kaukázusi szovjet ob- « Lunohod— l által be nem szerva tóriumokból péntekre Járt új területen működne, virradó éjjel tüzetes megfi- mások pedig ugy vélik, gyelés alá vették a osütör- hogy éppen ellenkezőleg, ez tökön felbocsátott Duna—>18 a Lunohod—1-syel közös kí­autosmuta állomás repülését, sárletet próbálhat végrehaj­A gnlztai Abasztuman-1 tani. obszervatórium optikai te­leszkop-rendszerébe helye­zett képernyőn Jól látszot­tak a Földtől 100 ezer kilo­méterre száguldó Luna—18 és a hordozórakéta körvona­lai. A megfigyelés során meghatározták a készülék mozgásának helyzetét rögzí­tő koordinátákat, A Luna—18 felbocsátása nyomán számos találgatásról adnak hírt a nyugati hír­ügynökségek. Feltételezik, hogy a szovjet űrhajó egy, a Lunohodhoz hasonló automatikus holdkutató jár­művet szállít. Eltérőek a vélemények a tekintetben, hogy mi lenne ennek fel­adata. Egyes űrkutatási szak­Magyar felszélalás Párizsban # Párizs (MTI) Az Interparlamentáris Unió 59. értekezlete pénte­ken a francia nemzetgyű­lés üléstermében megkezdte munkáját. A nemzetközi helyzetről beszámoló főtitkári jelentés felett indult általános vitá­ban felszólalt Barcs Sándor, a magyar küldöttség vezető­je felszólalásában a leszere­lés kérdéséről beszélt. Min­denekelőtt azokat az alapel­veket Ismertette, amelyek a magyar békepolitikát jel­lemzik, majd áttekintést nyújtott a különböző lesze­relési tárgyalásokon kiala­kult helyzettől. A magyar delegáció veze­tője végül felszólította a konferencia résztvevőit, aikik mint a törvényhozó testüle­lek tagjai jelentékeny erőt képviselnek, hogy saját par­lamentjeikben fejtsenek ki minden erőfeszítést a most folyamatban levő leszerelési tárgyalások sikeréért. Thíeut lemondásra szólították fel # Saigon (AFP, UPI) Nguyen Cao Ky dél-viet­nami alelnök, aki az októ­ber 3-1 elnökválasztáson el­j lenzékl programmal szere­tett volna indulni, pénteken délelőtt Saigonban adott nyilatkozatában hangoztat­ta: „Elmúlt az a korszak, amikor a tábornokok bár­minek a végrehajtására utasíthatták katonáikat, be­leértve egy államcsínyt, amennyiben azonban igaz­Villalatok, szövetkezetek, figyelem! Felajánlunk értékesítésre 33 fm-es, mezőgazda­sági épület létesítésére alkalmas 12 db 12.85 fm-es támaszközű TAKARÉKÜREGES acil vdiDscrkexetet Érd. összes tartozékaival együtt, SZEGEDI RUHAGYÁR, SZEGED. Kossuth L. sgt. 73, Tel.: 12-440, 192-es mellék. xS 269 093 ságos ügyről van szó, a ka­tonák megindulhatnak..." Ky hangzotatta: „Hogy a kommunistákkal vitát foly­tathassunk és Dél-Vietnam­oan fogadhassuk őket, erő­seknek kell lennünk. Szo­ciális forradalomra, szilárd gazdaságra van szükségünk, mielőtt politikai harcba bo­csátkozhatnánk a kommu­nistákkal anélkül, hogy a vereségtől félnünk kellene." Hozzáfűzte, hogy amennyi­ben továbbra is Thieu ma­radna Irataimon, e célok elérésére legalább nyolc év­re volna szükség, márpedig a nép türelme fogytán van. A továbbiakban Ky elis­merte, hogy az amerikai beavatkozás „hozzájárult" a saigoni rendszer fennmara­dásához, de ehhez hozzá­fűzte, hogy a népnek nin­csen ínyére a külföldi be­avatkozás. Az alelnök egyébként fo­gadta több ellenzéki szer­vezet mintegy 40 vezetőjét. A találkozót követően fel­hívást Intézek Thieu elnök­höz, lemondásra szólítva fel, s szorgalmazták új enökvá­lasztás szervezését, több je­lölttel. megváltoztatta Movímiento Nacionai-ra, azaz Nemzett Mozgalomra. Mindezt azért, hogy leszerelje a Falange hatalmi próbálkozásait. A hadsereg tálxrrnokt ka­rában is csak a monarchisia formát maradéktalanul ma­gukévá tevő, konzervatív fa­langislák maradhattak. Ugy hírlik, hogy a írancólsta szakszervezetekben, a falan­gista sajtóban és a tiszti­kar alacsonyabb régiólban van a konzervatívoktól egy bizonyos mértékig balra álló csoport, amelyet szociális de­magógia és ullranacionaliz­mus jellemez. A Falange mellett, a má­sik nagyobb hatalmi csopor­tosulás, az Opus Del. Ez olyan katolikus világi szer­vezet, amely a Vatikán en­gedélyével együttműködhet nem katolikus, sőt nem ke­resztény szervezetekkel ls. Az Opus nem mint szerve­zet vesz részt a hatalom­ban, hanem csupán egyes személyek révén. Így meg­találhatjuk az Opus Dei képviselőit a monarchista mozgalomban, a hadseregben éppúgy, mint az allami és gazdasági életben. Az Opus Dei ismert tag­jai például Lopez Rode, a spanyol gazdaságpolitika leg­főbb szervezője. valamint Lopez Bravó külügyminisz­ter. Az Opushoz sorolhat­juk Carrero Blanco admirá­lis elnökhelyettest, valamint a hadsereg vezérkari főnö­két, Alegria tábornokot. A szervezet egyébként elfogad­ja olyanok támogatását is, akik nem tagjai az Opus Deinek, de a rend szabá­lyai szerint élnek. Túl a hatalom felső szfé­ráján megtalálhatók az Opus tagjai a gazdasági életben éppúgy, mint a sajtóban, és egyebütt. Az Opus maga sem teljesen egyszínű. A lé­nyeg azonban az, hogy a két hatalmi csoportosulás, a Falange és az Opus Dei: a hatalmi harc két legfonto­sabb eleme. Bár a hadsereg és a Guar­dia Civil feltétlenül elfogad­ja Jüan Carlost, a táborno­ki karon belül vannak bizo­nyos árnyalati differenciák. A legmerevebbek az úgyne­vezett „kékek", az Opus Dei ellenfelei. A „kék generáli­sok" egyik csoportja közel áll a szociáldemagógiával fellépő „baloldali íalangis­tákhoz", az Opus elleni harcban. A tábornokok har­madik csoportja, uz úgyne­vezett „modernek". Ezeket bizonyos kapcsolatok fűzik az Opus Dei-hez, az Ipari és banktőkéhez. Franco — a jelek szerint — ezt a szárnyat támogatja, a „ké­kek"-kel szemben. Az Opus és a hadsereg kö­zötti hatalmi küzdelemnek jó kifejezője volt a Matesa­ügy. Ez olyan korrupciós ügylet, amelyhez hasonló ez­előtt százszámra volt Spa­nyolországban, de sohasem kerültek nyilvánosságra. A Matesa-ügyet a Falange fel­használta az Opus elleni harcban. A harcból — nyil­vánvalóan Franco akaratá­nak megfelelően — az Opus kerekedett felül. Nem te­kinthető véletlennek, hogy Lopez Bravó külügyminisz­tert, épp akkor, amikor a Legfelsőbb Bíróság úgy dön­tött, hogy folytatja a vizs­gálatot a Matesa-ügyben va­ló esetleges felelőssége ügyé­ben, Franco az egyik leg­magasabb spanyol kitünte­téssel tüntette ki. Egyéb­ként nem is olyan régen — Franco személyes megbízá­sából — Lopez Bravó adott át magas kitüntetéseket ma­gas rangú katonai személyi­ségeknek, amelyen a had­ügyminiszter csak mint pasz­szlv szemlélő volt jelen. Az Opus és a Falange monarchista csoportjai mel­lett a hatalom oldaláról még egész sor politikai tényező jelentkezik, ezek azonban csak másodlagos szerepet játszanak. A spanyolországi rendszer ma a liberalizálás irányában történő bizonyos lépések időszakát éli. Hogy mi lesz az utódlás idején, azt ma még nehéz lenne megmon­dani. Egy azonban bizonyos: nemcsak a hatalmon belül vannak különböző elképze­lések. vannak a hatalom szféráin kívül is. Gondolunk itt mindenekelőtt az elmúlt években egyre szaporodó munkásmegmozdulásokra, sztrájkokra, a munkásbizott­ságok tevékenységére, a munkásság harcával szimpa­tizáló diákságra. Bizonyos, hogy Spanyolország jövőjét illetően komoly mértékben számolni kell az ő vélemé­nyükkel, az ő érdekeikkel is. Boros Béla Új iskolatáska Kövesút melletti házat vagy házrészt vennénk szövetkezeti vállalkozás ré­szére. Epitóanyac tárolá­sához hely és víz szüksé­ges, „belváros előnyben" DK. 23 793 Jeligére a Saj­tóházba. (műanyag) 18,— Ft Szegedi Bizományi Áruház Bajcsy-Zs, u. 19. Megnyitottam vegyes. kereskedésemet Felsővároson a Retek u. és a Róna u. sarkán, mely­ben szeretettel várok min­den kedves vásárolót. Tisztelettel: Szabó János.

Next

/
Thumbnails
Contents